Az talán most az egyetlen esélyem. Barátok vagyunk már mióta is? Túl régóta. Ennyi szívesség szerintem még bőven beleférne. Nem nagy kérés… Mármint lényegében az, de nem kell semmiben sem felelősséget vállalni, nem követelnék tőle gyerektartást, vagy bármi mást, mindössze csak a spermájára van szükségem, hogy gyerekem lehessen.
- Leszbikus vagyok és ugye a nőktől nem tudok teherbe esni, de a mesterséges megtermékenyítés többe kerül, mint tízezer dollár és az sem garantált, hogy az első kezelés sikeres lesz, szóval lehet, hogy többre lenne szükségem, de mégis honnan szednék én annyi pénzt? Na meg miért akarnék teherbe esni mesterségesen, ha természetesen is lehet? – Léptem be az orvosi szobába, ahol Stephen éppen pihent és meg sem vártam, hogy szóhoz jusson, hadarni kezdtem a kis szövegemet, amit alaposan gyakorolgattam otthon a tükör előtt.
- Én sem leszek már fiatalabb, de szerintem a testem most készen állna arra, hogy kihordjak egy kisbabát. – Nem akarok negyven éves koromig várni, mert ha hatvan éves leszek, akkor a gyerekem húsz éves lenne és nem akarok én lenni a gáz szülő a többi közül, aki már olyan öreg, hogy azt gondolják nem az anyja vagyok, hanem a nagyija.
- Szóval mit szólsz hozzá? Nem kellene, hogy csókolózzunk, vagy bármi romantikus dolgot művelni egymással, sőt akár felőlem teljesen sötétben is csinálhatnánk. Csak megmásználak és ennyi. – Igen, pontosan szexet kínáltam neki annak tudtában, hogy van barátnője, de ha a kicsi örökölné a génjeit és hozzá adódnak az én génjeim is, az egy csodálatos gén mix lenne, egy tökéletes csecsemő büszke szülei lehetnénk.

Izgultam, ezért talán egy egészen kicsit hadartam is miközben beszéltem. Mi van, ha nemet fog mondani? Szépen fogalmazva Stephen az első a listámon, akinek meg szeretném kaparintani a spermáját. Szerintem érthető okok végett. Jó képű férfi, remek génekkel rendelkezik és még a fejében sem káposztalé folyik, kell ennél több ok?
- Persze. – Aztán, ahogyan ismét rákérdezett válaszol bólintottam egyet. Szinte lélegzet visszafojtva vártam, hogy mit akar nekem ezután mondani, hogy én már kiteregettem előtte a lapjaimat.
- Nem kösz, semmit sem kérek, leszámítva egyetlen egy dolgot. – Sosem hittem, hogy ennyire rá leszek szorulva az életben egy férfi segítségére, sőt azt sem gondoltam volna, hogy valaha is olyan közelségbe fogok kerülni egy hímvesszővel, mint ahogyan most szeretnék.
- Ha nem tőled akarnék gyereket, akkor szerinted mire volt jó az iménti monológom? – Elhiszem, hogy megleptem ezzel, sőt sokkoltam is. Valójában, ha a helyében lennék most, akkor én csak pislognék, és nem hinném, hogy szóhoz tudnék jutni jó néhány hosszú percig.
- Mindig ennyi kérdést teszel fel, ha egy nő határozottan kijelenti, hogy le akar veled feküdni? – Gondolom neki a szex eddig csak az élvezetről szólt és nem pedig arról, hogy végül egy csecsemő a következménye.
- Teljesen komoly! Miért nehezedre esne velem lefeküdni? Remélhetőleg már az első alkalomkor sikerrel járnánk, de ha mégsem akkor többet próbálkoznánk. – Én már mindent kiterveltem előre, már csak az kell, hogy rábólintson.
- Ez számodra semmiféle következményekkel sem járna, ha nem szeretnéd. Az pedig egészen biztos, hogy nem foglak zaklatni a gyerektartásért. – Megtehetném, hogy lefekszem egy vadidegennel is, de nem akarom, hogy azt sem tudjam, hogy kitől van a gyerekem. Minden szempontból Stephen a legjobb választás, feltéve ha nem tart teljesen őrültnek, hogy most ezzel hozakodtam elő.

- Ó, ne már! – Ez kezd nagyon is úgy hangzani, mint egy visszautasítás. Mit kellene tennem? Elhívni bulizni, majd leitatni, hogy mégis csak le akarjon feküdni velem, akkor talán figyelmen kívül tudja hagyni, hogy mégis csak leszbikus vagyok és már évek óta ápolunk barátságot egymással.
- Ebben a dologban neked nem állnod kellene, hanem feküdnöd. – Ennél határozottabban már nem is bírtam volna mondani.
- Lehetsz felül is, vagy akár alul, ahogy neked megfelelne. – Nem lennék válogatós, hogy ha a pózokról van szó, nekem mindegy, hogy hogyan akar velem lefeküdni, csak egyezzen bele végre. Elvégre a lényeg az, hogy a következménye egy aranyos kis csecsemő legyen.
- Nem kell ahhoz semmiféle vonzódás, hogy a spermád megtermékenyítsen. – Minek is kellene ezt egy orvosnak magyaráznom? Biztosan részt vett már néhány felvilágosító órán és pontosan tudja, hogy minek és hol kell lennie ahhoz, hogy kilenc hónap múlva őrjöngjek a szülési fájdalmaimtól.
- Nem kell csókolóznunk, vagy bármiféle romantikus dolgot művelnünk közben. Egyszerűen csak levetkőznünk, majd neked azt kellene tenned, amihez egyébként is értesz. – Eddig hány nővel is feküdt le élete során? Felesleges is lenne a számolgatás, talán addig el sem tudok számolni. Na és mi van, ha már van a nagyvilágban néhány porontya? Sosem lehet tudni alapon.
- Még semmit, de talán néhány hormon nem fog ártani, ha úgy döntenél, hogy használhatom azt a bizonyos testrészedet, amire nagyon is szükségem lenne. – Már mindent tudok, mindennek utána jártam, pusztán csak meg kell találnom azt a férfit, aki hajlandó nekem gyereket csinálni.
- Sosem kérnék tőled pénzt. Egy kezelés csak már úgy tízezer dollár körül mozog és nincs arra semmi garancia, hogy az első sikeres lesz, szóval ahány kezelésen kellene részt vennem, amíg teherbe nem esek, és addig kellene kezelésenként leperkálnom egy tízezret. - Közöltem vele sóhajtva azt a hírt, ami végül is oda vezetett, hogy azt akarjam, hogy testi kontaktus során essek teherbe.

Tudom, hogy váratlanul érte, hiszen még nem is beszéltem vele arról, hogy esetleg gyereket szeretnék, de csak azért nem, mert biztos akartam benne lenni. Most pedig biztos vagyok a dolgomban, ezért is zúdítottam rá hirtelen mindent, ahelyett, hogy szép lassan adagoltam volna be az infót neki. A vártnál jobban lehidalt a hírtől, pedig lényegében csak arra kértem, hogy feküdjön le velem, mert szükségem van a spermájához ahhoz, hogy megfoganjon bennem egy gyerek, egy kis bőgő masina, aki nagyon sokáig nem hagyna aludni éjszakánként, de mégis ez a legnagyobb vágyam.
- Most attól érzed magad feszélyezve, hogy leszbikus vagyok és még sosem voltam férfival ezért technikai értelemben szűznek számítok ilyen téren? Hidd el mindent jól átgondoltam, és ha a célom érdekében le kell feküdnöm legalább egy hím nemű egyeddel, akkor szeretném, ha azaz egyed te lennél. – Stephen lenne az első választásom, de még benne van a pakliban Graham is, de úgy gondoltam, hogy Graham még tőle is ragaszkodóbb természetű és mégis csak a társam a mentőkocsiban, szóval kissé bizarr lenne, ha keverném a munkát a magánéletemmel.
- Bizarr, ha azt mondom, hogy annak ellenére, hogy a női nemhez vonzódok, mégis szeretném, ha a gyerekem természetes módon foganna? Nem akarom neki később azt mondani, hogy egy lombikból származik, mikor azután kezdene el érdeklődni, hogy hogyan született. – Szerintem nagyon is logikus az érvelésem, viszont meg tudom érteni őt is, gondolom úgy tervezte, hogy majd felesége lesz és csak azután lesznek gyerekei, egy olyan nőtől, akit szeret.
- Igaz. Ezt nem csak úgy hirtelen felindulásból döntöttem el. – Szóval, ha rábólintana, és végre bele vágnánk a mi kis projektünkbe, akkor nem fogok visszatáncolni.
- Szóval, ez azt jelenti, hogy határozottan nem mondasz nekem nemet, mindössze kérsz egy kis gondolkozási időt? – Reménykedve néztem rá, még ha nagyon is jól tudtam, hogy amit kérek tőle az bizony nem kis dolog.

- Azért csak tisztázni szeretném, hogy nem feküdnék le veled most azonnal, hiszen nem mindegy, hogy mikor csináljuk. Tudod, vannak bizonyos napok a nők életében, mikor fogékonyabbak arra, hogy teherbe essenek. – Biztosan Stephen is tudja, hogy mi azaz ovuláció hiszen orvos, habár nem a szakterülete a nőgyógyászat, de mégis sejtheti, hogy miről van szó.
- Ha feszélyezné, akkor biztosan nem működne a kapcsolat, ha valaki pedig velem akarna lenni, akkor velem lesz úgy is, hogy lesz egy gyerek az életemben. – Mert miért ne szülhetne egy leszbikus nő is? Nem kell mindenkinek árvaházból örökbe fogadni csak azért, mert a saját neméhez vonzódik, pontosan úgy, ahogyan a melegek is fogadhatnak fel béranyát.
- Kapd be! – Ez azért tényleg bántó volt. – Ez egészen úgy hangzott, mintha elleneznéd azt, hogy a leszbikus nőknek legyen családjuk, mert az nem normális, ha a gyereknek két anyja van. – Mondtam már, hogy néha tud pöcs is lenni? De szerencséjére egy jóképű pöcs, és pontosan tőle lenne szükségem azokra a bizonyos kis fehér úszókra.
- Erre vágyok, olyan nehéz megértened, hogy erre vágyok mindennél jobban? – Ezért attól sem riadok vissza, hogy egyedül neveljem fel a gyerekemet, persze idővel talán majd lesz partnerem, de tényleg anya szeretnék lenni.
- Nem kérhetem, hogy mondj le róla, elvégre a szülői kötelességeid jogilag téged is köteleznének, de ettől függetlenül én téged semmire sem kényszerítenélek rá. – Hangosan felsóhajtottam.
- Szóval, annyiszor látogathatod meg a kis bőgő masinát amennyiszer csak akarod, sőt az is megoldható lenne, hogy néhány napig nálad legyen mikor nagyobb lesz, persze ha te is ezt akarnád. – Minden csak rajta múlik, az pedig biztos, hogy én nem fogom eltiltani a közös gyerekünktől.
- Vanessa egy picsa, sosem kedveltem, szerinted érdekelne, hogy mit szólna hozzá? Engem inkább az foglalkoztatna, hogy mégis miért vagy még mindig vele? Már olyan régóta bizonytalan vagy, szerintem sosem fogod elvenni feleségül, csak még nem volt bátorságod lapátra tenni, túlságosan megszoktad már ahhoz, hogy egyszerűen meg tudj tőle válni. – Az már biztos, hogy ez a kapcsolat számára már semmi boldogságot nem okoz, akkor mégis miért van még vele együtt? Fel nem tudom fogni.

- Ezek szerint hajlasz arra, hogy bele menj, csak az egyetlen kritériumod az, hogy akkor akarsz velem lefeküdni, mikor kedved van? – Remélem, hogy nem számít semmi romantikus légyottra. Nem lesz benne semmi romantika, mindössze csak a kötelességét kell elvégeznie. Végül is, hogy ha csak ezen múlik, akkor hatalmas idióta lennék, ha nem bólintanék erre rá. Persze estek nők már teherbe akkor is, mikor nem azok a bizonyos napok voltak, akkor nekem is sikerülni fog, igaz? Addig próbálkozunk, míg két csík fog lenni a terhességi tesztecskén.
- Mi vagy te? Valami leszbikus szakértő? – Nem számítottam arra, hogy ki fog oktatni. Lényegében nem is tudom, hogy mire számítottam, de a ledöbbent arca látványában biztos voltam és félig meddig azt hittem, hogy miután vázolom neki a helyzetet úgy fog dönteni, hogy neki nem kell gyerek, vagyis ha kellene is neki, akkor sem tőlem.
- Mégis mennyi gondolkozási időre van szükséged? – Azért mégis valamilyen szinten jó lenne tudni, hogy mikor is fogok választ kapni erre a fontos kérdésemre, de nem akarom, hogy úgy érezze, hogy sürgetném, még akkor is, hogy ha képes lennék most azonnal oda menni hozzá és elkezdeni vetkőztetni. Azért gondolom, hogy mennyire meglepődne azon, hogy ha elkezdeném lefelé húzni a nadrágját és közölni vele, hogy most indul a közös kis projektünk.
- Most ugye nem engem picsáztál le? – Mert a mostani barátnőjét tartom picsának, ha pedig hozzá akarna hasonlítani, akkor megtudná, hogy mennyire vagyok képes picsaként viselkedni.
- Akkor most hagyjalak magadra, hogy tudj gondolkozni? De még lenne néhány részlet, amit le kellene tisztáznunk, ha esetleg úgy döntenél, hogy akarod ezt az egészet. Tényleg nem akarom, hogy bármit is kényszerből tegyél meg, ha nem mennél bele, akkor is szeretni fogom azt a hülye fejedet, de egy ideig biztosan dühös lennék rád. – Mindezt bájosan mosolyogva közöltem vele. Nem szeretném, hogy ez a csináljuk együtt a gyerek projektet dolog a barátságunk közé álljon, vagy, hogy ezért elveszítsem.

Tényleg fura lennék? A minap megkaptam ezt a jelzőt. Ebben pedig az a pláne, hogy egy olyan személytől, akit viszonylag alig ismerek, ezért honnan is tudhatná, hogy én milyen is vagyok valójában? Nézzük csak... Mi is a fura definíciója? Egyáltalán ez bóknak, vagy sértésnek számít? Jelentheti azt is, hogy különleges vagyok, eltérő a többiektől, egyedi egyéniség, de lényegében azt is, hogy teljesen kattant vagyok, s távol állok a "normális" szócska jelentésétől. Ebben az esetben a helyzetünket nézve biztosan Ő is furának hihet, hiszen milyen meredek, szinte már őrültnek tűnő ötlettel hozakodtam elő? De Stephen már ismer annyira, hogy tudja rólam, hogy nem vagyok őrült, mármint a szó valódi jelentése szerint nem, de most mégis ezzel a gyerektémával hozakodtam elő.
- Lényegében mindegy, csak jussunk már el ahhoz a részhez, mikor már tényleg próbálkozunk. - Minél hamarabb teherbe szeretnék esni, de nem azért, mert attól tartok, hogy meggondolnám magam. Akarom azt a gyereket a lehető leghamarabb. Aztán pedig utálhatom magam, hogy milyen hordó nagyságúra nőttem, de még ezt is képes lennék elviselni, ha kilenc hónap múlva már könnyes szemekkel nézhetek a kis csöppségre.
- Én készen állok, és a csípőm is ideális egy gyerek kihordásához. - Mutattam magamra, hogy fizikailag minden rendben van velem, hogy anya legyek, sőt ezt még a nőgyógyászom is tudná igazolni. Mindennek utána jártam már, aminek ilyenkor szükséges.
- Oké, megpróbállak nem sürgetni. - Adok neki haladékot a gondolkozáshoz, de azért az óra mégis csak ketyeg, ha pedig egy hét után sem kapok kérdést a válaszomra, akkor természetes, hogy utána fogok érdeklődni, hogy hogyan döntött, vagy, hogy döntött-e már egyáltalán a gyerek kérdésben.
- Szóval picsa vagyok csak azért, mert nem bírom a mostani barátnődet és nem is értem, hogy miért pazarlod még mindig rá a drága idődet? - Egyszerűen képtelen vagyok ezt megérteni. Ez már régen nem szerelem, akkor mégis mi lenne? Megszokás? Inkább. Ha pedig nem olyan tökös ahhoz, hogy végre kidobja csak szólnia kellene, szívesen megtenném helyette. Sőt, én lennék a legboldogabb, ha ezt megtehetném.
- Például meg kellene húznunk azokat a bizonyos határokat... - Megköszörültem torkomat, de csak azért mert próbáltam időt nyerni ahhoz, hogy magamban megfogalmazzam viszonylag finomabb verzióban azt, amit most közölni szeretnék neki.
- Nem arról van szó, amit feltételezel. - Alsó ajkamba kellett harapnom ahhoz, hogy ne nevessek fel hangosan, helyette inkább halkan kuncogtam.
- Azért azt mégis csak le kellene tisztáznunk, hogy mit lehet és mit nem szex közben, nem gondolod? - Hiszen nem az élvezeté lesz a főszerep, hanem a remélhetőleg kilenc hónapig tartó várakozásé.
- Utána jártam és ragaszkodok ahhoz, hogy én legyek alul, hiszen úgy könnyebben teherbe lehet esni. - Szóval egy csomó póz kilőve, na nem mintha végig akartam volna vele az összeset próbálni, na tessék, egy vagyok azon kevés nő nemű egyed közül, aki ezt nem szeretné vele kipróbálni, de nem aggódok, biztosan vannak jelentkezők akik az egész káma szutrát bevállalják vele.

Blablabla... Valójában a barátnője téma nagyon is hidegen hagy, vagyis gondolom azért fog többet eltöprengeni az ajánlatomon mert most jelenleg nem egyedülálló és van némi beleszólása a barátnőjének abban, hogy Stephen hová spricceli a szeretetet. Ch, sokkal könnyebb lenne, hogy ha csak úgy simán dobná a csajt, szerintem ez már csak megszokás nem szerelem, főleg, hogy már hűséges sem tudott maradni, de nem is csoda, mikor a közelében van egy bombázó szőkeség.
- Barátok vagyunk és úgy vélem, hogy már csak ezért is meg kell húzni azokat a bizonyos határokat. - Főleg úgy, hogy én egyáltalán nem vonzódok a férfi nemhez. Nekem csak arra a bizonyos tesztrészére van szükségem, amitől teherbe lehet esni. Többre nem vágynék, többet nem is akarnék tőle. Durván kimondva nekem csak a spermájára van szükségem, mert úgy hiszem, hogy kettőnk génállományából születhetne a legcsodálatosabb csecsemő. Habár ugye mindenki szerint a saját gyereke a legszebb, alig várom azt az időszakot, hogy már én is ezt megtapasztaljam.
- Egyáltalán nem erre gondoltam. - Nevetve csóváltam meg fejemet. Sőt, erre még egyáltalán nem is gondoltam, valahogy nem feltételeztem volna róla, hogy ezt művelné a nőkkel szex közben. Habár biztosan jó szerető és szenvedélyes szex közben és olyan tapasztalatai vannak már benne... Pedig nem az lenne a fő szempont, hogy élvezzem, amit velem művel, hanem hogy teherbe essek tőle, de ettől még biztosan élvezetes is lenne.
- Felkészült szerettem volna lenni abban az esetben, ha rábólintanál. Nem foglak idegesíteni vele, ígérem. - Persze most sok mindent képes lennék megígérni neki csak hogy végre hajlandó legyen bele vágni ebbe a projektbe.
- Hogy mi? Ezek szerint feleslegesen koptattam idáig a számat, mert meggyőzőbb lettem volna, ha szavak helyett egyből vetkőzni kezdtem volna? - Ezzel pedig eléggé megleptem volna, tekintve hogy barátok vagyunk és még nem volt dolgom férfival.
- Én csak azt szeretném, hogy ez egyikünknek se legyen kínos. A meztelenkedés része az nem izgat, hanem inkább az, hogy azután mit kezdenél velem. - Tudom milyen testi kapcsolat kell ahhoz, hogy a végeredménye gyerek legyen, csak hát még olyanban sosem volt részem.

Nézzük csak: mennyi opcióim is van arra, hogy olyan nőként gyerekem legyen, aki a saját neméhez vonzódik? Nos... Az első talán az örökbe fogadás, de az túl sok jogi macerát von maga után, na meg talán évekig is kell várnom arra, hogy örökbe tudjak fogadni. A második az pedig a mesterséges megtermékenyítés, ami baszottul drága és egy kezelés sem garantálja, hogy teherbe is fogok esni, na meg rengeteg mindent be kell szednem hozzá, nem is beszélve a hormon tartalmú injekciókról, amiket magamba kellene szurkálnom napi szinten. Szóval a harmadik lehetőség a legreálisabb. Keresni egy megbízható, jó génállománnyal rendelkező férfit, akit ráveszek arra, hogy ejtsen teherbe, mindössze ennyi az egész, persze ez elméletben sokkal egyszerűbb, mint a valóságban. Lehet, hogy akar gyereket, de mondjuk attól a nőtől, akivel le akarná élni az életét. Különben is, miért is tenne meg nekem ekkora szívességet? Az egy dolog, hogy már régóta barátok vagyunk, de tényleg nagy dolog az, amit kérni akarok tőle.
- Az már biztos, hogy kínos lenne és zavarban lennénk, de talán csak az elsőnél. - Ezzel egy kicsit arra akartam célozni, hogy nem csak egyszer fogunk ágyba bújni, hiszen nem garantált az sem, hogy már az első alkalom során teherbe esek, szóval talán többször is elő kell, hogy forduljon, hogy közelről ismerkedünk egymással.
- Bocs, tényleg nem az volt a célom, hogy megfájdítsam a fejedet. - Egyhangúan vontam meg vállaimat, mert hiába is próbálok optimistán hozzáállni a dolgokhoz, látszik rajta, hogy ezen el kell gondolkoznia. Végül is, meg tudom érteni, ez neki is nagy döntés, nem csak nekem.
- Rendben. - Nem ígértem neki semmit sem, pusztán rábólintottam. Igyekezni fogok a nap huszonnégy órájában nem csak erre a témára gondolni, de azért mégis csak ez az, ami mostanában a legjobban foglalkoztat.
- Nyugi szépfiú, te vagy az első jelölt a listámon. - Pimaszul rámosolyogtam, majd vettem a lapot és leléptem, ha már ilyen szépen kitett az orvosi szobából.