Amikor meghallod a nevet: Las Vegas, mi jut először eszedbe? Kaszinók? Féktelen bulik? Black jack? Roulette? A lehetőségek tárháza végtelen, a kaszinók sora gazdagokat dönt mocsokba... Azonban egy valamire senki sem gondol. Miután a kaszinóban megszeded magad zöldhasúval, nem árt vigyázni a haza úton; Las Vegas sem másabb, mint a többi város. Vannak rosszfiúk és rosszlányok is, akik képesek bárkivel végezni, ha úgy tartja kedvük. Vannak drogosok és más szenvedélybetegek, akik képesek ölni is azért, hogy megkapják a napi adagjukat. Táncosnők és krupiék, akik egy szempillantás alatt elveszik mindenedet. Prostituáltak és maffiózók, akiknek már, ha csak a nevét tudod, már veszélyben vagy. Mi a közös bennük? Egy rossz mozdulat, egy alaposan át nem gondolt lépés, és máris a börtönben találják magukat, ahonnan megszökni, még senkinek sem sikerült...
Név:Phailin Shen Gao Becenév: Phai, Lora Születése hely, idő: 1989. január 21. / Kína - Peking Tartózkodási hely: Las Vegas Csoport: körözött Anyagi háttér: Felső osztály Szexualitás: Biszexuális
Ki vagyok én...?!
- Fiús lánynak tartom magam, bár első ránézésre nem ezt gondolják rólam. Egyáltalán nem vagyok cicababa. Fúj. Mindig is a srácokkal jöttem ki jobban, talán azért, mert a legtöbb korombeli lány rém idegesítő. Vagy én lennék túl maradi? Á, azt nem hinném.
- Ami az öltözködésemet illeti; baromira változó. Általában nőies darabokat hordok, de szeretem a laza ruhákat is.
- Sokszor mondják rám, hogy bunkó vagyok. De az igazság néha fáj, nem? Mindig megmondom a véleményem, nem érdekel kit hogyan sértek meg. Alapjáraton véve aránylag kedves vagyok, viszont hamar eldurran az agyam, és olyankor kő kövön nem marad.
- Szeretem mutogatni magam, és játszani mások érzésével. Nem vagyok se prosti, se szexmán, épp ellenkezőleg. Könnyen csábítok, ám engem nehezen csábítanak el.
- Nem dohányzom, nem drogozom, viszont a piát nem vetem meg. Persze mindig tudom, hogy hol a határ...bár néha nem. Egy buli nem buli szesz nélkül...
Életem, létem, világom
- 1989. január 21-én születtem Pekingben. Anyám thaiföldi, apám pedig kínai.
- Általános iskola után elvégeztem a középiskolát, de semmiképp sem akartam egyetemre menni. Mindez azért volt, mert gimiben elég rossz társaságba keveredtem. Legalábbis a tanárok gondolták így, én annyira nem, hiszen jól éreztem magam.
- 19 éves koromba úgy döntöttem, hogy elmegyek dolgozni. Nem érdekelt milyen meló lesz, csak pénz legyen. Egy hotelben lettem szobalány. Nem kellett hozzá nagy ész, és még aránylag élvezetes is volt. Egy ideig. Míg ki nem derült egy-két dolog. Lássuk csak; ~ A hotelben mindenkinek volt egy névtáblája, ám nem az igazi nevünk állt rajta. Én például Li Xiang voltam. Egyedül a tulaj tudta, hogy kik vagyunk igazából. ~ Az ott dolgozók különféle beceneveken szólították egymást, innen ragadt rám a Lora név. Hogy miért ezt kaptam, fogalmam nincs. De előszeretettel ajánlom mindenkinek azt, hogy úgy hívjon. ~ Dekoratív nők, és iszonyat jóképű fazonok dolgoztak ott. Nem véletlen... A hotelnek volt egy titka. Amit csak a dolgozók tudtak, és vállalták, hogy titokban tartják, különben kampec. A titoktartásért cserébe egész jó summát kaptunk. Nem hiába; A titok az volt, hogy akik előre foglalták le a luxuslakosztályokat, azoknak különleges meglepetésben volt általában részük. Miután bejelentkeztek, a londínerek felkísérték őket a szobájukba, majd egy szobalány is velük ment, akik welcome drinket szolgálták fel. Nos, amolyan különlegesség volt, hiszen egyik ital se nagyon tartalmaz extra erős altatót a világban, nemde? Nos, miután megkapták az italokat, azok úgy általában 20-30 perc után teljesen kiütötték az embert. Hogy ezt ellenőrizzük, a paplanokat mindig utólag kellett felvinnünk. Ki volt ez találva rendesen. Aki pedig nem fogadta volna el, azzal vártunk, míg rendelt valami kaját vagy piát, és abba tettük az altatót. De miért is volt erre szükség? - Röviden-tömören: A főnökünk kapcsolatban állt valami feketén dolgozó dokival, akinek különféle szerveket ígért. A hotelben az ártatlan áldozatok mit sem sejtettek erről, sőt, a többi vendég se sejtette, hogy mi zajlik a háttérben. Miután a főnöknek lejelentettük, hogy xy már "alszik", ő jött és intézkedett. És mi történt azokkal, akiket elvittek? - Hmmm, annyit elárulhatok, hogy nem érték meg a másnapot. A klinikán, ahol a főnökünk haverja munkálkodott, megvizsgálták a "donorokat", és akik megfeleltek, azokat vitték és tovább...akik viszont nem voltak egészségesek, azokat megölték. Hát nehogy már megtudják mik történnek, illetve történtek.
Teltek-múltak az évek, míg egy nap megjelent a rendőrség, és a főnököt kereste. Minden munkás próbált úgy tenni, mint akik nem tudnak semmiről, ám kiderült, hogy az egyik kirúgott csajszi árult be minket. Mindannyian a főnök bűntársai voltunk ugyebár, így hát menekültünk is...ha nem is feltűnően. Egy gyors átváltozás külsőleg, egy repülőjegy Vegasba. Hála a jó égnek, hogy senki nem tudja az eredeti nevem. Li Xiangot kereshetik egy jóideg, hah. És miért pont Vegas? - Pont olyan pörgős város, mint amilyenre vágyom. És talán még a rendőrség se köröz. Vagy talán mégis?
do you know who i am?
Admin
Admin
Tárgy: Re: Phailin Shen Gao 07.03.14 23:23
Phailin Shen Gao!
Azt kell, hogy mondjam Lora nagyon tetszett a történeted! Eltért az átlagostól, kreatív és egyedi volt. Mindent rendben találtam benne ezért; elfogadom! Üdvözöllek az oldalon Lora! Kérlek foglalj avit, utána pedig már csak annyi dolgod van, hogy felavasd a játékteret!