Hunter pub

Tárgy: Re: Hunter pub 01.12.15 19:25

Jack & Rebekah

H
ú, azt a k….a. Kiesek a saját számon. Tetszik amit látok nagyon is. Az élénk színű fehérnemű meg még jobban. Én nem bánnám ha így is maradna. Nem kell ennek ruha… Maradék is mehet le. Khm… JACK! Állj le. Ennek nincs itt az ideje, most még nincs. - Öhm, mi? Ja, persze. De akár le is zuhanyozhatsz, ha úgy jobb, hozok egy törülközőt meg egy tiszta pólót és magadra is hagylak. Hát a kis dög jól bekavart nekünk. Hol a francban van az a nyamvadt póló??? Megvan, már csak tiszta törülközőt kell találnom, valahol a fiók legalján. Heurékaaa, ezzel is megvolnánk. Becsörtettem a fürdőbe ahol Rebekah hűségesen várt rám. - Tessék. Előre is bocsi, de csak férfi tusfürdőm van. De így legalább elkerülheted a megerőszakolást hazáig. Én nevettem, de ő felvont szemöldökkel kitessékelt a fürdőből. Megfogtam a becsavargatott kiscicát és alaposan áttöröltem. De még így is nedves a szőre, én meg nem szeretném ha megfázna. De a hajszárító a fürdőben van, ahol jelenleg Rebekah is… Hát teszek egy kísérletet. Hátha nem szedi le a fejem. Bekopogtatok. - Bocsi, én vagyok, de kellene a hajszárító megszárítani a kiscicát. Megfázik ha vizesen hagyjuk a szőrét. Beosontam és reméltem nem lesz hiszti. Öhm, ilyenkor jövök rá, hogy jó döntés volt a fehér zuhany függöny. Elég szépen átlátszik. Pár másodperc időzés után úgy voltam vele, hogy ideje menni, mielőtt még észrevesz. A földön a vizes ruhái, összeszedtem és kivittem kiteríteni. Hát valóban sexi a melltartója. Jó alaposan megszárítottam a cicus bundáját, kiterítettem a nedves göncöket és folytattam a kávém kortyolását, amikor csörgött Rebekah telefonja. Majd pár perce rá az enyém. Dave? - Halló? Szia. Az remek. Örülök neki haver. Ja itt, mert? Komoly? Az igen. Átadom. Húzz bele rendesen. Oké oké. Szia. Ekkor jött ki Bekah a fürdőből. - Csörgött a telefonod. Gondolom Andrea lehetett. Nem is mondtad, hogy a lakótársad… Egyébként az előbb hívott Dave, hogy eléggé összemelegedtek és Andrea üzeni, hogy légy oly kedves és ma ne menj haza. Látom jó lett a pólóm. Csinos vagy benne.

Tárgy: Re: Hunter pub 01.12.15 20:30

Jack & Rebekah

Hát, neki láthatóan így is jó lennék, sőt inkább maradnék ebben vagy vetném le a vizes cuccaimat, na ácsi, a szexi vörös melltartóm is vizes, mert hűt, a felsőm még levetem, de azt már biztos nem fogom lekapni magamról, ezer meg egy bocsi, de ez nem az a mese, ahogy Ő is fogalmazott korábban. Különben sem fair, hogy csak Ő legeltesse a szemét. Vetkőzöm, ha Ő is. Na jó, ebbe a játékba most inkább ne menjünk bele. A cicát akartuk csak megfürdetni.
- Köszi. - Tényleg. A bókot is. Bár zuhanyozni nem akartam, de ha már így felajánlotta meló után jól fog esni. Ledobtam a vizes ruháimat, Oké a bugyimat leszámítva minden az volt. Oké, kicsit furi érzés, na jó, nagyon. Ha úgy vesszük egy idegen férfi lakásán fogok zuhanyozni. Mi van, ha egy pszichopata? Vagy rosszabb? Na jó, abbahagytam. Minél előbb felöltözhetek annál jobb. De előbb egy gyors zuhany. Nyugi Rebekah, csak sok volt a Psycho. Végül is, legalább dögös illatom lesz plusz az Ő pólója lesz rajtam. Na jó, ez így meg már egy egészen más szituációra emlékeztet, előzmények nélkül. Az Ő pólójában fogok kilépni a fürdőből, ami úgy combközépig ér és semmi más... Te jó ég! Ha most nem leszel gerincre vágva.
Még vagy kettő percig azzal voltam elfoglalva, hogy magamon húzgáltam a pólót, hátha valahogy lejjebb jön, de nagyon nem akart. Teszek rá. Végül is annyira csak nem lehetek szörnyű látvány a törölközőbe csavart a hajammal na meg persze a szexi pasi illatommal. Totál rágerjedtem magamra.
- Kissé alul öltözöttnek érzem magam, de azért köszi. - Oké, hirtelen nem tudom eldönteni, hogy így szokott kezdődni egy jó pornó vagy így ér véget, de mindenesetre izgi lesz így maradni amíg meg nem száradnak a ruháim. Úgy látszik itt ragadok még egy rövid időre. Ekkor esett le, hogy miről magyarázott még a nem várt bók előtt. Hogy mi van? - Nane! Nem! Megölök valakit! És én mégis hol a fenében aludjak? - Nem tudom mérgemben vagy kínomban, de a falnak tudnék menni. Elmásztam a kávémért, ami már tuti nem fog megsütni, de legalább kávé, majd a bögrével a kezemben visszasétáltam és leültem Jack mellé. - Befogadnál még egy csatornalakót egy éjszakára? - Összesen két ruhadarab van rajtam. Egy bugyi meg egy póló, az Ő pólója. Egyszerűen nem mondhat nemet. Most nem! Tiszta vagyok. És Jack illatom van. - Vettem elő legédesebb mosolyomat é pillantásomat, amit kétlek, hogy eddig látott volna.
Ezt nem hiszem el. Kitúrtak a lakásomból. Kösz, hogy gondoltatok rám is. Tényleg. Örök hálám. Hogy rohadnátok meg...

Tárgy: Re: Hunter pub 03.12.15 14:38

Jack & Rebekah

É
rdektelenül telt a munkanap. Csak a szokásos. Főnök a reggeli kávéval, a kacsingató kasszásokkal. Dave nagyon feldobottan ért be. Látom jó volt az este, fülig ért a szája. ÉS hál istennek egész nap azt hallgathattam, hogy hol hogyan és milyen pózban csinálták. Hogy mennyire jó nő és mennyire belezúgott. Egy nap alatt? Az igen… Tényleg tudhat valamit akkor a csaj. Ajaja, szegény Bekah… Sokszor lesz még kidobva otthonról. Hm… Nem is lenne olyan rossz, én szívesen befogadom. Majd én vigyázok rá… Khm… Jack, vissza a valóságba… Ne járjon az agyad a vörös kis bögyösön… U… Milyen sexi volt benne. Kiráz a hideg. Állj már le JJ… Kezdj el dolgozni, és próbálj arra figyelni amit Dave mesél. Bármennyire is nem érdekel Andrea mell bősége és a mell formája. Hogy merre áll a bimbója, és mekkorára nyúlik. Te jézus isten, Dave… Biztos, hogy én ezt hallani akarom? Mert nem vagyok biztos benne. Csak addig marad csendben amíg eszik és kortyol a kávéjából. Ez egy irtó hosszú nap lesz. Csak legyen már végre vége. Majd csak már lejárt a műszak, elslisszoltam zuhanyozni, ott legalább egyedül vagyok, oda nem jön végre utánam. Igyekeztem minél hosszabbra nyújtani, addig is csend van és nyugalom. Már már gyanúsan és kínosan sokáig voltam a zuhanyzóban. Hát, nincs más választásom. Nem bujkálhatok itt egész álló nap… Ideje kimenni. Csessze meg, nem akarom tovább hallgatni Andrea kerek és kemény seggét… Már betelt a memória ami Dave részére van szánva… Sőt túl is csordult. Átbaktattunk sörözni a Hunterbe, és vajon miről szólt a téma? Hát persze, hogy Andreáról… Legszívesebben lefejeltem volna a gerendát befelé menet. Rebekah majd lenyelte a bögrét és gyorsan elslisszolt a raktárba. Na ez remek… Dave és Andrea azonnal heves csók csatába kezdtek… Már mér gyomorforgatóan édesek voltak. Andrea kézen fogtak és elhúzta magával. Dave rám nézett azzal az „ egy perc és jövök, haver”. Majd ránézett Andreára és vissza rám, legyen inkább fél óra. Ezek a raktár felé tartanak. Szegény Rebekah… Fél perc múlva Rebekah hanyatt homlok szaladt ki. - Gyere ide szívem… Unatkozom egyedül… Ezek egy darabig oda lesznek. Kérhetek egy sört? Köszönöm. Egyébként, csak egy megjegyzés, Dave fülig bele zúgott. Ha ez így megy tovább szerintem keress új lakást…

Tárgy: Re: Hunter pub 03.12.15 17:32

Jack & Rebekah

Ez maga a pokol. Egész nap Andrea élményeit hallgatni. Már odáig fajultak a dolgoznom kellett, inkább összepakoltam, rendet raktam, felsöprögettem és felmostam a raktárba, csak had ne keljen végighallgatnom még egy apró, de annál részletesebben előadott momentumát a forró éjszakájuknak, mert hányok. Dögöljek meg, ha még egyszer segítek neki szexpartnert keríteni. Bár fogalmam sincs. Eléggé odáig van. Még mindig. Ami engem nézve eléggé szomorú hír. Több okból is. De várjuk ki a végét. A legszebb az egészben, hogy amikor végre már kezdtem azt hinni, hogy szünetet tart, ráunt vagy megkímél végre, akkor jött a legjobb rész, faggatni kezdett, Jack-ről. Egyből eszembe jutott a vörös alsó na meg persze a hajnali kis élményem, na jó, egyáltalán nem volt az kicsi, sőt lehetett volna nagyobb is, ha felkeltem, de hagyd abba Rebekah, mert ez így csak egyre rosszabb lesz. Na meg a ... Fenéket fogok neki mesélni. Legyen ez a büntetés, amiért csak úgy kidobott a lakásunkból, mert neki hancúrozni volt kedve. Az egyetlen szórakoztató dolog az volt, amikor nézhettem, hogy Andreát megeszi a fene meg a kíváncsiság, amiért nem mondok semmit. Ch, ne reménykedj. Nem is fogok. Én kibírom. Amúgy meg... Épp próbálok felejteni, ami eddig lássuk be elég szarul jön össze, amikor lépten-nyomon azon kapom magam, hogy már megint rólunk filózok. Nincs is olyan, hogy mi... Még nincs... Nem, nem. Csak nincs és kész. De akkor is annyira jóképű és dögös és szxi és azt említettem már, hogy... Abbahagytam. Hmm, a jó Bekah is felébredt. Eddig hol a pokolban voltál?
Épp a lassan két órás kávémat iszogattam a pultnak dőlve, amikor megpillantottam Jacket és Dave-et. A bögrét lenyeltem kis híján, nemhogy a kávét és úgy döntöttem, hogy nekem sürgős halaszthatatlan dolgom van a raktárban, miután közöltem Andreával, hogy megérkezett a hercege, mint aki ott sem volt... Oké. Épp, hogy csak becsuktam magam mögött a raktárajtót és leültem az egyik ládára, amikor Andrea benyitott Dave-el a háta mögött. Most komolyan? Már innen is? Feltartott kézzel pattantam fel a ládáról jelezve, hogy már itt sem vagyok vagy bele ne kezdjetek, mert rosszul leszek.
- Hozom cica. - Az egyik kezemben a sörrel, a másikban a kávésbögrémmel andalogtam el Jack asztaláig. - Tessék... - Tettem le elé a sört. Gyors körbepillantottam, oké, leülhetek nyugodtan meginni a kávémat, remélhetőleg innen már nem leszek felkeltve. - Gyors halált szeretnék, lőj le kérlek.

Tárgy: Re: Hunter pub 03.12.15 20:46

Jack & Rebekah

H
ozta a kis kávés bögréjét és lecsüccsent velem szembe az asztalomhoz. - Ugyan már… Szerelmesek hagyd… Különben is, valakinek etetni kell a cicát, amikor én nem érek rá. És mivel te vagy a nevelő anyja… Mosolyogtam rá bűbájosan. Úgy nézem meg is tört a jég. Végre elmosolyodott. És nem szorongatja annyira azt a bögrét a közelemben. Néha azért jó lenne tudni mi járhat abban a huncut fejében. Az alsómon kívül persze. Azt úgy láttam bejött neki. Majdnem a villát ette meg… Apropó alsó, és akkor már első és fehér nemű. Még mindig imádom az ingét, remekül átlátszik a csipkés vöröske. Meg tudnám szokni a látványát minden nap. Felkönyököltem az asztalra, előre hajoltam és a kezemre tettem a fejem. - Mondtam már, hogy imádom az inged? Meg ami alatta van azt is. Próbálom nem csorgatni a nyálam, bocsi… Feszegessük akkor egy kicsit azokat a határokat. Kortyoltam egyet és közben a szemébe néztem, figyeltem mikor jön tőlem zavarba. Nem túl sokáig bírtuk a farkas szemezést. Közben vissza jöttek Daveék is. Már eltelt fél óra? Nem tudom mennyire tűnt fel nekik a kettőnk közt izzó levegő. Kócosak voltak és vigyorogtak, mint a tejbe tök. - Öhm, haver, rúzsfoltos a nyakad. Ott, ott. Nem jött le. Várj, az nem is rúzs. Andrea te komolyan kiszívtad a nyakát? Ehhez nem lesz elég egy sör…. Hol egy oszlop? Kész, én lefejelem az oszlopot… Ezt nekem holnap mennyit kell hallgatnom… Anyám. Összenéztünk Rebekahval és tudtuk, hogy ezt nekünk kell majd végig szenvedni újra és újra… Andrea elzavarta Rebekaht, hogy üljön mellém, mert ők Davel egymás mellé akarnak ülni. Mindjárt hányok tőlük komolyan. Ne… el ne kezdjetek smárolni, mert komolyan kidobom a taccsot. - Jól van gyerekek… Mára elég pornót láttunk… Legyetek oly kedvesek és fejezzétek be. Jó? Köszönöm… Hát, nem a legszebben néztek rám, de abbahagyták. Végre. Végre értelmes felnőttekként folytathattuk a beszélgetést. El is feledkeztem arról, hogy Bekah mellettem ül, és puszta véletlenségből az ő combjára tettem a kezem. A legnagyobb meglepetés az volt, hogy habár megfogta a kezem de nem tette arrébb. Csak úgy megfogta. Láttam rajta, hogy azért elvörösödött. - Apropó, Bekah, hát nem tudnál ma is máshol aludni? Szerintem nem szeretnéd látni… Rákönyököltem az asztalra és tenyérrel fejbe vágtam magam, ez a „már megint? Nem hiszem el…” arckifejezéssel… - Végül is vigyázni kellene a macskára, még mosok…

Tárgy: Re: Hunter pub 03.12.15 22:19

Jack & Rebekah

- Most ugye csak viccelsz? Estél Te már szerelembe egy nap alatt? - Szerelembe, nem ágynak. Az mindenkinek megy. Oké, elismerem Andrea egész nap csupa vigyor, mint egy vadalma, de attól még nem hiszem, hogy ez szerelem lenne, inkább csak rajongás, az újdonság varázsa, de mindkettő elmúlik egy idő után, na akkor fog kiderülni, hogy csak ennyi volt vagy több is van közöttük.
- Én meg próbálom nem azt látni magam előtt, amit kora reggel... Tudod, még mielőtt felkeltél volna. - Megint kezdjük? Oké. Csak azért is előrébb hajoltam az asztalon, hogy mélyebb belátást biztosítsak neki, ha már annyira imádja a látványt, akkor nem leszek gonosz, nézze csak. - Izgalmas látvány volt. - De aztán mégis csak visszaaludtam. Ő még nem volt fent, vagyis a kicsi Jack már igen, de a nagyobb még nem. Tudom, ezzel most sikerült elárulnom magam, de ha már mindent beleadunk, másképp nem is érdemes játszani. Szóval, még mindig képtelen vagyok kiverni a fejemből és a rossz kislány bennem folytatást akar. Mindent akar. De előbb még húznám kicsit az idegeit... Kezdek jól szórakozni. Ismerni akarom meddig mehetek el illetve, hogy azontúl mire kell számítani.
- Cicca, húzd lejjebb, azt meg feljebb. - Pislogtam Andreára, eléggé durván állt rajta, hát minden. Komolyan, nem hiszem el. Most már a raktárban sem merek hozzányúlni semmihez. Bele se akarok gondolni mi meg hogyan is zajlott odabent. Oké, azt nem mondom, hogy adott esetben nem hajlanék rá, hogy kipróbáljam, de nem a nap kellős közepén, vagy igen? Abba kéne hagynom a csesztetésüket? De akkor is, legalább ezzel a "most dugtam" hajjal kezdhettek volna valamit.
Már meg se próbáltam ellenkezni, csak fogtam a bögrémet áttoltam az asztal másik végére és átköltöztem Jack mellé. Meglepetten pislogtam le a kezére, remélhetőleg úgy, hogy a többieknek ne tűnjön fel. Oké, ez most véletlen volt? Vagy nem... Tudnom kéne? Honnan a fenéből? Lopva felé pillantottam, ahogy kezem lassan az övére csúsztattam. - Oké, mondjátok, hogy az ágyamban még nem... - Pislogtam nagyokat az egyre jobban vörösödő Andreára. Én megfojtom ezt a nőt. Közben arra lettem figyelmes, hogy alig észrevehetően simogatom Jack kézfejét. Mit művelek?

Tárgy: Re: Hunter pub 03.12.15 23:10

Jack & Rebekah

R
ebekah óvatosan simogatta a kéz fejem, és én már azon kaptam magam, hogy viszonzom, sőt megszorítom a combját és óvatosan simogatom is. Úr isten, önálló életet él a kezem. De nem bánom, és ő sem tolja félre a kezem, vagy csap rá, sőt megszorítja a kezem és feljebb húzza. Itt, mindenki előtt? Én benne vagyok. Ha így szeretnél játszani, rajtam ne múljon. Amíg engeded én húzom felfele a tenyerem. egészen combtőig húztam mikor megszorította finoman a kezem, ez egy egyszerű jelzés volt, hogy eddig és ne tovább. Ez is több,mint ami eddig köztünk volt. Hát cica te csak feszítsd a határokat, én se vagyok egy beszari nyúl, inkább a szexi vadász, aki a gyanútlan prédától a ravasz rókáig bárkit tőrbe csal. Mikor Daveék elvoltak ls nem figyeltek ránk, halkan Rebekah fülébe súgtam. - Hiába vagy ravaszdi róka, én akkor is levadászlak. Mohó gyermeki mosoly és vágyakozó kacsintás követte a mondatot. Láttam a szemében felcsillanó fénytől, hogy ő se bánná, csak játssza itt a jó kislányt, de legbelül szeretné, ha az ágyra vágnám, vagy elfenekelném, vagy mind kettő. A gondolatra mocorogni kezdtem, JJ hagyd abba mert a végén még nem bírsz felállni, mármint a székről. - Főzök vacsit. Jössz? A te cuccaid is kimosom, ha szeretnéd, csak azt nem tudom mi lesz addig rajtad. Mert szerintem fehérneműt is váltanál. Khm… Adok kölcsön ha szeretnéd. Biztos szexi lennél a boxerembe. Félszeg kacsintás és sunyi vigyor. Jack elég lesz, lebukunk. És valóban majdnem. Épp akkor fejezték be egymás motozását mikor mi egymás cukkolását. Szerencsére annyira egymásba voltak mélyedve, hogy semmit nem vettek észre belőlünk. - Azt hiszem én indulok haza, még meg kell állnom bevásárolni a vacsorához, és a holnapi reggelihez. Megszorítottam Rebekah combját, aki elvörösödött mellettem. - Haver ezt a kört te fizeted. Szerbusztok gerlepár. Szia Rebekah. Adjunk nekik is egy kis szájtátást. Egy gyors puszi váltás, majd felálltam és az ajtó felé indultam.

Tárgy: Re: Hunter pub 04.12.15 1:19

Jack & Rebekah

Jóságos ég, Rebekah! Mit művelsz? Vigyázz kislány, még a végén visszanyal a fagyi. Nyaljon csak. Túlságosan akarom, hogy folytassa, ahhoz, hogy képes legyek abbahagyni. Csak az a furcsa, hogy ebből senki semmit sem vett észre, különben se számít. Elég nagylány vagyok már ahhoz, hogy vállaljam a kockázatot. És itt most elég sokan is vagyunk. Talán, ha kettesben lennénk nem feszegetném ennyire a határokat, de az is lehet, hogy igen. Egy huncut kis mosollyal az arcomon lassan feljebb húztam kezét a combomon, Ő pedig folytatta és lassan feljebb siklott, egészen addig amíg nem nyeltem egy nagyot és meg nem szorítottam a kezét, hogy eddig, ott most már jó lesz. Oké, lehet mégse itt kéne ezt folytatnunk, de ha egyszer ilyen jók vagyunk benne. Azt hiszem egyetértenénk abban, hogy ezt ki kell használnunk. Végül is, eddig egész izgalmasan felpiszkáltuk egymás fantáziáját és szerintem még egyikünk se fejezte be. Én legalábbis akarok még belőle.
- Gyere csak cica... - Kacsintottan rá kacéran. "Én akkor is levadászlak." Gyere cica. Ígérem nagyon rossz leszek, engedetlen és persze pimasz, mint eddig is. Aztán elfenekelhetsz. Feszülten mocorogni kezdtem a széken, Jack persze biztosan észrevette, sőt azt is tudhatja, hogy miért is nem bírok hirtelen egy helyben maradni.
- Szeretnéd? Nos, ha esetleg úgy alakulna, hogy az enyém egészen véletlenül elszakadna... - Eltöprengve néztem fel, aztán egyenesen a szemébe. Igazán gallyra vághatná pár fehérneműmet.
Basszus, Jack! Megfeszülve a széken és persze elvörösödve néztem fel rá. Direkt volt, mi? És mi? Most komolyan itt hagysz? Persze, hogy az volt. Rohadj meg Jack! Most már nem csak a konyhai módszereire lennék kíváncsi.
- El ne kezdd nélkülem, nézni akarom. - Súgtam a fülébe, ahogy közelebb hajolt egy gyors puszi erejéig, amit három percen keresztül tartó szájtátás követett. Ezután villámgyorsan felkeltem az asztaltól, ha már úgyis kivagyok dobva, megint, nekem is legyen benne valami jó. Gyorsan befejeztem még a dolgaimat, felkaptam a cuccaim és már rohantam is a legközelebbi megállóhoz. Utána pár perc séta hazáig, gyors zuhany, fogmosás, átöltöztem, a biztonság kedvéért azért pakoltam is pár cuccot magamnak, a lakásban körül sem néztem, inkább nem akartam, sőt azt se akarom látni hogyan érnek haza, úgyhogy már zártam is be az ajtót magam után. Rohadjatok meg!
Pár perc alatt meg is érkeztem Jack lakására. - Szia cicaaa.... - Belépve egyből az édes kiscicánk fogadott. Felvettem a kiscicát és óvatosan hozzádörgöltem az orrom a cicáéhoz. - Cicapuszi... - Magamhoz öleltem a cicát és ahogy felpillantottam egy másik helyes szexi cica állt előttem. - Okké, egy, kettő... Összezavarsz. - Rossz Bekah! Hallgass már el egy kicsit, összezavarsz. Éppen számolnék. - Hol is tartottam? Egy, kettő, három... Ja, hogy itt állsz és Te is hallod, abbahagytam... - Jó lenne. Mert eléggé olyan képet vágott, hogy "itt vagyok és hallok mindent, nem zavar?" - Szia neked is. - Most nagyon kéne valaki, aki felráz, hogy ébresztő kislány, ez még mindig nem az a mese.

Tárgy: Re: Hunter pub 20.12.15 23:41

Jack & Rebekah

S
zinte lángolt a tekintetem. Ez most komolyan baszogat?! Hát úgy kiporolom a seggét, hogy két hétig nem bír leülni… Hát papucs vagyok én vagy lábtörlő?! Ha így áll hozzá, azt hiszem rövid úton kereshet magának újat… Nem hiszem el… Ennyire, hogy lehet valaki bizalmatlan… Még ha adtam volna rá okot. Idegen kacsingatások, eltitkolt üzentek, kinyomott hívások, de semmi… Én nem olyan vagyok, azt hittem ennyire már ismer. Nekem ha más kell nem félre kefélek, hanem dobom a csajt és aztán megyek a másikhoz. Jó is, hogy ott hagyott… Beszédem van a „drága” Andreával. -Na ide figyelj kislány! Engem marhául hidegen hagy a hisztid és a bizonytalanságod. Dave rendes gyerek és így csak elbaszol mindent amit eddig felépítettetek… Amikor ráér keres. Szóval ne hisztizz húsz perccért mert én porollak ki helyette. És még egyszer rám ne uszítsd a nehézfegyverséget, mert nem állok jót magamért! Elég világos voltam?! Szinte már üvöltöttem Andreával. Nem érdekelt ki hallja és ki nem… - Ami pedig téged illet Rebekah! Attól nagyobb és egyébként ügyesen megoldja. És ha most megengeded… Megfogtam a söröm és hátat fordítottam… Elég sokszor jártam már itt ahhoz, hogy tudjam melyik nem az ő asztala. Odafele menet még azért is odaköszöntem a csajoknak. - A következő kört ÉN állom a hölgyeknek. Majad fogtam magam és leültem az asztalhoz. Utánam jött Dave, de jobbnak látta nem beleszólni mert őt még nyakon is vágtam volna a kéretlen tanácsokért. Nem rá haragszom hisz ez a két instabil nőszemély hallucinál itt. Így kell egy egyébként is pocsék napot még jobban elrontani. El sem hiszem, hogy ilyen idiótaságokat talál ki. Totál elborította az agyamat a vörös köd… Most legszívesebben sarkon fordulnék és itt hagynám, de azzal nem oldódik meg semmi. Majd ha lenyugszik, bennem meg lesz vagy három sör akkor megbeszéljük. Addig az sem érdekel ha lyukat éget a hátamba a tekintetével… Dave néha megdermedt de én már nem ijedek meg egy ideges asszonytól. Jutott ki épp elég életem folyamán…

Tárgy: Re: Hunter pub 21.12.15 0:27

Jack & Rebekah

A
ndrea szerintem pislogni sem mert, Jack gy üvöltött rá, de nem volt egyedül vele, mert én se nagyon. Oké, ezzel kicsit messzire mentem, nem kicsit. Szemeim szinte szikrákat szórtak, szóval a következő kört Ő állja? Én meg beleköpök, hogy rohadjak meg. Tényleg majdnem meg is csináltam, Andrea rázott vissza a valóságba, hogy lehet ezt mégsem kéne, már így is eléggé forr a légkör. Én meg azzal az ugyan ki a fene venné észre arccal néztem vissza rá, de végül csak kibírtam és bár nem kicsit esett nehezemre, de kiszolgáltam őket, visszafelé összeszedtem a poharakat az asztalokról és mérgemben mosogatni kezdtem a pultban, miközben a szemem sarkából Jacket és Dave-et figyeltem. Persze Andrea egyik asztalához ültek le, aki ezután nem valami szívesen ment ki, pláne a korábbi után, amiért lássuk be valahogy igen is hibás. Mert fogalmam sincs mi ütött belém. Soha eszembe se jutott volna, hogy esetleg megcsalna, ha Andrea nem kezd el hisztizni Dave miatt. Csessze meg! Ide sem néz, egyszer sem. Kösz szépen, utállak... Andreával se nagyon beszéltünk, de anélkül is láthatta rajtam mennyire hálás vagyok neki az előbbiért, meg a reggeliért meg úgy mindenért. Dögöljek meg, ha még egyszer hallgatok rá vagy engedek neki. Most mi a fenét csináljak? Jack nagyon pipa és akkor még enyhén fogalmaztam. A szemem forgattam és a számat húztam valahányszor ki kellett mennem. Épp Andrea beszélt hozzá és rá figyeltem, miközben Blackburn is lejött. Még ez is... Csak ez hiányzott. A rendeléseket akarta átbeszélni meg visszamenőleg átnézni pár dolgot. Kinyitottam a könyvet a pulton, Ő pedig a hátam mögé állt és a vállam fölül beszélt hozzám, oké, ez nem... Ennek meg mi baja? Próbáltam mindig arrébb húzódni, de végül már nem volt hová, plusz még mindkét kezével a pultnak is támaszkodott úgy hajolt még előrébb, engem meg már rázott az ideg. Andrea szerencsére még időben észrevette a "Help me" pillantásokat és az új beúgrósunkról kezdte faggatni. oké, nekem le kell ülnöm. Leszarom ki van itt vagy ki nincs, ki vár valamire vagy sem, nem érdekel. Sarkon fordultam és meg sem álltam a raktárig...

Tárgy: Re: Hunter pub 21.12.15 0:52

Jack & Rebekah

A
ndrea hirtelen fordított nekünk hátat a rendelés kellős közepén és a pult felé sietett. Tekintetemmel követtem az igyekezete forrásáig. Ez a dagadt kopasz majom komolyan az én nőmre hajt. Nekem se kellett több, mikor Rebekah elment, felvettem a teli korsó söröm, és megindultam az illető felé. Andrea már nem is állt az utamba. Én pedig tiszta „véletlenül” rá öntöttem az egészet. Majd egy jobban is vigyázhatnál öreggel ott hagytam. Rebekah után mentem a raktárba. Nem nézett ki túl jól. Egy palettán ült és eléggé ki volt készülve. Leguggoltam elé, megfogtam a kezét és a szemébe néztem. - Jól vagy cica? Miért nem hagyod itt picsába az egészet. Megbeszélem a főnökkel, hogy vegyen fel hozzánk. Nem kell ezt tűrnöd. Megoldanánk. Megcsókoltam, az apró csókból egyre szenvedélyesebb lett, félig a harag félig a vágy és egy egész kicsit a bocsánat kérés íze volt benne. Nyakamba kapaszkodott és én felemeltem. Neki nyomtam a raktár ajtónak és a reteszt egy hangos kattanással zártam rá. Nem tehetek róla. Kívántam őt. Minden érintését minden csókját. Teljesen megbolondít ez a lány. Ilyen hatással talán még senki nem volt rám. Bármit megtettem volna érte, és hát persze vele bárhol és bármikor. Mi sem tanúsítja ezt jobban, mint hogy a raktárban oldom ki a kötényét és a húzom le róla a nadrágot. Gyorsan kilépett belőle és az egyik palettára rúgta. Lecibáltam a pólóját és szó szerint letéptem a melltartóját. Hazafelé kapsz másikat, de most erre neked nincs szükséged. Faltam ajkait, óvatosan beleharaptam. Csókoltam nyakát, fülét, vállát, melleit. Belemarkoltam erősen a fenekébe és azt akartam ott rögtön vita nélkül legyen az enyém, és soha többet senki másé. Csókom sürgető volt és mohó. Most azonnal. Nincs vita és nincs később, itt és most. Lassan végigcsókoltam hasát egészen a fehérneműig, belekapaszkodott a hajamba én pedig lassan lehúztam az utolsó felesleges ruhadarabot is. Kicsit elidőztem nyelvemmel a még nagyobb hatás kedvéért. Erősen szorítottam a fenekét miközben ő élvezte kínzásom. Egyre hangosodó nyögések jelezték, hogy közl áll. Nem szenvedtettem tovább engedtem élvezni. Gyengült a hajam szorítása és már csak a lihegését hallottam.

Tárgy: Re: Hunter pub 21.12.15 14:15

Jack & Rebekah

Csak ráztam a fejem, hogy nem, nem igazán vagyok jól, de nem kell, valahogy megoldom. Volt már ilyen... Hasonló. Akkor is leszereltem, most is menni fog. Csesszem meg mindenki ezt a mai napot kezdve a hülyeségemtől folytatva idáig. Gusztustalan... Ha csak visszagondolok rá, hogy a bőrömön éreztem a leheletét felfordul a gyomrom. Mégis mi a francot képzelt? Hagyni fogom vagy adom is a lovat alá? Mindjárt hánynom kell...
Megcsókol, én pedig forrón viszonozom. Kérlelve követelőzve estem ajkainak, miközben belekapaszkodtam a nyakába, Ő pedig felemelt. A korábbi düh pillanatok alatt fulladt sürgető vágyba. Éhezem minden apró érzéki és minden egyes heves, mohó csókjára, arra, hogy mindig azt éreztesse velem, amit most, hogy csak engem akar. Hülye voltam. Tényleg nagyon hülye. Soha még csak rá sem nézett más nőkre, amikor velem volt, én pedig hisztizni kezdek minden alap nélkül. Nem tudom eldönteni, hogy hálásnak kéne lennem ezért vagy inkább utálnom kéne Andreát, de azt hiszem egy kicsit mindkettőt megérdemli és meg is fogja kapni idővel. Imádom a bennünk uralkodó fékezhetetlen vágyat, aminek nem tudunk és most nem is akarunk ellenállni. Akarom, itt, most, azonnal, nem várok! Szó szerint rángatott le rólam mindent, a melltartóm pedig egyenesen leszaggatta. Szükségem van rá. Érezni akarom. Most és mindig. Mámorító borzongás járta át egész testem, miközben ajkaival, majd nyelvével kényeztetett. egyik kezemmel a hajába kapaszkodtam, a másikkal pedig remegő lábaimnak próbáltam segíteni az egyik polc szélét megragadva. Levegő után kapkodva nyögtem újra és újra, jelen pillanatban az se érdekelne, ha az egész bár minket hallgatna. hagytam, hogy átjárjon az édes gyönyör, amit nyelvével okozott. Lassan elengedtem a haját és a pólójánál megragadva felhúztam magamhoz. Nem vártam, eszemet vesztve tapadtam ismét ajkaira, miközben az ajtónak löktem, majd a fülétől indulok, mindig lejjebb haladva, érintve arcának vonalát, állát, nyakát, kulcscsontjait... Azt hiszem lefogok szokni a csokiról. Ez sokkal jobb, édesebb és a csokival ellentétben erről képtelen lennék lemondani. Türelmetlenül rángattam le a pólót róla.
Vágytól izzó szemekkel néztem fel rá és ismét megcsókoltam, szinte levegőt is alig kaptunk egymástól. Mohón faltuk egymás ajkait, miközben a nyelvét harapdáltam. Elszakadva hívogató, puha ajkaitól, számmal végig szántok nyaka oldalán, fogaimmal karistolva a bőrét, kezeimmel pedig ekkor már izmos mellkasát cirógatom. Harapdálásokkal, csókokkal halmozom el bőrét, ahova csak elérek ajkaimmal, miközben buzgón ügyködni kezdek az övével és a nadrágjával, hogy aztán egyszerre húzhassam le mindkettőt.

Tárgy: Re: Hunter pub 22.12.15 1:31

Jack & Rebekah

R
ebekah ott térdelt előttem és próbálta lefeszegetni a nadrágom, vagy az alsóm vagy mind kettőt, nem is tudom. Túlzottan mohón akartam ajkait érezni így nem kimondottan érdekelt, hogy veszi le csak vegye már. Teljesen kiszáradt a szám, minden lélegzetvétel égette a torkom. A szívem vert, mint egy megvadult kalapács. És ő csak szenved és várat. Minden másodperccel jobban akarom érezni ajkait, nyelvét. Nehezen tűröm, ha nem én irányíthatom, legszívesebben elkapnám a copfját és én diktálnék. De nem lehet, ezt az örömet most meg akarom hagyni neki. Hátamat hűti a raktár ajtaja. Remélem, nem vagyunk túl hangosak, bár most azt se bánnám, csak csinálja már. Ez a várakozás kínzóbb, mint bármely más ingerelés. - Direkt váratsz cica? Akarom, akarlak most! Hangom erős, ellentmondást nem tűrő volt. Szememben lángolt a vágy, a vágy érintéséért. Csak az ő érintésért, nem másért, nem a szomszéd lányéjért, nem azért a kampóorrú picsáért. Csak az övéért. Az én Texas-i lotyóémért. És én tette ilyen rosszá. Élvezem a gondolatot, hogy már többé nem angyal és a pokolban is én kínozhatom tovább. Egy igazi pszichopata vagyok, és ő hozza ki belőlem. Kényszeresen vágyom rá, mint egy drogfüggő. Vágyom érintésére, teste minden porcikájára, be sem tudok telni vele. Minek nekem másik nő? Ez az egy bolondít meg. Egyre szaporább lélegzetem és még csak nem is ért hozzám. Érzem leheletét a bőrömön, csiklandoz, langyos, hosszú mély lélegzetek és csak kivár. Várja, hogy őrültbe kergethessen ezzel is. Imádom, hogy ilyen önfejű és akaratos. A kínzásom vissza jár és élvezi. Őrült, akár csak én. Aprócska csókokat lehel az alhasamra, gondosan vigyázva, ki ne maradjon egy aprócska hely is. Cikáznak gondolataim. Elég kreatívak vagyunk eme téren, és bárhol egymásnak tudunk esni, de egy raktárban hol is? Ha az ajtónak döntöm, az kihallatszik, ahogy egyre hevesebben csapódik neki. A hűtő megint csak nem túl stabil. Végül választásom egy pár ponyvával letakart egymás tetejére pakolt palettára esett. Tökéletes lesz. Élveztem minden mozdulatát, amit kínzásom érdekében tett. Végül csak beadta a derekát és megérezhettem édes ajkát is duzzadó merevedésemen.

Tárgy: Re: Hunter pub 22.12.15 23:05

Jack & Rebekah

Tisztában vagyok vele nem könnyű megállnia, hogy nem Ő irányíthat, csakhogy most ezek a játékszabályok. Én irányítok, vagyis ha szeretné, hogy folytassam is, akkor kénytelen lesz bírni magával, engem követni, nekem engedelmeskedni és akkor mindketten megkapjuk, amit akarunk. Piszok akaratosak vagyunk mindketten, amit eddig nem mellékesen mocskosul élvezünk mindketten. Oké, igaza van, ma egy nagyon, nagyon hülye hisztis picsa voltam, és ennél jobban is bízhatnék benne, sokkal, de ez nem is igazán erről szólt, sőt fogalmam sincs honnan jött... Talán csak túlságosan is imádom ezt az érzést. Az enyém, imádom és minden érzést, amit kiváltok belőle. Imádom, hogy én bolondítom meg, méghozzá olyan módon, ahogyan senki más, élvezem, hogy engem akar minden percben, szinte simogatja a belsőmet az a vágy, amit a szemében látok minden percben és akarom, mindig akarom. Eddig nem kimondottan voltam az a féltékeny típus, de ha kell, akkor ezentúl az leszek, de nem miatta, hanem mert nőből vagyok és most azt érzem, hogy bármit megtennék azért, hogy ezt ne veszítsem el. Most azt érzem számítok és igen, szeretnék tartozni valakihez, hozzá és erről eszem ágában sincs lemondani, szóval ha ehhez ki kell kaparnom pár szemet, akkor lassan ellehet kezdeni sorszámot húzni.
Szinte már kínzó a vágyakozás benne ajkaim érintése után, de én még mindig csak húzom és csak cirógatom, Ő pedig még mindig tartja magát. Tudom, hogy ezt még gyötrelmesen visszafogom kapni és fájni fog ez még nekem nagyon, de most akkor is az én kezemben van az irányítás, khm... Khm, szó szerint. Előbb csak nyelvemmel kezdtem játszadozni vele ezzel is csak még inkább hergelve az indulatokat, aztán szép lassan vettem a számba és kezdtem el nyelvemmel kényeztetni piszok lassan haladva vele egyre beljebb, miközben egyik kezemmel is rásegítettem, csak szép óvatosan, finoman, amiért valószínűleg a pokolra kíván, de hahó, mi ketten egy ideje már ott vagyunk és jobban élvezem, mint valaha bármit is.
Jól van cica, nem gonoszkodok tovább... Egyre hevesebb, gyorsabb ütemben kezdtem szorgoskodni a kis JJ-vel, egészen addig, amíg fel nem ada a küzdelmet.

Tárgy: Re: Hunter pub 23.12.15 20:04

Jack & Rebekah

É
des kínzása abbamaradt és én végre megkönnyebbülhettem. Erősen megmarkoltam haját, a hátam ívben megfeszült, torkomból hangos nyögés szakadt ki, amint hullámokban öntött el az élvezet. Pár másodpercbe beletelt míg el tudtam engedni és levegőhöz jutottam. Szinte csak lihegtem amíg felhúztam hozzám. Két kezembe fogtam arcát. - Esküszöm te vagy a legjobb. Imádlak, és mindent, amit velem művelsz. Forrón, izzón megcsókoltam. Nyelvem sürgető volt, akarom őt most! Nem érdekel ki mit hall és ki mit gondol. Ő az enyém, és nem adom. Megmarkoltam csupasz fenekét, és felemeltem. Combjai körül ölelték derekam, karjával nyakamba kapaszkodott. Szorítottam, mint aki attól fél elveszíti mindenét, ami valaha fontos volt. Olyan forrón és hevesen csókoltam, ahogy csak tőlem ki tellett. Hogy tudta így elcsavarni a fejem? Az én kis pincérnőm, akivel elég viharosan indult a kapcsolatunk, most még is itt vagyunk, egy raktárban teszem magamévá. És a mai napon már nem először, és ha rajtunk múlik nem is utoljára. Olyan vágyat generál bennem már csak a puszta létezése is, amit ezelőtt soha nem is ismertem. Nem tudok megmaradni közelében a nélkül, hogy ne érintsem meg, ne csókoljam. Minden kínzása édes gyönyörként árad végig testemben. Akarom őt, most és mindörökké. Soha nem fogom engedni, hogy bármi is közénk álljon. Elvittem a palettákig, leültettem és hanyatt löktem, lábait nyakamba rakva merültem újra alá, én jövök cica, a kínzás folytatódik. De ezúttal még intenzívebben vágtam bele. Szinte már hajtépések és hangos nyögések jelezték közeledtét, de én nem adom fel ilyen könnyen, abbahagytam és combjai belső felét csókoltam végig és vissza. Nem tudom meddig kínoztam így de már egész testében remegett így hagytam, hogy feladja. Szinte vízhangzott tőle a raktár. Én csak huncutul mosolyogtam fel lábai közül. Felült, és én sem maradtam rest, magamhoz öleltem és lassan, halk nyögések közepette hatoltam be. Egyre gyorsabb tempóban haladtunk a csúcs felé. Élvezetünk végkifejlete az lett, hogy sikeresen felborítottuk a palettákat, és mi is padlóra kerültünk. Nevetés tört ki belőlünk, majd a helyzetet kihasználva Bekah felmászott az ölembe. - Nyeregben érzed magad kislány? Néztem rá félig csodálkozva, félig izgatottan a folyatást várva.

Tárgy: Re: Hunter pub 23.12.15 23:00

Jack & Rebekah

Isteni érzés, simogató minden egyes szavai, érintése, csókjai pedig egyenesen a mennyekig röpítenek újra és újra. Imádok minden apró vele eltöltött pillanatot. ha nem vallanám be, akkor is nyilvánvaló lenne, hogy odavagyok érte, mindenéért. Nem tudok és nem is akarok betelni vele, de a legfőképp oda nem adnám mindezt semmiért sem, mert most akárhonnan is nézem Ő a világom közepe és nem is akarom, hogy ez a közeljövőben megváltozzon. Sőt, azt sem bánnám, ha sosem változna ez meg, ha mindig ilyen lenne. Ha mindig hozzám lenne ilyen nő, engem érintene, csókolna, ha egyedül rám vágyna, engem kínozna, ragadna meg és szorítana forró szenvedéllyel, ha csak engem szeretne, mindig és örökké. Talán önző vagyok, de csak magamnak akarom és senki másnak.
Lábaimat dereka, karjaimat pedig nyaka köré fontam. Túlságosan szeretik itt lenni, pontosan itt, a karjaiban, vágytól izzó szemeibe nézni, érezni, hogy csak engem akar. Őrültek módjára estünk egymás ajkainak, akárcsak két éhező vadállat egy darab húsnak, legszívesebben azt is csinálnánk, egyenesen felfalnánk egymást, de azt is piszkosul élvezem, amikor csak a pillantásával próbál meg felfalni.
Hanyatt lökött a palettán nekem pedig akarva akaratlanul is önelégült mosolyra húzódtak ajkaim, belsőm szinte már dorombolt érte, gyere csak cica, cicc, cicc... Kezemmel szinte már ösztönösen szorítottam ujjaim közé a haját, miközben kéjes nyögések szakadtak ki belőlem. Ó édes istenem, megint kínoz. Meddig képes ezt művelni velem? Akarom tudni egyáltalán? Ó igen, de még mennyire, hogy akarom. Mindent akarok és kívánok, amit csak művelni szándékozik velem. Már-már görcsösen kapaszkodtam a hajába, miközben a gyönyörtől nyögdécseltem. Ujjaim nem engedtek a szorításon, remegek, testem megfeszül újra és újra, de Ő csak húzza még tovább, édes kínzás. Közel vagyok már, olyan közel, amit nem mellékesen szerintem már az egész kocsma hall, de hallja csak... Hálásan nyögtem fel a gyönyörtől, miközben szinte már görcsbe rándult izmaim engedtek a szorításon. Édes Jack! Szinte már földöntúli, amire a nyelvével képes. Mámortól ragyogó szemekkel néztem rá, miközben felültem és Ő egy percig sem tétlenkedett. Újra felnyögtünk, szinte még vissza sem állt a légzésem, ziháltunk, kapkodtuk magunkba a levegőt és csak élveztünk, élveztük a gyönyört, amit egymásnak nyújtunk. Egy váratlan pillanatban azonban hirtelen a földön találtuk magunkat, oké, sikerült felborítanunk a palettát. Nevettünk, majd az angyali Bekah kihasználva a helyzetet felülre küzdötte magát. - Ott vagyok, nem? - Egy csöppnyi ártatlanság sem volt abban a mosolyban, amit rá villantottam, majd szép lassan mozogni kezdtem rajta, egy kicsit megkínozva és még inkább ingerelve. Addig műveltem ezt, amíg csak cérnával bírtuk. Hevesebben és megint lassabban. Ez már maga a pokol. Amikor már egyikünk sem bírt magával, akkor engedtem és gyorsítottam ismét a tempón. A hajamba túrtam, majd fejemet hátra vetve adtam át magam a végső hullámnak. Tökéletes pillanat volt, amit már csak a kopogtatás volt képes megtörni, hirtelen az ajtó felé kaptam a fejem, Andrea! Ezt nem hiszem el, nem várhatott volna még öt percig? - Hidd el, akarsz még várni pár percet. - Vártam pár másodpercet, amíg helyreállt a légzésem, majd lassan körbenéztem. - Hűha... - Hajoltam le Jack-hez egy csók erejéig. - Mennünk kéne cica.

Tárgy: Re: Hunter pub 24.12.15 1:39

Jack & Rebekah

É
des Istenem! A végén még hívő leszek. Kitalálok egy új vallást egyetlen taggal a Rebeahizmust. Fenekét szorítom de az iramot ő diktálja. Imádom az érzést amit kivált belőlem, hullámokban tölt el a vágy és csak erősödik. És ő csak gyorsít és gyorsít. Istenem nem tudom meddig bírom még. A hátam ívben feszül és érzem már ő sem tartja tovább magát. Édes megkönnyebbülés, fenséges érzés. Hangos, már már állati hörgés szakad ki torkomból, és ő mellkasomra rogy. Még levegőt sem vettem valaki kopog az ajtón. Basszus Andrea… Még jó, hogy bezártam. - Neeem akarok. Hány óra? Már 4? Hu egy órája bent vagyunk. Jól bírjuk. Felnevettem és ő közben próbált feltápászkodni, de remegtek lábai, mint a most született borjúnak. - Lejárt a munkaidőd? Nincs egy hátsó ajtó? Nem szökünk meg? Szinte gyermeki ártatlanság csillogott szememben. Igen cica komolyan gondoltam! - Ha még egyszer meglátom ma a főnököd agyon ütöm. Kérlek szökjünk meg! Ne nézz így rám. Tudom, hogy tartozok egy melltartóval, és szerintem nem akarsz a nélkül fehér ingben elé kerülni. Sőt én sem ajánlom! Nézett rám miközben lóbálta szakadt melltartóját. Igazat ad nekem. Nem szeretné ha ennél is jobban bámulná és zaklatná én pedig nem szeretném felképelni, nem szeretem börtön sexet… - Hol is vannak a ruháim? Ezeket majd Dave felteszi Andrea helyett, szerintem lesz oly kedves. Kész vagy? Vedd fel a felsőm. Kicsit nagy lesz rád, de legalább bent marad az emberek szeme az első fehérnemű boltig. Elfogatta, és felvette. Hatalmas volt rá, és mégis olyan sexi volt, hogy ismét csak kedvem támadt. Gyerünk innen de gyorsan, nem lesz jó vége… Hogy is szokták mondani? Egy férfi inge olyan a meztelen női testen, mint a kitűzött zászló az elfoglalt vár tetején. Hát valami ilyesminek érzem én is ezt most. Ő az én csajom és pont. Elhúzta a reteszt a bár felöli ajtóról, majd odaszaladt hozzám és gyorsan kislisszoltunk a vészkijáraton. Kézen fogva szaladtunk a sikátorban, és vagy még két utcát, hogy tuti ne lásson meg minket senki. Végig nevettük, majd megálltunk csókolózni. - Hívd fel Andreát, hogy ne várjon. Sétáltunk és gyanús volt, hogy mindenkinél fenyőfa van. - Milyen nap van és hányadika? December 23? Cica nem ártana fát vennünk… Huha, az első közös karácsonyunk, és még nem vettem neki semmit. Úgy lefoglalt a munka és a jelenléte, hogy el is felejtettem. Betértünk az első üzletbe és ő buzgón próbálni kezdett. - Én fizetem, ne sajnáld. Csak az se zavarjon ha elszakad Kacsintottam rá komiszul. Leültem és folyamatosan azon törtem a fejem mit is vegyek neki. Istenem…

Tárgy: Re: Hunter pub 24.12.15 14:05

Jack & Rebekah

- Az nem fog menni. A pián, a pénzen meg a nőkön kívül kétlem, hogy lenne még valami a fejében, amit ütni is lehetne, különben meg Ő maga nem ér annyit, hogy hozzányúlj, nincs baj, majd megoldom... - Nem akarok ebből az egészből cirkuszt, egyedül is képes vagyok megoldani, sőt egyedül is szeretném, amíg azt gondolom, hogy menni fog, ha pedig kezd messzire menni, akkor is még mindig tudni fogom, hogy fordulhatok hozzá, hogy beverje a képét, ha azt kell, de még nem lépett át azon a bizonyos határon, de egyre határozottabban feszegeti és egy jó nagy marha állat, ha azt hiszi, hogy engedni fogom, annyira azért nem fizet jól, hogy mindent eltűrjünk neki, plusz egy percig sem fogok gondolkodni, hogy itt hagyjam az egészet a fenébe, ha betelik a pohár vele, bár ha így folytatja Jacknél előbb fog betelni, akkor meg szarul járt. - Ami azt illeti egy ideig sehogyan se akarok a szeme elé kerülni és fordítva sem javaslom, de ha így haladsz lassan kénytelen leszek, cica, mert az összes melltartómat így végzi. - Amit egyáltalán nem bánok, csak kéne némi utánpótlás, mert van egy olyan érzésem, hogy nálunk a közeljövőben is eléggé fogyóeszköz lesz a fehérnemű.
- [color#9370DB=]Most nem mondod komolyan, hogy hátul akarsz kilógni?[/color] - Bújtam bele a felsőjébe. Bár még nem ismerjük egymást annyira, de azt már kezdem kitapasztalni melyek azok a helyzetek, amikor érdemes vele kötekedni és mikor nem az, ez most határozottan nem az, szóval engedelmes jó kislány voltam és felvettem azt a felsőt, bár magasról teszek rá ki bámul meg, de az sincs kizárva, hogy ma még felképelek valakit érte.
- De, komolyan gondolod, oké menjünk. - Megfogtam a kezét, majd a hátsó ajtó felé kezdtem futni, nevetésben törtünk ki mindketten, végigfutottunk a sikátoron meg még legalább egy utcát, az emberek valószínűleg őrültnek néztek minket, két örült szerelmesnek. Megálltunk kifújni magunkat, de még mindig rázott minket a nevetés. - Jó ötlet, az ajtót se ártana bezárni. - Gyorsan fel is hívtam, kissé bosszúsnak hatott a hangja. - Szia cica, bocsi a felfordulásért, most már bemehetsz nyugodtan és ha már ott vagy légyszi zárd be a hátsó ajtót is, köszi, puszi. - És ezzel már le is tettem még mielőtt bármit is mondhatott volna, élőben is bőven elég lesz hallgatni holnap. Különben is, jön nekünk ennyivel, végül is Ő tehet róla, hogy összekaptunk. - Nem lehet, hogy sűrűbben kellene összekapnom veled? - Ajkaim huncut mosolyra húzódtak. Veszekedni nem is, de kötekedni igen, szeretem, amikor a asztalra csap vagy engem vág oda, azt sokkal jobban, de ez már Ő is tudja.
- Cica, idejönnél? - Tőle kapom, Ő fogja leszaggatni rólam, még szép, hogy látnia kell, sőt akarom is, hogy lássa, sőt akarom is, hogy lássa. Képtelenség betelni azzal a százötven százalékig bugyiszaggató tekintettel. - Mit gondolsz? - Húztam el a függönyt.

KATT

Tárgy: Re: Hunter pub 25.12.15 3:16

Jack & Rebekah

H
hmm, szakított ki Rebekah édes hívogató hangja a gondolataim közül. - Cica muszáj? Nem garantálom, hogy jó vége lesz... Feltápászkodtam és odamentem. Őrülten szexy volt az átlátszó csipkében. Gyorsan szétnéztem merre jár az eladó nő. Beléptem az öltözőbe, behúztam mögöttem a függönyt. Felemeltem az állát és megcsókoltam. Aprócska mozdulatot tettem felé és ő hátra lépett. Kezem végig siklott testén. Egyik kezem a derekán nyugtattam, finoman neki nyomtam a falhoz. Csókom egyre vadabb és sürgetőbb lett. Megszorítottam fenekét és erősen magamhoz rántottam. - Ezt muszáj megvennem. Lihegtem ajkába, újra forró csókot váltottunk, majd elengedtem és huncut mosollyal kihátráltam, közben dobtam egy puszit és rákacsintottam. Szenvedj édes, ha már te is szenvedtetsz. Ekkor beugrott. Olyat veszek neki, amit én is szívesen látnék és tépnék le róla. Vigyünk bele izgalmat? Tévedt tekintetem egy fekete latex baby doll-ra és egy hozzá tartozó kis lovagló ostorra. Hm… Ez bizonyára bejönne neki, imád irányítani. Kitudakoltam az eladónőtől, hogy milyen méretet keresett Bekah és, hogy van-e ebből az ő mérete. Micsoda szerencse az utolsó darab volt és pont az ő mérete. Ezt nekem szánta az ég is. Mivel ajándék volt megkértem az eladónőt, hogy tegye egy nagy táskába, és amit a barátnőm vesz, csak tegye a tetejére az egésznek, hogy ne vegye észre. Milyen fura ezt így kimondani, a BARÁTNŐM. Finoman ízlelgettem még a szavat és határozottan tetszett az érzés ami elöntött tőle. Szépen becsomagolta és egy nagy ajándékszatyor aljára tette a pult mögé. Bekah még mindig próbált így maradt időm nézelődni. Tekintetem egy vörös fekete fehérneműre tévedt. Azonnal úgy éreztem, hogy látni akarom benne. Én akarom leszaggatni róla. Megvettem, de még mindig sok időm volt. Igaz, nővel vásárolok. Addig addig nézelődtem, hogy fennakadtam egy kék baby doll-on. Rögtön bele tudtam képzelni az én kedvesem. Muszáj volt az is megvenni. Azt hiszem kiköltekeztem magam a következő két évre. Istenem ennyi pénzt az élvezetért. Bár én még mindig akkor szeretem a legjobban, ha nincs rajta semmi. Úgy a legizgatóbb számomra, a többi csak előjáték… Befejezte, kifizettem és készséges gentleman-ként hazavittem a szatyrot. Igazából csak nem akartam, hogy megérezze a súlyát. Vettünk egy kis fenyőfát is hazafele, meg pár dekorációt rá. Hazaérve megetettük a kiscicát és még Bekah játszott vele én felállítottam a fát. - Segítesz díszíteni? Még ő befejezte én elővettem a kis becsomagolt ajándékokat. - Szeretném már most átadni az ajándékokat, mivel a következő két napban tizenkét órázok és interjúztatok. Nem tudom mikor érek haza. Nyújtottam át a táska tartalmát.

| KATT | KATT | KATT |

Tárgy: Re: Hunter pub 28.12.15 23:58

Jack & Rebekah

Mire felébredtem Jack már elment dolgozni. Hosszú nap lesz. Ma még össze is szeretnék csomagolni Andreánál, délután pedig meló. Gyorsan lezuhanyoztam, felöltöztem és már mentem is a lakásunkra, vagyis most már Andreáék lakására. Andrea ma szabadnapos, így kértem egy kávét, amíg csomagolni kezdtem, bár nem beszéltük meg, de gondolom nem azért kaptam kulcsot, hogy nézegessem meg a nyakamban lógjon. Meg amúgy sincs sok kedvem folyton a cuccaimért jönni, másért meg nem szoktam jönni. Jóformán már ott lakok, csak még a cuccaim vannak itt, nem sokáig. Andrea arról panaszkodott, hogy Dave ma egész nap dolgozik és hogy alig fogják látni egymást, mert Ő meg holnap délelőttös, de ma szabadnapos vagy picsa. Mi nem fogjuk látni egymást, főleg, ha megint hajnalban sikerül bezárni, mert arra számítok. Szinte csodaszámba menne, ha ma háromkor zárhatnék. Nem tartott sokáig összecsomagolni, nincs olyan sok holmim, kényelmesen megkávéztunk, aztán szépen hazamentem. Nagyon remélem, hogy nem fogja leszedni a fejem, amiért összepakoltam a szekrényben, így most már az én ruháim is elférnek. De mindeközben érdekes dolgok akadtak a kezembe jórészt a szekrény aljából, például egy fotóalbum. Kíváncsian lapoztam fel... Jack? Ingben? Nyakkendővel? Ez biztos? Komoly? Nincsen egy ikertestvére vagy ilyesmi? Mindenhol Ő van, szóval kétlem. De erről még kifogom faggatni. Egyelőre félreraktam az albumot, hogy gyorsan befejezzem még a pakolászást, még mielőtt indulnom kéne dolgozni. Még az ajándékért is be kell ugranom odafelé menet. Valamelyik nap félretetettem. Hmm, szerintem befog jönni neki na meg persze nekem is. Adtam inni, enni a cicának, hogy szegénykém ne haljon éhen, mire valaki hazaér, aztán indultam is. Még beugrottam a fehérnemű üzletbe, meg valami kajáért, azután irány dolgozni. Laza napunk volt. Mindenre ráértünk, estig, akkor ugyanis fogalmam sincs honnan jött ennyi ember, de legalább múlt az idő. Óránként néztem az órára. Tizenegy. Jack már biztosan otthon van. Gondolom hullafáradtan zuhant be szegény az ágyba. Nekik se lehetett könnyű napjuk. Éjfél... A helyzet változatlan. A következő "Tölts magadnak is egy kört, szépségem"-nél szót fogadtam és töltöttem magamnak is egy kört. Fél egykor hazaküldtem a beugrós lánykánkat, legalább egyikünk bírjon aludni, amúgy is alig élt már, nem vettem sok hasznát. Fél három felé járhatott, amikor váratlanul Jack toppant be a bárba. - Cica, mit keresel itt? - Futottam egyenesen a karjaiba. - Aludnod kéne, mit csinálsz itt? - Bizonyára nem kicsit merült ki, aludnia kéne, pár óra múlva megint reggel és neki megint kelnie kell, hosszú lesz a nap. Hiányzott, mindig hiányzik, de azt se akarom, hogy miattam ne aludjon rendesen.

Tárgy: Re: Hunter pub 29.12.15 1:27

Jack & Rebekah

S
zinte kínzás volt a reggeli ébredés. Minden porcikám fáj és legszívesebben egy hétig aludnék egy huzamban. De muszáj felkelni. Kikényszerítettem magamból, hogy felkeljek. Elmásztam kávét főzni, lezuhanyozni és öltözni. A kávét átöntöttem termoszba és útközben próbáltam felébredni tőle. Hangsúlyozom próbáltam. Pocsék napom volt. A szokásosnál többen voltak az ünnep miatt. Szinte ki sem látszottam a rendelések tömkelegéből. Egy kávéra sem volt időm, nemhogy enni valamit. Kettőkor élőhalottként vonultam az öltözőbe. Az első alany fél háromra jön, addig le kell tusolnom, de előtte elvetettem magam a padon és szundítottam. Dave keltett fel azzal, hogy mindjárt itt az első. Ketten interjúztattunk külön külön. Gyors zuhany és tiszta ruha, felkaptam a kávét amit a lányok főztek nekem és az iroda felé indultam. Négy embert kell felvenni. Kettőt nekem kettőt Davenek. Teljesen ránk van bízva, hisz mi tanítjuk be. El sem hiszem néha néha lesz szabad napom is. Tuti végig fogom aludni. Meg is találtuk a megfelelő személyeket, továbbítottuk a főnökünknek és ő bele egyezett. Jövő héten kezdenek, ha ez az egész lecseng. Holnap karácsony. Főnök szabad nappal ajándékozott meg minket. Szinte el sem hittem. De cserébe másnap tizenkét óra mindeninek. Nem bánom, de végre pihenhetek. Mielőtt hazamentem volna, vittem át Bekahnak enni. Neki sem lehet könnyű. Hazavánszorogtam és szinte azonnal bedőltem az ágyba. Ma még nem is ettem, de már nem is fogok. Hajnali kettőkor feltápászkodtam és elindultam Bekah-t meglepni. Szeretném ha végre időbe tudna zárni. - Segítek neked időben hazaérni. Szóval emberek utolsó kör és aztán záróra. Menjenek haza. Karácsony van! Fél óra múlva már a kasszát zárta és én ülve bóbiskoltam a pultnál amíg ő fejezett. Segítettem felpakolni a székeket, felsöprött én pedig kivittem a szemetet. Mosogatás is kész. El sem hiszem. Leültem a bárszékre és ő elém állt. Átöleltem derekát, magamhoz húztam és megcsókoltam. Hosszan és szenvedélyesen. - Boldog karácsony baby. Suttogtam ajkába két csók között.

Tárgy: Re: Hunter pub 29.12.15 12:19

Jack & Rebekah

Még fél háromkor is esélytelennek láttam a dolgot a zárásra, a főnök meg is ölne, ha így akarnék bezárni, hogy ennyien vannak. Egész pontosan akkor zárhatunk be, ha már nem éri meg nekünk, de most még elég sokan voltak, így még csak nem is reménykedtem abban, hogy bezárhatok olyan négytől-hatig terjedő időszakban, vagyis lassan kezdtem azt hinni, hogy Jack-et már tényleg csak reggel fogom látni, amikor megyek haza, Ő pedig jön. egyikünk se repesett volna a boldogságtól, főként Ő nem. Rühelli Blackburn-t, mondjuk nem csak Ő, de az az eset óta szerencsére nem volt újabb, mert akkor valószínűleg mostanára munkanélküli lennék, Ő meg... Inkább nem akarom tudni mit művelt volna vele Jack. Mindegy is, azóta kerülöm amilyen hosszú ívben csak bírom és amikor csak bírom, ma nem volt bent, délután nagyon ritkán szokott, de ha mégis olyankor általában Ő is részeg, akárcsak itt mindenki más, ritka, hogy beáll segíteni, csak ha épp jó kedvében van és látja, hogy tényleg nem bírjuk már két kézzel, de ma este úgy látszik jóban vannak az asszonnyal, végül is karácsony van. És valóban. Úgy fest bezárhatok lassan. Már épp kezdtem letenni róla és Jack-nek is szólni, hogy nem fog összejönni, mert ha a főnök fölébe jut engem megöl, de ekkor lassan szedni kezdték magukat az emberek, el se hiszem, boldog karácsonyt! Lassan meglettünk mindennel. Régen ment ez ilyen simán. - Boldog karácsonyt, édes. - Simultam hozzá hízelgőn, miközben ismét ajkaira tapadtam. Imádom őket. - Szabadnapos vagyok. - Fontam karjaimat nyaka köré. Ez már lassan tényleg csodaszámba megy. - Nem akarom, hogy dolgozni menj... - Néztem rá nagy és édes bambi szemekkel. Ha már a mi főnökünk volt annyira gáláns, hogy szabadok legyünk, remélem az övé is volt annyira ünnepi hangulatban, nem akarok otthon ülni egyedül karácsonykor, vele akarok lenni, összebújni, csinálni valamit együtt, akármit...

Tárgy: Re: Hunter pub 30.12.15 0:54

Jack & Rebekah

K
özelebb húztam magamhoz, és óvatosan az ölembe ültettem velem szemben. Puha apró csókokat nyomtam nyakára és arcára. Kezemmel két gombot kigomboltam ingén, épp csak annyira, hogy elő bukkanjon dekoltázsa. Erősen magamhoz húztam és puha csókot nyomtam két melle közé és egy párat a melltartó vonalán. Simogattam fenekét és gyengédes meghúztam a haját. Majd elengedtem és felálltunk. - Mehetünk akkor haza? Kézen fogtam és haza indultunk. Bezárta a kocsmát és a metró felé indultunk. Pont elkaptuk a következőt. Rebekah ölembe ült és én átöleltem. Olyan jó illata van. Hazaérve nem csaptunk villanyt, tudjuk már mi hol van. Mosdóba kellett mennem, ám nem jutottam el odáig. Megbotlottam valami nagyban ami után a nyitva hagyott szekrény ajtó tompította fejjel az ütést. Pár percig a padlón hevertem, azt se tudtam ki vagyok és hol vagyok, csak a színes csillagokat számoltam. Rebekah szaladt a zajra felcsapni a villanyt. Mikor meglátott nem szólt semmit, csak rendesen kiröhögött. - Nem vicces!!! Mi az isten volt ez?! Mi a? Ki a? Ez nem az enyém... Rúgtam fel dühösen ám még mindig a padlón heverve a nagy fekete bőröndöt. - Szóval a tied. Nem baj, végül is ezért kaptál kulcsot, de mi a francnak hagytad az út közepén?! És főleg miért nem csuktatd be azt a tetves szekrényajtót?! Nagy nehezen felkászálódtam és kerestem valami fagyasztottat a sajgó pofámra. Nagyon dühös voltam. - Az a doboz miért van ott? Te turkáltál a múltamban?! Nem gondolod, hogy ha akartam volna beszéltem is volna róla?! Nem azért volt a szekrény legalján leghátul, hogy bántsd! Szinte izzottak szemeim. De most nem a vágytól hanem a dühtől. - Mi van? Mihez reméled, hogy nincs kedvem? Szóval megúsznád, mi? Na tudod mit meg is fogod! Csattant fel hangom. Fellöktem a széket, ledobtam a fagyasztott borsót, kikaptam az alsó pultból egy üveg whiskyt, nagy léptekkel vágtattam át a házon és bevágtam magam mögött az ajtót. Lerohantam a lépcsőn és ki az épületből. Barangoltam az utcákon és csak ittam az üveg tartalmát. Már hajnalodott amikor felhívtam Davet. - Haver Andreánál vagy? Aludhatok ma nálad? Majd elmesélem ha felkeltem… Kulcs a helyén? Rendben. Kösz haver. Dave tudja milyen forró fejű vagyok, sokszor aludtam nála amikor egy aktuális „barátnőm” kiakasztott és ott hagytam. Arra ébredtem, hogy csörög a telefon az asztalon, kómás fejjel felemelem a whiskys üveg mellől. Rebekah az, kinyomom, visszadobom és alszom tovább…

Tárgy: Re: Hunter pub

» I'm sorry... - Hunter & Kim
» No More Secrets - Hunter & Kim
» Dark Hunter FRPG
» Benjamin Tate Hunter

Hunter pub

Hunter pub

Similar topics

Similar topics