welcome to prison frpg
üdvözlünk
lépj be las vegas-ba!
Amikor meghallod a nevet: Las Vegas, mi jut először eszedbe?
Kaszinók? Féktelen bulik? Black jack? Roulette? A lehetőségek tárháza végtelen, a kaszinók sora gazdagokat dönt mocsokba...
Azonban egy valamire senki sem gondol. Miután a kaszinóban megszeded magad zöldhasúval, nem árt vigyázni a haza úton; Las Vegas sem másabb, mint a többi város. Vannak rosszfiúk és rosszlányok is, akik képesek bárkivel végezni, ha úgy tartja kedvük. Vannak drogosok és más szenvedélybetegek, akik képesek ölni is azért, hogy megkapják a napi adagjukat. Táncosnők és krupiék, akik egy szempillantás alatt elveszik mindenedet. Prostituáltak és maffiózók, akiknek már, ha csak a nevét tudod, már veszélyben vagy. Mi a közös bennük? Egy rossz mozdulat, egy alaposan át nem gondolt lépés, és máris a börtönben találják magukat, ahonnan megszökni, még senkinek sem sikerült...

facebook csoportunk
lépj be
las vegas téged vár
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
csacsogda
súgj nekem egy titkot...
promónk
csak tekintsd meg!
új posztok
kaptál választ?
Gimnázium
Saige Hannigan
16.08.18 12:07
Graham & Hayley
Hayley Woodson
28.07.18 12:31
a legaktívabbak
a legtöbb posztot írók
Admin (2134)
 
Lyna Hill (783)
 
Desmond Drescher (650)
 
Cassandra Drescher (600)
 
Chad Donaghue (561)
 
Charlotte Collins (493)
 
Jennifer Ariadne Lively (451)
 
Aurora Rossum (399)
 
Veronica Chloe Foster (389)
 
Helena Nina Lemmer (273)
 
Top posting users this month
Benjamin Tate Hunter
 
Emily Hastings
 
Simon Whitlock
 
Saige Hannigan
 
Benjamin Price
 
Austin Dawson
 

Új téma nyitásaHozzászólás a témáhozShare| .

Once upon a time - Freya & Marcus

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
216
Join date :
2013. Aug. 23.
Age :
35



TémanyitásTárgy: Once upon a time - Freya & Marcus 13.10.16 18:54





Freya & Marcus


Bíztam benne, hogy az öreg halálával nem fog egy újabb nyűg a nyakamba szakadni, de nem így lett, sőt egyenesen kettőt is kaptam, főnyeremény, örök hála, hogy rohadna meg mindenki. A nyűgöket pedig egy idióta féltestvérnek meg egy annál is bosszantóbb unokahúg, az utóbbi rosszabb, sokkal rosszabb. Szó szerint, ha kidobom az ajtón visszamászik az ablakon. Kiállhatatlan egy fruska, most mégis az én nyakamba van varrva, már megint, nem elég, hogy a múltkor felkapartam a sikátorból? Tehettem volna úgy, mintha nem ismertem volna fel, bárcsak az lett volna, én marha. De ez így most már lényegtelen. A bátyus egy kissé pipa, amiért a kicsi lánya inkább felém húz, milyen kár, én inkább úgy fogalmaznék, hogy levakarhatatlan, pedig már kezdtem benne reménykedni, hogy a legutóbbi tettemmel behoztam azt a bizonyos húsz évet, most már igazán békén lehetne hagyni, de még ez sem látszik úgy, mintha összejönne. Be is fogadtam, csövezhetett nálam, nem mintha lett volna más választásom, miután kidőlt a verandán, oké, ezt vállaljuk be családi örökségnek, de akkor is, a legkevésbé sem voltam, vagyok és nem is leszek kíváncsi rá. Most mégis úton vagyok érte, aztán pedig édes kettecskén be a rendőrégre. Hmm, már alig várom az újabb közös programot az én édes cuki unokahúgommal. Mindenki szerencséjére a ház asszonya nyitott ajtót, más esetben a helló-t egy jó alapos orrba vágás helyettesítette volna, de így ezt is elkerültünk. - Gyerünk hercegnő, ma végre orrba vághatod a Don Juan-t... - Néztem az éppen lépcsőn lerobogó Freya-ra. A legígéretesebb része, hogy végre lezárhatjuk a dolgot, nem kell hálálkodni, sőt csak felejtsük már végre el egymást, fogjuk rá, hogy minden miattam volt, be is ismerem, már ott tartok, hogy ha kell magamra vállalok bármit, bár őszintén, az is csak felesleges erőfeszítés lenne, ha az unokahúgomról van szó, még ha az is derülne ki rólam, hogy pszichopata sorozatgyilkos vagyok komolyan mondom azt is vonzónak látná bennem.



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
183
Join date :
2013. Aug. 23.
Age :
26
Tartózkodási hely :
Las Vegas



TémanyitásTárgy: Re: Once upon a time - Freya & Marcus 13.10.16 21:01



Marcus & Freya


A rossz dolgok néha csak úgy megtörténnek, ahogy velem is megtörtént, de bárki más is lehetett volna a helyemben. Persze mindig azt hiszed magadról, hogy te vagy a kivétel, akivel soha semmilyen olyan szörnyűség nem történhet meg, amivel a híradókban riasztgassák a népet. Annyi mindent hallani, de aztán gyorsan megfeledkezünk róla, egészen addig, míg saját bőrünkön nem tapasztaljuk. Időbe telt, mire a sebeim meggyógyultak, de még több időre van szükségem, hogy felejteni tudjak. Talán sosem fogom elfelejteni, de ami velem történt az csak arra késztet, hogy erős maradjak. Egyszer voltam áldozat, ezek után soha többé nem leszek az. Addig nem fogok nyugodni, még a tettest börtönbe nem juttatom. Undorodok attól, amit velem tett, de mégis az idegesség hatalmasodott el rajtam. Ott fog állni egy csomó ember, tudom, hogy engem nem fognak látni, és nekem azonosítanom kell a tettest. Nem is tudom, hogy mitől tartok a legjobban, attól, hogy nem fogom felismerni, vagy attól, hogy ott sem lesz, vagy inkább attól, hogy felismerem és hogyan fogok reagálni. Túl sok kérdés kavargott bennem, de szerencsére a csengő hangja arra késztetett, hogy hagyjam abba a gondolkozást és induljak le a lépcsőn. Marcus már az ajtóban várt, látva anyám arckifejezését nem szóltam semmit, elosontam mellette és gyorsan becsuktam a bejárati ajtót mögöttem.
- Hercegnő? Marcus beszívtál? - Nem rémlik, hogy valaha is illetett volna efféle jelzővel, de az annál inkább az eszemben van, mikor piócának, vagy valami hasonló dolognak nevezett ismeretségünk során. Nem tudom, hogy most milyen a kettőnk kapcsolata, eleinte is eléggé bonyolult volt, most pedig pláne az. Eleinte nagyon nem kedvelt, de én minden igyekezetemmel azon voltam, hogy ezen változtassak, talán már egy egészen kicsikét már sikerrel is jártam, még ha ezt sose ismerné be.
- Nem hiszem, hogy azt megtehetném, vagy mégis? - Különben is egy orrba vágás nem lenne elég elégtétel azért, amit velem művelt. Remélem bezárják a börtönbe és olyan cellatársat kap magának, amit még a legrosszabb rémálmaiban sem feltételezett volna.
- Ugye tudod, hogy senki sem kötelez arra, hogy ezt megtedd értem. - Számtalanszor elmondta, hogy nem szeretné, hogy az élete részes legyek, ezért is vagyok most összezavarodva. Nem értem, hogy miért van most itt, de ettől függetlenül nagyon is jól esik, hogy számíthatok a jelenlétére, mikor a legnagyobb szükségem van rá.

ruha





Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
216
Join date :
2013. Aug. 23.
Age :
35



TémanyitásTárgy: Re: Once upon a time - Freya & Marcus 30.10.16 20:17





Freya & Marcus


- Történetesen mégis, de te ehhez még túl kicsi vagy, szóval térjünk a lényegre, indulhatunk? - Én se nagy kedvvel teszem, amit teszek, még csak nem is azért, mert az unokahúgom vagy mert bűntudatot ébresztettek volna bennem a történtek, egyáltalán nem, sőt ami azt illeti azóta is azon a véleményem vagyok, hogy csak és kizárólag magának kereste a bajt. Most komolyan. Én vagyok a felelős azért, amiért kidobtam az ajtón többszöri alkalommal és szó szerint, erre Ő visszamászott az ablakon? Komolyan érdekelt hogyan lehetne megszabadulni tőle, erősen próbálkoztam is, aztán nem mondom, hogy feladtam, egyelőre simán csak pihentetem a dolgot, ami még meg nem a szent béke szimbólumát jelenti, arra részemről nem kell várni, ahogy a kellemes hétvégi együtt töltött délutánokra se.
- Ejha kislány, olyan, mint az új. - Meg kell hagyni jobban fest, mint amikor legutoljára láttam, sőt ahogy elnézem minden a régi, azért remélem valami mégiscsak megmaradt a történtekből tanulságnak, például, hogy mégsem annyira jó a nyakamban lógni, mint akit órabérre fizetnek érte. Mi lenne, ha inkább az okos kis könyvei fölött görnyedne, ahelyett, hogy engem igyekezne elemezgetni és megfejteni. Úgy látszik zűrös alany lennék hozzá.
- Most miért vagy ilyen durcás? Már kimehetsz a utcára... - Fogalmazzunk úgy, hogy eddig nem igazán volt szalonképes állapotban. Ha már itt tartunk külön hálás vagyok amiért ebben az időszakban nem próbált meg beosonni a házamba, mert valószínűleg most először komolyan megijedtem volna, hogy ez mégis mi az ördög, mit keres itt és egyáltalán hogy került ide, giszen még nem járt le az időm.
- Nem. Természetesen nem muszáj orrba vágnod a fickót, csak én már valami oknál fogva kezdtem azt hinni, hogy te amolyan tökös csaj vagy, akivel nem bánhatnak el ilyen piti módon. - Tettem hozzá teljesen közömbösen, miközben a franc se tudja miért kinyitottam előtte a bejárati ajtót.



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
183
Join date :
2013. Aug. 23.
Age :
26
Tartózkodási hely :
Las Vegas



TémanyitásTárgy: Re: Once upon a time - Freya & Marcus 02.11.16 18:47



Marcus & Freya


Az élet mindig megy tovább. Akárki is találta ki ezt az elcsépelt közhelyet, annak igaza volt. Akármi történik is, annak mindig két kimenetele van. Van közelebb hozza az embereket, és egyben megerősíti a kapcsolatokat, vagy ennek az ellenkezője. Azt hittem, hogy Marcus az a fajta, aki inkább hátat fordít és inkább csak a saját dolgával törődik. Azt kell, hogy mondjam, hogy pozitívan csalódtam benne és csak remélni tudom, hogy a történtek rásegítenek arra, hogy közelebb kerüljünk  egymáshoz. Remélem tényleg igaz a mondás, hogy minden rosszban van valami jó, és a mi esetünkben a jó rész az lesz, hogy stabilabb lesz a kettőnk viszonya egymással.
- Indulhatunk. - Sóhajtottam. - Szeretnék ezen minél hamarabb túl lenni. Ha egyszer kiadnék magamról egy önéletrajzi könyvet, akkor már legalább lenne benne némi rendőrségi sztori is. Viszont biztos vagyok benne, hogy az olvasókat a "titok" sokkal jobban foglalkoztatná. Elvégre nem mindenki életében derülnek ki efféle dolgok, na és nem mindenki kap hirtelen a semmiből egy nagybácsit.
- Nem, csak perwollal mosva. - Mondani se kell, tudom, hogy pocsék vicc volt. Eddig sem volt túl menő a humorérzékem, de úgy tűnik, hogy ezen mit sem változtattak a történtek, ezt pedig akár pozitív dolognak is fel lehet fogni. Nem szeretném, hogy bármiben is befolyásoljon az, hogy egyszer áldozat voltam. Ugyan azaz ember szeretnék lenni, aki előtte is voltam.
- Nagy pech, hogy halloween előtt helyre jöttem, így most ki kell találnom, hogy minek is öltözzek be, hogy a frászt hozzam rád. - Nem is szeretnék beszélni az állapotomról. Mindenhol színes foltok borítottak és sebek tömkelege csúfította el testemet. Azt hittem, hogy sosem leszek olyan, mint régen, de szerencsére nem voltak maradandóak a károsodások.
- Alkalmam se lenne rá, és nem érném be csak annyival, hogy orrba vágom. - Tudtommal az azonosítás úgy fog zajlani, hogy néhány hapsi sorban áll, nekem pedig ki kell választanom a támadómat, de úgy, hogy csak én látom őket, és ők nem láthatnak engem.





Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
216
Join date :
2013. Aug. 23.
Age :
35



TémanyitásTárgy: Re: Once upon a time - Freya & Marcus 04.11.16 16:58





Freya & Marcus


- Helyesbítenék, nem a semmiből kaptál egy nagybácsit, a bátyámnak erről előbb kellett volna tudnia, de mivel láthatóan egy félkegyelmű idióta, nézzük el neki a hibáit, és elárulnád miféle titokról van szó, mert elképzelésem sincs mégis mibe avathatnálak még be, vagy hogy lehetnél-e ennél is pofátlanabb, ha a magánéletemről van szó, de inkább nem feltételezek... - Őszintén szólva nem is merek, abban viszont kivételesen egyetértek, hogy csak legyünk már túl ezen is mihamarabb, aztán dobhassam már ki és utána jó ideig nem akarom látni, még csak hallani se felőle, már megint csak ábrándozok. - Én arról olvasnék már egyszer egy könyvet, hogy hogyan lehet a magadfajtától megszabadulni, de ha egyszer rájövök magam fogom megírni, hogy más férfiaknak ne keljen hasonlókat elszenvedniük. Ki hitte volna? Mégis csak szorult belém némi együttérzés. - Talán nem így gondolta, de mindegy is, ez most lényegtelen.
- Tényleg a régi, a humoréréked is, az legalább javulhatott volna némileg. Úgy látszik még a perwolnak sincs kívánságlistája, de ne csüggedj, a próbálkozás is már egy pozitívum. - Valami nem változik és valami sosem lesz jobb, csak rosszabb, akárcsak a mi viszonyunk, ami azt illeti a jelenlegi állapot is már egy komoly erőfeszítés a részemről meg némi ráhatás.
- Nyugi, neked ahhoz nem kell beöltözni, a hatás már egyébként is megvan, amikor becsengetsz, de még halloween-kor is? Szívtelen szuka. - Nem nyilvánítanánk legalább ezt az egy napot ünnepnappá, amikor nem háborgat? Épp elég csapás számomra a többi nap is.
- Egyszer az életben dobnád fel a napom. - Sóhajtottam fel lemondóan. Ünneprontó. Egyre biztosabb vagyok benne, hogy egyetlen közös vonásunk sincs, semmiben sem hasonlítunk, hogy ez miért is szomorít el? Eleinte élt még bennem egy halvány kis fénysugár, hogy esetleg a későbbiekben felismerek benne pár vonást belőlem, de nem, fogalmam sincs kire ütött, de nem kár érte.
- Pusztán felszínes érdeklődésből, amúgy elpatkolt valaki? - Vagy ez az alaphangulat a Bosworth házban, nem lehet valami felvillanyozó, ha bedobta volna valaki a törölközőt még érteném, de még a ravatalozóban is jobban szórakoztam.



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
183
Join date :
2013. Aug. 23.
Age :
26
Tartózkodási hely :
Las Vegas



TémanyitásTárgy: Re: Once upon a time - Freya & Marcus 10.11.16 22:01



Marcus & Freya


Most is elkövettem azt az elég nagy hibát, hogy hangosan gondolkoztam, ezzel pedig a bácsikámnál szépen ki is csaptam a biztosítékot. Komolyan nem így gondoltam ezt az egészet, de Marcus egészen úgy fogadta, mintha támadtam volna ezzel is, amire vissza vágásként ismét elővette azt a gonosz énjét, amivel mindig meg kell küzdenem.
- Konkrétabban a titok az te lennél. - Viszont eszem ágában sincs mások előtt kiteregetni a családi szennyesünket. Azt hiszem, hogy mondhatni, hogy még én viseltem a legjobban a családból, hogy a nagyapám halála után miféle titok is került felszínre. Na meg az is teljesen biztos, hogy én jobban örültem annak, hogy van egy eltitkolt nagybácsim, mint Marcus annak, hogy számára is kiderült, hogy van egy unokahúga.
- Most komolyan szerinted annyira szenvedés lenne az együtt töltött idő? - Akkor úgy látszik még mindig én vagyok a naiv. Én tényleg szerettem volna azt hinni, hogy a történtek után sikerült valamennyire normalizálni a kettőnk közötti kapcsolatot. Legalább annyira, hogy ne akarjon kidobni a lakásából, ha meglátogatom. Az tény, hogy könnyebb lenne feladni és úgy tenni, mintha sosem ismertük volna egymást, de ehhez túl makacs vagyok.
- Már megint kezded túlzásba vinni a gonoszkodást. - Azt hinné az ember, hogy ezekben a pillanatokban arra lenne szükségem, hogy támogasson és tényleg ezt várnám el tőle, de úgy tűnik, hogy megint túl nagyok az elvárásaim vele kapcsolatban.
- Most legszívesebben téged vágnálak orrba. - Mégis mi készteti arra, hogy ilyeneket mondjon nekem? Vajon tényleg ennyire irtózna tőlem? Vagy csak pusztán bármi módot megragadna arra, hogy ellökjön magától? Passz. Bárcsak tudnám.
- Bevállalnád, hogy a bűntársam legyél? Vagy mégis mit várnál el tőlem? - Raboljuk el közösen a támadómat, majd végül öljük is meg együtt és ássuk el jó mélyen egy eldugott helyen? Ezt már egy kicsit túlzásnak érezném, habár abban biztos vagyok, hogy a közös titkok közelebb hoznának minket egymáshoz.
- Bocsáss meg, hogy a mai napon nem vagyok szórakoztató személy. Nem az volt minden vágyam, hogy a mai napomon efféle elfoglaltságban legyen részem. - Tényleg nem az volt minden vágyálmom, hogy ma bejöjjek a rendőrségre, hogy azonosítsam a támadómat.




Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
216
Join date :
2013. Aug. 23.
Age :
35



TémanyitásTárgy: Re: Once upon a time - Freya & Marcus 21.11.16 14:57





Freya & Marcus


- Mikor kerülök le végre nálad a napirendről? - Eleinte szimplán csak unalmas volt, lassan viszont inkább már betegessé kezd válni, ami némi aggodalomra adhatna okot az unokahúgom egészségi állapotát illetően, mert szerintem nem normális, hogy ennyit foglalkozzon a megfejtésemmel, mintha bármi rejtély is lapulna a háttérben, egyszerűen csak nem vagyok rájuk kíváncsi, ez minden, de e egyáltalán nem titok, számtalanszor nem kis erőfeszítést belevéve a dologba próbáltam a tudtára adni, mindeddig sikertelenül, de már nem próbálkozom, inkább csak csendben abban bízom, hogy mint minden más is, belátható időn belül az én sztorim is elévül és akkor végre leszáll rólam.
- Miért, szerinted nem? Tudod mit? Vedd úgy, hogy meg sem szólaltam, nem volt komoly a kérdés. - Inkább nem akarom hallani a véleményét ezzel kapcsolatban, mert valamiért az az érzésem, hogy nagyon is fájna. De ha legalább minimális szinten érteném mégis mi a fene vonzza bennem annyira, úgy talán könnyebb dolgom lenne.
- Túlzásba vinném? Ezt eddig észre sem vettem. - Számomra nem tűnik gonoszkodásnak, pusztán fájóan nyílt vagyok más emberek felé, ebből kifolyólag sem értem a titok fogalmát velem kapcsolatban, de ha mindenképp hozzá kellene fűznöm valamit, akkor azt mondanám, hogy nevetségesen egyszerűen a titok az, hogy nincs.
- Még a végén rád gerjedek. - Egy biztos, engem nagyobb eséllyel vágna orrba, mint bárki mást, sőt az is biztos, hogy velem sokkal jobban is járna, mert maximum csak kellemesen elszórakoznék az apró kis incidensen, majd megsimogatnám a buksiját, hogy ügyes kislány.
- Kizárt. Nem, mert előbb megtörnének, minthogy kimondanám fapapucs. Az utolsó ember volnál, akire rábíznám az életem... Jobban belegondolva, nem, még az sem. - Legfőbb vágyam az lenne, ha semmi közöm se lenne hozzá, de ez sajnos nem jött össze.
- Jaj, ne rinyálj már annyit! Te mégis miben nőttél fel? Babaházban?! - Mert akkor mindent értek. Időközben leparkoltunk a rendőrség előtt, ezzel szerencsésen közeledünk kötelességeim végéhez, hál' istennek.



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
183
Join date :
2013. Aug. 23.
Age :
26
Tartózkodási hely :
Las Vegas



TémanyitásTárgy: Re: Once upon a time - Freya & Marcus 22.11.16 1:17



Marcus & Freya


Mi az egyetlen bűnöm, amit vele kapcsolatban elkövettem? Szerény véleményem szerint mindössze annyi, hogy felkerestem és olyan információk jutottak tudtára, amiket talán sosem szeretett volna hallani. Én voltam a rossz hír hozója, ezért nem is csoda, hogy azóta is stagnál a kapcsolatunk. Talán sosem lesz meg közöttünk az a viszony, amit elképzeltem. Talán sosem fog elfogadni, de nem fogok örökké küzdeni, egyszer talán feladom és kilépek az életéből. Ez lenne a könnyen járható út, de én sosem szerettem a könnyű dolgokat.
- Talán akkor, ha rád unok. - Ami lehet, hogy nehezen megy majd, főleg úgy, hogy a bácsikámat nagyon is érdekes személyiségnek tartom, de egyben nagyon zárkózottnak is. Már egy ideje ismerem, de valljuk be, szinte alig tudok valamit róla.
- Voltak olyan pillanatok, amikor egészen úgy tűnt, hogy képes vagy jól érezni magad a társaságomban, de talán csak halovány illúzió volt. - Az is lehet, hogy bebeszéltem magamnak, mindazok után, hogy szinte bármit képes voltam bevetni annak érdekében, hogy legalább egy kicsit megkedveljen és ne úgy gondoljon rám, mint egy piócára.
- Vagy inkább egyszerűen nem is akarod észrevenni. - De inkább fogjuk rá, hogy erről nem is tehet. Akarata ellenére ilyen, elvégre talán az is lehet, hogy ilyen az alaptermészete. Nem akarom megváltoztatni, de mertem remélni, hogy azok után, amin mostanában keresztül mentem legalább egy kicsivel kedvesebb lesz hozzám, vagy megpróbálja hanyagolni a gonoszkodást. Szerettem volna, ha így lenne, de Marcus most sem hazudtolja meg önmagát.
- Ha továbbra is ilyen leszel, akkor biztos lehetsz benne, hogy megütlek. - Nem ismer még eléggé, ezért fogalma sincs arról, hogy mire lennék képes, ha kihozna a sodromból. Mégis hiszek abban, hogy az erőszak nem megoldás, és nem is tartom magam agresszívnak, de ennek ellenére piszkosul jól esne, ha bemosnék neki egyet.
- Kösz a bizalmat. - El sem tudná képzelni, hogy ez nekem mennyire rosszul esik. Arról pedig fogalmam sincs, hogy meddig bírok még nyelni és nyelni.
- Néha nem is értem, hogy mi tart vissza attól, hogy megüsselek. Szerencséd, hogy ekkora önkontrollal rendelkezek. - Marcus egy igazi farok, ezen nincs mit szépíteni. Mégis talán benne van a pakliban, hogy ezt az egészet élvezi, hogy egymás vérét szívjuk, akármennyire is betegen hangzik.




Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
216
Join date :
2013. Aug. 23.
Age :
35



TémanyitásTárgy: Re: Once upon a time - Freya & Marcus 06.08.17 14:49





Freya & Marcus


- Tyűha, nézz csak rám! Tiszta libabőr lettem... - A fene se érti az okát, de valamiért nem vagyok képes komolyan venni az unokahúgomat, bár még ezt a kijelentést is erősnek érzem, oké volt egy-két olyan húzása, ami nagyon erőltetve esetleg hasonlítana rám, de azért ne essünk túlzásokba, még mindig nagyon a gyenge a szál és igazán rá se akarok találni, sosem hiányzott és ezután sem fog az életemből, sőt egyáltalán a jelenlétét is értelmetlennek látom. - Az volna eddigi ismeretségünk legizgalmasabb pontja, de inkább ne, még a végén kiderülne, hogy mégis van valami közünk egymáshoz, aludni is szeretnék még ma. - Az volna csak az igazi rémálom, épp azért sokkolom magam a társaságával, hogy mihamarabb letudjam ezt a "kötelezettségemet" is, aztán végre végleg kirakhassam még a közvetett közelemből is.
Az önuralom szó hallatán kifakadt belőlem a nevetés, kis híján a könnyem is kicsordult. - Jaj, ne haragudj, mit is mondtál? - Még mindig pukkadva törölgettem a nevetéstől könnyes szemeimet. - Tényleg, minek is hoztalak? Ja igen, megvan, néha mondasz vicces dolgokat. Többször kellene, még az is kiderülne, hogy egésze elviselhető társaság vagy.
- Önuralom... Drágám, összekevered a dolgokat. Mi a francot hallgatsz te le hetente? Nem, nem! Ide az kellett volna, hogy a másik kórterembe meg Ő feküdjön sokkal pocsékabb állapotban, mint te! De fogadni mernék, még csak egy karcolás sincs rajt! Nem drágám, nem rajtam kellene kiélned a kényszeres bizonyítási vágyad, mert engem nem érdekel, és így lássuk be, túl nagy falat neked! - Amiért nem hibáztatom, ellenkezőleg, csak ne fusson már felfelé olyan mozgólépcsőn, ami lefelé visz, könyörgöm!
- Jártál már bent? Menj előre! - A kérdés is felesleges volt, valahogy kétlem! Bejelentkeztünk a kapitányságon, majd Freya felé fordultam... - Innen már boldogulsz hercegnő? - Értettem ezt arra, hogy egyedül szeretne-e részt venni az úgymond szembesítésen vagy esetleg fognom kell a kezét.



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
183
Join date :
2013. Aug. 23.
Age :
26
Tartózkodási hely :
Las Vegas



TémanyitásTárgy: Re: Once upon a time - Freya & Marcus 20.07.18 2:07



Marcus & Freya


Miért van ez? Sosem tudom, hogy mit kellene tennem. Néha úgy érzem, hogy szívesen felképelném, aztán a másik pillanatban már legszívesebben magamhoz ölelném. Én már csak annyit tudok, hogy semmit sem tudok ami vele kapcsolatos. Mellette nem annak a magabiztos nőnek érzem magam, aki vagyok. Inkább olyan ez az egész, mintha még mindig öt éves lennék és az életem csúcspontja a délutáni alvás lenne. Ezen nem is csodálkozok, hiszen miatta van mindez, mert úgy kezel, mintha még mindig gyerek lennék és ezt utálom a legjobban. Vajon mikor veszi már észre, hogy felnőttem? Talán soha a büdös életben.
- Ha tetszik, ha nem akkor is van némi közünk egymáshoz. – Drága bácsikámat ismerve a második opciót fogja választani. Tuti, hogy nem tetszik neki, hogy közünk van egymáshoz. Vajon valamikor eljön az a pillanat, mikor egy egészen kicsit képes lesz bele törődni? Jelen pillanatban kizártnak látom, de néha napján azért történnek csodák, bízzunk ebben,
- Bekaphatod. – Morogtam az orrom alatt. Most nem igazán vagyunk olyan helyzetben, hogy jelenetet rendezzek, ami pedig a legrosszabb, hogy nem is akarok. Valahogy úgy érzem, hogy bármit mondok, vagy teszek Marcus mindig győzedelmeskedik felettem. Talán jobb lenne, ha fognám magam és beülnék egy sarokba és csak hallgatnék, de ebből is ő jönne ki győztesként. Ó, hogy mennyire utálom!
- Na csak ezt ne! Nem fogok neked magyarázkodni ezzel kapcsolatban. – Túl sötét volt, minden olyan gyorsan történt, én pedig olyan félelmet életem át, mint azelőtt eddig még soha. Nem minden nap támadják meg az embert. Talán ledermedtem, talán küzdöttem, ez nem egészen tiszta, valahogy az agyam sok mindent blokkol, sok mindentől szeretne megkímélni. Akárhogy is volt az már a múlt, nem fogom hagyni, hogy hatással legyen rám.
- Nem akarom ezt egyedül végig csinálni. – Már nem akartam megjátszani azt, hogy minden rendben van. Nem éreztem magam elég erősnek, hogy akár egy lépést is megtegyek előre. Valójában most úgy éreztem, hogy elhagyott az erőm, ha még ezt is bevallanám neki, akkor tuti, hogy táncra perdülne örömében azzal a mindent tudó utálatos mosolyával a képén.
- Még sincs más választásom, mert te már számtalanszor hozzám vágtad már, hogy mennyire nem hiányzok az életedből és nem is várom el tőled, hogy most támogass. – Lemondóan néztem rá. Talán nem is tudja, hogy mekkora súlya van azoknak a szavaknak, amikkel olyan könnyedén dobálózik. Ha ennyire utál és ennyire nem érdekli, hogy mi lesz velem, akkor az örök rejtély fog maradni számomra, hogy mégis miért jött el velem idáig.   




Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
216
Join date :
2013. Aug. 23.
Age :
35



TémanyitásTárgy: Re: Once upon a time - Freya & Marcus 28.07.18 0:30





Freya & Marcus


- Erre miből jöttél rá? - Gondolom az irónia csak nem ismeretlen a számára, de ha mégis majd mellékelek hozzá egy értelmező kéziszótárat is, jelezvén, hogy van még mit tanulnia a felnőttek világáról, mert magunk közt szólva elég gyéren alakítja, bármi is akarjon ez lenni. Legalább az én hibám lenne, hogy közöm van hozzá, de ha egyszer még csak a közelébe se mentem miért engem kell büntetni vele? De most komolyan, valami nagyon nincs rendbe vele, rövid ismeretségünk alatt túl sok mindenen mentünk keresztül, igazán jót tenne nekünk némi szünet, mondjuk úgy ötven-hatvan évnyi.
- Ó hát hogyne, ez aztán igazán eredeti, jobbra nem futotta? - Most ebbe belemászhatnánk, de nézze el, hogy semmi kedvem még inkább azzal alázni magam, hogy ennél is mélyebbre süllyedjek vele, valószínűleg az Ő szintjére, ami körülbelül eddig terjed ki, hmm, hát ez szomorú.
- Pedig igazán elárulhatnád mégis mi a büdös franc volt ez és hogyan történhetett, hiszen Te olyan talpraesett vagy. - Komolyan hihetetlen, hihetetlenül nevetséges, ami történt, de ami a legröhejesebb az egészen, hogy mindehhez ténylegesen közöm van, hogy bassza meg és most pesztrálhatom, mintha ez az én dolgom lenne., mintha én erről lennék közismert. Mi jöhet még? Esküszöm, még egy kicsi és apucinak is szólíthatna, na nem, ez még viccnek is rossz volt, akkor aztán végérvényesen felkötném magam.
- Az ég szerelmére... - Mégse, itt kötöm fel magam helyben. Egyáltalán mi a jó francot keresek én itt?? Vele? Most mégis mit kellene csinálnom, simogassam meg a kicsi buksiját, hogy nem lesz semmi baj, mert itt vagyok és vigyázni fogok rá? Még csak az hiányozna. Ez a nő egy rémálom.
- Csak a baj van veled... - Sóhajtottam mélyen, majd megindultam előre, hogy a pultnál információt kapjunk róla pontosan hová és merre is kell mennünk, illetve a vezető nyomozó nevét. Tisztára úgy érzem magam, mint valami... nem, ebbe inkább bele se gondolok. - Haladhatnánk? Nem érek rá egész nap. - Szóltam hátra, hogy igyekezhetne kicsit jobban is, szeretném már lerázni ezt az egészet a vállamról remélhetőleg vele együtt. Fő az optimizmus, ugyebár. Miután minden formalitáson túlestünk, egy szobába vezettek minket, ahonnan Freya alaposan szemügyre veheti az eddigi gyanúsítottakat anélkül, hogy azok látnák Őt.
- Most azt is el kell mondanom, hogy itt nem eshet bántódásod, mert ők nem láthatnak minket, így jól vedd őket szemügyre, hátha elismered a támadódat. - Ezzel már el is mondtam, két lépés távolságra, de a háta mögé állat, ennyi tellett tőlem, értékelje.




Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
183
Join date :
2013. Aug. 23.
Age :
26
Tartózkodási hely :
Las Vegas



TémanyitásTárgy: Re: Once upon a time - Freya & Marcus 28.07.18 13:03



Marcus & Freya


Legszívesebben megfojtottam volna újabb gúnyos kérdését hallva. Mégis inkább úgy döntöttem, hogy az lesz a legjobb mindkettőnk számára, ha válaszra sem méltatom. Néha nagyon is tudom utálni, de végül is ilyen a család. Nem mi választjuk meg a tagjait, néha iszonyú nehéz mellettük kibírni idegösszeomlás nélkül, de ennek ellenére a család mégis mindig a családod marad. Marcus pedig a családom része, de neki még el kell fogadnia ezt a kis apróságot. Talán számára a kelleténél több időbe fog kerülni, de aztán talán belátja, hogy mindvégig igazam volt, vagy nem… Nála sosem lehet tudni.
- Nézzél már rám. Ha egyszer te akarnál bennem kárt tenni, akkor biztosan sikerrel járnál, még ellened sem hiszem, hogy túl sok esélyem lenne. A támadom pedig sokkal nagyobb volt nálad. – Akár egy vereséget úgy könyveltem el az iménti őszinte vallomásomat. Vicces az egész, eddig sem voltam győztes, így is a vesztesek kis padján ücsörögtem, de most, hogy mindezt bevallottam neki sokkal rosszabbul éreztem magam. Puszta kézzel semmi esélyem sem lenne Marcus ellen. Talán nem ártana önvédelmi órákat vennem.
- Nekem sem minden vágyam, hogy itt legyek veled egész nap.- Főleg azok után, ahogy viselkedik velem. Mégis olyan fura ez az egész. Ha tényleg semmit sem jelentenék a számára, akkor biztosan nem jött volna el velem. Mégis segítőkész volt, megvárta, hogy túlessünk a papírmunkán, aztán be is jött velem abba a bizonyos szobába. Mintha csak valami rossz nyomozós filmbe csöppentem volna bele. Semmit mondó kis szoba, az egyik oldala a szobának valami üveg féleséggel volt végig rakva, amin csak mi tudtunk átlátni. Vagy hat férfi áll néhány méterrel tőlem, de egyből kiszúrtam a támadómat. Megrezzentem. Ismét felütötte fejét bennem az a félelem amit akkor este éreztem. A rosszullét kerülgetett.
- A harmadik. – Ennyit tudtam csak kinyögni. Ahogy az emlékeimben, de itt még nagyobb és hatalmasabb volt a támadóm.  Minden erőmre szükségem volt ahhoz, hogy ne hányjam el magamat. Annak a férfinak a karjai között voltam, kapálódzva mint a sarokba szorított vad. Karmoltam, haraptam, hogy megmeneküljek, de túl gyengének bizonyultam. Nem is akarok bele gondolni, hogy mit művelt volna velem az a férfi, ha Marcus nem avatkozik közbe. Azt hiszem, hogy nagyon is neki köszönhetem azt, hogy leszámítva néhány sebet most nagyon is az élők sorában vagyok még.
  




Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?

Ajánlott tartalom



TémanyitásTárgy: Re: Once upon a time - Freya & Marcus

Vissza az elejére Go down

Once upon a time - Freya & Marcus

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 1 oldal

Similar topics

-
» Loki & Thor - A long time ago
» Sis' bonding time - [Leana&Astra]

Permissions in this forum:Válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
PRISON FRPG :: Lakónegyed :: Freya N. Bosworth lakása-
Új téma nyitásaHozzászólás a témához