welcome to prison frpg
üdvözlünk
lépj be las vegas-ba!
Amikor meghallod a nevet: Las Vegas, mi jut először eszedbe?
Kaszinók? Féktelen bulik? Black jack? Roulette? A lehetőségek tárháza végtelen, a kaszinók sora gazdagokat dönt mocsokba...
Azonban egy valamire senki sem gondol. Miután a kaszinóban megszeded magad zöldhasúval, nem árt vigyázni a haza úton; Las Vegas sem másabb, mint a többi város. Vannak rosszfiúk és rosszlányok is, akik képesek bárkivel végezni, ha úgy tartja kedvük. Vannak drogosok és más szenvedélybetegek, akik képesek ölni is azért, hogy megkapják a napi adagjukat. Táncosnők és krupiék, akik egy szempillantás alatt elveszik mindenedet. Prostituáltak és maffiózók, akiknek már, ha csak a nevét tudod, már veszélyben vagy. Mi a közös bennük? Egy rossz mozdulat, egy alaposan át nem gondolt lépés, és máris a börtönben találják magukat, ahonnan megszökni, még senkinek sem sikerült...
lépj be
las vegas téged vár
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
csacsogda
súgj nekem egy titkot...
promónk
csak tekintsd meg!
új posztok
kaptál választ?
Dylan & Minea
Minea Jade Weiss
30.07.23 19:29
Two against the world - Chase & Josie
Chase Hammond
07.04.23 12:31
Ben & Minea - Comatose
Ben Sullivan
25.03.23 22:48
Silly Cat - Alex & Vaughn
Alex Moore
25.03.23 10:59
Night Club
Sonia Lipinska
15.03.23 21:28
Hello Stranger - Minea & Ben
Ben Sullivan
14.03.23 22:01
Chippendale Club
Minea Jade Weiss
08.02.23 10:49
When It's All Over - Chase & Josie
Josie Harmon
28.01.23 12:52
Monsters - Ben & Minea
Ben Sullivan
21.01.23 0:28
a legaktívabbak
a legtöbb posztot írók
Admin (2202)
Autumn Park - Page 2 Vote_lcapAutumn Park - Page 2 Voting_barAutumn Park - Page 2 Vote_rcap 
Lyna Hill (914)
Autumn Park - Page 2 Vote_lcapAutumn Park - Page 2 Voting_barAutumn Park - Page 2 Vote_rcap 
Desmond Drescher (694)
Autumn Park - Page 2 Vote_lcapAutumn Park - Page 2 Voting_barAutumn Park - Page 2 Vote_rcap 
Cassandra Drescher (640)
Autumn Park - Page 2 Vote_lcapAutumn Park - Page 2 Voting_barAutumn Park - Page 2 Vote_rcap 
Charlotte Collins (501)
Autumn Park - Page 2 Vote_lcapAutumn Park - Page 2 Voting_barAutumn Park - Page 2 Vote_rcap 
Jennifer Ariadne Lively (480)
Autumn Park - Page 2 Vote_lcapAutumn Park - Page 2 Voting_barAutumn Park - Page 2 Vote_rcap 
Veronica Chloe Foster (455)
Autumn Park - Page 2 Vote_lcapAutumn Park - Page 2 Voting_barAutumn Park - Page 2 Vote_rcap 
Aurora Rossum (430)
Autumn Park - Page 2 Vote_lcapAutumn Park - Page 2 Voting_barAutumn Park - Page 2 Vote_rcap 
Minea Jade Weiss (349)
Autumn Park - Page 2 Vote_lcapAutumn Park - Page 2 Voting_barAutumn Park - Page 2 Vote_rcap 
Dylan Hanning (330)
Autumn Park - Page 2 Vote_lcapAutumn Park - Page 2 Voting_barAutumn Park - Page 2 Vote_rcap 
Top posting users this month
No user

Megosztás

Autumn Park

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Autumn Park Autumn Park - Page 2 I_icon_minitime10.03.15 18:31


Michael & Josie & Mona


Nem hiszem el, hogy minden akkor romlik el a kávézóban mikor a kislányommal szeretnék időt tölteni. Sokkal több időt kéne vele töltenem, tudom nagyon jól, de egyedülálló anyaként nehéz helytállni a gyereknevelésben és a munkában. Fogalmam sincs, hogy a hozzám hasonló cipőben járó nők, hogy birkóznak meg ezzel a feladattal, csak annyit tudok mondani, hogy le a kalappal előttük.
Nem lesz jó vége ennek a munkamániának, mert Josie fogja a rövidebbet húzni pedig én szeretnék, szeretnék mindent megtenni annak érdekében, hogy mellette lehessek de ketté szakadni sem tudok.
Pedig most is, mint általában mindig mosolyogva, szinte rajongva futott oda hozzám az óvodában és ilyenkor úgy érzem, mintha két métert emelkednék a föld felszínéről. Meglágyítja a szívemet, egyszerűen elvarázsol és nem tudok ellene tenni, de bármit megadnék csak azért, hogy mindig boldog legyen.
- Ralph kérlek! Majd később megbeszéljük, addig találd már fel magad, a kislányommal vagyok most, nem érek rá beszélgetni… - sóhajtok bele idegesebben a telefonba, mire végre elér a tudatáig az, hogy nem érek rá. Elteszem a telefonomat és a mellettem álló kislányra néznék, és tényleg, néznék, de hűlt helye sincs.
Ekkor viszont hangos fékcsikorgást hallok és az útra szegeződik a tekintetem, s ekkor mintha villámcsapás ért volna. A kislányom felé tart az autó, én pedig csak azt érzem, hogy a szívem majd meg szakad a lábam viszont a földbe gyökerezett és emiatt nem mozdulok… Nem, nem… Ez nem lehet…
A következő másodpercben egy férfit látok a kislányom után ugrani, a karjaiba zárja és… megmenti?! Óh, te szentséges Isten! Könnyes szemmel és remegő tagokkal futok a még mindig földön fekvő pároshoz és guggolok le.
- Josie! Josie drágám, jól vagy? – kérdezem remegő hangon, majd felveszem magamhoz és jó szorosan megölelem. Hatalmas kő esett le a szívemről, s most még az sem érdekel, hogy a könnyeimet emberek százai látják.
- Köszönöm, nagyon köszönöm, hogy megmentette… - nézek a férfira hálás tekintettel. – Hogyan tudnám meghálálni magának? – a kislányom válla fölött nézek a férfi szemébe még mindig szorosan ölelve magamhoz Josiet.



Vissza az elejére Go down



do you know who i am?
Michael Quenell
Michael Quenell



TémanyitásTárgy: Re: Autumn Park Autumn Park - Page 2 I_icon_minitime11.03.15 14:20

Monique & Michael




Megkönnyebbülve hajtottam le fejem az aszfaltra, miután megbizonyosodtam róla, hogy a kislány jól van, semmi baja, pusztán megvan rémülve, de ezzel nincs is egyedül. Én is még mindig az elmúlt másodpercek hatása alatt vagyok. Alig hihető, hogy minden csak másodperceken múlott.
- Nagyon szívesen... - Lassan, de biztosan nem csak a megkönnyebbülést érzem minden porcikámban, hanem az egyre intenzívebb fájdalmat is, amiből eddig jóformán semmit sem éreztem, mert nem is magammal foglalkoztam, hanem a kicsivel, de most már határozottan érzem, hogy mindenem sajog.
Mindenkinem mintha a földbe gyökerezett volna a lába. Ő már amennyire emlékszem és figyeltem tényleg nem sokat tehetett volna, de mi van a jelenlévő több emberrel, mindenki csak állt egy helyben, mintha legalábbis a moziban ülnének egy filmen és csak figyeltek. Senki sem mozdult meg, mindenki csak állt egy helyben tátott szájjal. Néha komolyan nem értem az embereket. Nem egy gyerek van ebben a parkban. Bármelyik lehetett volna, de bárki megtette volna, hogy kiugrik az egyre gyorsabban közeledő kocsi elé. Na ezt valahogy erősen kétlem.
- Igazán nem szükséges. Örülök, hogy még időben ideértem. Ő jól van? - Tápászkodtam fel nagy nehezen az úttestről. Abban a pillanatban nem az érdekelt, hogy magamat védjem, mert akkor ki sem ugrottam volna érte, hanem mindkét kezemmel Őt próbáltam védeni, mivel biztosan nem tudhattam, csak reméltem, hogy tényleg időben elkapom a kicsit a kocsi elől. Komolyabb bajunk is lehetett volna, de örülök, hogy neki nincs, legfeljebb pár apróbb horzsolás. Mondjuk úgy, hogy attól a másodperctől, hogy körbefogtam addig, hogy az úton fekszünk nem igazán tudom mi történt, vagyis azt sem, hogy mekkorát estünk, de azt igen, hogy a fejemben azért érzem az esés következményét. De őszintén szólva nem érdekel, ez semmiség ahhoz képest, ami történhetett volna.

Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Autumn Park Autumn Park - Page 2 I_icon_minitime15.03.15 15:08


Michael & Josie & Mona


Soha nem bocsájtottam volna meg magamnak, ha valami baja esik az én egyetlen kislányomnak. Olyan törékeny, pindurka, hogy még a légy is simán árthatna neki. Most mégis hatalmas kő esett le a szívemről, hogy nem lett baja.
- Tényleg nagyon köszönöm… - csak hálálkodni tudok az előttem álló férfinak, aki az életét kockáztatta csak azért, hogy megmentsen egy kisgyereket. Nem is ismeri, mégis lovag módjára futott és cselekedett, pedig nem csak Ő volt ezen a helyen. Mások is akadtak, akik meg sem mozdították a lábukat s bár az is igaz, hogy én is észrevettem nem tudtam mit tenni, a lábam a földbe gyökerezett, de akkor már a férfi ott termett és segített.
Még mindig szorosan ölelve magamhoz a pici Josiet próbáltam megnyugtatni őt és önmagamat is, miközben a járókelők nem törődve a dolgokkal mentem tovább a saját fejük után.
- Úgy látom igen, csak egy kis ijedtség, semmi több. Josie, kislányom jól vagy? – még mindig remegő, meg meg csukló hanggal szólalok meg s mikor az édes szempárral találom magam szembe, amiben könnyek vannak a szívem szakad meg. Megsimogatom az arcát, majd szépen lassan leteszem a földre.
- Szeretnéd a macidat Josie? – kérdezem leguggolva mellé mire Ő még szorosabban bújik hozzám, mint az előbb. Fél, ezért inkább nem teszem le, hanem visszaveszem az ölembe és a férfi felé fordulok.
- Meghívhatom esetleg valamire? Egy kávé? Üdítő? Bármi… - szeretném meghálálni neki valahogy, remélem elfogadja a meghívásomat és eljön velünk. Nem szeretnék hálátlannak tűnni. – Teljesen kiment a fejemből… Monique Bryson vagyok, a kislányom pedig Josie. – mutatom be magunkat, ha már volt olyan nagylelkű és megmentette életem értelmét.



Vissza az elejére Go down



do you know who i am?
Michael Quenell
Michael Quenell



TémanyitásTárgy: Re: Autumn Park Autumn Park - Page 2 I_icon_minitime24.03.15 16:39

Monique & Michael




Igen... Ilyenkor általában nem ez az, nem az az első gondolatunk, hogy elfelejtettünk bemutatkozni, valószínűnek tartom, hogy abban a pillanatban lép oda hozzám, hozzánk valaki ls megkérdezte volna mi a nevem csak annyit feleltem volna, hogy fogalmam sincs és a kislánnyal foglalkoztam volna, akinek szerencsére az ijedtségen kívül semmi baja. Őszintén szerintem mi itt mindannyian szörnyen megijedtünk egy pillanatra.
- Michael vagyok, nagyon örülök a szerencsének. - Azt hiszem fogalmazhatok így és szerintem most mindketten örülünk a szerencsének. -  De még inkább örültem volna, ha nem így, más körülmények között futunk össze... - Ez pedig egyértelmű. Tényleg iszonyú szerencséről van szó, mert annyi erővel az én lábam is a földbe gyökerezhetett volna, hogy moccanni se bírjak. Visszagondolva magam sem tudnám megmagyarázni hogyan is sikerült, egyszerűen csak nem gondolkodtam, hanem csak cselekedtem és még sosem örültem ennyire a kondimnak, abba pedig inkább ne menjünk, ne gondoljunk bele, hogy mi lett volna, ha... A lényeg, hogy jól vagyunk, mindenki jól van, Josie megnyugszik, Monique is, hogy újra a karjaiban tarthassa és szorosan magához ölelheti, én is, hogy segíthettem. Még sosem mentettem életet. Nem is tudnám hogyan körbeírni, amit érzek. Egyszerűen csak megkönnyebbült vagyok és iszonyú boldog ebben a percben...
- Egy kávé azt hiszem most jól esne. - Halványan elmosolyodtam, miközben Josie-t figyeltem. Édes kislány és ahogy látom az édesanyja mindene. Ilyenkor akaratlanul is feltörnek bennem az emlékek és az, hogy most akár nekem is lehetne egy kislányom, akit mindennél jobban szerethetnék, ha másképp alakult volna az életem... De úgy látszik kénytelen vagyok beletörődni, hogy nekem csak ennyi jár. Mert bárhogyan is próbálnék és akarok változtatni valami valahol mindig kisiklik.

Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Autumn Park Autumn Park - Page 2 I_icon_minitime28.03.15 19:51


Michael & Josie & Mona


Bele se merek gondolni mit csinálnék, ha nem lenne nekem a kislányom. Egyszerűen unalmas lenne nélküle az életem, mert bármennyire is nehéz elhinni igenis betudja aranyozni egy kislány az ember életét. Az enyémet legalábbis betudta ez a csöppség.
- Részemről az öröm. – mosolyodok el, miközben Josie pici hátát simogatom, Ő pedig a nyakamba fúrva arcát kezd végre megnyugodni. Hatalmas kő esett le a szívemről, hogy már nem remeg, mint a nyárfalevél, de azért nem hagyok semmit sem a véletlenre. Később felhívom a gyerekpszichiáter barátomat.
- Jobb lett volna, de örüljünk annak, hogy semmi rosszabb nem történt senkivel sem. – mosolygok rá.
Most még a nap is elkezdett fényesebben ragyogni, most, hogy véget ért ez a horrorisztikus pillanat mindenki visszatérhet a normális életéhez. Én pedig próbálom a legjobbat nyújtani a kislányom miatt.
Mindig a munkával vagyok elfoglalva, ez pedig nem tesz jó hatást a pici Josiera, s ezt mi sem bizonyítja jobban az, hogy majdnem elütötték. A hülye telefon miatt. A kávézó miatt. Miattam, mert nem figyeltem rá, felvehettem volna később is azt a rohadt telefont, nem kellett volna azzal foglalkoznom…
- Ismerek a közelben egy jó kis kávézót, ha az megfelel neked, akkor megmutathatom. És a tulajt ismerve megengedi a kutyádnak is, hogy bejöjjön. – mosolygok rá, majd a mellette lévő állatra nézek. Ekkor viszont eszembe jut, hogy Josie imádja a kutyákat és ezzel segíthetnék még jobban neki. Hátha megeredne a nyelve.
- Josie, nézd csak. A bácsinak van egy kutyája, és szerintem megengedi, hogy megsimogasd. – mondom a kislányomnak, majd letéve a földre nézem mit reagál. Először nem tudja oda merjen-e menni hozzá, ezért a nála jóval magasabb férfira téved tekintete.
- Szabad? – kérdezi nagy, barna, kiskutya szemekkel és ha Michael megengedi akkor lassan, de biztosan közeledik a kutyához, hogy megsimogassa.
- Hogy hívják a kutyát? – érdeklődöm mosolyogva, fél szememet az apró gyermeken tartva.



Vissza az elejére Go down



do you know who i am?
Michael Quenell
Michael Quenell



TémanyitásTárgy: Re: Autumn Park Autumn Park - Page 2 I_icon_minitime29.03.15 21:10

Monique & Michael




- Hé, minden rendben. - Néztem le abba a hatalmas aggódó és szomorú szempárba, lehajoltam hozzá, hogy megsimogassam és megnyugtassam kicsit, hogy még nem fog megszabadulni Tőlem, minden rendben. Néha meg is feledkezem róla, hogy van aki mindig figyel arra, hogy ne essen bajom.
- Rendben. Vele nincs probléma. Nagyon illedelmes a kisasszony. - Az utóbbi időben volt időm vele foglalkozni és őszintén szólva örültem is neki, hogy anno rászántam magam, mert leköt, ha akarom, eltereli a figyelmem, sőt mindemellett még kiváló hallgatóság is, ha valami oknál épp nagyon pocsék kedvem van. Mostanában ez a kutya ismer a legjobban és mindig látja mi van velem. Hihetetlenül értelmes és intelligens. Én imádom. Igaz, hogy a lelkes csaholáson és ugrándozáson kívül nem nagyon tud velem kommunikálni, de azért megvagyunk és megértjük egymást.
- Persze. - Ereszkedtem Daisy mellé, hogy Josie bátran megsimogathassa. - Nem fog bántani, csak nagyon szeret játszani. Épp annyira, mint Te vagy bármelyik másik kisgyerek. - Bátorításként előbb én is megsimogattam. Mint minden házi kedvenc Ő is imádja, ha foglalkoznak vele. Játékos és sokszor energikusabb nálam. Na jó, majdnem mindig, de hát neki nem kell dolgoznia, senki sem készíti ki nap, mint nap, nincs elege, senki sem bosszantja fel, ennek a kutyának egyszerűen nincs rossz napja, legfeljebb abból adódóan, ha esetleg hosszú napom van és nem érek rá játszani vele vagy lehozni ide a parkba.
- Daisy... - Pillantottam fel Monique-ra majd én lassan fel is álltam. Azt hiszem most már meglesz a két kis hölgy.
- Nehéz nap? - Érdeklődtem kicsit, persze nem akarok indiszkrét lenni, csak nem tűnik valami összeszedettnek, ellenkezőleg inkább szétszórtnak látszik. Az ilyesmi bárkivel előfordul, csak épp sosem jókor és ez a mai eset nagyon, ezerszer rosszabbul is végződhetett volna számára.

Daisy

Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Autumn Park Autumn Park - Page 2 I_icon_minitime02.04.15 19:25


Michael & Josie & Mona


Örülök annak, hogy Josie kezd végre megnyugodni és nem viselte meg annyira a történtek. Sokkal rosszabbul is végződhetett volna, de szerencsére nem, ezért kimondottan hálás vagyok Michael-nek. Az pedig, hogy kutyája van és egy kicsit eltudja terelni Josie figyelmét még jobb, komolyan, sokkal jövök ennek a férfinak.
- Szerintem Josie majd szívesen megmutatja neki a hátsó kertet. Ott elszaladgálhatnak mind a ketten, anélkül, hogy autók közelében lennének. – ez pedig nagyon fontos jelen esetben.
Az elkövetkezendő napokban szeretném minél messzebb tudni ezektől a nyilvános helyektől, esetleg én is kiveszek pár nap szabadságot és otthon töltöm vele. Jó lenne, mert már a könyökömön jön ki az egész munkahely, a sok gond, az, hogy mire odaérek, hogy a kislányommal játsszak már nincs energiám semmire. Pedig szeretnék vele a legtöbb időt tölteni, mielőtt felnőne és azt mondaná nem foglalkoztam vele eleget.
Szomorú mosollyal arcomon néztem az idillikus képet magam előtt. Azt szerettem volna, ha nekem is ilyen család jut, egy szerető férj, aki foglalkozik a kislányával. Nem pedig egy bűnöző, aki ki tudja merre van, és hány feleséget szedett megint össze…
- Hány éves? – Josie aprócska kezei a kutya hátán siklanak végig, óvatosan csinálja, mégis annyira természetesnek tűnik az, ahogyan a kutyával bánik. Talán itt lenne az idő egy háziállatot beszerezni a hölgyecskének, együtt nőjenek fel és különleges kapcsolat legyen köztük.
- Szép név. – állapítottam meg mosolyogva, még mindig az előttem állókban gyönyörködve. Kérdésére sóhajtottam egyet, majd ránéztem.
- Nem is tudnád elképzelni. Szörnyű, nehéz elszabadulnom, pedig vannak alkalmazottjaim. Viszont azt sem tehetem meg, hogy Josie-t az óvodában hagyjam. Egyszerűen nem tudok kettészakadni. – tekintetem az apró emberkén legeltetem, minden mozdulatán elcsodálkozva, hogy mennyire nagy már. Mintha csak a tegnap született volna, s most meg… Nehéz anyának lenni az az igazság, egyedülállónak meg főleg.


Vissza az elejére Go down



do you know who i am?
Michael Quenell
Michael Quenell



TémanyitásTárgy: Re: Autumn Park Autumn Park - Page 2 I_icon_minitime04.04.15 10:44

Monique & Michael




- Az Ő éveivel számolva úgy egy-másfél, ha a minéket nézzük, akkor körülbelül most van kamaszkorban. - Az utóbbi időben egyre gyakrabban gondolok arra mi lett volna, ha... Még akkor is tudom, hogy ezzel csak magamat őrlöm. Mi lett volna, ha nem siklik ki az életünk Emmával, akkor most nekünk is lehetne egy kislányunk, akinek mindent megadhatnék és mindennél jobban szerethetném és az életem értelmét jelentené. Hibáztatni szeretném, gyűlölni azért, amiért mindezt elvette Tőlem, de már erre sem vagyok képes. Nem akarom. Inkább csak elakarom elengedni, de egy ideje már az újrakezdésben sem hiszek. Talán nem is akarok már újrakezdeni, az is lehet, hogy számomra csak ennyit jutott, hogy nekem ez jár.
- Szereted az állatokat? - Néztem bele abba az édes kis szempárba.
- Elhiszem. Neki pedig még nagy szüksége van az anyukájára. - Őt még nem lehet egyedül hagyni, mert akkor láthatjuk mi történik, kíváncsi és csak megy és szalad, mi pedig csak egy másodpercre nem figyelünk oda. Elhiszem, hogy nehéz amikor mindig lennie kell vele valakinek és biztosan a legszívesebben Ő szeretne mindig mindenhol ott lenni, hogy semmiről se maradjon le, ami vele történik, de mégsem teheti meg...
- És biztos a büszke apuka is sokat dolgozik. Nagyon édes kislány. - Én is kiborulnék, ha a munkám miatt nem lehetnék annyit a gyerekemmel, a családommal amennyit szeretnék, mert egész egyszerűen nem tudnék kettészakadni, ahogy Ő is fogalmazott, de ugyanakkor csodálatos érzés lehet úgy hazaérni, hogy várnak...

Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Autumn Park Autumn Park - Page 2 I_icon_minitime17.04.15 18:45


Michael & Josie & Mona


-Milyen öreg! – csodálkozik el aranyosan Josie, még mindig a kutyát simogatva óvatosan.
Olyan jó látni, hogy ennyire szereti az állatokat és nem rugdossa vagy húzz a fülüket. Valahogy, aranyos az egész helyzet még akkor is, ha ilyen szörnyű körülmények között kellet találkoznunk Michael-lel.
Valami miatt biztosan az életünkbe került ez a férfi, és hazudnék, ha azt mondanám nem szeretnék egy ilyen gondoskodó férfit a lányom közelébe. De nem merek, miért engednék valakit közel magamhoz, ha egyszer ugyanaz lesz a vége, mint eddig bármikor? Nem akarom, hogy fájjon, Josie még kicsi, hogy érezze azt, amit én annyiszor az évek alatt.
- Ühüm, csak nekünk nem lehet. – hatalmas szemeit kimeresztve válaszol a kérdésre, nekem pedig megszakad a szívem mikor látom. Nem tehetek róla, egy kutya nagy felelősség és nem lenne időm mindkettőre. Nehéz szülőnek lenni.
- Remélem még jó sokáig szüksége lesz rám. Nekem mindig, úgy érzem. Mióta megvan, azóta nem tudnám elképzelni az életemet az apró kacagásai, beszéde nélkül. Szebbé tette az életemet. – s bár az apja egy szemétláda, amiért végig a szembe hazudott és nem mondott semmit az életéről.. Egy valamit nem bánok, mégpedig azt, hogy megszületett ez az apró kislányka. Nem csinálnám vissza az idő kerekét, újból elkövetném ezt a hibát, mert megérte.
- Büszke apa? Óh, nem büszke az… - sóhajtok lemondóan.
- Nekem nincs apukám… - szólal meg a kislányom, fel sem nézve ránk. Hatalmas fájdalom hasít a szívembe, szegénykémnek nincsen apukája, pedig… megérdemelné.




Vissza az elejére Go down



do you know who i am?
Michael Quenell
Michael Quenell



TémanyitásTárgy: Re: Autumn Park Autumn Park - Page 2 I_icon_minitime21.04.15 16:38

Monique & Michael




- Na és miért nem? - Kérdeztem az aranyos kislányra mosolyogva. Elragadó kislány, aki szereti az állatokat. Talán én sem látnám jó ötletnek, ha az óvodás lányom kis kedvencet szeretne, mivel ugye még nem gondoskodhat róla és nekem kellene. Monique pedig láthatóan elfoglalt még egy kis állathoz is. Nos, nekem csak Ő van, Daisy. Engem csak Ő vár haza. Így akármikor ráérek vele foglalkozni, ha épp nem vagyok fáradt.
- Ne haragudj, sajnálom... - Mondtam egészen halkan Monique-ra nézve. Fogalmam sem volt. Tényleg. Honnan is lett volna? Így viszont valóban nem lehet könnyű. Egyedül nevelni egy gyereket pokolian nehéz, főleg egy felelőtlen apával. Josie pedig olyan szomorú kis hangon mondta, hogy neki nincs apukája, hogy arra egy pillanatra az én mellkasom is belesajdult, így elképzelésem sincs arról, hogy Monique ilyenkor mit érez. Én soha nem mondanék le a gyerekemről a körülmények nem számítanak, az a gyerek, akkor is az enyém is. Fel nem foghatom, hogy képes valaki lemondani a gyerekéről. Nyilvánvalóan egy szemétláda.
- Anyu sokat dolgozik, ugye? Mit szólnál, ha megbeszélnénk vele, hogy néha eljöhess játszani Daisy-vel? - Hajoltam le Josie-hoz. Már bánom, hogy feszegettük ezt a dolgot és most szeretném kicsit elvonni a figyelmét az apjáról, akit ez a csöpp kis cukorfalat nem érdekel és ha ez így van, márpedig így van, akkor Ő az, aki nem érdemli meg, hogy ennek a kislánynak az apja legyen. Miután rácsatoltam a nyakörvet Daisy nyakára, aminek hát nem nagyon őrült felegyenesedtem.
- Akkor indulhatunk? - Mindkettőnknek jót fog tenni az a kávé. Ő is megnyugszik egy kicsit. Biztosan nem könnyű megemészteni, ami majdnem megtörtént, még akkor is, ha szerencsésen alakult, akkor is látta, amit látott és belegondolt, ami szörnyű érzés lehetett és még egy ideig nem fogja elfelejteni.

Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Autumn Park Autumn Park - Page 2 I_icon_minitime21.04.15 19:55


Michael & Josie & Mona


-Mert anya szerint nem vagyok elég nagy. – és ez tényleg így van. Egy kisállat hatalmas felelősség, és nem tudnák gondot viselni mindkettőjükről.
A munkám miatt rengeteget ingázom a két hely között, van alkalom mikor úgy érzem a volánnál fogok elaludni, ha most azonnal nem érek haza, de muszáj figyelnem. Nem akarok balesetet szenvedni és elveszíteni a legfontosabb személyt az életemből, Azt sem szeretném, ha a felelőtlen apjához kerülne vagy nevelőotthonba. Ezt nem szeretném, ha átélné. Túl különleges ahhoz, hogy ez történjen velem már így is szomorú, hogy nem lehet egy tisztességes apukája.
- Semmi gond, nem tudhattad. – nyugtatom meg egy apró mosollyal arcomon, de nem nézek sokáig a szemébe. Utálom, ha a volt férjem kerül fel a témába, a torkomba mindig gombóc keletkezik és érzem, hogy mindjárt elsírom magam. De nem tehetem, Josie miatt erősnek kell lennem és Michael előtt sem szeretnék idegösszeroppanást kapni.
Meg amúgy is megígértem a lányom születésekor, hogy soha többé nem hullajtok egy balfék miatt könnyeket.
- Úúúú, az jó lenne! Anyuu, anyuu, mehetek? Kééérlek! – fut egyből hozzám mosolyogva, ami minden bánatomat elűzi. Örülök annak, hogy már nincs a majdnem baleset hatása alatt és végre tud mosolyogni, a kutya tényleg sikeresen megtudja vigasztalni az embert.
Talán pár év múlva elég nagy lesz, hogy kapjon Ő is egyet, én pedig szívesen meg is veszem neki, én is odavagyok az állatokért, akkor miért ne tenném?
Megfogom Josie aprócska kezét és akaratlanul is, de több ideig legeltetem a szememet Michaelen.
- Persze. – bólintok, majd lassan de biztosan megindulok a kávézónk felé. Legalább a problémát is megtudom oldani, a megmentőt meghívom egy kávéra és Josie kaphat egy süteményt majd játszhat Daisyvel.
- Amúgy mivel foglalkozol? – teszem fel a kérdést, hogy ne legyen annyira kínos a csend kettőnk között.


Vissza az elejére Go down



do you know who i am?
Michael Quenell
Michael Quenell



TémanyitásTárgy: Re: Autumn Park Autumn Park - Page 2 I_icon_minitime24.04.15 12:44

Monique & Michael




- Hát ebben lehet, hogy igaza van az anyunak, de ha már elég nagy leszel és egyedül tudod már gondozni, akkor biztosan megfogja engedni. - Én körülbelül hét éves lehettem, amikor először kaphattam egy kis kutyát, aki elkísért a gimis végzős éveimig. Nagyon sajnáltam, de azután jött az egyetem meg a nagy betűs élet és mindenre volt időm, csak arra nem, hogy még kis állanak is a gondját viseljem. Most viszont nagyon hálás vagyok annak a kattant pillanatomnak, amikor is Daisy-t elhoztam. Így legalább nem vagyok annyira egyedül, valaki örül nekem, amikor hazaérek, lefoglal, ha mondjuk kijövök vele ide, ha épp nem kell dolgoznom, akkor reggel elszoktunk menni futni is, de általában dolgoznom kell.
- Na, akkor ezt meg is beszéltük. - Részemről semmi akadályát sem látom annak, hogy időnként Josie eljöhessen játszani a kutyussal, addig is amíg nem lehet sajátja, főleg ha ez neki ekkora örömet okoz.
- Irodalomtanár vagyok. - Válaszoltam egyszerűen. - Na és Téged mi az, ami így lefoglal? - A kislány mellett a munka sem lehet egyszerű, mármint dolgozni, rengeteg dolgot kell észben tartania, semmiről sem feledkezhet meg, mindig mindenhol pontosan ott kell lenni. Én egyedül gőzöm sincs hogyan csinálnám, oldalán meg. Valószínűleg sehogy, legalább valaki segítsége nélkül. Egy idő után nagyon kimerítő.
- Nem mintha rám tartozna, de egyedül vagy... vagytok? - Értem ezt arra, hogy egyedül próbál mindent megoldani vagy van, akire számíthat, aki ott van, ha minden cérna szakad, mert rádöbbenünk, hogy bármit is, bárhogyan is csináljuk, akkor is csak egy van belőlünk, képtelenek vagyunk kettészakadni.


Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Autumn Park Autumn Park - Page 2 I_icon_minitime16.05.15 19:51


Michael & Josie & Mona


Bevallom jó lenne egy kisállatot is tartani a házban, néha túlságosan üresnek érzem és Josie-nak is jót tenne a társasága. Felelősségre nevelné, meg engem is még nagyobbra. Talán így nem fordulna elő olyan helyzet, mint ami ma délután. Még mindig remegek, ha arra gondolok mi lett volna, ha Michael nem szemfüles és nem kockáztatja az életét.
- Remélem, szeretnék egy kutyust. – válaszolja hatalmas lelkesedéssel a kislányom. Komolyan mondom, zabálnivaló egy kiskölyök.
Csak az a nagy baj, hogy sokban hasonlít az apjára belsőleg, külsőleg pedig rám. Olyan fura, főleg mikor egy-egy olyan vonást látok megjelenni rajta, ami az apján is volt. Éles fájdalom hasít olyankor a szívembe, és forgatni kezdi azt.
- Imádtam a gimnáziumban az irodalmat. Jól kijössz a diákokkal? – érdeklődöm, bár az alapján, hogy az én kislányommal türelmesen és aranyosan bánik biztosan nem lehet gondja a suliban. A lányok odalehetnek érte, minden épeszű ember olvadozna egy ilyen jóképű férfi társaságában. – Egy kávézót vezetek, vendéglátást és turizmust végeztem. De szeretnék tovább fejlődni. – mesélem neki.
Szeretném előrébb vinni a bizniszemet, fejleszteni esetleg új utakon elindulni, de addig nem tehetem meg míg nem találok vagy válok állandó személlyé a kislányom életében.
Fáj azt hallanom, hogy mennyire fájlalja az apjának hiányát. Bár elmondhatnám neki mekkora görény, de szeretném, ha szeretné az apját még akkor is, ha Ő nem érdemli meg az aprócska tündérlány érzéseit.
- Sajnos igen… Az apja, nos… nem épp a legmegbízhatóbb személy… - gombóc került a torkomba, ahogy erről kezdtünk el beszélgetni.
Mindeközben beértünk a kávézóba, ahol Josie egyből a pult mögé futott és kérte is a megszokott italát.
- Nos, mit iszol? A vendégem vagy. – tettem le a táskámat a fogasra, majd beálltam a pulthoz.


Vissza az elejére Go down



do you know who i am?
Admin
Admin

Admin


TémanyitásTárgy: Re: Autumn Park Autumn Park - Page 2 I_icon_minitime30.05.15 20:43

Szabad játéktér!
Vissza az elejére Go down
https://prison.serbianforum.info



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Autumn Park Autumn Park - Page 2 I_icon_minitime19.06.15 17:38


Awkward meeting
Gen & Andres

A
lig búcsúztam el Jennitől, már érkezett a hívás Wade-től, hogy újabb feladattal bíztak meg. Király! Amióta elkezdtem fejvadászként dolgozni két alternatíva állt fent: vagy nyakig vagyok a tennivalókban, vagy napokig semmi dolgom nem akad. Nem mintha bánnám, hogy csupa pörgés az életem.. Az egyetlen dolog, ami nem tetszik, az a titkolózás, ugyanis senkinek egy szót sem szólhatok arról, amit művelek. Ez egy olyan szakma, ahol sokan megsérülhetnek, ha rossz fülekbe kerül az információ. Úgyhogy inkább nem kockáztatok. Jenni élete többet jelent.
Épp az Autumn parkban sétáltam a szükséges jelzésre várva, mikor tíz méterrel előttem egy ismerős arcot véltem felfedezni. Na ne, Andres. Mit kereshet itt? Fejben gyorsan végigvettem az alternatívákat, hogy mit is tehetnék, mi lenne a legjobb döntés, odamenjek-e hozzá vagy sem.. végül arra juttottam, hogy jobb túlesni a dolgon, ugyhogy lassú, kimért léptekkel a háta mögé sétáltam, majd megkopogtattam a vállát.
- Hali! Hiányoztam? - Köszöntem rá, ahogy tekintetünk találkozott, egy széles mosollyal az arcomon. Mondanom sem kell, hogy ugyanolyan dögös volt, mint mikor utoljára láttam.

 music: Trouble note:Remélem tetszeni fog!    outfit: ezt látod rajtam

Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Autumn Park Autumn Park - Page 2 I_icon_minitime23.07.15 1:14

Gen & Andres

We’ll be coming back like an echo



Éppen szabadnapos voltam és hát mit is tehetne ilyenkor az ember egy ilyen szép, verőfényes napon, mint kimozdul otthonról. Édes semmittevés! Csak lődörögni a városban, minden különösebb cél nélkül. Persze valahol azért jobban örülnék, ha zsúfoltabbak lennének már a napjaim. Mint a bátyámnak, Maxnak. Mert az azt jelentené, hogy végre beindul a szekerem a pop-bizniszben is. Addig azonban marad a reménykedés, próbálkozás és persze a létfenntartás ilyen-olyan melókból, amik mellett azért még mindig akad szabadidőm is jócskán. De nem panaszkodom, más pont azért sír állandóan, hogy nincs ideje semmire. Én legalább ilyesmi problémával nem küszködöm. Igyekszem meglátni ennek is a jó oldalát. Mint mindennek.
Kedélyesen sétálgatok hát, gondolataimban elmerülve, mikor utam egy parkon visz keresztül. Szeretek itt időzni, Vegas más parkjaihoz képest kevésbé forgalmas, mégis hangulatos kis hely. Figyelem az embereket, ihletet gyűjtök a dalaimhoz, vagy csak élvezem a magányt. Most is ezt teszem, megtámaszkodva egy üres pad támlájában, arcomat a Nap felé fordítva, egy ideig csak élvezem, ahogy a sugarai az arcomat érik. Az élet apró örömei…
Nem sütkérezek azonban túl régóta, mikor hirtelen valaki megkocogtatja a vállamat. Összerezzenek a váratlan érintésre és kissé értetlen arckifejezéssel fordulok hátra. Ismerős, szőke hajjal keretezett világítóan kék szempár néz rám egy bájos arcból.
Öhm… hello, Gen! Te itt? – meglepődésem őszinte. Ő az utolsó, akire számítottam. Nem arról van szó, hogy problémám lenne vele, igazán szép és helyes lány. Nem véletlen, hogy azon a bulin is úgy összegabalyodtunk. Bár elsősorban a délies típusú lányokra bukom, az ő francia bájának sem tudtam ellenállni, ezt kár lenne tagadni. De ahogy a tőle kapott sms-ekből kitűnik, ő nem egészen úgy értelmezte ezt a dolgot, mint én. Az csak buli volt… Ezért is nem válaszoltam eddig, vagy vettem fel a telefont, ha keresett. És ez most így egy kissé kellemetlen, hogy itt áll velem szemtől szemben. Nem készültem még fel a viszontlátásra és fogalmam sincs hirtelen, mit mondhatnék neki, vagy hogyan kezeljem a helyzetet.

Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Autumn Park Autumn Park - Page 2 I_icon_minitime25.07.15 17:23


Awkward meeting
Gen & Andres

W
ade hívása bizonyos értelemben felderített, hiszen jó érzéssel töltött el a feladatom. Óvadék ellenében feltételesen szabadlábra helyezett bűnözőket követni és megfigyelés alatt tartani, arra várva, mikor követnek el valami butaságot, minden nő álma! Most komolyan, az Averyhez hasonló egyének legtöbbször szórakozóhelyeken rendezik le a baljós ügyeiket, ami dupla haszont jelent nekem. Egyrészt bulizhatok kedvemre, másfelől viszont a munkámat is végzem. Ennél szebbről nem is álmodhatnék.
Erről jut eszembe, Andres sem véletlenül kötött ki a közelemben. Hogy hiszek-e a véletlenekben? Határozottan nem. A törvény embereként nem engedhetem meg azt a luxust, hogy higgyek benne.  A világon minden okkal történik, ahogyan az is, hogy most itt kötöttünk ki, ugyanazon a helyen. Kíváncsi leszek, mivel fogja majd kimagyarázni azt, hogy nem válaszolt sem az sms-eimre, sem a hívásaimra nem reagált. Nem gáz, megértem én ha csak egy alkalom volt a dolog, de jobb szerettem volna letisztázni a dolgot. Ám, ami késik, nem múlik.
- Oh, az arcodra van írva, hogy mennyire hiányoztam - mondtam enyhe iróniával a hangomban.
- Mellesleg megoldódott a telefonproblémád? Gondolom csakis azért nem hívtál vissza, mert tönkrement a telefonod - vetettem fel, erős hangsúlyt fektetve a csakis szócskára, továbbra is irónikus hanglejtéssel beszélve.

 music: Trouble note:Remélem tetszeni fog!    outfit: ezt látod rajtam

Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Autumn Park Autumn Park - Page 2 I_icon_minitime30.08.15 22:10

Gen & Andres

We’ll be coming back like an echo



Őszinte embernek tartom magam, akit inkább az érzelmei irányítanak, semmint a racionalitás. Nem egyszer adódott is már ebből bajom. Sok balhéba, zűrös helyzetbe belesodort már az igencsak hirtelen természetem. És ennek köszönhető az is, hogy sajnos nem tudom megjátszani magam, ami a szívemen, az a számon és az arcomra is kiül, amit épp érzek vagy gondolok. Ez pedig jelen helyzetben a legkevésbé sem szerencsés. Nem számítottam rá, hogy éppen Genbe botlok itt, a parkban és a megdöbbenés, a zavarodottság egyből kiül az arcomra, amit ő persze rögtön észrevesz. Talán kicsit túl is gondolja és úgy veszi le, hogy kellemetlen számomra a jelenléte. Pedig nem erről van szó. Vagy igen? Valójában magam sem tudom. Gúnyos szavai valahogy mégis rosszulesnek. Még ha teljesen jogos is a felháborodása, hogy nem vettem föl neki a telefont, meg egyáltalán, semmilyen módon nem reagáltam, akárhányszor keresett.
- Nézd… Gen… Ne haragudj, én csak… elég elfoglalt voltam mostanában… - érzem, hogy ez elég gyengére és átlátszóra sikeredett. Ezen még a kiskutya-tekintetem se segíthet. Idegesen a hajamba túrök.
- Az a helyzet, hogy időre volt szükségem, hogy átgondoljam a dolgokat… Össze voltam zavarodva… - Ez már tényleg az igazság. Magam sem tudom, mit akarok vagy nem akarok Gentől. Végtére is alig ismerem. De amennyire igen, az kétségtelen, hogy igencsak tüzes és vonzó nő. Valahogy mégis egyszerre vonz és taszít. Jobbnak láttam nem reagálni a hívásaira, de csak mert megijedtem tőle. Most, ahogy itt áll, azonban valahogy már nem is szeretném lerázni annyira.
- Van rá mód esetleg, hogy kiengeszteljelek? Meghívhatlak esetleg egy kávéra? Már ha ráérsz… - Magam sem értem, miért mondom azt, amit. De míg az előbb zavartan elkerültem a tekintetét, mindenfelé néztem, csak rá nem, a végén ráemelem a szemeimet és szégyellős mosolyt villantok rá az előbb említett könyörgő kiskutya-tekintetet bevetve, hátha meglágyítja a szívét.

Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Autumn Park Autumn Park - Page 2 I_icon_minitime01.09.15 22:24


awkward meeting
Gen & Andres

T
alán az az egyik legjobb a bűnöző hajkurászásban, hogy az ember lányának nincs ideje máson törnie a fejét. Nagyfokú figyelemre és koncentrációra van szükség, hiszen nem botlik az ember minden percben nyomokra. Résen kell lenni. Ah, néha annyira, de annyira bánom, hogy ennek a macsónak itt, nincsen príusza. Hogy honnan tudom mindezt? Naná, hogy utána néztem, puszta kíváncsiságból.. Már csak azért is bevitettem volna az őrsre kihallgatásra, amiért kerülni mert engem. Ki nem állhatom, ha játszadoznak velem! Egyedül nekem szabad játszanom az Ő érzéseivel! És másokéval.. a fene gondolta komolyan a dolgot, de ennél azért többre számítottam, még én is.
Látszólag, meglepték a szavaim. Hát, így járt. Mégis hogyan kéne viselkednem? Örüljön inkább, hogy egyelőre nem képeltem fel..
- Elfoglalt..? - vonom fel szarkasztikusan tökéletesen ívelt szemöldökeimet, a gyatra magyarázata hallatán. - Most komolyan, ennél jobbra nem tellett? Tipikus! - sóhajtok unottan. Pedig reménykedtem, hogy legalább valami normálisabb kifogást fog kitalálni. Értem én, hogy nem akar többet látni, az érzés kölcsönös, nem kell aggódnia, nem fogok kárt tenni a kedvenc játékában. Vagy..
- Oh, valóban? És mire jutottál? - kérdeztem, továbbra sem hagyva fel a csipkelődésével. Naiv voltam, hogy azt hittem, lehet valami kettőnk között. Már tudom. Inkább fejvesztve hajkurászom a gazfickókat, mint olyasvalakire pazaroljam a drága időm, aki a cipőmig sem ér fel. Remekül csinálod, Gen, győzködd csak magad, az segít.
Aztán olyasmit mondott, amire egyáltalán nem számítottam. Kávé meghívás, kiengesztelés? Most vagy ennyire rossz a lelkiismerete és kínozza, vagy.. nem, abba jobb bele sem gondolni.
- Jó legyen, de csakis a kávé miatt! - Szögezem le előre szúrós tekintettel méregetve azokat az édes kiskutya szemeket. Nem, nem lágyultam el tőlük, csak megjegyeztem a kész tényeket..

 music: Cool For The Summer note: :3  

Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Autumn Park Autumn Park - Page 2 I_icon_minitime18.10.15 16:02

Gen & Andres

We’ll be coming back like an echo




Érzem Genen, hogy dühös rám, igazából nem is rejti véka alá és ha belegondolok, ez teljesen jogos is. Semmiképp sem nevezhetném alaptalannak a dolgot. Sőt, amilyen tüzes teremtésnek megismertem őt, igazából azt hiszem örülhetek, hogy nem esett egyből nekem, amint meglátott. Illetve ezt tette, csak verbálisan. De éppen arra is meg lett volna minden oka, hogy felképeljen. Pláne az első, sablonos, gyenge magyarázkodási kísérletem után. Olyan, mint egy igazi tüzes, déli nő, a hazámból, ami a vérmérsékletét illeti. Kívülről viszont egy valódi szőke szépség. Ez a kombináció pedig különleges, egyedi elegyet alkot. Talán éppen ez az, ami annyira vonz benne, hogy nem tudom csakúgy lerázni. De ugyanakkor taszít és megriaszt. Hogy ebből mi lesz… Nő engem ennyire még érzelmileg nem zavart össze… Eddig mindig pontosan tudtam mikor kit, mit akarok. Most viszont…
Láthatóan nem veszi be az első zavaromban belőlem kiszakadó szavakat, amint az várható is volt és őszinte ember lévén, nem is titkolja ezt, egyértelmű, csípős szavakkal ad hangot neki. Nem kenyerem a hazudozás és a megjátszás, meg talán a reakciója hatása is, hamar kibukik belőlem az igazság. Ettől persze nem kezd cigánykerekezni örömében, vagy veregeti meg a vállamat, de mit is várhattam volna? Hangja továbbra is sértett és dühös. Ráadásul sajnos igaza is van.
Magam sem értem, miért mondom utána azt amit, mert hogy nem logikus, az biztos, hogy ezek után, hogy ennyire kerültem, kávézni hívjam. Kicsit meg is ijedek a saját kérdésemtől. Ha valamikor, most fel vagyok készülve egy felképelésre és egy faképnél hagyásra, hogy ilyen helyzetben szemtelenül még randira is hívom. A folytatás azonban, ilyen előzmények után még jobban meglep. Jól értem? Elfogadta? Bár hangja továbbra is sértett és duzzogó, a válasz egyértelmű. Innen már nincs visszaút.
- Tudok itt a közelben egy hangulatos kis kávézót, ahol nagyon finomat adnak. Remélem, megfelel a te ízlésednek is. Indulhatunk akkor… esetleg… Hölgyem? – félénk, kisfiús mosollyal nézek rá. A stílusom olyan, amilyen, ezen még egy ilyen szorult helyzetben sem tudok változtatni. Anno a buliban bejött neki. De nem tudom, most, mindezek után mi is a helyzet. Fogalmam sincs, mi sülhet ki ebből. Akár még valami jó, de a legrosszabb is… Meg kell mondanom, rám nők esetében egyáltalán nem jellemző módon, a sötétben tapogatózom.

Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Autumn Park Autumn Park - Page 2 I_icon_minitime23.10.15 16:52


awkward meeting
Gen & Andres

S
aját magam is meglepődtem, mikor az ajkaim önálló életre keltek és kimondták azokat a bizonyos szavakat. Fel kellett volna képelnem, nem pedig igent mondani a kávé invitálására! Mi a fene van velem? Ő egy igazi szarházi. Azok után, ahogy viselkedett, határozottan megérdemelné, hogy valaki úgy igazán ellássa a baját. Hm, ekkor egy hihetetlenül jó ötlet körvonalai jelentek meg lelki szemeim előtt. Én leszek az a személy, aki sárba fogja tiporni az egódat, úgyhogy máris retteghetsz Andres Nathaniel Blake!
Látszott az arcán, hogy ő maga is meglepődött a válaszom hallatán. Nagyon helyes. Ah, miért kell ennyire aranyosnak lennie?! Annyira utálom, mert olyan nehezemre esik nem elmosolyodni a szavai hallatán. De kibírtam! Nehezen igaz, de megtettem. Nem puhulhatok el, nem szabad. Pontosan az a célja, hogy a negédes stílusával érje el, hogy megbocsássak neki, de nem, azért keményen meg kell küzdened, drágám!
- Mehetünk. Az én ízlésemre mostanság nem igazán lehet alapozni - bukik ki belőlem a szenvtelen megjegyzés, természetesen ezzel pontosan RÁ célozva. Bár, ezzel voltaképpen elismertem, hogy bejön nekem, de mindegy, hagyom, hogy kiélvezze a pillanatot, a háború még úgysem ért véget. A java még hátra van!
A bosszúm egyszerre lesz édes és csípős. Csak egy dologra kell oda figyelnem, mégpedig arra, hogy ne hadjam újra elcsábítani magam általa. Áh, mennyire könnyebb dolgom lenne, ha egy kicsit pattanásosabb vagy kevésbé ellenállhatatlan lenne!

 music: Hotter Than Fire note: :3  

Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Autumn Park Autumn Park - Page 2 I_icon_minitime06.12.15 1:41

Gen & Andres

We’ll be coming back like an echo



Tényleg őszintén meglep, hogy Gen elfogadta a belőlem is csakúgy spontán, lényegében minden gondolkodás nélkül kiszakadó meghívást. Mindenesetre azt hiszem, ez jót jelent. Mármint, igazából már fogalmam sincs, mi is lenne ebben a helyzetben igazából a „jó”. Mit akarok én most egyáltalán? Lerázni vagy felszedni? Ezt azért ideje lenne már eldöntenem. Mert így csak még nagyobb galibát is okozhatok és különben sem szép dolog hitegetni senkit. De valóban csak hitegetem? Az mindenesetre tagadhatatlan tény, hogy még ezzel a durcás arckifejezéssel és a villámokat szóró szemeivel is hihetetlenül szexi. Olyannyira, hogy nem bírom csakúgy faképnél hagyni. Játék a tűzzel. Ez nem kétséges, mégis, mint egy ostoba kisgyerek, képtelen vagyok elkapni a kezem a lángoktól, továbbra is piszkálgatnom kell őket. Pedig ebből így vagy úgy, de könnyen baj lehet. És mégis…
Gen ajka megrándul ugyan egy pillanatra, de arcvonásai kemények maradnak, hangjában továbbra is egyértelműen érezhető a sértettség és a keserűség. Természetesen érzem a nekem szánt élt a szavaiban és ösztönösen bűnbánó tekintettel, arcomon félénk mosollyal pillantok rá.
- Én azért remélem, hogy az enyémre továbbra is lehet hagyatkozni és ha én nem is, de a kávé legalább le tud majd nyűgözni – Fene vinné el azt a latin macsó énemet, akinek a zsigereiben van a flörtölés! Muszáj nekem mindenképp provokálni? Még a végén tényleg felképel és itt hagy. Vagy éppen ezt szeretném? Tényleg nem értem saját magamat. Mindenesetre, ha nem akad ki ezen nagyon, elindulok a kávézó irányába, lépteimet az ő tempójához igazítva.

Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Autumn Park Autumn Park - Page 2 I_icon_minitime10.01.16 15:13


awkward meeting
Gen & Andres

A
z az iszonyatosan pimasz és egyben macsó stílusa még mindig megvan. A fenébe is, hogy lehet egy ilyen hapsira haragudni? Az a kisfiús pillantása olyan aranyos, hogy düh ide vagy oda, elalélok tőle.
De nem, nem és nem! Erős maradok. Muszáj kitartanom.
- Reméljük a legjobbakat - vágom rá pimaszul, egyetértve azzal, hogy ha ő nem is tud, a kávé majd hátha le tud nyűgözni. Bár, tény, hogy ő is egész jól ért azért a csábításhoz. A mocsadékja. Utállak.
Időközben el is indulunk az általa emlegetett kávézó irányába. Sejtettem az irányból, hogy hová tartunk, de nem szóltam semmit, hagytam, hogy irányítson. Ha oda megyünk, ahova gondolom, hogy megyünk. ott valóban finom kávét készítenek. Pár perces séta után meg is érkeztünk a kávézó épületéhez.
- Na jó, az tény, hogy itt valóban finom kávét adnak - jelentem ki objektíven, mindenféle érzelemtől mentesen neki, miközben átléptük az épület küszöbét, majd elindultunk az egyik szabad asztal felé. Hogy ezt követően, mi lesz, arról lila gőzöm nem volt, mindenesetre arra kíváncsi vagyok, hogy miként fog reagálni az ellenségesebb, rideg énemre.

 music: Hotter Than Fire note: :3  

Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Autumn Park Autumn Park - Page 2 I_icon_minitime30.01.16 15:55

Gen & Andres

Nem sok ráció van a viselkedésemben, még a saját magam számára is. Pontosan azért nem kerestem Gent eddig mert riasztóan soknak tűnt számomra. Szégyen ide, szégyen oda, férfiasan be kell vallanom, megijedtem. Nem számítottam egy ilyen látszólag törékeny, szőke szépségtől ilyen temperamentumra, ilyen elsöprő szenvedélyre. Minden téren. De jobb, ha nem gondolok arra az éjszakára. Így is épp eléggé lenyűgöz most a vonzereje, hogy itt van, jobb nem fokozni még amúgy is kényelmetlen helyzetemet.
Legnagyobb meglepetésemre elfogadja a meghívásomat és bár még mindig érezhetően hűvös és megbántott, velem tart. Az odaút kissé kínos, mivel nemigazán tudom, hogyan szólhatnék hozzá. Felszínesen társalogni nem tűnik jó ötletnek. De ha ennyire ellenséges, miért jön vajon velem? Persze azt sem értem, én miért hívtam meg. Csupa ellentmondás ez az egész helyzet.
De a kávézó szerencsére nincs messze, így nem kell sokáig feszengenem. Megjegyzése, mikor odaérünk úti célunkhoz, bár még mindig kimért és rideg a hangja, ösztönösen mosolyt csal az arcomra. Amolyan lelkeset, mint mikor egy óvodásnak megdicsérik az új kisvasútját. Hiába no, én a kis dolgoknak is tudok örülni és nem én lennék, ha ez nem lenne azon nyomban látható is rajtam. De inkább nem szólok semmit, csak az ajtóhoz lépek is kinyitom azt Gen előtt, hogy beengedhessem.
- Csak a hölgy után - kissé színpadiasan megdöntöm a törzsem és befelé mutatok a karommal. Talán nem kellene most viccelődni, de ez azelőtt tör fel belőlem, hogy gondolkodhatnék. Andres, Andres, miért kell neked mindig túlfeszítened a húrt? Mindenesetre miután így vagy úgy bejutunk az ajtón, az egyik félreeső, általam jobban kedvelt asztal felé tartok. Ösztönösen húzom ki Gen előtt a széket. Engem egyszerűen így neveltek. A nőket tisztelni kell és ennyi. Még akkor is, ha dühös rám, hozzáteszem, végső soron teljesen jogosan. Rámosolygok, akár viszonozza azt, akár nem. Aztán miután leülnünk is sikerült és a pincér odalép az asztalunkhoz Gen felé fordulok.
- Te mit kérsz? - érdeklődöm, arcomon továbbra is mosollyal. Legyen akármilyen hűvös, én akkor is próbálkozom. Ki tudja miért? Lerázni vagy felszedni akarom? Már magam sem tudom. De egyszerűen képtelen vagyok bunkón vagy elutasítón viselkedni vele, mikor itt van velem szemben. Még ha ezzel csak jobban bonyolítom is a saját helyzetemet lényegében, valószínűleg további kérdőjeleket keltve benne. Meg egyébként saját magamban is.


✻ Bocsi a késésért! ✻ 370 ✻ We'll be coming back like an echo ✻
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?
Damian Xander Lackwood
Damian Xander Lackwood



TémanyitásTárgy: Re: Autumn Park Autumn Park - Page 2 I_icon_minitime11.04.20 21:31



Oxana
&
Xander
Engem a saját személyem nem érdekel, más emberek annál inkább, főleg a nők.

A reggelem könnyebben indult mit azt előző nap gondoltam. Hosszú napom volt tegnap vagy tegnap előtt... Igazából mind két nap... Ugyan is 48 órát dolgoztam alvás nélkül. Épp ideje volt a szabadnapnak. Persze azért  a kávé elengedhetetlen része a reggeleimnek. Ahoz képest, hogy nem voltam fáradt nem túl energikussan áltam fel az ágyból. Végig sétáltam a folyosó hideg padlőján egyenesen a konyhába. kávéfőző bekapcs, tévé bekapcs... És most készítsünk egy jó reggelit. Omlet mindig jó és nem mellékesen gyors is. Néhány falat után odajutottam, hogy legurÍtsam a kávét. Hmmm... erre határozottan szügségem volt. Félig felöltözve áltam a konyhában mikor megcsörrent a telefon. - Szervusz anya... - szóltam bele a telefonba. - Úgye nem felejtetted el, hogy a bátyád két hét múlva megnősül? És még az öltönyödet el kell hozzni a tisztítóbol... - És elmlékeztetők tömkelegét zúdította rám anyám a vonal túloldaláról. - Anya nem felejtettem el, de most mennem kell... Szeretlek... - nyomtam ki a telefont annak ellenére, hogy még rengeteg mondani valója lett volna. Anyám egy nagyon éddes nő és nagyon törődő, de rendkivűl anyáskodó és képtelen elfogadni, hogy felnőttem. Már nagy fiú vsagyok és el tudom látni magam.
- Tobby.... Gyere. - hivtam a kutyát magamhoz a pórázzal a kezemben. Tobby az én kis kedvencem. Na jó, annyira nem is kicsi. Ő egy szibériai Husky. Tobby heterokromiában szenved, ami azt jellenti hogy különböző színűek a szemei. Jellen esetben az egyik barna a másik kék. Ennél a fajtánál elég gyakori ez, de semmiben nem akadályozza.  Tobbyt édesapámtól kaptam három éve, hogy ne érezzem magam annyira egyedül.
Annyira szép ez a park és a tavaszi napsütés is jól esik most. Gyakran járok ide ovasni, mert olyan  nyugodt ez a hely. Tobby nyugodt léptekben követti az enyéjeimet. Aztán hirtelen kirántja kezemből a pórázt és a tölünk húsz méterre takarón ülő hölgy felé veszi az irányt. Megpróbáltam utána kapni a póráznak, de mind hiába... Valószínű a lány kezében lévő sárga frizzbi látványa csábította oda. Néhány lépéssel a lány melett termet és gyajorlatilag ültő helyéből felboritotta és nyalni kezdte a kezét és az arcát. Látszott rajta hogy semmi rosz szándéka nem volt csak a játé vezérelte. Gyors léptekben utol értem. - Tobby... Héj nagyfiú, mondtam már hogy ezt nem szabad. - Ne haragudjon, sajnálom... Remélem nem ijed meg nagyon. - nyujtottam a kezem a szőke lány felé, hogy segítesek.
Music ©️️️
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Ajánlott tartalom



TémanyitásTárgy: Re: Autumn Park Autumn Park - Page 2 I_icon_minitime

Vissza az elejére Go down

Autumn Park

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
2 / 3 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next

Similar topics

-
» Park
» Park Ha Eun
» Hyde park
» Sunset Park
» Jurassic park

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
PRISON FRPG :: Város :: Belváros-