Amikor meghallod a nevet: Las Vegas, mi jut először eszedbe? Kaszinók? Féktelen bulik? Black jack? Roulette? A lehetőségek tárháza végtelen, a kaszinók sora gazdagokat dönt mocsokba... Azonban egy valamire senki sem gondol. Miután a kaszinóban megszeded magad zöldhasúval, nem árt vigyázni a haza úton; Las Vegas sem másabb, mint a többi város. Vannak rosszfiúk és rosszlányok is, akik képesek bárkivel végezni, ha úgy tartja kedvük. Vannak drogosok és más szenvedélybetegek, akik képesek ölni is azért, hogy megkapják a napi adagjukat. Táncosnők és krupiék, akik egy szempillantás alatt elveszik mindenedet. Prostituáltak és maffiózók, akiknek már, ha csak a nevét tudod, már veszélyben vagy. Mi a közös bennük? Egy rossz mozdulat, egy alaposan át nem gondolt lépés, és máris a börtönben találják magukat, ahonnan megszökni, még senkinek sem sikerült...
Név: Riley Norelle Price Becenév: Ry, Ley, Elle Születése hely, idő: 1990. 03. 19 - Vegas Tartózkodási hely: Las Vegas Csoport: ex elítélt Anyagi háttér: Munkásosztály Szexualitás: Heteroszexuális Avatar alany: Jennifer Lawrence
Ki vagyok én...?!
Számtalan akta szól arról milyen ember is vagyok én, pszichológusok megfigyelései, fegyőrök jellemzései, tanároké, nevelőké éppen ezért azt mondom, mindenki elégedjen meg azok tartalmával, én soha többé nem követem el azt a hibát, hogy valakit is annyira közel engedjek magamhoz, hogy megismerhessen.
A külsőmről elég annyit tudni, hogy: - 175 cm magas vagyok - 50 kg - Eredetileg barna hajú, amit olykor szőkére festek - A szemem színe kék - Van egy tetoválás a jobb csuklómon, ami a végtelenséget jelképezi.
Életem, létem, világom
- Ki törte össze a kedvenc kék vázámat? Halljam, de azonnal! Takarodjatok le az emeletről és álljon elém a bűnös, különben megnézhetitek magatokat mindannyian! - Nem én voltam anya… - Én sem. Az új lány volt… - Igazán? - Nem… nem én voltam… - Hazudik anya, ő volt az, mi láttuk. - Kérem, higgye el, nem én voltam az… - Trevis jól mondta, mi láttuk, hogy az új lány volt! - Hát így hálálod meg nekem, hogy befogadtalak az otthonomba te kis fruska? Törsz, zúzol? Mi lesz így belőled, ha? Mi lesz így belőled? - ragadta meg a karomat a nő, én pedig egyre csak a fejemet ráztam és sírtam kétségbeesetten. - Nem én voltam… esküszöm nem én voltam. - És még hazudsz is! - Nem, én nem hazudok. Tényleg nem én tettem. Itt sem voltam. - Hazudik anya, büntesd meg! - Igen anya. - Kérem, ne bántson, az istenre és a szűzanyácskára esküszöm, hogy nem én tettem… - Majd adok én neked hazudni te kis lelenc! Ebből majd megtanulod, hogy ne füllents többé és vigyázz arra, ami nem a tiéd! - csitt… csatt… - Kérem… ne… ez nagyon fáj! - de nem, az asszony nem könyörült, csak ütött - vert ahol ért, ügyet se vetve arra, hogy tényleg igazat mondtam, míg a két kis szemét, Trevis és Jake röhögve álltak a lépcső tetején, s hagyták, hogy helyettük vigyem el a balhét, hogy Mrs. Sultz engem verjen véresre. Engem… a hat éves kislányt. - Nesze! És most kotródj a szemem elől míg szépen mondom, vacsorára pedig még csak ne is gondolj. Pusztulj innen! - harsogta, nekem pedig több sem kellett, felsiettem az emeletre, be a közös hálószobánkba, hogy aztán az ágyra vetve sebzett testem, lassan álomba sírjam magam…
Egy év… eddig bírtam és nem tovább. Ez alatt az egy év alatt Mrs. Sultz céltáblájává váltam, aki minden egyes apróságért engem vett elő. Ütött, ha bal lábbal kelt fel, ütött, ha jó kedve volt. Ütött, ha szomorú volt és akkor is, ha boldog. Mindenről én tehettem, mindent én rontottam el, Trevis és Jake pedig hagyták, soha, egyszer sem álltak ki mellettem. Épp ellenkezőleg. Talán épp ezzel védekeztek, ezzel kerülték el, hogy a középkorú asszony őket bántsa, összefogtak akár az édes testvérek, engem pedig veszni hagytak. Persze, hisz én voltam az újonc.
Egy éjjel, vérző sebekkel telve, elgyötörten határoztam el, hogy véget vetek az asszony kínzásának, elszököm, és többé nem bánthat már senki sem. Miután meggyőződtem arról, hogy rajtam kívül már mindenki alszik, összecsomagoltam néhány ruhát, és azt a pénzt, amennyit csak a nevelőanyám a kredencben rejtetett előlünk, és elindultam lopakodva a kijárat felé. Épp csak néhány lépés választott el az édes szabadságtól, mikor egyszer csak valami felülkerekedett bennem, egy addig a napig ismeretlen, sötét erő, ami arra ösztökélt, hogy távozásom előtt visszaadjak minden rosszat, minden fájdalmat annak a három rohadéknak, akik összesen két évig kínoztak, míg az állam fizetett a gondozásomért. Szinte gépiesen mentem vissza a konyhába és húztam ki a fiókot, amiben tudtam, hogy Verna a cigarettáit és az öngyújtóit őrizgeti, majd kivéve egyet a még működő példányokból, visszasiettem a nappaliba. Tudtam, hogy amire készülök bűn, de már a lehető legkevésbé sem érdekelt, egyedül az, hogy megfizessek… - Rohadj el a pokolban! - suttogtam jéghideg hangon, majd meggyújtottam az első kezem ügyébe kerülő magazint, amit aztán a kanapéra dobtam. Pillanatokkal később lángok közt úszott már az egész nappali, én pedig csak futotta, messze a háztól, messze a gyötrelmeim színhelyétől, messze a múltamtól. Hét éves voltam ekkor… hét évesen váltam azzá, aki most vagyok. Ekkor vesztettem el minden ártatlanságom. Talán…
Azóta hosszú - hosszú évek teltek el, rám pedig alaposan rám járt a rúd. Nevelőintézetek, nevelőszülők, javítóintézet… Cseberből vederbe, ám én nem adtam fel, mikor pedig szabadultam nevet változtattam, eltűntem a világ szeme elől, most pedig itt vagyok, huszonnégy évesen, és jobb szó híján bűnözésből tartom fenn magam. Lopás, csalás, hazugság, szélhámosság, illegális boxmérkőzések, stb., mindig épp ami jön.
Ez a kis visszaemlékezés nem tett túl jót, talán ez az oka annak is, hogy átfordulva a túloldalamra, feljebb húzva magamon a takarót érzem, ahogy a forró könnycseppek utat törnek maguknak, s végig gördülnek az arcomon. Vajon milyen könnyek ezek? A fájdaloméi? A keserűségé? A bosszúvágyé? Úgy érzem, sosem fogom már megtudni, és többé könnyeket sem hullatok már.
do you know who i am?
Admin
Admin
Tárgy: Re: Riley Price 24.01.15 23:11
Riley Price!
Tetszett a történeted. Érdekes figura vagy, remélem azért a játéktéren többet is meg tudhatunk rólad. Mivel mindent rendben találtam történetedben, ezért elfogadom! Üdvözöllek az oldalon Riley! Innentől csak annyi van hátra számodra, hogy felavasd a játékteret! Jó szórakozást kívánok!