Amikor meghallod a nevet: Las Vegas, mi jut először eszedbe? Kaszinók? Féktelen bulik? Black jack? Roulette? A lehetőségek tárháza végtelen, a kaszinók sora gazdagokat dönt mocsokba... Azonban egy valamire senki sem gondol. Miután a kaszinóban megszeded magad zöldhasúval, nem árt vigyázni a haza úton; Las Vegas sem másabb, mint a többi város. Vannak rosszfiúk és rosszlányok is, akik képesek bárkivel végezni, ha úgy tartja kedvük. Vannak drogosok és más szenvedélybetegek, akik képesek ölni is azért, hogy megkapják a napi adagjukat. Táncosnők és krupiék, akik egy szempillantás alatt elveszik mindenedet. Prostituáltak és maffiózók, akiknek már, ha csak a nevét tudod, már veszélyben vagy. Mi a közös bennük? Egy rossz mozdulat, egy alaposan át nem gondolt lépés, és máris a börtönben találják magukat, ahonnan megszökni, még senkinek sem sikerült...
I don't think I'm ready for the cliché speach, I'm tired
Név: Lake Devon Laitinen Becenév: Lake, L Születése hely, idõ: 2000. 05.04-Richardson,Texas,USA Szeretett személyek: Aiden Laitinen-édesapa, 45 éves, nőgyógyász Phillip Laitinen - báty, 22 éves, jelenleg börtönben súlyos testi sértésért Tartózkodási hely: Las Vegas Csoport: Oktatás Foglalkozás: Diák Szexualitás: Pánszexuális Avatar alany: Hunter Schafer
Ki vagyok én...?!
Százhetvenhárom centi magas vagyok, hozzá pedig mindössze ötvenöt kiló. Monstrumnak érzem magam pálcika lábakon tizenhárom éves korom óta. Olyan fehér vagyok, hogy bátran befogadhatnám a falat a családban, színre úgyis hasonlítunk, hajam szinte fehér kivéve azokat az eseteket, mikor mindenféle kimosható hajfestékkel kenem össze. Le sem tudnám tagadni, hogy apukám skandináv, maga vagyok a hómező. Szeretek sminkelni, minél furcsább és élénkebb a végeredmény annál jobb, de azért még a természetesség híve vagyok, nem kell aggódni. Kit ámítok? A tökéletes b kosaras melleim-mindösssze b és ez rendkívül szomorú- egy igazán kedves plasztikai sebész kezének munkáját dicsérik, de legalább szeretem őket. Nem szeretem a csontos vállamat, a hosszú lábamat és a keskeny csípőmet, ami olyan bután tud kinézni hosszú szoknyában. Lebuktam mi? Okey-dokey-yo igazából fiú vagyok, nagy szám, meg a szám is nagy. Kompenzálok és kompenzálok és kompenzálok, pasztellrózsaszín álom vagyok, de közben van egy egészen kellemetlen titkom a lábaim között és ez eléggé meghatározza a személyiségemet is. Bizalmatlan vagyok az emberekkel, gyakran félek is tőlük, ezért vagyok néha harsány, túlságosan vicces vagy beszédesebb az átlagnál. Vágyom rá, hogy szeressenek, de rettegek tőle, hogy ténylegesen megismerhessenek. Hülye dolog elfogadásra vágyni, ha a közeged azt sem tudja mit kellene elfogadni, így inkább titkolózom.
Életem, létem, világom
-Kérhetünk vádalkut, de talán annak is csak annyi értelme van, mint felnyergelni egy mopszot-jelenti ki az ügyvéd és sokkal komolyabbnak tűnik, mint amilyen ez a hasonlat volt. Tudom, hogy nem ájul el az örömtől, hogy velünk kell dolgoznia, valószínűleg csak azért van itt, mert apámnak tesz szívességet, meg persze a pénz sem kifejezetten mellékes. -De azért mindent meg kell próbálni, nem?-pislogok rá feketére festett szempilláim alól, mint egy szomorú kutyakölyök, hátha ezzel elérek valamit közben pedig a bátyámra sandítok, aki csak úgy gubbaszt a széken. Nem tudtam eldönteni, hogy kétségbeesett volt inkább vagy dühös, mert semmi nem látszott az arcán az elfojtott agresszión kívül, ami valljuk nem volt a legjobb ómen, ha azt akarjuk bebizonyítani a bírónak, hogy Lip igazi pacifista. -Hagyd csak, L, látod, hogy nem érti-morogja és a szemeit forgatja. Nem egy szimpatikus fazon ebben az állapotában az fix. -Mit kellene jobban figyelembe vennem, Mr. Laitien?-emeli rá tekintetét az ügyvéd, akinek kimondhatatlan cseh neve és tökéletesen álló kackiás kis bajusza van. Valahol egy kicsit groteszk egy hozzá hasonló embertől várni a megváltást vannak olyan esetek viszont, mikor a röhejes külső nagy szakértelmet rejt. -Gondolom nincs egy transznemű húga-vonja fel a szemöldökét kérdően, mire az ügyvéd megrázza a fejét- és a nem létező transznemű húgát nem csesztetik a gyökerek az iskolában. Szóval rohadtul nem ért semmit. Nem mondom, hogy nem értékeltem, amit Lip tett értem, mert tényleg kedves volt tőle és sosem néztem ki belőle,de azért úgy megverni valakit, hogy kis híján elveszítse a látását a fél szemére kicsit túlzás volt. Bár elégedett is lehetnék, mert valamilyen szinten elfogadta azt, aki vagyok és életében először nevezett a húgának, akkor és ott, mégha valakinek be is törte az orrát közben és ez a kettőnk kapcsolatában valamilyen bizarr módon egy szép pillanat volt. -Nézzék, ha ragaszkodnak hozzá örömmel felhozom Lake transzneműségét, de egyelőre nem tudom, hogy ezzel jót teszünk magunknak vagy éppen rosszat. Utána kell járnom alaposan, hogy mennyire elfogadó a bírónk, nehogy egy transzfóbot próbáljunk meggyőzni. Ez volt a legrosszabb az egészben? Éppen ezért nem akartam, hogy rájöjjenek mi is vagyok igazából, ezért volt a szoknya, a rózsaszín blúz és a smink, a csillám a szemhéjamon. Azt akartam, hogy ordítson rólam, hogy mindenki lássa, lány vagyok, ezen gondolkodniuk sem kell. Nem tudom akartam-e, hogy kiderüljön az esküdtszék előtt, talán még akkor sem, ha tényleg segített volna a malmunkra hajtani a vizet. -Szarok rá-vonja meg a vállát idegesen a bátyám- ha transzfób a bíró, magam fogom neki megmondani, hogy bekaphatja azt a vaskos... -Phillip...-szólok rá majdnem ugyanazzal a hanglejtéssel, amivel anya tenné, ha még itt lenne és nem lépett volna le valami fiatalabb pasival évekkel ezelőtt, mikor megkezdtem az átalakulást. -A tiedet is nyugodtan bekaphatja, kibaszott vikingek vagyunk és nem alázkodunk meg-morogja, majd feláll és ki is viharzik. Ha ez most egy rajzfilm lenne valószínűleg még kondenzcsíkot is húzott volna maga után. -Baszki...-sóhajtottam a cipőmnek, kicsit olyan volt a jelenet, mintha épp a fejemre dőlne lakás mindenestül és én csak ülni tudnék ott, mint szélesszájú kis béka kövön és tátogni nagyokat. -Beszélne a bátyjával annak érdekében, hogy megértse, ez a viselkedés nem vet jó fényt rá? Bólogatok és magamban azt gondolom,nem lesz könnyű dolgom vele. Az ominózus verekedés óta egyre idegesebb, mióta meg rendőrségi ügy lett belőle, egyenesen tombol, leragadt Ragnaröknél és azóta nem mozdult agyilag semerre. -Őszintén...mennyi esélyünk van?-kérdezem és igazából nem nagyon reménykedem semmiben, de nem mondom, hogy sírnék, ha azt mondaná akár még sikerünk is lehet. -Nem túl sok, sajnos nem túl sok-ismeri be, én pedig sóhajtva bólogatok, mert...ha lottóznék, édes istenem, de sokat nyerhetnék.
do you know who i am?
Vendég
Vendég
Tárgy: Re: Lake Laitinen 08.08.19 19:11
Elfogadva!
Kedves Lake! Először is bocsánat, hogy még csak most írom meg az elfogadódat, de eléggé el vagyok havazva, Lynának pedig családi dolgai adódtak. De most már itt vagyok és írom a lényeget. Igazán érdekes és meglepő volt a lapodat olvasni. Nagyon örülök, hogy elolvashattalak. Viszont nem akarom méginkább rabolni az idődet, szóval futás foglalni és játszani