welcome to prison frpg
üdvözlünk
lépj be las vegas-ba!
Amikor meghallod a nevet: Las Vegas, mi jut először eszedbe?
Kaszinók? Féktelen bulik? Black jack? Roulette? A lehetőségek tárháza végtelen, a kaszinók sora gazdagokat dönt mocsokba...
Azonban egy valamire senki sem gondol. Miután a kaszinóban megszeded magad zöldhasúval, nem árt vigyázni a haza úton; Las Vegas sem másabb, mint a többi város. Vannak rosszfiúk és rosszlányok is, akik képesek bárkivel végezni, ha úgy tartja kedvük. Vannak drogosok és más szenvedélybetegek, akik képesek ölni is azért, hogy megkapják a napi adagjukat. Táncosnők és krupiék, akik egy szempillantás alatt elveszik mindenedet. Prostituáltak és maffiózók, akiknek már, ha csak a nevét tudod, már veszélyben vagy. Mi a közös bennük? Egy rossz mozdulat, egy alaposan át nem gondolt lépés, és máris a börtönben találják magukat, ahonnan megszökni, még senkinek sem sikerült...
lépj be
las vegas téged vár
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
csacsogda
súgj nekem egy titkot...
promónk
csak tekintsd meg!
új posztok
kaptál választ?
Dylan & Minea
Minea Jade Weiss
30.07.23 19:29
Two against the world - Chase & Josie
Chase Hammond
07.04.23 12:31
Ben & Minea - Comatose
Ben Sullivan
25.03.23 22:48
Silly Cat - Alex & Vaughn
Alex Moore
25.03.23 10:59
Night Club
Sonia Lipinska
15.03.23 21:28
Hello Stranger - Minea & Ben
Ben Sullivan
14.03.23 22:01
Chippendale Club
Minea Jade Weiss
08.02.23 10:49
When It's All Over - Chase & Josie
Josie Harmon
28.01.23 12:52
Monsters - Ben & Minea
Ben Sullivan
21.01.23 0:28
a legaktívabbak
a legtöbb posztot írók
Admin (2202)
Hello Stranger! - Oliver & Nadia Vote_lcapHello Stranger! - Oliver & Nadia Voting_barHello Stranger! - Oliver & Nadia Vote_rcap 
Lyna Hill (914)
Hello Stranger! - Oliver & Nadia Vote_lcapHello Stranger! - Oliver & Nadia Voting_barHello Stranger! - Oliver & Nadia Vote_rcap 
Desmond Drescher (694)
Hello Stranger! - Oliver & Nadia Vote_lcapHello Stranger! - Oliver & Nadia Voting_barHello Stranger! - Oliver & Nadia Vote_rcap 
Cassandra Drescher (640)
Hello Stranger! - Oliver & Nadia Vote_lcapHello Stranger! - Oliver & Nadia Voting_barHello Stranger! - Oliver & Nadia Vote_rcap 
Charlotte Collins (501)
Hello Stranger! - Oliver & Nadia Vote_lcapHello Stranger! - Oliver & Nadia Voting_barHello Stranger! - Oliver & Nadia Vote_rcap 
Jennifer Ariadne Lively (480)
Hello Stranger! - Oliver & Nadia Vote_lcapHello Stranger! - Oliver & Nadia Voting_barHello Stranger! - Oliver & Nadia Vote_rcap 
Veronica Chloe Foster (455)
Hello Stranger! - Oliver & Nadia Vote_lcapHello Stranger! - Oliver & Nadia Voting_barHello Stranger! - Oliver & Nadia Vote_rcap 
Aurora Rossum (430)
Hello Stranger! - Oliver & Nadia Vote_lcapHello Stranger! - Oliver & Nadia Voting_barHello Stranger! - Oliver & Nadia Vote_rcap 
Minea Jade Weiss (349)
Hello Stranger! - Oliver & Nadia Vote_lcapHello Stranger! - Oliver & Nadia Voting_barHello Stranger! - Oliver & Nadia Vote_rcap 
Dylan Hanning (330)
Hello Stranger! - Oliver & Nadia Vote_lcapHello Stranger! - Oliver & Nadia Voting_barHello Stranger! - Oliver & Nadia Vote_rcap 
Top posting users this month
No user

Megosztás

Hello Stranger! - Oliver & Nadia

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down



do you know who i am?
Nadia Petrovna
Nadia Petrovna



TémanyitásTárgy: Hello Stranger! - Oliver & Nadia Hello Stranger! - Oliver & Nadia I_icon_minitime22.03.20 22:56


Hello Stranger! - Oliver & Nadia 2qxc64x
Oliver & Nadia

Különös, hogy egyetlen rövid találkozás mennyire képes megváltoztatni egy ember addigi életét, gondolkodásmódját. Hát még annak fényében, ha figyelembe vesszük mi minden történt velem nem sokkal korábban. Baleset, amnézia és ha úgy tetszik, egy tiszta fehér lap, rajta temérdek hellyel és lehetőséggel, a sorok közt óriási bizonytalansággal, félelemmel. Talán épp emiatt, mert roppant kiszolgáltatottnak, sebezhetőnek éreztem magam az utóbbi hetekben talált be nálam annyira, amit az a búskomor pszichiáter mondott nekem néhány nappal korábban. „Az ember bármire képes, ha eléggé akarja” Úgy bizony, Oliver szavai egyszerűen nem mentek ki a fejemből. Ahogy visszapörgettem a beszélgetésünket megannyiszor, és felidéztem a véleményét arról, hogy szerinte belőlem is jó pszichiáter válhatna, egyre mélyebbre ásta magát a gondolat a fejemben. A téma érdekes számomra, annál is inkább, mert idővel talán megérteném, hogy pontosan mi is történt velem és esetleg még meg is gyógyíthatnám saját magam. Ki tudja, hisz semmi sem lehetetlen, nem igaz? Lényeg a lényeg, összeszedve minden bátorságomat végül leültem Igorral és a véleményét kértem az esetleges továbbtanulásommal kapcsolatban. Szerencsémre az én őrangyalom ezúttal is maximálisan támogatott a döntésemben, habár muszáj volt óva intenie a hiú reményektől, nehogy a végén csalódás érjen, ha az emlékeim mégsem térnének vissza. Így kerültem hát be a pszichológia tanszékre és az első egyetemi órámra.

Egész reggel izgatott voltam, s egyben hulla fáradt, elvégre éjszakáig dolgoztam a bárban utána pedig egyszerűen képtelen voltam elaludni. Csak arra tudtam gondolni, hogy vajon milyen lesz majd az első napom és vajon tényleg nekem találták-e ki a pszichológiát. Jó lett volna valami tippet kérni Olivertől, hogyan indítsam a tanulmányaimat, és elmondani neki, hogy voltaképpen ő miatta, az ő hatására vágtam bele ebbe az egészbe, de az első találkozásunk óta nem járt bent. Sajnos.

Hétkor végül nem bírtam tovább, felkeltem és elmentem futni egyet feszültséglevezetés képpen, majd egy kellemes forró zuhany és öltözés után, egy termosz zöldteával felszerelkezve el is indultam az egyetemre. Szerencsére a HÖK képviselői készségesen segítenek a gólyáknak, így engem is elirányítottak az első órám helyszínére, ahol már gyülekeztek a csoporttársaim. Egész rendesnek tűntek így elsőre, így néhány kuncogós lány után én is besoroltam az egyik hátsó padba. Nem szeretem a feltűnést, így hiába érdekel a tárgy, nem akartam az első sorokba ülni. És milyen jól is tettem, hiszen néhány perccel később nem kis meglepetés ért, mikor a tanár belépett a terembe.

- Oliver… - suttogtam magam elé, a tekintetemet pedig egyszerűen nem tudtam levenni róla. Ez… ez egyszerűen hihetetlen. Vajon hogy kerül ide? Egész órán szorgalmasan jegyzeteltem, de képtelen voltam teljesen odafigyelni, annyi gondolat kavargott a fejemben vele kapcsolatban. Egyebek mellett, hogy még tanárnak is piszok jóképű… na jó, ez utóbbit igyekeztem minél távolabb hessegetni, mert csak zavarba hozott. De az is, mikor nagyjából az óra felénél összetalálkozott a pillantásunk és láttam átvillanni az arcán a felismerést, hogy bizony, én vagyok az. De jó lenne tudni mi járhatott akkor a fejében.

Óra végén a többiek sietősen távoztak, ám én szép kényelmesen pakoltam össze, mivel a következő órámig még bő másfél órám van vissza, nem kell kapkodjak. Miután eltettem a könyveimet felpillantottam, épp mikor ő is a papírjaiból.
- Lebilincselő óra volt… tanár úr! – mosolyodtam el önkéntelenül miközben felkeltem a helyemről.
- Hogy van, Dr. McAvoy? – persze pontosan emlékszem arra, hogy a bárban tegeződtünk és kellemesen elbeszélgettünk, de jól esik egy kicsit cukkolódni. Mégsem tudom letagadni az örömöm, hogy itt van.




Katt
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?
Oliver McAvoy
Oliver McAvoy



TémanyitásTárgy: Re: Hello Stranger! - Oliver & Nadia Hello Stranger! - Oliver & Nadia I_icon_minitime24.03.20 21:35





Nadia & Oliver



- A nevem Oliver Mcavoy. Ma én fogom tartani az előadást. - Nem nevezném magamat kimondottan lámpalázasnak, mindössze nem szeretek ilyen nagy tömeg előtt beszélni. Még mindig nem tudom elhinni, hogy hogyan tudtak erre rávenni. Egy biztos, a dékán jön nekem ezek után egy szívességgel. Még fogalmam sincs, hogy hogyan fogom összehangolni az életemet. Rengeteg a páciensem és még azt is elvállaltam, hogy ebben a félévben vendégtanár legyek. Érdekes, és egyben fárasztó hónapok elé nézek.
Általában a fiatalok kínosan érzik magukat, ha efféle témáról van szó, de remélhetőleg a pszichológiát hallgatók nem fognak gyerekesen kuncogni, ha a szexualitásról tartok előadást.  Gördülékenyebben ment, mint vártam. Sőt, egy idő után már azon kaptam magam, hogy élveztem, hogy figyeltek rám, hogy tovább adhatom nekik a tudásomat.
- Azt hittem, hogy múltkor már megbeszéltük, hogy tegezzük egymást. – Emlékszem rá és mindjárt meg is erőltetem az elmémet, hogy a neve is az eszembe jusson.
- Őszintén fáradtan. Fárasztó előadást tartani a fiatalságnak, és te Nadia? – Mondja ezt az őskövület. Nem is vagyok olyan sokkal idősebb a diákjaimnál, de ennek ellenére nagyon is szembetűnőek a generációs különbségek.
- Felkeltette az érdeklődésedet a pszichológia? – Micsoda ostoba kérdés volt ez tőlem. Biztosan érdekli, ha már megjelent az órán. Sőt, ezt még jobban el is hinném, mint azt, hogy a múltkori beszélgetésünk után teljesen a megszállottammá vált és követett idáig. Nem vagyok paranoiás, esküszöm, hogy nem. Viszont… Volt egy olyan páciensem, aki teljesen ki akart sajátítani magának. Az árnyékommá vált, egészen addig míg szereztem ellene távolságtartási végzést, de azóta már zárt helyen kezelik.
- Melyik volt a kedvenc részed az előadásból? Esetleg az érzelmi reakciók különbségei? – Nagyon is tökéletes a memóriám és jól emlékszem, hogy percekkel ezelőtt erről beszéltem, hiszen majdnem elfelejtettem, hogy mit is akartam mondani, mert akkor vettem észre, hogy ki lapul a hátsó sorok között.
- Általában azok a diákok ülnek hátra, akik bealszanak az órámon, vagy akik azt hiszik, hogy ha nem előre ülnek, akkor nem is fogok feltenni nekik kérdéseket. – Általában ezek a diákok nem is készülnek az órámra, bárcsak tudnám, hogy akkor miért jelennek meg.
- Unalmas lett volna? – Néha kell a visszajelzés. Igyekeztem laza lenni, mert még emlékszem rá, hogy mennyire nem kedveltem azokat az előadókat, akik túl komolyan vették magukat és istenkomplexusban szenvedtek.



Vissza az elejére Go down



do you know who i am?
Nadia Petrovna
Nadia Petrovna



TémanyitásTárgy: Re: Hello Stranger! - Oliver & Nadia Hello Stranger! - Oliver & Nadia I_icon_minitime09.04.20 23:15


Hello Stranger! - Oliver & Nadia 2qxc64x
Oliver & Nadia

- Nos igen, valóban, a pincérlány tegeződött a vendégével, de vajon a hallgató is tegeződhet a professzorával, pláne az egyetemen? Etikus ez McAvoy professzor? – a tekintetemben huncut fény csillant, a mosolyom pedig egyértelműen elárulhatta számára, hogy a lehető legkevésbé sincs kifogásom a dolog ellen, épp csak kicsit piszkálom. Sajnálom, de ez kihagyhatatlan ziccer volt. Még mindig olyan szürreális számomra, hogy itt és most ilyen körülmények között találkozunk viszont. Álmomban sem jutott volna eszembe, hogy Oliver a tanárom lesz, főleg mivel a múltkor még csak utalást sem tett arra, hogy egyáltalán tanítana valahol. Na mindegy, kíváncsi vagyok milyen évünk lesz így.
- A fiatalságnak? – felkacagtam – Szólt Matuzsálem a járókeretére támaszkodva. Hány évesnek is tetszik lenni? Kétszáz… háromszáz? Mondjuk ahhoz képest egész jól tartja magát az úr, legalábbis néhány új csoporttársnőm lelkes rajongó lett. – na igen, van egy olyan érzésem, hogy neki aztán igazán nem kell majd attól tartania, hogy a diákok nem járnak be az előadásaira, mert nincs katalógus.
- Amúgy köszönöm, jól vagyok, sőt! Bár bevallom nagyon izgulok, új még nekem ez az egész, de összességében ez inkább afféle pozitív szorongás. Már ha létezik ilyen fogalom… - nem emlékszem arra, hogy a régi életemben lettek-e volna terveim az egyetemmel kapcsolatban, hogy akartam-e továbbtanulni és ha igen, akkor milyen irányba, de most egyelőre úgy érzem, a pszichológia lehet az én utam. Ha máshoz nem, hát talán az emlékezéshez…

- Igen, úgy is mondhatjuk. De az igazat megvallva te adtad meg számomra az igazi lökést azzal a múltkori beszélgetéssel. Sokat gondolkodtam utána azokon, amiket akkor mondtál és ez adott végül elég bátorságot ahhoz, hogy beiratkozzak. És persze Igor jóváhagyása. – milyen furcsa, épp reggel gondolkoztam azon, hogy vajon lesz-e valaha lehetőségem elmondani neki, hogy mekkora hatással voltak rám a szavai, és most tessék… megtörtént.
- Szóval… köszönöm. Cserébe ígérem, nem nyúlom majd le a pácienseidet, ha itt végeztem! – kacsintottam rá cinkosan.
- Igen, az egy érdekes rész volt, de talán egy picit jobban lekötött, amiket a nemi irányultságról és az azzal kapcsolatos kutatásokról mondtál. Érdekes téma, ami még napjainkban is eléggé tabunak számít, ráadásul rengeteg hipotézis kering róla, szóval talán soha nem állapíthatjuk meg, hogy melyik is a helyes… - és vajon még hány ilyen van a világban? Kérdés, amire csak Isten tudja a biztos választ.

- Nem szép dolog az általánosítás doktor úr! Van, aki szimplán csak azért ül hátra, mert könnyebben koncentrál néhány kómába zuhant társa mellett, mint az elől pusmogók között. Vagy mert nem szereti a feltűnést. – vontam meg a vállam.
- Nem, nem volt unalmas. Sikerült mindenkit lekötnöd, ráadásul épp annyira voltál laza, amennyire kell. Szóval eddig ötös.





Katt
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?
Oliver McAvoy
Oliver McAvoy



TémanyitásTárgy: Re: Hello Stranger! - Oliver & Nadia Hello Stranger! - Oliver & Nadia I_icon_minitime13.04.20 14:55





Nadia & Oliver



- A mai modern században már nagyon tág fogalom az, hogy mostanában mi etikus és mi nem. - Mert, ha azt nézzük, akkor a gyerekek régen még a saját szüleiket és magázták, ez mára pedig már kiment a divatból. Mondhatni, hogy "lazábbak" lettek a szabályok és mára már több mindent lehet. Főleg itt, ebben a csodás szabad országban.
Minden ösztönöm azt súgja, hogy Nadia bizony pimaszkodik velem, csak azért mert a bárból ismerjük egymást. Nem szép dolog, de mi csak beszélgettünk akkor egymással. Mennyire másabb lenne most ez a beszélgetés, ha aznap felvittem volna magamhoz. Elvégre már mindketten felnőttek vagyunk, Nadia is nagykorú már.
- Harminckilenc. - Nem titkolom, de nem is szoktam mások orrára kötni a koromat, de a kor is csak egy szám. Szerintem mindenki annyi éves, amennyinek érzi magát. Habár néha magam sem hiszem el, hogy így megöregedtem, de eszméletlenül gyorsan peregnek a napok, és mire észbe kapok már egy újabb hetet taposok.
- Örülök, hogy ekkora hatással voltam rád. - Vannak napok, amikor elgondolkozok azon, hogy szavaimmal vajon mekkora hatással vagyok másokra és most tényleg kaptam egy pozitív visszajelzést. Mert az én munkám lényegében abból áll, hogy türelmesen végig hallgatom mások problémáit, aztán tanácsaimmal igyekszem jobbá tenni az életüket, vagy rávezetni a pácienseimet arra, amit valójában akarnak, csak nem mernek nagyot álmodni.
- Pedig a problémásabb eseteket szívesen átadnám. - Vicceltem volna ezzel? Talán igen, talán nem. Habár sosem passzoltam még le egyetlen egy pácienset sem, kivéve azt az egyet, aki tényleg súlyosan beteg volt és jobb lett neki is, hogy zárt osztályon kezelik.
- Elárulok egy titkot. A következő órán sokkal izgalmasabb témát fogunk boncolgatni. - Nincs nálam szigorú menetrend ami szerint tartanám az előadásokat, de lényegében már a fejemben megszületett egy rendszer.
- Azt hittem, hogy majd én fogom kiosztani az osztályzatot. - Ezen el is nevettem magam. Nem gondoltam, hogy az előadásom után végül majd engem fognak osztályozni.



Vissza az elejére Go down



do you know who i am?
Nadia Petrovna
Nadia Petrovna



TémanyitásTárgy: Re: Hello Stranger! - Oliver & Nadia Hello Stranger! - Oliver & Nadia I_icon_minitime13.04.20 15:44


Hello Stranger! - Oliver & Nadia 2qxc64x
Oliver & Nadia

- Harminckilenc? – oké ez meglepett, hiszen közel sem néz ki annyinak. Persze tudom, a kor csak egy szám, mindenki annyi, amennyinek érzi magát, meg az évek pusztán extra tapasztalok, és különben is a férfiakon csak nemesít a kor, akár a jó borokon… legalább ezer ezekhez hasonló röhejes közhelyet ismerek már, legtöbbjük csapszéki bölcsesség, amiket illuminált állapotú középkorú pasasoktól hallottam a kocsmában, akik meg akartak győzni, vagy talán inkább sokkal inkább magukat arról, hogy bizony van még bennük kilométer… De tényleg, Oliver valahogy más, mint a korosztálya. Sokkal inkább hittem volna huszonhét-huszonnyolcnak… na jó, maximum harminckettőnek.
- Nem is hinnéd… - persze neki fogalma sincs arról, mi történt velem, hogy egy nap emlékek nélkül, kétségbeesetten tértem magamhoz egy kórházi szobában, bármiféle kapaszkodó vagy reménysugár nélkül, ahogyan arról sem, hogy Igor nélkül már nem is tudom hol lennék. Aznap este, mikor bejött a kocsmába és elbeszélgetett velem, azt gondoltam talán segít a lelkén, ha egy kicsit elterelem a figyelmét a bánatáról, erre láss csodát… végül Ő segített rajtam. Célt adott, egy lehetőséget arra, hogy megérthessem mi történt velem és talán helyrehozzam. Vagy ha nem, legalább másoknak ott lehetek még, mint segítség a saját nehéz helyzetükben. Hát ekkora hatással volt rám Oliver McAvoy.

- Na jó, üsse kavics, majd néhányat átveszek… - vicceltem, ám aztán egy kicsit elkomolyodtam.
- De nem hinném, hogy tényleg képes lennél rá. Abból, amit a múltkor láttam belőled, hogy mennyire megviselt egy páciensed problémája, hogy mennyire a szíveden viseled a betegeid sorsát, egyszerűen kétlen, hogy csak úgy lemondanál bármelyikről is. – ráztam meg a fejem.
- Nem Oliver, te inkább a végsőkig küzdő típus vagy, aki ésszerű határokon belül bármit megtenne, hogy segítsen. Sőt… talán még azon is túl. – vagy félreismertem volna? Persze egy beszélgetésből nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, mégis… úgy érzem Ő ilyen.

- Komolyan? Gondolom nem lövöd le előre, de azért… kapok némi támpontot? – kíváncsi vagyok mivel készül legközelebbre, már csak azért is, hogy egy kicsit előre készülhessek és ne adj isten még meg is lepjem.
- Részben tanár úr. – nevettem el magam én is. – De ahogy ti professzorok osztályoztok minket, úgy a hallgatók is szokták a tanáraikat. Ezt a felsősök mesélték mikor beiratkoztam és felvettem a tárgyaimat. Van erre egy weboldal, Mark my professor a neve és ott egyetemek szerint mindenki értékelheti a tanárát. Segít az újaknak, hogy tudják kihez érdemes kurzust felvenni… vagy kidühöngeni magukat egy rossz dolgozat után. Egészen biztos vagyok benne, hogy estére elkészül a te profilod is, szóval, ha érdekel, csekkold le. Mindenesetre… miközben olvasod majd az áradozó női kommenteket, ne felejtsd el, hogy az első ötöst akkor is tőlem kaptad.





Katt
[/quote]
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?
Oliver McAvoy
Oliver McAvoy



TémanyitásTárgy: Re: Hello Stranger! - Oliver & Nadia Hello Stranger! - Oliver & Nadia I_icon_minitime15.04.20 14:39





Nadia & Oliver



Meglepettnek tűnt. Mégis mit hitt? Nem lehetek fiatal és egyben előadó tanár is. Nem voltam csodagyerek, szóval úgy haladtam, mint a velem egykorúak, persze mindig is több értelem szorult belém. Ezt viszont sosem vertem nagydobra. Sosem kedveltem a ripacskodó embereket, inkább azokat akik értelmesek, de szerények. Szeretném magamat is ilyennek hinni. Az pedig egy egészen másik kérdés, hogy a többség milyennek láthat. Elvégre mindenki azt veszi észre, amit észre akar venni, talán valaki számára pont az ellenkező hatást gyakorolom. Mindegy is. Nem vágyam, hogy mindenki kedveljen, sőt ez lehetetlen.
- Nem szokásom elhamarkodott kijelentéseket tenni, de szerintem belőled jó szakmabeli lenne. - Dicsérő szavai már majdnem zavarba hoztak. Egy találkozás után sok mindent észrevett, ehhez pedig kell egy bizonyos érzék. Nem tagadom, akkor a vak is láthatta rajtam, hogy nem vagyok túl jó passzban, de neki sikerült mélyebbre látni. Sikeresen össze tudta rakni a képet.
- Jó emberismerő vagy, ez pedig szinte már követelmény, ha jól akarod végezni a munkádat. - Remélem tényleg lesz annyira kitartó, hogy végig csinálja. Az egészen elszomorító lenne, ha csak egy pillanatnyi fellángolás lenne, csak mert kíváncsivá tettem. Remélhetőleg a hatás, amit gyakoroltam rá az nem lesz gyorsan mulandó.
- Annyit elárulhatok, hogy az emlékezésről lesz szó. - Ez pedig neki akár még nagy előnyére is válhat, ha esetleg úgy döntenék, hogy kérdésekkel kezdem el bombázni a tanulókat. Legalább tudja, hogy miből kell felkészülnie, habár szeretném hinni, hogy azok akik az órámra ülnek be azok már olvastak ilyesmiről és lesz bármi fogalmuk a témáról.
- Emlékezetzavar, memória és még sok más. - Lényegében a traumákról is szó lesz és az amnéziáról, de már így is sokat fecsegtem neki. Nem is lenne fair, ha a következő órán jelentkezne, én  pedig felszólítanám. Bőven lesz ideje felkészülni és szerintem nagyon is érdekes ez a téma, legalábbis számomra az.
- Mindössze csak kíváncsiságból nézném meg, de azt hiszem, hogy jobb lenne, ha sosem mennék fel arra a weboldalra. - Nem azért, mert nem érdekelne mások véleménye, mert azért jó lenne tudni, habár nem hinném, hogy túl nagy hatást gyakorolna rám. Szóval, ha valaki dühében lepontozna mert rossz jegyet kapott tőlem, attól még nem dőlne össze a világom. Ahogyan attól sem szaladna el velem a ló, ha többségben dicsérő kommenteket kapnék.



Vissza az elejére Go down



do you know who i am?
Nadia Petrovna
Nadia Petrovna



TémanyitásTárgy: Re: Hello Stranger! - Oliver & Nadia Hello Stranger! - Oliver & Nadia I_icon_minitime15.04.20 20:31


Hello Stranger! - Oliver & Nadia 2qxc64x
Oliver & Nadia

- Szeretném hinni, hogy igazad van és tényleg alkalmas leszek erre a pályára. Az a helyzet, hogy eddig csak tőled kaptam bíztató szavakat, Igor inkább óva int. – talán egy kis csalódottság tűnt fel a hangomban, mégsem akarom, hogy ez az érzés eluralkodjon felettem. Megértem Igort és az álláspontját. Sebezhetőnek tart, hiszen mégiscsak balesetem volt, traumát szenvedtem el, most pedig különösképpen kiszolgáltatott helyzetbe vagyok. Nincsenek emlékeim, semmi kapaszkodóm arról, hogy mégis ki lehetek, honnan származom vagy, hogy hogyan történt az egész incidens. A rendőrség még nyomoz, ahogy tudom, Igor is, hiába igyekszik ezt titokba csinálni. Nem hagyja nyugodni, hogy egy másik autó nyomait is megtalálták a helyszínen, mintha üldöztek volna. Hogy őszinte legyek ezen én sem tudtam túltenni magam, én is szeretném kideríteni, hogy mi történt, mégsem hiszem azt, hogy a bujkálás vagy éppen a kellemetlen helyzetek kerülése segítene ebben. Tudom, hogy az öregúr félt, hogy nem akarja, hogy csalódjak vagy épp összeroppanjak, ha nem járok sikerrel vagy épp olyan dolog bukkan fel, ami megvisel, mégis úgy érzem, hogy bele kell vágnom, a tanulás pedig sokat segíthet.
- Majd meglátjuk… mindenesetre rajtam nem fog múlni. – ha valamibe egyszer belevágok azt nem szokásom félbe hagyni. Legalábbis… ebben az életemben ilyennek ismertem meg magam.

Szinte dobtam egy hátast, mikor Oliver elmondta, hogy miről is fog szólni a következő óra. Nagyon kellett koncentrálnom, hogy ne látszódjon rajtam nagyon a sokk, amit okozott.
- Az… az emlékezésről? Az… az tényleg egy érdekes téma. – ekkor csipogni kezdett a telefonom, jelezve számomra, hogy itt az ideje bevennem a gyógyszeremet.
- Bocsánat. – ezzel elfordultam és kivettem a táskámból a kis dobozt, amiben a pirulákat tartom, majd gyorsan néhány korty vízzel le is öblítettem.
- Fúj… sose szokom meg. – dünnyögtem magam elé egy grimaszt követően, majd visszafordultam Oliverhez.

- Mond csak tanár úr… volt már olyan páciensed, akinek gondjai voltak a memóriájával? – pillantottam fel rá kíváncsian.
- Kezeltél már ilyesmit?



Katt
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?
Oliver McAvoy
Oliver McAvoy



TémanyitásTárgy: Re: Hello Stranger! - Oliver & Nadia Hello Stranger! - Oliver & Nadia I_icon_minitime17.06.20 9:27





Nadia & Oliver


tumblr_inline_nsmzkdp1yN1qlt39u_250.gifv

- Szerintem sokkal több rejlik benned... Vagy életed végéig a pult mögött akarsz dolgozni? - Mert ilyen idősen átmeneti munkának egészen jó is lehet, de rengeteg embert ismerek, akik átmeneti munkát vállaltak, aztán ott is ragadtak, mert nem merték megvalósítani az álmaikat. Már most megmondom, hogy Nadia nagyon is okos, sőt sokkal okosabb annál, hogy egész életében sört csapoljon.
- Arról szeretnék előadást tartani, hacsak el nem felejtem. - Nagyon szerettem volna vicces lenni, de már belátom, hogy ez nagyon rosszra sikeredett. Haha. Mert ugye az emlékezésről akarok előadást tartani, de emlékeznem is kell arra, hogy mit is akartam, hogy tényleg meg tudjam tartani az előadást. Inkább nem is kezdek magyarázkodásba, tényleg csak egy balul sikerült szóvicc akart lenni, hiszen a memóriámmal semmi probléma.
- Emlékeztető jelzés... Ebből arra következtetek, hogy azt a valamit amit bevettél napi szinten szeded, na meg arra, hogy nekem ehhez az ég világon semmi közöm. - Nem én írtam fel neki az orvosságot, szóval nem miattam szedi, de ez azt is jelenti, hogy fogalmam sincs, hogy mi volt az, amit bevett, de talán jobb is ez így. Elég, ha annyit tudok biztosan, hogy azért vette be, mert tényleg szüksége volt rá, hiszen ha valami drog lett volna, akkor azt biztosan nem előttem vette volna be. Habár a drogosok logikájában tényleg nincs semmi logika, de Nadia biztosan nem függő.
- Remélem, hogy megérted, hogy nem áll módomban a pácienseimről beszélni. - Bennem megbíznak az emberek és a titkuk nálam nagyon is jó helyen van. Ezért csak nagyon kevés információt tudok vele megosztani.
- Annyit mondhatok csak, hogy már kezeltem. - Nem is az a fontos, hogy kiről vagy kikről lenne szó, hanem inkább a módszerek, hogy kinél mi vált inkább be, de erről sem beszélhetek vele. Esetleg annyit tudok neki elárulni, hogy miféle módszerek voltak.



Vissza az elejére Go down



do you know who i am?
Nadia Petrovna
Nadia Petrovna



TémanyitásTárgy: Re: Hello Stranger! - Oliver & Nadia Hello Stranger! - Oliver & Nadia I_icon_minitime24.06.20 18:07


Hello Stranger! - Oliver & Nadia 2qxc64x
Oliver & Nadia

- Mert az olyan szégyenletes dolog lenne doktor úr? – vontam össze a szemöldököm rosszallóan. Persze valahol hízelgő számomra, hogy intelligensnek tart és egészen másfajta foglalkozást is el tud nekem képzelni az örökös pultos létnél, mégsem szeretem, amikor az emberek lenézően beszélnek a munkámról.
- Tudod én szeretem, amit csinálok, még, ha sokak szerint nem is kell hozzá különösebb tudás és bárki el tudja végezni a feladataimat. Szeretek beszélgetni a vendégekkel, akik a pácienseidhez hasonlóan ki akarják önteni valakinek a szívüket, tanácsot szeretnének kapni vagy egyszerűen csak egy korsó sörbe fojtani a bánatot, hogy ne kelljen tovább cipelniük. Ráadásul Jack akkor vett fel a pult mögé, amikor abszolút kiszolgáltatott voltam és a legnagyobb szükségem volt stabil talajra a lábam alatt, amiért örökké hálás leszek neki. Nem volt előzetes tapasztalatom mégis esélyt adott, én pedig igyekszem ezt a munkámmal meghálálni, tart ameddig tart. – persze én sem úgy tervezem, hogy örökké felszolgáló szeretnék lenni, de nem azért, mert cikinek tartanám vagy mert magamat gondolnám annyival jobbnak, egyszerűen csak úgy érzem az én utam máshová vezet. Talán vissza a régi életembe vagy egy egészen újba… csak Isten tudja.

A viccnek szánt mondata halvány mosolyt csalt az ajkaimra, ami szélesebbé vált, mikor észrevettem mennyire zavarba jött, ahogy maga is belegondolt mennyire melléfogott.
- Úgy érzed ez most bukta volt, igaz? Nyugi köztünk marad, elvégre köt a pultosi titoktartás. Legalább olyan szigorú, mint az orvosoké vagy a papoké, ha nem szigorúbb. – tulajdonképpen aranyosra sikeredett a próbálkozás, de ezt eszem ágában sincs az orrára kötni.

Gyűlölők gyógyszereket szedni, de sajnos míg Igor mást nem mond, addig muszáj. A baleset óta gyakran törnek rám pánik rohamok, előfordulnak fejfájások, szédülések, néha még ájulás is, emiatt pedig Igor különösen szigorú, ő állította be nekem az emlékeztetőket is. Tényleg mintha csak az apám lenne, vagy sokkal inkább az őrangyalom.
- Tökéletes helyzetfelismerés és kellő mértékű megértés… ebből arra következtetek, hogy értesz a munkádhoz. – kacsintottam rá. Nem tudom mennyire lenne jó ötlet a részemről, ha beavatnám őt a balesetem és a betegségem részleteibe, pláne mindössze két rövid találkozás után. Annál is inkább mivel a tanárom lett, nem szeretném, ha furcsán nézne rám a hallottak után. Vagy hibát követek el és bíznom kellene abban, hogy jól kezeli majd a helyzetet?

- Természetesen megértem és nem is vártam Tőled mást Oliver. De azért egyszer mesélhetnél arról, persze csak általánosságban, hogy milyen, ha ilyen problémát kezelsz, milyen módszereket használsz és mennyire jársz sikerrel. Szigorúan nevek vagy pontos történetek nélkül. – tisztelem azért, hogy ennyire komolyan veszi a munkájával járó esküjét és óvja a páciensei titkait. Ha lehetne egy kívánságom, akkor biztos az lenne, hogy egyszer én is egy olyan orvost találjak, mint Ő, aki segítene kideríteni mi is történt velem.
- Mondjuk, ha ráérsz ma este és van kedved beugrani a bárba. Egyedül leszek beosztva és hétköznap lévén nem számítok hatalmas forgalomra. – bár anélkül is örülök, ha beugrik, hogy erről mesélne.




Katt
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?
Oliver McAvoy
Oliver McAvoy



TémanyitásTárgy: Re: Hello Stranger! - Oliver & Nadia Hello Stranger! - Oliver & Nadia I_icon_minitime14.07.20 6:43





Nadia & Oliver


tumblr_inline_nsmzkdp1yN1qlt39u_250.gifv

- Nem erről van szó. - Most kellene mentem a menthetőt? Mert egyáltalán nem volt szándékomban megbántani, vagy bármi... Nem szoktam az embereket elítélni a foglalkozásuk végett. Nem érzem úgy, hogy magyarázkodnom kellene neki, de mégis azt fogom tenni, de inkább azt a részt kihagynám belőle, hogy még fiatalon rengeteg nyarat dolgoztam végig az autómosóban. Nem lehet mindenkinek móka és kacagás a gyerekkora.
- Én tényleg hiszek benned. - Nem tudom, hogy mennyit számít neki egy olyan ember véleménye, akit valójában alig ismer, de Nadia többre is viheti az életében. Szerintem tudja, hiszen, ha nem így gondolná, akkor most nem is találkoztunk volna.
- Nekem nagyon úgy tűnik, hogy nem fog sokáig tartani, ha elégedett lennél a mostani munkáddal, akkor kötve hiszem, hogy most itt lennél. - Ezen nincs is mit vitatkozni, teljesen nyilvánvaló. Örülök annak, hogy beült az órámra és elmondása szerint én adtam neki ehhez kedvet. A bárban a kiszolgálásával meg voltam elégedve, de ettől még nem gondolom azt, hogy neki ott kellene a pult mögött megöregednie. Fiatal még, sőt túl fiatal... Szóval rengeteg lehetőség rejlik még számára az életben. Még bőven van ideje ahhoz is, hogy akár a nyomdokaimba lépjen. Szívesen venném a szárnyaim alá, mert látok benne lehetőséget.
- Az már biztos, hogy nem véletlen nem lett belőlem humorista. - Egy egészen kicsit kellemetlenül érzés kezdett a hatalmába venni. Csaknem olyan kínos érzés, mikor egy vak randin meglátod, hogy kitől is kell elmenekülnöd.
- Fő mottónk a diszkréció. - Valójában nem is akarom bele ártani magamat. Tényleg úgy hiszem, hogyha valaki emlékeztetőt állít be, hogy ne felejtse el bevenni az orvosságát, akkor annak nagyon jó oka van arra, hogy miért szedi.
- Talán egyszer beavatlak. - Mert nem is tudom, hogy mennyire jó ötlet találkozni vele más körülmények között, elvégre a tanárja vagyok és nem akarom, hogy mások egészen mást gondoljanak rólunk... Habár Nadia már nagykorú és miért ne találkozhatna a tanárjával? Ez kissé bonyolult még számomra. Tudom, hogy mi lenne helyes, de néha olyan nehezemre esik végig a helyes úton maradni.
- Nem ígérek semmit, de most már tényleg mennem kell. - Hiszen a páciensek időpontra jönnek és nem szeretném, ha zárt ajtó várná őket. Miattuk ilyen szigorú a napi beosztásom, de csak hétköznap, hétvégén csak ritkán vállalok beteget.
Gyors elköszöntem tőle és már rohantam is, ahogy mindig is szoktam.



Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Ajánlott tartalom



TémanyitásTárgy: Re: Hello Stranger! - Oliver & Nadia Hello Stranger! - Oliver & Nadia I_icon_minitime

Vissza az elejére Go down

Hello Stranger! - Oliver & Nadia

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 1 oldal

Similar topics

-
» One moment - Oliver & Nadia
» Hello Stranger - Minea & Ben
» Oliver G. Dean
» Oliver Brown
» Oliver & Vanellope

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
PRISON FRPG :: Város :: Belváros :: University of Nevada-