welcome to prison frpg
üdvözlünk
lépj be las vegas-ba!
Amikor meghallod a nevet: Las Vegas, mi jut először eszedbe?
Kaszinók? Féktelen bulik? Black jack? Roulette? A lehetőségek tárháza végtelen, a kaszinók sora gazdagokat dönt mocsokba...
Azonban egy valamire senki sem gondol. Miután a kaszinóban megszeded magad zöldhasúval, nem árt vigyázni a haza úton; Las Vegas sem másabb, mint a többi város. Vannak rosszfiúk és rosszlányok is, akik képesek bárkivel végezni, ha úgy tartja kedvük. Vannak drogosok és más szenvedélybetegek, akik képesek ölni is azért, hogy megkapják a napi adagjukat. Táncosnők és krupiék, akik egy szempillantás alatt elveszik mindenedet. Prostituáltak és maffiózók, akiknek már, ha csak a nevét tudod, már veszélyben vagy. Mi a közös bennük? Egy rossz mozdulat, egy alaposan át nem gondolt lépés, és máris a börtönben találják magukat, ahonnan megszökni, még senkinek sem sikerült...
lépj be
las vegas téged vár
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
csacsogda
súgj nekem egy titkot...
promónk
csak tekintsd meg!
új posztok
kaptál választ?
Dylan & Minea
Minea Jade Weiss
30.07.23 19:29
Two against the world - Chase & Josie
Chase Hammond
07.04.23 12:31
Ben & Minea - Comatose
Ben Sullivan
25.03.23 22:48
Silly Cat - Alex & Vaughn
Alex Moore
25.03.23 10:59
Night Club
Sonia Lipinska
15.03.23 21:28
Hello Stranger - Minea & Ben
Ben Sullivan
14.03.23 22:01
Chippendale Club
Minea Jade Weiss
08.02.23 10:49
When It's All Over - Chase & Josie
Josie Harmon
28.01.23 12:52
Monsters - Ben & Minea
Ben Sullivan
21.01.23 0:28
a legaktívabbak
a legtöbb posztot írók
Admin (2202)
Második színt, eddig elhagyatott, üres Vote_lcapMásodik színt, eddig elhagyatott, üres Voting_barMásodik színt, eddig elhagyatott, üres Vote_rcap 
Lyna Hill (914)
Második színt, eddig elhagyatott, üres Vote_lcapMásodik színt, eddig elhagyatott, üres Voting_barMásodik színt, eddig elhagyatott, üres Vote_rcap 
Desmond Drescher (694)
Második színt, eddig elhagyatott, üres Vote_lcapMásodik színt, eddig elhagyatott, üres Voting_barMásodik színt, eddig elhagyatott, üres Vote_rcap 
Cassandra Drescher (640)
Második színt, eddig elhagyatott, üres Vote_lcapMásodik színt, eddig elhagyatott, üres Voting_barMásodik színt, eddig elhagyatott, üres Vote_rcap 
Charlotte Collins (501)
Második színt, eddig elhagyatott, üres Vote_lcapMásodik színt, eddig elhagyatott, üres Voting_barMásodik színt, eddig elhagyatott, üres Vote_rcap 
Jennifer Ariadne Lively (480)
Második színt, eddig elhagyatott, üres Vote_lcapMásodik színt, eddig elhagyatott, üres Voting_barMásodik színt, eddig elhagyatott, üres Vote_rcap 
Veronica Chloe Foster (455)
Második színt, eddig elhagyatott, üres Vote_lcapMásodik színt, eddig elhagyatott, üres Voting_barMásodik színt, eddig elhagyatott, üres Vote_rcap 
Aurora Rossum (430)
Második színt, eddig elhagyatott, üres Vote_lcapMásodik színt, eddig elhagyatott, üres Voting_barMásodik színt, eddig elhagyatott, üres Vote_rcap 
Minea Jade Weiss (349)
Második színt, eddig elhagyatott, üres Vote_lcapMásodik színt, eddig elhagyatott, üres Voting_barMásodik színt, eddig elhagyatott, üres Vote_rcap 
Dylan Hanning (330)
Második színt, eddig elhagyatott, üres Vote_lcapMásodik színt, eddig elhagyatott, üres Voting_barMásodik színt, eddig elhagyatott, üres Vote_rcap 
Top posting users this month
No user

Megosztás

Második színt, eddig elhagyatott, üres

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Második színt, eddig elhagyatott, üres Második színt, eddig elhagyatott, üres I_icon_minitime24.03.13 4:55

Második színt, eddig elhagyatott, üres Old_factory_by_peka999-d4x9vok
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Második színt, eddig elhagyatott, üres Második színt, eddig elhagyatott, üres I_icon_minitime06.06.13 12:07


Rin & Sunday
~ It's a little bit weird... ~


Anya folytonos próbálkozásai, hogy lefoglaljon, hát már kezd az őrületbe kergetni. Talán rádöbbent, hogy az ő beteg és furcsa lányát még megmentheti, ha most, szinte levegőhöz alig jutva figyel rá, és törődik vele, és időt tölt vele, és és és... Nehéz úgy tenni, mintha ettől minden rendben és az élet csodás lenne. Szabályosan úgy éreztem, hogy minden nap szinte kész erőfeszítés, hogy felvarázsoljam a bájmosolyt az arcomra. A sok családi vacsi, az alapítványi est, a bemutató, fotózás, fotózás hátán. Hinnék az emberek, hogy milyen fantasztikus és cseppet sem sajnálnának, hiszen nem kényszer. Ki kell ábrándítsak mindenkit, mert nagyon is az. Azok után, amilyen helyzetbe hoztam mindenkit magam körül, minimum, hogy ezt megpróbálom végig szenvedni. Hazudni arról, vajon merre is jártam az utóbbi hosszú hónapokban. Egészségesnek tűnni, és olyannak, aki nem kívánná néha a pokolba a sok felhajtást és herce-hurcát maga körül. Anya mindig is szerelmes volt a munkájába. Az ezzel járó előrehaladásával néha én is kénytelen voltam lépést tartani. Miután, a - persze titkon - kedvenc modellje, és agyon ajnározott üdvöskéje, Rhea teherbe esett és jegeli a modellszakmát, valami elvetemült ötlettől vezérelve próbált a helyére benyomni minden elérhető reklámba és kampányba. Mintha ettől népszerűbb is lenne az, ami mellett ott virít majd a precízen kisminkelt és retusált fejem, az állmosollyal...
Ültem az újonnan felfedezett rejtekhelyem padlóján, nem törődve azzal, hogy a por és apró törmelék kellőképpen összekoszolhatja a nadrágom. Nem mondanám, hogy gyakran járok erre, de ha már nincs máshova, mégis merre tovább? Csak egy elhagyott raktárépület, nekem mégis, mintha kiút lenne. Hátam nekidöntve a falnak, kifújtam a füstöt és pöccintettem egy kicsit a kezemben lévő már félig elszívott cigarettán, hogy ahogy azt kell, a hamu óvatosan omoljon a padlóra. Majd újat szívtam bele, aztán bámulva magam elé, szinte katatón módon bámultam ki a fejemből. Valami másra vágytam. Egy egészen más világra, ahol még magam sem tudtam minek kellene lenni, de egyben biztos voltam, jó életnek. Ahol ébredéskor nem az jut eszembe, milyen is lettem, hogy legszívesebben egyszerre háromféle drognak adnék esélyt, hogy kiüssön. Cigizni sem cigizek. Most mégis éppen. Fogalmam sem volt miért. Miért szívom már a második szálat, mióta itt gubbasztok. Egyszerűen csak jól esett. Emellett, ez pedig még csak nem is hátráltat abban, hogy tiszta maradjak. Szóval gond egy szál se, a tüdőm még elbírja a pár alkalmi száltól elszenvedett pusztítást.
Csend volt és nyugalom. Bár azért hegyeztem a fülem néha. Éjszakánként elég gyakran tűnnek fel erre gyanús alakok, akik szinte biztosan veszélyesebbek, mint a dílerek és az összekötők, akikkel anno dolgom volt. Nem szerettem volna egy zavart elméjű csövessel vagy egy erőszaktevővel összefutni. Még akkor sem, ha az apró táskám mélyén ott lapult az egy szempillantás alatt kinyílni képes bicska, aminek szintén megvan a maga története... Nem volt még alkalmam használni, de az is kétséges volt, hogy egyáltalán tudnék-e fizikailag bántani valakit. Nem csupán amiatt, mert pillekönnyű vagyok és erősebb izomzat híján is, hanem, mert valahogy taszított a gondolat, hogy valakibe belemártsak egy kést, akár meg is ölhetve ezzel.
Megborzongtam a gondolattól és elnyomtam tőlem pár centire a már alig parázsló csikket, majd egy jól irányzott pöccintéssel a távolba löktem magamtól.
Viszont ekkor rám jött a szívbaj, de rendesen... Ódon egy épület volt ez, így vigyázni kellett, ki hova lép. Instabilak a lépcsők, üvegszilánkok egy csomó helyen. Az ide fel vezető lépcső alulról negyedik foka nyikorog. Tudtam. Az utóbbi pár alkalommal már igyekeztem átlépni, hogy egy egész aprócska zaj nélkül jussak fel ide. A nyikorgás hallatán kisebb fajta rémület rajtam úrrá. Fel akartam pattanni a földről, de csak a gondolatra voltam képes. Dobogó szívvel bámultam a lépcső felé, ami mellett már egy karcsú árnyék is kezdett lassan megjelenni. Hát tényleg jön valaki. Esélyem sem volt már rá, hogy ne lásson meg. Másodpercek és az árnyék hozzá tartozó alakja is velem egy emeleten lesz. Újabb lépés, de ezúttal pár üvegszilánk roppant meg a rá nehezedő súlytól. Önkénytelenül szorongatni kezdtem a táskám, és valahol reménykedtem, hogy bár nem egy macska közeledik, mégis legalább annyira ártalmatlan lesz...


A hozzászólást Sunday Harrison összesen 2 alkalommal szerkesztette, legutóbb 17.07.13 2:08-kor.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Második színt, eddig elhagyatott, üres Második színt, eddig elhagyatott, üres I_icon_minitime17.06.13 17:22

Rin & Sunday

Azt mondják, az emberek képesek változni, ha fel akarnak hagyni valamivel, bátra megtehetik. Akár a dohányzásról való leszokás a téma, akár más rossz szokás, vagy egy olyan dolog, ami régen az ember teljes életét meghatározta. Egy kis valami, ami egészen idáig juttatta, ami nélkül nem tartana ott, ahol. Ilyen számomra a drog. Már nem, mintha használóként, soha életemben nem éltem vele, tudtam, hogy ez tönkretenne, hogy nélküle sokkal többet érhetek el. Nem emészt fel a saját munkám. Igen, díler voltam korábban, és úgy tűnik, ez is csak olyan, mint a maffia. Vagyis, közel hasonló, nekünk nincs akkora befolyásunk.Tehát, az ember hiába dönti el, hogy ki akar szállni, ha korábban olyanokkal dolgozott együtt, akikben megbízott, titkokat árult el nekik, amelyeket a távozása után felfedhetnek. Ezért is tartok régi találkahelyünk felé, ami nem más, mint egy hatalmas gyárépület, természetesen néhány pókon és patkányon, valamint néhai látogatóin kívül teljesen üres és elhagyatott. Volt egy időszak, még az elején, amikor a hideg rázott ettől a helytől, de ez sok évvel ezelőtt volt… Azóta már megszoktam, szinte otthonosan mozgok a végtelen folyosók és lépcsők között, amik rendszeres nyikorgásukkal hozzák a frászt az újakra, vagy illetéktelen behatolókra. De én nem az voltam. Jól ismertem a helyet, ahol egykori barátommal készültem találkozni, Mickey-vel. Régen nagyon jóban voltunk, közös bandánk volt, de amikor elhagytam őket, hogy Corvinnak dolgozzam, ő is ugyanúgy megorrolt rám, mint a többiek. Oké, ő megölni nem próbált, de nem vagyok teljesen biztos benne, hogy most éppen nem ez a szándéka. Elvégre, ki tudja? Manapság senkiben sem lehet megbízni, főleg itt nem. Veszélyes egy város ez, és szinte meg sem éri hűségesnek, lojálisnak és erkölcsösnek lenni. Ha az ember előre akar törni, akkor bizony alattomosnak és fondorlatosnak kell lennie, el kell árulnia azokat, akikkel törődik, talán még azokat is, akiket szeret. Vagy a saját családját… ilyennel is futottam már össze, és néha úgy is érzem, hogy én nem tartozom ide. Hiába kapnék jobb ajánlatot, sosem hagynám ott Corvint, vagy esetleg fordulnék ellene. Sokkal tartozom neki, körülbelül az egész életemmel, és sosem fogom tudni teljes egészében meghálálni, amit értem tett. De az valóban olyan sok? Mások talán ostobának hinnének, amiért egy olyan embert „szolgálok”, aki mindössze annyit tett, hogy felbérelt egy munkára. De e mögött sokkal több van, nem ennyi volt a történet. Valóban úgy kezdődött, hogy felbérelt, de ez az egyetlen küldetés után sem fordult el tőlem, magához vett, és gyakorlatilag mellette sikerült elérnem azt a szintet, amit professzionalizmusnak hívnak. Az utcán nem lehettem volna az a profi informátor, nyomkövető és bérgyilkos, aki ma vagyok. Néha az is megfordul a fejemben, hogy valóban ez az, amire vágyok? Kiskoromban a könyveket bújtam azért, hogy valamelyik neves egyetemre járhassak, de egyedül az utca nevelt. Minden, ami a tudásomat képezi, onnan származik, magamnak kellett elsajátítanom mindent. Nem lesték a föld legnagyszerűbb professzorai minden kívánságomat, nem fordulhattam senkihez segítségért, teljesen egyedül kellett megbirkóznom mindennel. Nem, nem vágyom arra, hogy egy tudálékos, hatalmi harcokba folyó politikus, egy mindenre elszánt orvos, vagy esetleg egy könyvmoly könyvelő legyek, bár tény, hogy olvasni még mindig szeretek. Nem, én a harctérre termettem, nem bírom elviselni, ha csak egy percig is nyugton kell ülnöm, akkor inkább elmegyek futni, vagy edzeni. Igen, ez vagyok én.
De miért is gondoltam, hogy újra kell gondolnom az életemet? Van ennél fontosabb dolog is, mégpedig a találkám Mickey-vel. Nem tudom, mennyi ideig álltam a romos gyárépület előtt, törött ablakait és koszos falait vizslatva, de szinte biztos voltam benne, hogy elkéstem. Pedig én sosem kések. Tehát sietős léptekkel vonultam be, ügyeltem a lépteimre, nem akartam, hogy beszakadjon alattam a padló, vagy a mennyezet spontán a fejemre hulljon. Filmbe illő halál lenne, az biztos, tekintve, hogy az ember inkább azt nézné ki belőlem, hogy valaki fejbe lő, esetleg mártírhalált halok Corvinért. Ja, vicces lenne, de köszönöm szépen, nem terveztem elpatkolni. Még.
Kiválasztottam a kedvenc lépcsőmet, ami a második emeletre vezet, majd elindultam. A lábam alatt az egyik lépcsőfok megroppant, és egy pillanatra meg is álltam, hogy biztos ponton legyek, nehogy meg találjak mozdulni, és az alagsorban találjam magam, a szemem helyén egy gerendával. Miután megbizonyosodtam róla, hogy nem fogok leszakadni a lépcsővel együtt, tovább mentem. Amikor a lépcső tetejére értem, arra számítottam, hogy Mickey már ott lesz, egy gránátvetővel felém célozva, így kezem a farmerom hátuljába szorított pisztolyra csúszott, így léptem be az emeletre, de persze előtte még muszáj volt rálépnem néhány üvegszilánkra, csak hogy biztosan meghalljanak. Csodás, Kimura, ügyes vagy.
De amikor körülnéztem, nem láttam ott Mickey-t, sőt, senkit, akit ismertem volna. Egy fiatal lányt láttam a padlón, rémült tekintettel nézett rám, én pedig meglepetten rá.
- Te meg ki vagy?
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Második színt, eddig elhagyatott, üres Második színt, eddig elhagyatott, üres I_icon_minitime18.07.13 23:05


Rin & Sunday
~ It's a little bit weird... ~


Az utolsó másodpercek alatt szinte minden alternatíva keresztülcikázott az agyamon, arra nézve, ami most történhet. Elvetemültebbnél elvetemültebb ötletek, szépen sorjában, mégis fénysebességgel, szinte alig felfoghatóan. A legtöbb elképzelés elég pánikba ejtőre sikeredett. Némelyiknek a kimenetele eljutott volna, hogy odáig, hogy orosz maffiózók azok, akik eladnak Szentpéterváron az alvilág legalattomosabb, és leglecsúszottabb gazfickóinak, prostinak, én pedig, egyetlen szavas orosz szókincsemmel próbálok meg menekülni. Ezer szerencse, hogy nem volt elég időm, hogy minden ilyesfajta rémképet, szépen, apránként kibontakoztassak, az időnként butus fejecskémben.
Nem Sunday, ebből szépen ügyesen kimászunk, bárhogy is lesz. - bíztattam magam. Persze a legkönnyebb eset egy erre járőröző rendőrtiszt lett volna, akire kétszer rámosolygok, talán még a felsőm is lejjebb csúsztatom egy kicsit a vállamon, megemlítem anya nevét, és már repülhetek is hazafelé, mintha itt sem jártam volna. Kevésbé ribancosabb megoldás most nem jutott eszembe. Aztán pedig igazából nem is nagyon fáradoztam bonyolultabbak kitalálásán. Mindeközben, még mindig a "táncoló" árnyékot fürkésztem, még sokkal sebesebben dobogó szívvel, és vagy 180-as pulzussal. Mígnem végül - vagy mondhatnám végre - alakot is öltött az a bizonyos árny. Igazából fogalmam sem volt, hogy kellene reagálnom. Felvontam a szemöldököm és néztem a velem szemben álló alakot, akivel akár versenyezhettünk is volna, hogy melyikünk van meglepve jobban a másikunk láttán. Miután vagy másodpercekig bámultam ezzel az arckifejezéssel, és még mindig nem tudtam hova tenni az egész helyzetet, összevontam a szemöldököm, majd kissé jobbra döntöttem a fejem. De még mindig ott volt, nem hallucináltam. A biztonság kedvéért, jól átgondoltam,, mégis milyen cigit szívtam, de vagy ezer éve nem füveztem és esély sem volt rá, hogy valaki a cigis dobozomba csempésszen egy álcázott szálat. Szóval maradt az, hogy én ott vagyok, míg ő is ott van. Mindketten egymást egymást bámuljuk, de csak én vagyok olyan szerencsétlen, aki némán, szinte már teljesen kukán gubbaszt a padlón, és szótlanul mered előre. Az újonnan érkezett társaágom nem más, mint egy lány. Mondhatnám, hogy nő, de igencsak fiatalnak tűnt így első ránézésre. Egzotikus arca teljesen szimmetrikusnak tűnt. Akárcsak egy dögös életmentő a Baywatch Hawaii-ból. Nem is rossz. Annak ellenére, hogy nem az esetem, nem biztos, hogy elhajtanám, hogyha arra kerülne a sor... Igyekeztem nem zavarba ejtően végigmérni karcsú testének vonulatait. Ám míg ezzel időztem, csupán futólag csengett a fülemben rövidke kérdése, amire azonnal, még csak reagálni sem tudtam. Újabb pár másodperc. Sunday és a reakcióidő. Majd szaporán pislogva magamhoz tértem és gondoltam azért nem árt viszonozni a "kedves szavakat". Egy jól kimért elrugaszkodással talpra segítettem magam. És bár rajtam magassarkú csizma volt, mégis körülbelül egy magasságban lehettünk. Bár ekkor a távolságból ezt nem lehet olyan könnyen megsaccolni. Könnyed mozdulattal lesöpörtem a fenekemen a nadrágomról, a port, majd kissé megváratva mélyen a szemébe néztem.
- Ezt én is kérdezhetném. - fordítottam vissza a kíváncsi kérdést a tulajdonosa felé rezzenéstelen arccal. Így utólag belegondolva talán szemtelennek tűnhettem. De miért én legyek az, aki elsőként magyarázkodik azt illetően, miért is dekkol egy rég elhagyott gyárépület belsejében. Ő ugyanúgy itt van. Szemmel láthatólag neki is megvan a maga dolga itt. Hasonló kaliber, mint én, ezért azokat az alternatívákat eltemethettem, ami egy kicsit is hasonlított a maffiózós rémképre. Elvégre, kizárt, hogy a csaj alvilági legyen. Bár, gondoljunk csak Natalie-ra. Ő is egy átlagos nagyvárosi lány a látszat szerint, valójában, pedig az alvilág egyik legkeresettebb dílerje, aki aztán kifogástalanul végzi a munkáját. Maradjunk annyiban, hogy nem rajta múlt, hogy mostanra tiszta vagyok...
Gőzöm nem volt, hogy most gyanakodjak-e az inkább fehérneműmodellnek tűnő hölgyeményre vagy sem.
Engedtem kissé a görcsös beállásomon, elvégre, akárki és akárhonnan szalajtották, tutira nem fog lepuffantani, vagy feldarabolni egy jókora bárddal.
- Na szóval, te is itt vagy, én is itt vagyok. Viszont erre szinte sosem jár senki... Te mit keresel itt? - kezdtem én beszélni, elvégre mégis én voltam itt előbb, talán ezzel jogot formálok arra, hogy én vallassak előbb. Talán.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?
Admin
Admin

Admin


TémanyitásTárgy: Re: Második színt, eddig elhagyatott, üres Második színt, eddig elhagyatott, üres I_icon_minitime22.02.14 2:00

Szabad játéktér!
Vissza az elejére Go down
https://prison.serbianforum.info



do you know who i am?

Ajánlott tartalom



TémanyitásTárgy: Re: Második színt, eddig elhagyatott, üres Második színt, eddig elhagyatott, üres I_icon_minitime

Vissza az elejére Go down

Második színt, eddig elhagyatott, üres

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 1 oldal

Similar topics

-
» Üres bérház
» Elhagyatott színházterem
» Elhagyatott gyár
» Elhagyatott városnegyed
» Elhagyatott város rész

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
PRISON FRPG :: Város :: Külváros :: Elhagyott gyárépület-