welcome to prison frpg
üdvözlünk
lépj be las vegas-ba!
Amikor meghallod a nevet: Las Vegas, mi jut először eszedbe?
Kaszinók? Féktelen bulik? Black jack? Roulette? A lehetőségek tárháza végtelen, a kaszinók sora gazdagokat dönt mocsokba...
Azonban egy valamire senki sem gondol. Miután a kaszinóban megszeded magad zöldhasúval, nem árt vigyázni a haza úton; Las Vegas sem másabb, mint a többi város. Vannak rosszfiúk és rosszlányok is, akik képesek bárkivel végezni, ha úgy tartja kedvük. Vannak drogosok és más szenvedélybetegek, akik képesek ölni is azért, hogy megkapják a napi adagjukat. Táncosnők és krupiék, akik egy szempillantás alatt elveszik mindenedet. Prostituáltak és maffiózók, akiknek már, ha csak a nevét tudod, már veszélyben vagy. Mi a közös bennük? Egy rossz mozdulat, egy alaposan át nem gondolt lépés, és máris a börtönben találják magukat, ahonnan megszökni, még senkinek sem sikerült...
lépj be
las vegas téged vár
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
csacsogda
súgj nekem egy titkot...
promónk
csak tekintsd meg!
új posztok
kaptál választ?
Dylan & Minea
Minea Jade Weiss
30.07.23 19:29
Two against the world - Chase & Josie
Chase Hammond
07.04.23 12:31
Ben & Minea - Comatose
Ben Sullivan
25.03.23 22:48
Silly Cat - Alex & Vaughn
Alex Moore
25.03.23 10:59
Night Club
Sonia Lipinska
15.03.23 21:28
Hello Stranger - Minea & Ben
Ben Sullivan
14.03.23 22:01
Chippendale Club
Minea Jade Weiss
08.02.23 10:49
When It's All Over - Chase & Josie
Josie Harmon
28.01.23 12:52
Monsters - Ben & Minea
Ben Sullivan
21.01.23 0:28
a legaktívabbak
a legtöbb posztot írók
Admin (2202)
Megütközés 2.0 - Abi & Colin Vote_lcapMegütközés 2.0 - Abi & Colin Voting_barMegütközés 2.0 - Abi & Colin Vote_rcap 
Lyna Hill (914)
Megütközés 2.0 - Abi & Colin Vote_lcapMegütközés 2.0 - Abi & Colin Voting_barMegütközés 2.0 - Abi & Colin Vote_rcap 
Desmond Drescher (694)
Megütközés 2.0 - Abi & Colin Vote_lcapMegütközés 2.0 - Abi & Colin Voting_barMegütközés 2.0 - Abi & Colin Vote_rcap 
Cassandra Drescher (640)
Megütközés 2.0 - Abi & Colin Vote_lcapMegütközés 2.0 - Abi & Colin Voting_barMegütközés 2.0 - Abi & Colin Vote_rcap 
Charlotte Collins (501)
Megütközés 2.0 - Abi & Colin Vote_lcapMegütközés 2.0 - Abi & Colin Voting_barMegütközés 2.0 - Abi & Colin Vote_rcap 
Jennifer Ariadne Lively (480)
Megütközés 2.0 - Abi & Colin Vote_lcapMegütközés 2.0 - Abi & Colin Voting_barMegütközés 2.0 - Abi & Colin Vote_rcap 
Veronica Chloe Foster (455)
Megütközés 2.0 - Abi & Colin Vote_lcapMegütközés 2.0 - Abi & Colin Voting_barMegütközés 2.0 - Abi & Colin Vote_rcap 
Aurora Rossum (430)
Megütközés 2.0 - Abi & Colin Vote_lcapMegütközés 2.0 - Abi & Colin Voting_barMegütközés 2.0 - Abi & Colin Vote_rcap 
Minea Jade Weiss (349)
Megütközés 2.0 - Abi & Colin Vote_lcapMegütközés 2.0 - Abi & Colin Voting_barMegütközés 2.0 - Abi & Colin Vote_rcap 
Dylan Hanning (330)
Megütközés 2.0 - Abi & Colin Vote_lcapMegütközés 2.0 - Abi & Colin Voting_barMegütközés 2.0 - Abi & Colin Vote_rcap 
Top posting users this month
No user

Megosztás

Megütközés 2.0 - Abi & Colin

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Megütközés 2.0 - Abi & Colin Megütközés 2.0 - Abi & Colin I_icon_minitime31.03.14 2:03

- Na gyere kisöreg, most alszunk. - kapom is ki az etetőszékből Connort. Most megcserélődött a fürdési idő és a vacsi, mivel kicsit hosszúra nyúlt a főzőcskézés. De Connor nem lett túl maszatos, elég volt csak a pofiját megtörölgetni.
- Köszönj el szépen. - ahogy a karomra ültetem, már forgolódni is kezd, az anyját keresi. Axel látványát már egészen megszokta, bár még bizonytalan, hogy mit kezdjen vele. Nem baj, ez még idővel úgyis javulni fog. Megvárom amíg a szokásos puszit megkapja, anélkül úgysem hajlandó elaludni. Tudom milyen, türelmes és kitartóan vár. Hacsak álomba nem ringatja végül magát.
Aztán viszem is fel az emeletre, hogy betegyem a kiságyába. Most jóllakott, tele a pocija és látszik is rajta, hogy álmos. A legjobb kombinálás. Nem telik bele pár percbe és máris elalszik. Én még azért várok egy kevés ideig. Végül csak betakarom és elmegyek letusolni. Igazából már várom, hogy tényleg nyugi legyen a házban. Mármint hogy Axel elmenjen lefeküdni. Még ugyan mindig a nappaliban van, ami jelen esetben a szobánktól a legtávolabb van. A tegnap esti dolgokon kezdek akaratlanul is gondolkozni. Igen, egy kicsit frusztrált vagyok. Na jó, kicsit nagyon. Abi nem szokott csak úgy nagyon elálmosodni. És ma sem mutatta igazán nagyon jelét annak, hogy mennyire akarna bármit is. Na jó, reggel az a csók más volt... de talán csak ki akart vele engesztelni, nem tudom. Most majd kiderül. Nem tart sokáig a fürdés, talán csak tíz percig. Utána gyorsan túlesek a megtörölközésen és elindulok vissza a szobába. Még a folyosón belesek a gyerekszobába. És most nem csak hogy résnyire hagyom az ajtót, hanem egyenesen be is csukom. Egyelőre nem akarok rosszabb eshetőségre gondolni. Nem hiszem, hogy az lenne. Biztos csak tényleg fáradt volt Abi, vagy fogalmam sincs.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Megütközés 2.0 - Abi & Colin Megütközés 2.0 - Abi & Colin I_icon_minitime31.03.14 12:38

A nap csúcspontja számomra mindig az, amikor végre letusolhatok, lazíthatok és bebújhatok az ágyba. Mindez annyiban változik, ha Colin fekteti le Connort, hogy egy forró fürdőt is megengedhetek magamnak.
Miután ázok kicsit, megtörölközök, magamra kapom az alvós cuccom és megágyazok. Máskor ezek után neki állok olvasni és megvárom Colint, de most valahogy jobbnak látom, ha egyből lefekszem és megpróbálok aludni. Persze, tudom én, hogy nem ártana egy kis szeretgetés Colinnak vagy bármi, mert rend szerint ha ezt csinálom, egy idő után kiakad és gyanakodni kezd, hogy már megint mi van velem de így, hogy Axel lent alszik, képtelen lennék nem azon agyalni, hogy mit hall és mit nem. Furcsa ez még. Meg kell szokni és nem ártana szerválni nekem valami szoba félét. Mondjuk a dolgozó szobát átrámolni vagy a fene tudja de, ha huzamosabb ideig itt lesz, nem maradhat a kanapén. Részben, mert zavar részben pedig, mert az úgy nem normális.
Hallom, mikor Colin elmegy tusolni én pedig nyakamig húzva a takarót sasolom az ablakot és próbálok bealudni. Viszont nem megy. Ha el akarok aludni, sosem megy. Így aztán, amikor Colin besétál a szobába, csak lehunyt szemmel fekszek és próbálok úgy csinálni, mint aki már alszik. Tudom, szemét dolog. Még annál is szemetebb, mintha azt mondanám, hogy fáj a fejem, de jobb így, mint kerek perec megmondani Colinnak, hogy zavar a srác a kanapén. Már maga a tény is zavarni szokott, hogy Connor ott alszik a másik szobában alig pár méterre, hát még az, hogy egy számomra idegen lent alszik a kanapén.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Megütközés 2.0 - Abi & Colin Megütközés 2.0 - Abi & Colin I_icon_minitime16.04.14 11:43

Őszintén szólva azért reménykedtem abban, hogy majd jobb lesz a helyzet, mint tegnap. Csak úgy ráérzésből. Aztán persze megint nem lesz igazam.
Ahogy belépek a szobába, azonban kicsit változik a véleményem. Alighanem elaludt. Megfordul a fejemben, hogy hagyom az egészet. Egy pillanatra bizonytalanodok el azonban csak, csupán annyira, hogy megtorpanjak. De aztán játékos mosoly ül ki az arcomra az újabb tervem kapcsán. Talán még csak félálomban van. Vagy még el sem aludt. Lassan elindulok az ágy felé, majd ahogy a végéhez érek, feltérdelek úgy, hogy Abi lábai valahogy az enyémek közé kerüljenek. Úgy helyezkedek aztán négykézláb pozícióba és mászok egészen fel hozzá. Úgy, hogy nagyjából egy magasságba legyünk. Bal kezemre helyezem át a súlypontom, miközben másik, felszabaduló kezemmel már húzom is le róla finoman a takarót, és kezdem is a nyakát lágyan csókolgatni.
- Mondd, hogy nem alszol... - sutyorgom reménykedő hangon, közben továbbra sem állok le az apró csókok osztogatásával. Most biztos nem fog senki sem hallani minket, Connor vígan durmol a szomszédban, Axel pedig messzebb van. Meg különben is csukva az ajtó. Kicsit már tényleg voltak elvonási tüneteim és ez bőven elég volt ahhoz, hogy most erre vetemedjek. Máskülönben egy szó nélkül lefekszek csak mellé. De most... a tegnapiak miatt csak sokkal jobban kívánom őt.
Ahogy kellőképp lehúzom a takarót, a felkarját kezdem hozzá simogatni, benyúlva picit a ruhaanyag alá is.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Megütközés 2.0 - Abi & Colin Megütközés 2.0 - Abi & Colin I_icon_minitime16.04.14 12:21

Tudom, hogy ez rohadtul nem tetszik neki és tudom, hogy most a sötétben engem sasol, vajon alszok-e már, épp ezért nem mozdulok. Csak nyugisan lélegzek tovább, mintha már az igazak álmát aludnám. Ilyenkor általában veszi a lapot, hogy fáradt vagyok vagy akármi, de most elindul az ágy végéhez és felmászik hozzám, ami már alapjáraton tök édes. Az meg csak tesz rá még egy lapáttal, ahogy sutyorog és a nyakamat csókolgatja. Akármennyire is nyugton akarok maradni, képtelen vagyok nem elmosolyodni legalább, cirógatására pedig szép lassan libabőrös leszek. Mindezek ellenére viszont nem lennék képes hancúrozni, mikor az unokaöccse a nappaliban alszik vagy ki tudja mit csinál.
-Colin, nemár.- vigyorodok el, miközben hasra fordulok és próbálok közömbös maradni, de aztán persze fűzök is némi magyarázatot a cselekedetem mellé, mert nem akarom, hogy elkezdjen azon őrlődni, hogy most akkor nem szeretem már vagy megcsalom vagy akármi van. Isten ments, hogy ilyesmit gondoljon.
-Odalent alszik az unokaöcséd. Türtőztesd magad, kérlek.- dünnyögöm a párnába, majd oldalt fordítom a fejem, hogy ne fulladjak meg lehetőleg és úgy sandítgatok felé. Tudom, hogy ez nem fog neki tetszeni, de nekem se tetszene, ha azon kellene paráznom, hogy mit hall a kölyök és mit nem.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Megütközés 2.0 - Abi & Colin Megütközés 2.0 - Abi & Colin I_icon_minitime16.04.14 16:07

Egészen nagy kedvvel jövök bele ezekbe az apróságokba. Érzem rajta, hogy tudok rá hatni, a libabőr és a mosoly mind erre mutatnak rá. De mégis túl passzívnak érzem valamiért. Most komolyan kínozni akar ezzel? Még ilyen nem nagyon fordult elő, hogy elutasító lenne. Akkor is megvoltak a nyomós okai. De most... meg tegnap semmi nem játszott rá.
Adok még egy puszit a nyakára, de aztán egyetlen egy kijelentésével kezdi lelohasztani a kedvemet. Most miért? Nem is fáradt, ahogy látom rajta. Kezd furcsának tűnni ez az egész. Direkt utasítja el az egészet. Először nem is jár arra az eszem, hogy Axel miatt, hisz Connor mellett sem okoz igazán gondot. Persze érthető, hogy akkor kicsit visszafogjuk magunkat, de most is meg lehetne ezt oldani.
Visszahúzódok kissé a saját térfelemre, ahogy hasra fordul. Majd csak elégedetlen ábrázattal kezdem figyelni. Ez így nem fair. Szemforgatva eleresztek egy elégedetlen sóhajt is, közben pedig már kívánkozik ki a véleményem. Nem szoktam elnyomni, de a morgás igen csak a szokásommá vált.
- Connor mellett sem akadály, akkor miért most? - teszem végül csak fel a kérdést. A hangomban egyértelműen visszatükröződik az értetlenség és az elégedetlenség is. Azon kezdek el gondolkozni, hogy teszek esetleg még egy próbát. Ismét közelebb csusszanok, miközben megint csak simogatni kezdem a karját.
- Biztos vagyok benne, hogy menne, majd... halkak leszünk.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Megütközés 2.0 - Abi & Colin Megütközés 2.0 - Abi & Colin I_icon_minitime16.04.14 16:22

Érzem, hogy most talán nem lesz olyan egyszerű a dolog és Colin nem fogja könnyen feladni. Érthető is. Együtt élünk, szeretjük egymást és az egésznek alapja a szex ugyebár. Na de mégis, egyszer már kibírta több hétig is, hogy úgy feküdt mellettem, hogy nem ért hozzám (lásd: szülés), most pedig pár nap után itt nyekereg nekem. Egyrészt persze, hogy bosszant, másrészt pedig kínoz is a dolog, mert nekem sincs soha ellenemre az ilyesfajta szórakozás. Maximum, ha nagyon nagyon le vagyok strapálva. Most viszont az zavar, hogy egy számomra idegen srác, aki alap járaton furcsa stílusú, itt alszik a nappaliban. Furcsa ez még, meg kell szokni. Ilyen vagyok, nem tehetek róla.
-Az kell még nekem, hogy holnap ezzel szekáljon, hogy mit hallott, mit nem és mi mennyire intenzív volt.- sóhajtok egyet, bár inkább talán fújtatásnak is lehetne nevezni, közben Colin felé fordulok és félig a párnába süppedve pislogok rá.
-Hogyne! Azért költöztünk össze saját házba, hogy lopakodva kelljen kufircolnunk az éjszaka közepén. Majd...-sóhajtok egy nagyot, ahogy a megoldáson kezdek agyalni, de persze nincs más, mint hogy idővel bele törődök ebbe és megszokom, hogy Axel is itt van.
-Majd megszokom és kész, de most nem megy. Értsd meg. Ne haragudj.- motyogom halkan, kissé talán még pironkodva is, ahogy már megint a kis szégyenlősségem miatt vitázunk, mint szülés után, de nem tudok mit csinálni. Ez vagyok, ilyen vagyok, így kell szeretni és elfogadni. Ismer már és tudja, hogy meg vannak a magam kis rigolyái. Például, hogy csak akkor tudok lámpánál huncutkodni, ha megfelelő a véralkohol szintem és társai. Emellé akkor most oda lehet fűzni azt is, hogy nem vagyok hajlandó szexelni, ha egy idegen szundikál a kanapénkon. És nem, ezen az se segít, hogy elvileg rokon. Akkor sem ismerem és akkor is egy hülye gyerek, aki valószínűleg velem poénkodna holnap egész nap.
-Volt már, hogy napokig vissza bírtad fogni magad. Akkor most miért vagy olyan, mint egy szűkölő kutya?- ráncolom a homlokom, miközben rápislogok és hála az égnek annyi fény szűrődik be, hogy lássam az arcát. Tényleg nem értem az egészet. Úgy csinál, mintha hetek óta nem érhetett volna hozzám. Akár azt is mondhatnám, hogy gyakorolja a farkas pózt: üljön a luk mellett és vonyítson. Más kérdés, hogy vele sose lennék ekkora tirpák, de azért kíváncsi lennék, mennyire húznám fel ezzel... (XD)
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Megütközés 2.0 - Abi & Colin Megütközés 2.0 - Abi & Colin I_icon_minitime16.04.14 17:03

Van bennem még némi kedv, sőt talán most már tudat alatt csak azért is akarom, jobban mint tegnap. Igen, talán ez is az oka. Nem csak hogy kihagyunk pár napot. Azt ki szoktam bírni, nem nagy ügy. De igen csak bosszant, hogy második napja kapom az elutasítást.
Újabb bosszús fintor ül ki az arcomra az újabb kijelentése hallatán. Ne már, hogy ennyire gyerekes magyarázata legyen már az egésznek. Ezt ő sem gondolhatja teljesen komolyan.
- Persze, mert pont ez lesz a legjobb elfoglaltsága, mint hogy firtassa mindezt. - vágok most már vissza én is a saját véleményemmel. Hogyne, mert Axelnek nem lesz jobb dolga. Elhúzom tőle a kezem és csak a fejem alá csúsztatom. Nem lesz itt már semmi, jókedv sem, meg a jussomat sem kapom meg. Na jó ez így kicsit erős, de jelenleg én csak így látom a dolgot. Nem tetszik hogy így áll hozzá, és hogy ilyen kifogásokat talál. Túl gyenge, hogy csak úgy elfogadjam. A sajnálkozására is csak felszisszenek és elnézek egy pillanatra másfelé. Majd megszokja. Persze. Majd én is megszokom, hogy ha napokon keresztül csak visszautasít.
- Volt már, hogy napokon keresztül nem hiába zörgettem. - vágok vissza most már kissé sértődöttebb hangnemben. Nem is viselkedek úgy, mint egy szűkölő kutya.
- Komolyan nem értem, se gyerek, se szex. Legközelebb már azt fogod mondani, hogy barátkozzak a kezemmel?
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Megütközés 2.0 - Abi & Colin Megütközés 2.0 - Abi & Colin I_icon_minitime16.04.14 17:30

Sejtettem, hogy rohadtul nem fogja megérteni ezt az egészet. Ő is pasiból van. Ha van nő, akkor elvárja, hogy a luk is készenlétben legyen napi 24 órában. Ráadásul épp mi vitázunk most ezen, mikor nem lehet panasza rám. Van, akik havonta kétszer szexelnek. Rá is megy a kapcsolatuk, de én ennyire azért nem hanyagolom el. Két napja térek ki előle. Ez azért még nem a világ vége szerintem.
-Mert nem egy idióta tinédzser, igaz?- forgatom a szemeimet, mert valljuk be, Axel tényleg abban a korban van, amikor még abból is viccet csinál, amiből nem kéne nem gondolva arra, hogy a másiknak rosszul esik vagy épp kellemetlen helyzetbe hozza vele.
Próbálom nem felhúzni magam a sértődött megjegyzésén vagy ezen az egészen, de az utolsó mondata kihúzza a gyufát. Itt van hát a kutya elásva! A következő gyerek, amire már tette a megjegyzéseit!
-Barátkozz vele, igen és barátkozz a gondolattal is, hogy nem ellős tehén vagyok, hanem egy 26 éves nő, aki a babázáson kívül még mást is akar az életben. Imádom Connort, de tudod jól, hogy nem volt tervezve. Nem is éltem még igazán és a rendőr pályafutásomnak is annyi! Eszemben sincs még egy gyereket szülni mostanság. Főleg nem úgy, hogy még csak nem is törvényes gyereknek számít, ha durván vesszük!- és tessék. Kimondtam. Ha már ennyire tudja, hogy neki még egy gyerek kell, akkor vegye tudomásul, hogy nekem meg egy gyűrű kéne végre a rohadt ujjamra! Nem akarom többé azt hallgatni, hogy kérdezgetik, mikor leszek férjnél már, miért nem vett el a gyerek apja és stb. És igen. Élni akarok még és nem egy beposhadt ősanya lenni, aki naphosszat hintőpor szagúan, hányásos pólóban mászkál fel-alá otthon.
És ezzel úgy is gondolom, hogy mára végeztünk. Legalábbis, nem igazán szeretném folytatni a vitát, mert nem hiszem, hogy jó vége lenne, szóval inkább a másik oldalamra fordulok háttal Colinnak, nyakamig húzom a takarót és tüntetőlegesen összepréselem szemhéjaim.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Megütközés 2.0 - Abi & Colin Megütközés 2.0 - Abi & Colin I_icon_minitime20.04.14 20:23

Sajnos akármennyire is vissza akarok vágni neki Axellel kapcsolatban, csak belém fojtja a szót. Hülyeséget teljesen fölöslegesen mondanék. Így csak elhallgatok és arcom is kissé undok grimaszba torzul. Miért van az, hogy sok minden vitának ő lesz a győztese? Bár a hiba magamban keresendő, én hagyom, hogy így alakuljon a helyzet mert nem szeretek vele sosem összekapni. Mert fölösleges energiapocsékolás és mert rossz haragban lenni vele. Axel tényleg abban a korban van, hogy bármit hülyén vegyen le. Mint a sok másik hozzá hasonló.
De azt már nem tudom szó nélkül hagyni, amivel visszavág. Ó vagy úgy. Szerintem ebben a korban teljesen ideális, hogy valaki lebabázik. Vagy ezt csak én gondolom így? Lehet ha ezt ki is mondom még hímsovinisztának is titulálna véletlenül. És igen, kicsit haragszok is amiért felhozta a lánykérős dolgot. Már terveztem eddig is, sőt akartam valamikor kivitelezni. De ezek után mégis mit mondana? Csak szembe röhögne, hogy jé de érdekes időzítés, véletlenül nem ő hívta fel rá a figyelmem? Francba... ennél rosszabb lehet még a helyzet?
- Képzeld, terveztem... - vágom oda neki dühösen. Na bumm, tessék lelőttem a poént. És most jöhet a síri csend. Ha nem folytatom. Tényleg nehezen tudok efölött most áttérni, meg a gyerek dolgon aztán pláne nem. Bár mit vártam, eddig is mindig csak hárított. Mint ha esélytelen lenne megegyezésre jutni vele.
- És akkor majd barátkozok a kezemmel... te meg nem leszel ellős tehén. Mégis mikor akarsz másodikat, negyven fölött?
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Megütközés 2.0 - Abi & Colin Megütközés 2.0 - Abi & Colin I_icon_minitime20.04.14 20:45

Colin arcán elég furcsa grimaszok másznak elő. Mondhatnám olyanok, amiket még sose láttam és ebből is tudom, hogy most elég pocsék témát kapargatunk. De egyszer ezt is meg kell beszélni. Az is lehet, hogy ez fogja tönkre vágni az egészet? Nem, mintha ősidők óta együtt lennénk és persze, lesznek még vízválasztók, de nem gondoltam, hogy egy év után már ilyen komoly dolgokról lesznek vitáink. Azt meg végképp nem gondoltam, hogy a következő gyerek miatt fogunk összekapni. Most komolyan azt várja, hogy én adjak fel mindent hirtelen? Se karrier, se élet, se szépség, mert ugye a testem megint olyan lenne, mint egy elefánté... ő meg csak élvezné az életet és vakarná a micsodáját, mert minden szuper. Nagy lóf*szt!
-Tervezted? Gratulálok hozzá.- vágom oda maró gúnnyal, mert ez a válasz is ki tud borítani. Tervezte. Ahogy a gyereket is és azt is, hogy itthon fogok punnyadni pár kölyökkel, míg végül kiöregszek a szakmámból és mehetek aktakukacnak. Mert ő tervez! Hát nekem ne tervezgessen.
-Tudod mit Colin? Nem is érdekel az egész. Önző barom vagy, ugye tudod? Elvárnád, hogy mindent dobjak félre, mert te még egy gyereket akarsz most és rögtön? És még én vagyok a szemét, amiért nem akarom? Én áldozzak fel mindent, hogy neked terv szerint menjen minden? Hát akkor keress magadnak egy olyan nőt, aki lepotyogtat zsinórban három kölyköt mert, hogy nem én leszek az, az is biztos.- hadarom el cseppet sem visszafogva a hangerőt, miközben dühösen lerángatom magamról a takarót és a köntösömért megyek. A szövegem végére már az ajtóban ácsorgok végül a fürdőig meg se állok.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Megütközés 2.0 - Abi & Colin Megütközés 2.0 - Abi & Colin I_icon_minitime20.04.14 22:26

- Miért mégis mit mondjak? Hogy még nem láttam kellő alkalmat rá? Vélhetőleg ha ezek után teszem azt bármikor, azt fogod gondolni, hogy persze mert felhívtad rá a figyelmem. - hüledezek kissé talán túlságosan is belelendülve. Azt nem gondoltam volna, hogy mindjárt a második napon alaposan össze fogunk veszni. Jó, voltak már eddig is vitáink, de nem ennyire és nem ilyeneken. És eddig többnyire mindketten be tudtuk ismerni, ha valamelyikünk a hibás. Most viszont csak a magunkét fújjuk, mint ha mindketten azt gondolnánk, csak "nekem" van igazam.
Teljesen belém fojtja a válaszával a szavakat. Nem elég, hogy csak ő is fújja a maga igazát, de a fejemhez vágja, hogy önző vagyok. Remek, szóval ezek szerint önzőnek tart. És még minek? Miért önzőség, ha megosztom vele mit szeretnék? Már eddig is pedzegettem, nem újdonság mindez neki. De ja, akkor legyek is önző. Fájdalmas grimaszt vágva figyelem, ahogy tovább folytatja.
- Játszd csak az áldozatot, tudd meg túlreagálod. - vágok is vissza mindjárt, ahogy csak szóhoz jutok. És még én kerítek hatalmas nagy feneket annak, hogy kicsit jól akarom vele érezni magam. Mert igen, elszoktam attól, hogy valamelyik nap ne lennénk úgy is együtt. Mert miért ne? Nem volt egyszerű a három hónap, azt aláírom, tegnap inkább csak a dac volt bennem, ma kezdtem emellett az elvonási tüneteket is érezni. Ha kell hát kell. Tekintetemmel követem, ahogy feláll, felveszi a köntöst és kimegy a fürdőbe. Hajrá, vonuljon csak vissza. Én nem fogok utána menni. Teljesen fölösleges ezt a témát erőltetni, mert a végén csak hangoskodás lenne és azt azért egyikünk sem szeretné, ha Connor felébredne.
- Csodás, hogy ezt is megtárgyaltuk ma. - dörmögöm inkább az orrom elé. Kis ideig még lesek utána, de aztán úgy döntök csak betakarózok és a másik oldalamra fordulok. Nem, nem fogok utána menni sem veszekedni, sem meghunyászkodni. Ahogy mondta, ahhoz túl önző vagyok.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Megütközés 2.0 - Abi & Colin Megütközés 2.0 - Abi & Colin I_icon_minitime20.04.14 22:44

Elengedem a fülem mellett amiket mond, mert félek, hogy túl durván reagálnék. Kezdek azon a szinten lenni, amikor már olyat is kimondok, amit nem is úgy gondolok. Kezdve ezt az önző dologgal, bár szerintem van benne valami. Elvárja, hogy én mindent feladjak így hirtelenjében. Mi ez, ha nem önzőség?
Harminc évesen azon kapnám magam, hogy egy besavanyodott lestrapált banya vagyok, akit már a párja sem kíván, mert a szülés kicsinálta és nem tudja magát összeszedni. Az egy dolog, hogy most úgy ahogy lefaragtam a felszedett kilókat, de aztán majd jönne a megnyúlt bőr, a csíkok, a lógó mellek és társaik... nem kell ez nekem még, mert aztán jönne a többi. Colin más nők társaságát keresné, én rászoknék a piára, a kölykök kikészítenének és annyit beszélgetnénk egy nap, hogy "heló". Szinte látom magam előtt az egészet. Aztán jönne a "miért álljunk le két gyereknél, jobb a nagy család" téma. Neeeeem.
Mindezt persze már a fürdőszobában fortyogva gondolom végig, közben fel-alá járkálok és fújtatok, mint egy idegbeteg banya. Már most kifordultam önmagamból a monoton élettől. Nem vagyok én kertvárosi háziasszony. Ez nem én vagyok. Olyan nehéz ezt felfogni?
-És tudd meg, nem érdekelt volna már, hogy miért kéred meg a kezem, csak érezzem, hogy ebben is haladni akarsz nem csak a gyerekcsinálásban! Bár, most már semmiben sem vagyok biztos. De oké, nem játszom az áldozatot. Jó éjt!- vágtatok vissza a hálóba, hogy magamhoz vegyem a párnámat és a takarómat, végül átvonulok Connor szobájába és megágyazok magamnak a kis kanapén. Ez lesz a legjobb. Alszok a fiam mellett ő meg szórakoztassa magát a kezével...
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Megütközés 2.0 - Abi & Colin Megütközés 2.0 - Abi & Colin I_icon_minitime21.04.14 0:32

Nem akarom követni az eseményeket. Le akarok higgadni. Azért is fordulok a másik oldalamra és próbálok csak magamra erőltetni némi nyugalmat. Már megint csak én húzom be fülem, farkam, de semmi gond. Ahhoz képest, hogy én naiv azt gondoltam, hogy majd viszonylag jól fog alakulni az este... áh. Pocsékul. Borzalmasan rosszul.
Csak próbálok nem reagálni arra már, amit mond, hallom hogy molyolni kezd, mellőlem elkerül a takarója is és a párnája is. De nem is erre figyelek fel, hanem arra, amit mond. A szavai visszhangként zúgnak a fejemben, amik igen csak rosszul esnek most nekem. Most már semmiben sem biztos... ezt most mégis mire érti? Arra, hogy el akarom-e venni, vagy arra, hogy én mégis mit szeretnék tőle. Remek, szóval így állunk. Bizonytalan. Akkor ezek szerint már egy ideje valamit nem mondott el, amit kellett volna? Vannak néha ilyen dolgok, amiket csak érlelget magában, aztán rám zúdítja. Ezt onnét ismerem annyira, mert én magam is ilyen vagyok. Csak arra kapom fel a fejem, amikor azt mondja, hogy jó éjt, és pillantok is hátra egyből. De addigra már nincs a szobában, éppen csukja az ajtót. Szomorkás tekintettel és egy jókora sóhajjal veszem tudomásul, hogy bizony nem ért valami szép véget a beszélgetés. Nem így szoktuk levezetni a problémánkat. De hát most ő azt sem akarná. Nem akar semmit, csak elvetetni magát. Meg építgetni a karrierjét, rögtön nyomban ahogy Connor gondolom bölcsibe kerül. Már lassan az is eljön, lassan visszazökkennek igazán a mindennapok olyanná, mint még a pici születése előtt. De valahogy mégsem. Nem tudunk megegyezni, ezeket a komoly hangvételű dolgokat nem tudjuk normális körülmények között megbeszélni. Ő folyamatosan hárít, még csak azt sem mondja, hogy majd. És már jócskán idejét látná annak, ha megkérném a kezét. Én pedig csak az alkalmat keresgélem erre. Amit még szép, hogy nem tud. Nem akarom csak úgy elárulni, abban mi a meglepetés? Bár most már oda a meglepetésnek. Felemlegette a témát, innéttől bárhogy csinálom is csak úgy fog tűnni, mint ha csak azért tenném, mert ő nehezményezte, hogy még nem vettem el. És persze egy önző dög vagyok, amiért újabb gyerkőcöt szeretnék. Eddig nem erőltettem rá egyszer sem, igazából pár utaláson kívül semmit nem tettem. De persze önző vagyok. Tudom, előbb őt is meg kellene kérdeznem, hogy miképp szeretné, de kicsit úgy érzem ez sehogy sem vergődne zöld ágra gond nélkül.
Újabb gondterhelt sóhajjal döntöm vissza a fejem a párnára és csak meredek egy ideig magam elé. Vajon másnap már visszajön? Vagy meddig fog menni ez a semmilyen állapot? Akaratlanul is hátra nyúlok, végigtapogatom magam mögött az üres helyet, aztán a párnám alá nyúlok, hogy félig-meddig azt öleljem át és úgy próbáljak meg elaludni.
Másnap reggel úgy ébredek fel, mint akit fejbe vágtak. Rosszul aludtam. De ezen nem lepődök meg, hisz eleve nehezen aludtam el, aztán meg túl éberen is aludtam. Noha nem emlékszek rá, de le merem fogadni, hogy az éjszaka folyamán számtalanszor felébredtem. Csupán pár pillanatig és nem is voltam igazán magamnál, de gyönyörűen előidézte a kialvatlanság hatását. Az ágyban hosszú ideig csak fetrengek. Aztán lassan mozgósítom magam. Mint egy csiga, vagy mint aki másnapos. Lassan levánszorgok a konyhába, nem is nézem Axel itt van-e, csak bemegyek a konyhába reggeli kávét inni.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Megütközés 2.0 - Abi & Colin Megütközés 2.0 - Abi & Colin I_icon_minitime21.04.14 0:50

Nehéz elhinnem, hogy mindez megtörtént. Hogy így összekaptunk, hogy végül én itt alszok a nyomorult kis kanapén Connor mellett. Pedig így van és így is marad egy darabig. Nem azért, mert azt várnám, hogy bocsánatot kérjen, csak le akarok nyugodni és átgondolni mindent szépen, alaposan. Bár, a gyerek dolgon nincs mit gondolkodnom. Nem és kész. Majd idővel biztosan, de nem most és nem is negyven évesen még, ha azt is hiszi, hogy akkor szülnék. Huszonhat és negyven közt nincs semmi?
És igen. Főleg most tudnék vele orbitálisat szeretkezni, hogy levezessem az ideget. Szívem szerint, csak átmásznék hozzá és leteperném, hogy azért mégis érezze, hogy őrülten szeretem, de nem teszem, mert még mindig zavar a tény, hogy Axel odalent van. Nem tudom, mit nem lehet azon megérteni, hogy utálok suttogva szexelni. Szóval, amíg ilyen hülye, addig maradok Connorral, aki velünk ellentétben a mackója társaságában vígan szunyál. A kanapéról, ahova idő közben befészkelem magam, pont rá látok, úgyhogy már csak miatta is szép lassan megnyugszok és inkább, csak mosolyogva figyelem. Imádom a kis lükét, de tény, hogy nem volt tervben. Ha terveztem volna, akkor jóval később érkezik, amikor elmondhattam volna már, hogy elértem valamit.

Reggel arra kelek, hogy Connor nagy értelemesen gügyörészik a kiságyban a mackójának. Mivel már ülni tud, a korlát oldalának dőlve háttal beszélget és elképesztően ennivaló, ahogy a mackót nyomkorássza. Komolyan mondom, több esze van, mint nekünk kettőnknek. Csak rá kell nézni.
-Jó reggelt édesem.- vigyorodok el, ahogy én is magamhoz térek és felülök a kanapén, mire széles vigyor terül el az arcán és sikolt egyet örömében. Szokatlan dolog ez, hogy korán reggel itt vagyok vele neki is és nekem is. Legfőképp az furcsa, hogy most előbb őt szedem rendbe és csak azután sétálok át a hálóba, ahol már Colinnak hűlt helye van. Connort leültetem a szőnyegre míg felöltözök, végül lebaktatok vele a lépcsőn a konyhába és leteszem az etetőszékbe.
Colinhoz egy "jó reggelt"-en kívül semmit nem szólok, nem is tudom miért. Leginkább attól félek, hogy most folytatódik az esti dolog, szóval csak csendben elő szedem Connor reggelijét, majd töltök magamnak kávét és oda ülök a picihez, hogy megetessem. Ő legalább jól érzi magát, mert vigyorog, mint a tejbe tök.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Megütközés 2.0 - Abi & Colin Megütközés 2.0 - Abi & Colin I_icon_minitime21.04.14 1:31

Míg lefő a kávé, addig kimegyek az újságért. Nem is nagyon kell most azzal foglalkoznom, mit szólnak az alulöltözöttségemhez, ha egyszer most teljes harci díszben festek, ergó teljes pizsiszett van rajtam. Ez van, ha egyszer szar éjszakái vannak az embernek. De nem csak a vosszautasítás bosszant, az most mellékes zavaró tényező. Inkább a veszekedés. Most nem érzem magam feszültnek, inkább csak kissé elkeseredettnek és mélységesen lehangoltnak. Meg tudtuk volna másképp oldani. De arról szó sem lehet. Pedig mennyire egyszerű lenne. Így pedig még csak fogalmam sincs arról, hogy miképp vitassam meg vele a dolgokat. Alighanem a babatémát nem mostanában kellene felhoznom. Már pusztán attól elég feszült lett, hogy csak megemlítettem tegnap. Pedig nem is akartam előtérbe helyezni a dolgot.
Befelé menet már az újsággal a kezemben sétálok és kezdem a főoldalt böngészni. Aztán csak leteszem a pultra a kávéfőző mellé és alá támaszkodva az alkaromra fellapozom. A kávé kifő időközben, töltök is egy bögrébe magamnak. És csak arra figyelek fel, amikor Abi hangját meghallom.
- Neked is... - dünnyögöm egykedvűen. Se jó kedvem, se rossz. Se puszi, se semmi más. Nem tetszik ez nekem. Most tényleg ennyire haragszik rám? Felpillantok, csak akkor veszem észre, hogy Connort is lehozta. Halovány mosolyt csal az arcomra, ahogy figyelem, mit elszórakozik magában. Szép csöndesen, jó gyerek módjára. Fogom a bögrét és az újságot, odaülök én is az asztalhoz. Connor persze a maga nyelvén már szövegel is nekem, ahogy meglát közelíteni. Leülök mellé a túloldalára, adok is egy puszit a buksijára.
- Neked is jó reggelt, fiatalember. - mosolyodok el végül csak és tovább kezdem olvasni az újságot. Nem, ez így nem az igazi. Szinte tapintható némi feszültség, amit nem szeretek. És annak csak örülök, hogy a gyerek még nem érzett meg belőle semmit.
- Hogy aludtál? - kérdezem végül, hogy megtörjem tényleg a hallgatást. Bár fel csak egy pillanatra lesek, és aztán ismét a lapokat bújom, a kérdést egyértelműen Abinek szántam. Nem tudom igazából mégis mit mondhatnék.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Megütközés 2.0 - Abi & Colin Megütközés 2.0 - Abi & Colin I_icon_minitime21.04.14 9:57

Az ilyen helyzetekben a legrosszabb az, mikor mindketten azon agyalunk, hogy vajon mennyire haragszik a másik. Ilyenkor jönnek a kínos pillanatok, amikor nem tudjuk miről beszéljünk, miről nem és csak tapogatózunk érdektelen dolgokkal. Szegény Connor, legalább még nem elég nagy ahoz, hogy az ilyesmit érzékelje, csak vigyorog ránk ezerrel, az apjára meg végképp. Soha nem szakítanám el őket egymástól, mert mindkettő oda van a másikért. Nem akarok soha odáig eljutni, hogy az legyen a vége, hogy külön utakon járjunk de úgy érzem, ha ez a gyerek dolog nem lesz elsimítva, akkor lehetnek még nagy gondok úgy is, hogy nem tudnám mással elképzelni a mindennapjaimat. Colinnal már összeszoktunk és hiába, hogy nem vagyunk együtt évek óta. A terhesség gyorsan komollyá tette a dolgokat és így sokkal inkább összecsiszolódtunk. Csak a gyerek dolgon legyünk túl...
-Remekül. És te?- válaszolom egy apró mosollyal, mintha olyan csodásan aludtam volna azon a kis fos kanapén és tény, hogy aludtam, de a nyakam majd leszakad, mert sikeresen elfeküdtem. Jobb lett volna Colin mellett ébredezni, de ez van. Jobbnak láttam lelécelni, mert hajnalig csak vitáztunk volna arra pedig nincs szükség. Legfőképp azért nem, mert ha felhúz, hajlamos vagyok hülyeségeket beszélni és olyat is a fejéhez vágni, ami nem is igaz vagy nem úgy gondolom. Ez az önző barom dolog is... egyáltalán nem önző, maximum ezzel a gyerek üggyel kapcsolatban egy picit, mert nem érdekli, hogy én akarom-e vagy, hogy mikor akarom. De tény, hogy más esetben mindig Connort és engem vesz előre és, csak azután gondol magára.
-Mikor kell bemenned?- tapogatózok máris, hogy vajon mikor kell elmennie itthonról és mennyire van esély és idő arra, hogy még ma reggel is összekapunk. Mert biztos, hogy szóba lesz hozva a tegnap este de, ha Colinnak nemsokára mennie kell, akkor talán megmarad ez estére. És akkor megint csodás éjszakánk lesz. Hurrá.
-Megeteted vele a végét? Addig csinálok reggelit.- csúsztatom át hozzá Connor tányérkáját, mire a kölök majd kirepül az etetőszékből, annyira kapálózik. Néha elgondolkodok, vajon melyikőnkhöz ragaszkodhat jobban de nem csinálok inkább ebből versenyt.
Ha Colin átvállalja a reggeliztetést, akkor neki látok sütni pár tükör tojást meg bacon szalonnát. Nem lehet mindig pirítóst reggelizni ugyebár.


/ A 400. reag Cool
 Megütközés 2.0 - Abi & Colin Tumblr_lmagqmTWDi1qii6tmo1_500
xDDD /
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Megütközés 2.0 - Abi & Colin Megütközés 2.0 - Abi & Colin I_icon_minitime22.04.14 22:52

Nem fest úgy a dolog, mint ha Abi túltette volna magát azon, hogy összeszólalkoztunk az este. De még mennyire, hogy összekaptunk. Aminek most persze nyoma sincs, főleg mert Connor is itt van, de fogalmam sincs arról, hogy most mi van. Nem is nagyon hozhatom fel és nem is nagyon akarom a gyerek előtt az estét felemlegetni. Még a végén vagy szimplán kihatna rá a feszültség, vagy megijedne attól, hogy mit művelünk. Nem volt szép a tegnapi, ezen nem nagyon lehet mit szépítgetni. Mindketten csak úgymond visszavonulót fújtunk.
Újabbat lapozok az újságban és csupán akkor pillantok fel, amikor Abi válaszol a kérdésemre. Istenem, mennyire műnek tűnik most ez az érdeklődés. Mint ha készakarva akarnánk tartani a távolságot. Se puszi, se egy egyszerű mosoly... ráadásul nem tudom eldönteni, hogy ő miképp viszonyul hozzám. Vajon mennyire haragudhatott meg?
- Délre. - válaszolom szűkszavúan. Ha eddig picit is pozitívan szemléltem a helyzetünket, akkor most nagyon úgy fest, hogy gebasz van. Abi ezek szerint már azt várja, hogy elmenjek itthonról? Hát ez remek, jobban nem is alakulhatna a nap. Vagy mégis miért kérdezné így akkor? Nem igazán jut más az eszembe, csak ez az opció. Tudom, kicsit túl borúlátó vagyok, de ez érthető is valamennyire.
- Meg. - bólintok végül egy halk sóhaj kíséretében. Kezembe veszem a kiskanalat, hogy a reggeliztetést folytathassam. A kis tökfilkó legnagyobb örömére. Mert őszinte lelkesedéssel veszi, hogy most én etetem. Ritkán van ez, hisz ilyenkor szoktam javarészt elmenni dolgozni és többnyire nem rám hárul az etetés. Persze nem arról van szó, hogy utálnám. Szívesen csinálok meg bármit, ami a picurral kapcsolatos.
És most ezennel belopja magát a konyhába a csönd. Egyikünk sem szól semmit, csupán csak tesszük a dolgunkat. Nem jó ez így, nem tetszik, hogy nincs konkrétan semmi kontaktus. Még annyi sem, mint amennyi viták után szokott lenni. Nem szoktunk mi így egymáshoz viszonyulni és őszintén szólva szerintem mi magunk sem szoktuk ezt meg. Én legalábbis semmiképp nem.
- Úgy néz ki lehet előléptetnek... - akartam már ezt tegnap is mondani, de az este fényében nem igazán lyukadtunk ki ott. Előbb a szokásos esti tevékenységek, aztán mire mindenki elnyugodott, beütött a krach.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Megütközés 2.0 - Abi & Colin Megütközés 2.0 - Abi & Colin I_icon_minitime25.04.14 13:15

Nem tudom, mikor volt köztünk legutóbb ilyesmi hangulat, mert eddig ami durva vitánk volt, az megoldódott gyorsan. Nem volt puffogás vagy csend. Megbeszéltük, megoldottuk és kész, de ez most kicsit durvább eset. Ilyenkor, amikor Colinon látom, hogy mennyire le van törve, mindig azon kezdek agyalni, hogy vajon jogosan borultam-e ki és, hogy tényleg így kellett volna-e lerendezni a dolgot. Bár a gyerek kérdésből úgyis lett volna még vitánk, ebben biztos vagyok, de a másik dolog...
-Szuper.- mosolyodok el, mert ennek tényleg örülök. Ha csak délre megy, akkor még az is lehet, hogy tudunk már most beszélni. Az is lehet, hogy este már amikor haza jön majd, már minden rendben lesz és nem kell elviselni ezt a kínos csendet vagy ezeket a semmilyen kérdéseket.
-Köszönöm.- tápászkodok fel az asztaltól és, csak hogy érezze, hogy nem akarok attól még ennyire rideg lenni, mert összekaptunk, miközben felállok a vállára simítom a kezem és úgy indulok el a hűtőhöz. Nem akarok vele ilyen helyzetet, hogy úgy viselkedünk egymással, mint két idegen. Nem akarom azt se, hogy a gyerek kérdés miatt állandó feszültség legyen vagy, hogy ne legyen velem boldog. Azt akarom, hogy minden remekül menjen köztünk de ehez az kell, hogy ő is hajlandó legyen kompromisszumra és elfogadja, ha én még nem érzem készen magam a következő gyerekre.
-Ez igazán jó hír. Mikor derül ki a végleges döntés?- érdeklődök mosolyogva hiszen, ha valaminek örülök az az, ha a munkában minden jól alakul Colinnak. Tudom, mennyire imádja az egészet és, hogy mennyire várta, hogy kijusson a laborból most pedig, hogy végre kint van, határ a csillagos ég.
Ahogy ismerem azon se csodálkoznék, ha pár év múlva főnök lenne belőle. Precíz, kitartó és mindent alaposan végig gondol, mielőtt cselekszik. Nem beszélve arról, hogy még akkor is a jóért küzd, ha tudja, hogy veszélybe kerülhet. Gondolok itt arra az ügyre is, ami miatt sittre került.
Csendben elsütögetek, miután válaszol a kérdésemre, végül neki látok teríteni. Connort idő közben kiveszem az etetőszékből és leteszem, hagy mászkáljon. Újabban ez a legnagyobb szórakozása, hogy felmosórongyként végig koslat a lakáson, de nem bánom, mert látom, mennyire élvezi. Nem óvhatom úgy, mintha porcelánból lenne. Másszon, ha neki az a jó és egyben ki is használom, hogy Colinnal válthatunk pár szót.
-Reméltem, hogy beszélgetünk, mielőtt elmész dolgozni...- ülök le végül a tányéromhoz és elkezdem piszkálgatni a tükör tojást. A megjegyzésem végén óvatosan felpillantok rá és figyelem, vajon felmegy-e benne a pumpa vagy mi lesz most?
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Megütközés 2.0 - Abi & Colin Megütközés 2.0 - Abi & Colin I_icon_minitime02.05.14 20:20

Nem számítottam semmire a naptól, őszintén szólva felkészültnek érzem magam a legrosszabbra is. Hogy teszem azt egyáltalán nem fogunk beszélni sem ma, sem ki tudja meddig. Persze a sablonkérdések megvannak. De érződik bennük, mennyire erőltetettek. Hát persze. Ez nem is meglepő. Mindketten olyanok vagyunk, mint akik valamiféle karót nyelt egyének lennénk. És ez nem jó, nagyon nem. Talán most a lényeg, hogy tényleg ne kezdjünk el veszekedni, Connor miatt pláne ne. Alighanem eléggé megszeppenne sőt lehet sírna is. Igen, azt már megfigyeltem, ha egy picit is veszekedünk, a gyerek egyből elsírja magát. Mint ha direkt magára akarná vonni a figyelmet, mint hogy tovább folytassuk azt a veszekedést.
Etetni kezdem a kis gézengúzt, aki most mint aki semmit nem sejt, jóízűen falja a reggelit, tudja ha előbb végez, akkor előbb is szabadul el. És mehet a dolgára játszani. Vagy épp ahogy a legújabb hobbija megköveteli, felállni a fotel vagy a kanapé mentén és felmászni arra. A fene gondolná, hogy mennyi mindent tud már. Rég nem az a teszetosza kisgyerek, akit mindenhova úgy kell átvinni és ez így van rendjén. Csak jobban kell rá figyelni. Időnként letörölgetem a száját és várok, amíg megrágja a falatot. Bizony ilyenkor nagyon is mohó tud lenni.
Azért megpróbálok egy témával előrukkolni, tűnjön bármennyire is erőltetettnek a helyzet. Úgy fest azért mégis csak érdekli, és az előbb is véltem felfedezni egy mosolyt. Remélem nem csak azért, hogy úgy tűnjön, minden oké. Amióta csak úgy tudtam nagy nehezen kihúzni belőle, hogy igen csak depis időszaka volt a szülés után és erről egyáltalán nem akart szólni, duplán próbálok figyelni, nehogy még egyszer előfordulhasson hasonló.
- Még azt nem tudom. Nem rajtam múlik. De mint ha tettek volna már célzásokat rá.- a bizonytalanságot tudom utálni, de nagyon. De hát ilyen ez a szakma, sosem lehet tudni, mikor mi jön be, mi jön közbe, vagy mikor nem válnak be a számítások. Lassan abbahagyom Connor etetését, egyre lassabban rág, mint ha már nyammogná az ételt. Megtörölgetem még a száját és a maradék pár kis kanálnyi adagot kikanalazom magamnak. Végtére is nem rossz kaján él ő. Aztán már nyújtja is felém a kezeit, hogy vegyem ki. Ki is veszem, de csak hogy beleültessem az ölembe. Még ahhoz eléggé el van telve, hogy le akarjon szállni az ölemből egy kis körbenézegetésre.
- Igen? - kérdezek vissza kíváncsian, felvont szemöldökkel. Azt hittem eddig, hogy azért kérdezi mikor megyek be, hogy ha elég korán, akkor ne kelljen nagyon beszélgetnünk. Szóval meglep a dolog.
- Éspedig mire jutottál? - teszem hozzá végül úgy, mint ha most csak egyes egyedül döntötte volna el a tegnapi beszélgetés témáit.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Megütközés 2.0 - Abi & Colin Megütközés 2.0 - Abi & Colin I_icon_minitime02.05.14 21:02

Annak ellenére, hogy fasírtban vagyunk, örülök annak, hogy talán előléptetik majd. Persze, annak már kevésbé, hogy így egyre veszélyesebb ügyekbe folyhat bele, de ez ellen nincs mit tenni. Ez a szakma ilyen. Ugyanakkor tudom, hogy vigyáz magára. Szereti annyira Connort és szeret engem is annyira, hogy ne hagyja magát olyan könnyen eltenni láb alól. Próbálná meg. Utána mennék és visszarángatnám.
-Ennek nagyon örülök. Ha pedig már célozgattak, akkor biztos okkal tették. Csak úgy nem szoktak utalgatni ilyesmire.- mosolygok lágyan és elönt a büszkeség, amiért az én párom annyira jól végzi a dolgát, hogy elismerésben részesül. Ha már nekem nincs sok közöm most az egészhez, legalább ő haladjon jól. Lehet, mire visszatérek dolgozni, ő lesz a főnököm...?
-Igen. Tudod, hogy nem szeretek haragban elválni tőled.- vonok vállat, hiszen igen, ezt már tudhatná. Ha össze is kapunk, vagy én vagy ő, de mindig törekedünk arra, hogy úgy váljunk el egymástól munkába menet előtt, ahogy illik. Nem úgy, mint két ősi ellenség.
Igaz, hogy a tegnapi vita elég komolyra sikeredett, de attól még szeretem és ez így is marad.
-Hát...- sandítok Connorra, hogy ezzel is jelezzem, hogy mindezt talán nem előtte kéne megvitatni mert, ha megint kitör a világháború, a kis krapek nem fog neki örülni. Amúgy se kell, hogy már kisgyerekként azt lássa, hogy anyu meg apu eszik egymást. Akkor inkább tartogatom estére az egészet.
-De... ezt most úgy mondod, mintha én lennék a házsártos banya, aki mindig mindenről dönt.- sóhajtok egyet és inkább neki látok a reggelinek most már tényleg. Jobb, ha betömöm a szám, mert még olyat mondok, amit nem kellene vagy, amiből megint vita kerekedne. Nem is érdekel már az egész, csak kicsit sért, hogy a tegnapi miatt ilyen véleménnyel van rólam. Vagy én már nem is tudom, hogy mi a fene van.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Megütközés 2.0 - Abi & Colin Megütközés 2.0 - Abi & Colin I_icon_minitime02.05.14 22:09

Igen, abban teljesen igaza van, hogy ilyen utalgatásokkal nem szokott a vezetőség csak úgy szórakozni. Szóval tényleg van benne valami és már csak elég türelmesnek lennem ahhoz, hogy megkapjam azt a hőn áhított előléptetést is. Újabb lehetőségek tárulnának fel előttem, az kétségtelen. Mint mondjuk nagyobb hatáskör a nyomozás körül, esetleg még nem csak maga a terepmunka de némi nyomozási hatáskör is rám hárulna. Ami lássuk be teljesen jó, kicsit belekóstolnék abba is, hogy Abi miféle munkát végez úgy teljes körűen. Nyilván nekem sosem lesz teljes körű, hisz megosztott eleve a szakterületem. De mindenképp hízelgő a dolog.
Kicsit valóban nem számítok a megbeszélés előhozakodására, de amikor rá pillantok, mint ha minden visszazökkenne a normális kerékvágásba. Bólintok csak a megjegyzésére és közben csak hallgatom tovább. Ahogy azt is, hogy Connor nagyban gügyörészni kezd az ölemben. Jó jel, hogy szövegel, hiszen akkor ő sem izgatott, se nem feszült, csak jól érzi magát. Biztonságban.
Ahogy Abi megszólal, majd félbeharapja egy szó után a mondanivalóját és Connorra sandít, én is lepillantok rá. Persze már tudom, hogy mit akar. Hogy ne előtte beszéljük meg. Felállok a széktől, hogy elinduljak vele a kis járókájához, közben hallgatva Abi szavait, de közben megcsörren a telefonom az asztalon. Vetek egy pillantást a kijelzőre, majd fel Abire.
- Bocsi, ezt fel kell vennem. - mondom és már nyomom is meg a hívásfogadást. Connorral persze elindulok a járóka felé, ahogy felveszem a telefont és beszélni kezdek bele. Sejtettem miért hívtak a munkahelyről, találtak egy sürgős esetet. Vagyis jobban mondva egy hullát. Két percet ha beszélek, és már nyomom is ki a készüléket. Connor már a helyén gügyög tovább és kezd is el játszani. Én pedig sietősen indulok a konyha felé, de csak bekukkantok.
- Behívtak, szóval... most felrohanok öltözni. - pillantok Abire kicsit sajnálkozó tekintettel, de már igyekszem is fel az emeletre elkészülni. Gyors öt perc után készen ingre öltözve lépkedek le a földszintre. Mindent zsebre vágok, a konyhába viszont még bemegyek.
- Nem tudom mikor jövök, de ígérem, hogy... este beszélünk erről, oké? - sétálok közelebb. Nem akarom, hogy úgy higyje, hogy csak menekülök, bár szívem szerint most igen. De tudom, hogy az lenne a jó nekem is, ha megbeszélnénk. És nem olyan csúnyán, mint este. Adok egy puszit az arcára, meg el is mosolyodok, aztán felkapom a kocsikulcsot a kis kosárkából a mikró tetejéről ahol hagytam és már megyek is dolgozni.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Ajánlott tartalom



TémanyitásTárgy: Re: Megütközés 2.0 - Abi & Colin Megütközés 2.0 - Abi & Colin I_icon_minitime

Vissza az elejére Go down

Megütközés 2.0 - Abi & Colin

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 1 oldal

Similar topics

-
» Colin Gray
» te kis... - Abi, Axel & Colin
» just a little problem - Abi & Colin
» First steps - Abi & Colin
» Abi & Colin - Most minden új

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
PRISON FRPG :: Egyéb :: Abi és Colin lakása-