Név:Angelica Boeing
Becenév: Angie
Kor: 26
Születése hely, idő: 1987-2- 11 / USA - Seattle
Tartózkodási hely: Las Vegas, NV
Csoport: rendőr
Anyagi háttér: Felső osztály
Szexualitás: Biszexuális
Jellem: A hazámat szolgálom. Körülbelül ennyiben lehet összefoglalni a lényeget. Ezért lehet egy milliárdos család palántájából előbb katona, majd szövetségi ügynök. És ez az ami meghatározza az egyéniségemet. Ha kell kedves vagyok, ha kell kíméletlen. De mindig ott van a szemem előtt a cél.
Panaszkodni nem szeretek. Ugyanis amikor hosszú és kemény a szolgálat, akkor eszembe jut, hogy az ellenség szolgálata sosem ér véget. Hálát adhatok a sorsnak, hogy én a jó oldalon harcolok.
Külső: Azt a tipikus "hideg szőke" fajta, ami leginkább az amerikai felső 10000-re jellemző. Azon belül is a felső ezerre. A legkedvesebb, legjátékosabb, legpajkosabb mosolyom mögött is könnyen sejthetnek valamit, ami kicsit más. A vékonyabb testalkat kapcsán mondhatnám, hogy a sok mozgás következménye. De ez csak féligazság. Legalább ennyit számít az amikor nem én mozgok, hanem a jármű amit vezetek. "Pár gyors forduló" is tuti fogyókúra.
Ha saját magam választhatok, mivel toppanok be a helyszínre, akkor nagyon kedvelem a Caterham roadstereit. Ezek a klasszikus szépségű brit sportkocsik részben azt a kort jelképezik amikor az utcai sportautó és a formaautó között még nem sok különbség volt... Részben viszont, mint oly sok Kit Car ezek is kőkemény és korszerű versenygép alapjait jelentik.
Hogy hogyan öltözöm? Ezt mindig a parancs határozza meg. Konzervatívan, vagy kurvásan. Laborköppeny. Katonai gyakorló. Nagyestélyi. Viselek sminket, és viselek ékszereket. Ahogy az a parancsban benne van. És pont az a félelmetes bennem, hogy ez a "hideg szőke" parancsra olyan kedvesen tud mosolyogni. Aki viszont egyszer tisztként magára húzta a légierő állományának uniformisát, és büszke is az egyenruhára, annak bizony élete végéig ez lesz az egyik kedvenc ruhája. A másik pedig a pilóták G ruhája.
Előtörténet: Mondják, az életünket javarészt az határozza meg, hogy az iskolában óhatatlanul kialakuló csapatok közül melyikhez tartozunk. Az Amerikai Egyesült Államoknak valamivel több mint 360 millió állampolgára van. A statisztika ekkora számoknál tökéletesen működik, így az átlag IQ 100.000. Definíció szerint. Egy átlagos 20 fős osztályban a legmagasabb IQ 126-127 körül lenne.
Ha viszont a szüleid, nagyszüleid is az intelligenciájukból gazdagodtak meg, míg az osztálytársaid szülei a profi sportból, jó esélyed van rá, hogy ki fogsz lógni az osztályból. Már akkor, ha megmaradsz egynél. Mert az USA szabad ország, és nem kötelező a kortársaiddal együtt maradni. Márpedig Washington államban is akad legalább 5 ember aki az IQ "kedvezőbb" definíciója szerint legalább 175ös IQval bír. Akit pedig ezzel ver meg a sors, gyakran már 10 éves korára egyetemista lehet.
180as IQ felett nagyon más az élet. Az iskolában nincsenek barátaid. A geekek és a nyalizógépek sem. Hiszen időd sincs megismerni őket. Az egyetemen nem néznek nőnek. Hiszen 10 évesen kerültél be. 14 éves korodra már előadást tartasz. Rosszabb esetben a mesterdiploma mellett ott a PhD cím. 18 éves korodra habilitáció, rosszabb esetben nagydoktori cím, esetleg abbahagyod a diplomák számolását.
A közösség amihez tartozol, választásod szerint nem a baráti kapcsolatokról szól. Nem is a család üzletfeleiről. Hanem a hazádról. Otthon komoly vita volt belőle, de úgy döntöttem belépek a légierő kötelékébe. 18 évesen a legfiatalabb tisztként a seregben ismét nincs sok esély randizni. Rosszabb mint az egyetem. És ha el is fogadják, hogy az "iskoláról frissen jött túlképzett tiszt is ér valamit", hát attól még sok más ember megkeseríti az életed.
Az emberek irígyelnek a vagyonod és a villám karrier miatt. De közben te irígyelheted őket, mert ők nincsenek egyedül. Ha pedig megszoktad az egyedüllétet, hát lopakodón a helyed, hiszen pszichológiailag elviseled a rádiócsendet, a magányt. Ahhoz, hogy társaságba menj, ki kell szakadnod a környezetedből. Mesterlövészek, túszmentők. Bár lehet haverkodni, de a jelentős részük NCO. Te pedig tiszt vagy, akit a bevetések után elő is léptettek. Mellesleg pilóta. Nos mondhatjuk azt, hogy én a magányosak közé tartoztam.
Az AFOSI ajánlata remek lehetőséget kínált arra, hogy kitörjek ebből a helyzetből. Legalábbis félig. El kellett mennem előbb alap rendvédelmi tréningre. A Rendőrakadémia jó volt. Ezt ugyanis nem lehetett gyorsított ütemben elvégezni. És itt végre lehettek barátaim. Igaz, a lányoknak túl "fiús" voltam. Azt hiszem, az előzmények után érthető, hogy miért nem érdekeltek a romantikus vígjátékok. Így pedig az is, hogy a srácoknak hogyan lettem inkább haver, barát, mint "csinos szőke barátnő".
Persze egyik-másik srác legalább őszinte volt. Elmondta, hogy a legtöbb férfi nem a "felettük álló" nőkre hajt. A baráti körben lévő "macsó" latin, félig latin srácok legalábbis biztosan nem. De futni, lőni velük jártam. Őszintén szólva a rendőrségi kiképzésnél kicsit idegen volt a fegyverzett.
Aztán elkerültem az akadémiáról. Tervezetten. Akiből szövettségi ügynököt csinálnak, annak nem kell végigcsinálni a járőrképzés utolsó részét is. Az adottságaimra hivatkozva bevágtak az ATFesek akadémiájára, mondván az AFOSI saját képzéséhez "túlképzett" vagyok. Itt újra kívülálló voltam. 27 hét, igazi elit képzés.
Idővel fedett ügynök lettem. És pontosan megtanultam parancsra szexuális kapcsolatot létesíteni akár valamelyik társammal, akár egy célszeméllyel. Otthon hallgattam is eleget a beosztás miatt, de végülis támogattak. Jó reklám a családnak, hogy igazi hazafi vagyok.
Jelenleg egy kaszinó tetején hasalok. És átgondolom az életem. A tervszerűsége megnyugtat, a pulzusom és a légzésem szabályos. A távcsövet már rég beállítottam a szélhez és a távolsághoz. Már látom a célpontot. Egy apró mozdulat, s a fegyver elsül. A célpont összeesik.
A tűzparancs teljesítve. Az első 10nél még éreztem, hogy megöltem egy embert. Aztán a sereg megtanított, hogy csak ügyeket és számokat lássak. És jön a következő. Ha nem a piti bűnözőkra vadászol, hanem azokra a fegyverkereskedőkre, terroristákra akik megölését elrendelte a Fehér Ház, mindig lesz következő ügy. Mindig ott van az ovális irodában a következő aláírt elnöki parancs.
Az AFOSI 4 másik szervezettel dolgozik együtt. Vegasban. Jópár nagy ügyön. És nekem kell vezetnem az akciót, mert azt mondják, a Fehér Ház krízis termében döntötték el, kiben bíznak meg ennyire.
A fedőstorym szerint betörő és luxuskurva vagyok. Ha valaki jobban utánanéz, akár bérgyilkost is beleláthat. Mire leérkezem az épület tetejéről, a liftben a fekete kezeslábast neccharisnyára, miniszoknyára és topra cseréltem. Az akció folytatódik, csak tudom, hogy eggyel kevesebb rosszfiú van az utcán. Hogy eggyel kevesebb terrorista van életben. Ezzel is nagyobb biztonságban vagyunk.
A földszintre érve szépen kisétálok a kaszinóból. Majd elindulok "haza". Menet közben elmegyek a célpont mellett. A helyi rendőrök már kiértek. Éppen azon tanakodnak, hogy került egy körözött nemzetközi terrorista Las Vegasba. Azon tanakodnak, hogy ki lőtte ki.
A szövettségi államügyész már vissza is rendelte őket. Leállította a nyomozást. A hivatalos story szerint nem mesterlövés lőtt. Hanem droneokat vetettünk be. Belföldön.
A drone amit valóban bevethettünk volna a reptéren vár. Bevetésre készen. 5 percen belül oda is megérkezik a parancs. Puskával hajtották végre a tűzparancsot, tolják vissza a madarat a hangárba.
Hamarosan találkozom a társaimmal. És pár bűnözővel akiket az információ reményében futni kell hagynom. Ők sem bilincset, sem golyót nem kapnak. Ha velük foglalkozom, a drone is maximum kamerát cipel. De tudnom kell... Las Vegasban mindenkinek van valami rejtegetni valója.
Egy kicsit hiányoznak a srácok a "rendőrakadémiáról", a futás és a mindennapi problémák. Kicsit hiányzik parancsért, jóváhagyásért szaladgálni. Hiányzik a "normális élet". De közben tudom, sokszor azért vagyok különleges, mert én már kezdem megszokni ezt a "nem normális életet".
Kezdőlap 
Tárgy: Angelica Boeing 
27.06.13 14:26
