welcome to prison frpg
üdvözlünk
lépj be las vegas-ba!
Amikor meghallod a nevet: Las Vegas, mi jut először eszedbe?
Kaszinók? Féktelen bulik? Black jack? Roulette? A lehetőségek tárháza végtelen, a kaszinók sora gazdagokat dönt mocsokba...
Azonban egy valamire senki sem gondol. Miután a kaszinóban megszeded magad zöldhasúval, nem árt vigyázni a haza úton; Las Vegas sem másabb, mint a többi város. Vannak rosszfiúk és rosszlányok is, akik képesek bárkivel végezni, ha úgy tartja kedvük. Vannak drogosok és más szenvedélybetegek, akik képesek ölni is azért, hogy megkapják a napi adagjukat. Táncosnők és krupiék, akik egy szempillantás alatt elveszik mindenedet. Prostituáltak és maffiózók, akiknek már, ha csak a nevét tudod, már veszélyben vagy. Mi a közös bennük? Egy rossz mozdulat, egy alaposan át nem gondolt lépés, és máris a börtönben találják magukat, ahonnan megszökni, még senkinek sem sikerült...

facebook csoportunk
lépj be
las vegas téged vár
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
csacsogda
súgj nekem egy titkot...
promónk
csak tekintsd meg!
új posztok
kaptál választ?
a legaktívabbak
a legtöbb posztot írók
Admin (2134)
 
Lyna Hill (784)
 
Desmond Drescher (650)
 
Cassandra Drescher (600)
 
Chad Donaghue (561)
 
Charlotte Collins (493)
 
Jennifer Ariadne Lively (452)
 
Aurora Rossum (399)
 
Veronica Chloe Foster (389)
 
Helena Nina Lemmer (273)
 
Top posting users this month
Eric Crawford
 

Új téma nyitásaHozzászólás a témáhozShare| .

Crystal Haynes

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
13
Join date :
2016. May. 05.



TémanyitásTárgy: Crystal Haynes 05.05.16 23:08






Crystal Haynes
Mindig a látszat mögött van a lényeg


Név: Crystal Haynes
Becenév: Crissy
Születése hely, idõ: 1990. 07. 16. / Los Angeles, California
Tartózkodási hely: Las Vegas, Nevada
Csoport: Városlakó
Anyagi háttér:  Középosztály  
Szexualitás: Heteroszexuális  
Avatar alany: AnnaLynne McCord


Ki vagyok én...?!

Bár sokan ítélkeznek első látásra, de ha valaki komolyabban megismer, akár kellemes csalódást is okozhatok számára. Nehezen tudok megbízni bárkiben, így a bizalmatlanság a legtöbb esetben kölcsönös, nálam ezt ki kell érdemelni, senkinek sem tudom csak úgy megadni. Igazi erős jellem vagyok, aki nem mutassa ki gyengeségét. Bosszantóan akaratos, makacs, de ha eléred, akkor akár olyan édes is tudok lenni, mint egy vattapamacs, bár ezt még nem sokan látták, így aligha hinnék el rólam, hmm, nem is kell, nem szeretek magamból túl sok mindent megmutatni, főleg, ha az a valaki nem érdemli meg.

Kb. 170cm magas vagyok, hajkoronám szőke, amihez zöld szempár párosul. Tetoválásom, testékszerem nincs, viszont odáig vagyok a különféle kiegészítőktől, legyen szó bármiről fülbevaló, nyaklánc, karcsat, bokalánc, bármiről... Ki nem állhatom a mű dolgokat, így a körmeimtől, a szempilláimon át a hajtincseimig minden igazi rajtam és mindent imádok magamon, így ha megtehetem örömmel időzöm órákig a tükör előtt úgy, hogy még csak észre sem veszem, csupán csak akkor, ha jó alaposan elkéstem emiatt valahonnan.

Életem, létem, világom

- Indulj már be, vacak! - Fordítottam el a kulcsot újra és újra, meg újra. De miért is gyulladt volna be? Hiszen nincs is szebb annál, mint lerobbanni a jó ég tudja hol az éjszaka kellős közepén lemerült telefonnal, csodás. Több perces próbálkozás kombinálva éktelen szitkozódás után feladtam a dolgot, ez reménytelen. Fejemet a kormányra döntve próbáltam kitalálni mégis mi a fenéhez kezdetnék teljesen egyedül nulla technikával, de nem állíthatnám, hogy tolongtak a fejemben a gondolatok. Ez már a téboly kezdeti stádiuma lehet? Még biztosan nem. Az még hátra van. Különösen ha senkit sem fogok találni, aki végre betudná indítani ezt az ócskavasat. Szép remények. A normális emberek ilyenkor... Hagyjuk, én nem vagyok normális. Fejemet kissé felemelve néztem körül nem mintha sokat számítana. Hát ez meg mi a fene? Nem mondom, eléggé lepukkant. Koszos is, romos is, elhagyatott is... Nem hangzik jól, határozottan nem. Talán valamiféle gyárépület lehetett valamikor, de ez a jelenet a filmekben még soha sem végződött jól. Pocsék utcai világítás - gondolom ha innen kiszállok az orromig sem fogok látni - szokatlanul nagy csend, tökéletes párosítás. Gondolom még egy szerencsétlen éjjeli őrt sem fogok találni a környéken, mert hát ez az épület... Nem úgy fest, mint ami éjjeli őrre szorulna. Igazából jó magam sem azon filózom, hogy hol és hogyan kéne bekeveredni - nagyobb kérdés, hogy minek? - sokkal inkább azon töprengek hogy fogok onnan kijutni. Amilyen szerencsés vagyok már tíz perc elteltével fogalmam nem lesz arról, hogy mégis hol vagyok, igaz most sincs. De vagy ez vagy dekkolok még itt a kocsiban néhány órát. Egy, persze hogy még csak egy elemlámpa sincs nálam. Kettő, ez a kocsi az én hozzá nem értésemmel egész biztosan nem fog most innen elindulni. Amúgy is a latex kesztyű sokkal jobban mutat a kezemen mint az olaj. Kiszálltam a kocsiból majd egy magamban kissé bátortalanul egy beljebb sétáltam a gyár területén. Csak kell lennie itt valakinek, akárkinek. Na jó, nem akárkinek.
- Hahó! Van itt valaki? - A saját vízhangomtól is ugrottam egyet. Ez egyre jobb lesz. Jól meggondoltam én ezt? Nem, egész biztosan nem. De csak körülnézek a földszinten és ha sehol semmi, senki én már itt sem vagyok. - Hahóóó... - Fentebbről lépteket hallottam... Oké, ez most vagy pár jóképű patkány vagy tényleg van odafent valaki és akkor jó volna végre eldönteni, hogy akarjak-e vele találkozni. gy mégis? Ne, nem gondoltam komolyan. Csak inkább ne legyen odafent senki. Felérve már nem csak hangokat, hanem fényt is láttam. Lassú léptekkel, de közeledni kezdtem felé.
Egy hangos sikolyt követően tapadtam az egyik oszlopnak a hátam mögött. Azt hiszem kicsit későn kaptam a szám elé ahhoz, hogy most elég gyorsan el tudja tűnni mint aki itt sem volt. Az ütő is megállt bennem egy pillanatra, amikor megpillantottam a nőt ott heverni és hát biztosra veszem, hogy nem a sakkozásban fáradhatott ki, amiért most nem moccan. Én pedig azt hiszem már túl sokat is láttam...
- Adok egy jó tanácsot... Fuss! - Ahogy egyre közeledni láttam úgy sikoltottam fel újból majd kezem gyorsan a számra tapasztottam. Oké, ez már a közelebbnél is közelebb van. Mégis miféle jó tanácsokról hadovál itt? Nem mondom hó látni, hogy ő ilyen nyugodt és higgadt. Pazar. Én meg örülök, hogy még megtudok állni a két lábamon. Bármi is az a jó tanács én most marhára megfogadom csak bökje már ki.
Egy pillanatra behunytam szemem, de csak amíg a véres pengét a nadrágjába törölte. Igazán tiszteletre méltó. Közben rá kellett jönnöm, hogy nincs már hová hátrálnom, mert lassan már az oszlopnak a túloldalán fogok kikötni. Nem tudom még hogyan csinálom, de megoldom vagy itt helyben összeesem és terülj-terülj asztalkám, a művész úr is hozzáláthat. Undorító. Hogy volt rá képes? Nem, nem érdekel. Inkább nem akarom tudni. Amúgy sem hiszem, hogy mi itt ma társalgással fogjuk elütni az időt pedig még abban is benne lennék. Egyszerűen csak a szavai visszhangoztak a fejemben.
Nekem se kellett kétszer mondani, hogy fussak. Amint ezt kimondta egy pillanat alatt elfelejtettem, hogy a mi előbb még egész testemben remegtem mint egy nyárfalevél. Ellöktem magam az oszloptól és rohanni kezdtem. Igen, mint egy háborodott. Jó, annál egy kicsit kontrolláltabban. Minden pillanatban bennem volt az a kényszerérzet, hogy hátranézzek, de mégsem tettem. De hát a francba is... Azt sem tudom hol vagyok? Merre fussak? Száz, hogy ő már az alaksortól a tetőtérig ismeri az egész épületet. Ezt nevezi a magafajta szadista állat esélynek? Adhatok egy jó tanácsot? Dögöljön meg!


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
784
Join date :
2012. Apr. 17.
Age :
29
Tartózkodási hely :
Las Vegas



TémanyitásTárgy: Re: Crystal Haynes 06.05.16 20:53




Kedves Crystal!

Egész horrorfilmbe illő leírást olvashattunk, ami számomra megnyerő volt, szinte azonnal megragadott és szinte a hideg futkosott a hátamon miközben olvastam, így ehhez már nincs is mit hozzáfűznöm, üdvözöllek az oldalon, foglalj avatárt, aztán irány a játéktér.  Wink      
   
   

Lyna


₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪


Az álmokat nem kergetni kell, hanem megvalósítani.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Crystal Haynes

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
PRISON FRPG :: Karakterlapok :: Városlakók-
Új téma nyitásaHozzászólás a témához