Mona & Liam

Körülbelül egy hete tárgyaltam Monával a F.B.I. nevében. Bevallom nem volt egyáltalán ínyemre, hogy pont Őt kell azok közé a vadállatok közé beküldenem. Persze megismétlem, nem kételkedem a profizmusában, de akkor is... Nem tetszik ez  nekem. Az irodában való lázadásom a főnökömnek sem tetszett igazán. Állítása szerint nem én fogom eldönteni, hogy kit alkalmazzon és kivel kössön szerződést az F.B.I. A válaszomra, hogy de nekem kell megvédenem és az én lelkemen szárad majd ha valami baja esik csak annyit kaptam, idézem : "Forbes, tudta mire vállalkozik amikor ügynöknek áltt." Igen tudtam, de ez valahogy más. Felelősséget érzek iránta, még ha Ő igen csak ellenséges velem szemben. Persze teljesen érthető azok után, hogy mennyire félreértettük egymást a legutóbbi vacsoránál. Természetesen szívesen szívesen tekintettem volna arra a vacsorára több ként. És látszólag Ő többre is számított. Egyszerűen csak nem akartam megijeszteni azzal, hogy azonnal randizni hívom és el akarom csábítani.... Hát Liam  nem jött be... Ezért is értem, hogy miért dühös rám. De kötelességemnek tartom, hogy kiengeszteljem és nem nyugszom, amíg nem érem el, hogy megenyhüljön. Bár ahogy elnéztem, nem lesz egyszerű dolgom, az biztos. Mert Ő szigorúan, csak ügyfél ként tekint rám. Legalább is eddig ezt mutatja.
A hosszú munkahét után, ideje kikapcsolódni. Leváltani az öltönyt, sportruházatra, az iroda fület szagát, friss levegőre. A reggel egy gyors kávéval kezdtem, aztán edző cipőt húztam és a közelben lévő parkba indultam futni. Imádok sportolni a jó levegőn és nem mellesleg jót tesz a kondíciómnak is, ami elengedhetetlen a munkámhoz. A délelőttöm nagyábol ezzel is telt el. Ezt követte egy gyors ebéd a kedvenc kifőzdében... Isteni a kínai kajájuk. Ezek után feladtam néhány postát és hazarohantam. Először csak olvasással akartam tölteni a délutánt de aztán mégis úgy döntöttem, hogy elmegyek a kedvenc water parkomba. Kicsit rádolgozom a mai edzésre. Persze kikapcsolódásnak sem az utolsó.
A fedett medencéjük nem volt teljesen tele. Csak a szokásos arcokat láttam egyet kivéve. Nem is arc volt inkább egy tökéletes alak, ahogy a medence túloldalán ugrott a deszkáról a vízbe. Csobánássa szinte hullámokat sem gerjesztett a vízben, annyira kecses volt. Kiültem a medence szélére a lábamat a vízbe lógatva és vártam. Vártam amíg a kecses alak átússza a medencét és fel nem bukkan.
- Igazán grandiózus mutatvány volt. - szólaltam meg amint felbukkant mellettem a medence szélénél. - Nem is tudtam, hogy szeret úszni?! - mosolyodtam el kedvesen.  

@

Liam & Mona

Mona & Liam

Szeretek ide járni... Imádom a vizet és edzésnek sem utolsó egy kiadós úszás. Már gyerekként is imádtam a vizet, sőt több érmet is nyertem, gyorsváltón és egyéb ilyesmin. Bár egy idő után ott kellett hagynom az úszóiskolát. Pontosabban akkor mikor apám cégénél leépítésék voltak és felmondást kapott. A szüleim nem tudták fizetni az úszóiskolát és ily módon le kellet tegyek arról, hogy olimpiai bajnok legyek. A jobb úszók közé tartoztam ezért nem volt kizárt, hogy többre vittem volna sokkal többre... Aztán mégis "zsaru" lettem. Szó se róla szeretem a munkám, de nem ez volt az álmom, be kell valljam. Sima járőr rendőr ként kezdtem, de aztán valahogy többre vágytam. Úgy éreztem én többre vagyok hivatott, mint hogy a családi vitákat megoldjam. Képezni kezdtem magam. Iskolába járni a kezdők közé. Senki ne kérdezze, hogy sikerül a munka mellett tanulnom is. Ügyeletben és a járőrkocsiban tanultam. Nem hagyhattam ott a munkát, mert már saját albérletem volt és azt valamiből fen kellett tartanom, és nem mellesleg a tanulmányaim sem ingyen voltak. Aztán mégis összejött. És most itt vagyok egy kielégítő fizetéssel, saját házzal,saját kocsival. Csak vittem valamire. Mondjuk ami a munkát illeti persze. A párkapcsolat már más kérdés. Nők mindig vannak, de egy sem olyan akivel leélném az életem. Mostanában pedig szingli ként nyomulok. Nem tudom egyáltalán beleférne-e az életembe most egy kapcsolat. Persze ezt csak akkor tudnám megmondani, ha lenne... "-Mondjuk van az a nő, akiért megpróbálnám" - Pislogtam még mindig a vizalat sikló, áramvonalas testre, ahogy felém közeledik, majd kecsesen akár egy tengeri szirén felbukkan mellettem a víz alól. Szerintem tisztában sincs vele ez a nő, hogy mennyire kellemes látvány egy férfinek. Természetesen a külseje ami először odavonzza a tekintettet, de nem mellékesek a belső értékei sem. Igaz, hogy szinte nem is ismerem, de egyet tudok, magabiztos és tudja mit akar. Számomra vonzó, hogy Őt meghódítani kihívás. Nem adja magát könnyen és ragaszkodik az elveihez. De még fogalma sincs kivel kezdett. Betegesen kitartó tudok lenni. És addig nem nyugszom még meg nem kapom,amit akarok. Most azt akarom, hogy megbocsásson a történtek miatt. Az éterembe félreértettük egymást és ez annyira kellemetlen szituációhoz vezetett,hogy faképnél hagyott. Egyáltalán nem állt szándékomba megbántani, csak nem szerettem volna azonnal rátámadni és a tudtára adni, hogy meg akarom fektetni. Na jó nem mintha nem akarnám... Na mármint nem úgy értettem, hanem... Áh mindegy. Ezt már nem magyarázom ki. Szóval tudom, hogy rosszul esett neki, még akkor is ha be nem vallaná ezt soha.
Felült mellém a medence szélére. Most láttam csak teljes valójában, annyi gönc és fegyver nélkül. Mondjuk szerintem Ő is engem öltöny nélkül. Ahogy felé pillantottam, felfedeztem a hegeket a testén. Ez arra vall, hogy komolyan veszi a munkáját és, hogy átélt már egy két dolgot. Mondjuk lőtt sebem nekem is van még az F.B.I-os karrierem elejéről, tehát pontosan tudom hogy néz ki.
- Sajnálom, nem számítottam rá, hogy itt bukkan fel. - mosolyodtam el. Be nem vallanám, hogy igazából elbambultam, miközben Őt figyeltem. Fellát és kicsavarta a hajából a vizet. A hegekkel együtt is szinte tökéletes teste volt. Istenem, én is csak férfiből vagyok. De már nem volt időm többet ezen gondolkodni, mert a következő pillanatban belökött a vízbe. Mikor felbukkantam a víz fölé, már néhány méterrel előttem járt.
- Azt majd meglátjuk... - nevettem el magam és minden erőmmel ellöktem magam a medence falától. Jó néhány métert segített előre haladni. Majd a felszínre bukkanva felmértem a távolságot és összeszedtem mindent, amit az edzéseken tanultam. Nem maradhatok szégyenbe. Egyre közeledtem hozzá és már ép kinyújtotta a kezét, hogy megérintse a medence  oldalát és ezzel megkoronázza győzelmet,mikor beértem. Egyetlen mozdulattal karoltam át a hasa körül hátulról és rántottam magamhoz. Már esélye sem volt elérni a medence falát. Átkaroltam,így hiába nyújtózkodott. - Ne fogadj benne, hogy gyorsabb vagy...., de határozottan kemény ellenfél. - fordultam felé, majd nevetésbe törtem ki. Akár a gyerekek, de be kell vajam tetszik, hogy ilyen felszabadultak vagyunk. És még azt is elfelejtettem, hogy magázódunk. - Azt hiszem hivatalosan is tegeződhetünk, ha nincs ellenedre? - tartottam még mindig a kezeim között, majd mikor leesett, lassan elengedtem a derekát és felé fordultam. 

Clikk@

Liam & Mona

Mona & Liam

Ismét majdnem kellemetlen szituációba hoztam mindkettőnket. Ha néhány másodpercre hosszabbra sikeredett volna az ölelés, talán több is lehetett volna. Vagy ismét nagyon kínos. Nem tehetek róla de nem tudok szimplán neutrális lenni vele szemben. Szokták mondani, hogy az ember nem tud parancsolni az érzelmeinek. Na most pont ugyan így az ösztöneinek sem. Az én ösztöneim teljesen mást súgnak mint a józan eszem. Valahogy olyan vonzerővel bír, amit magam sem tudok megmagyarázni. Még ha néha azt is érzem, hogy legszívesebben betörné az orromat majd elküldene a francba. A neveltetésem nem engedi, hogy bunkózak egy nővel. Persze ez nem zárja ki azt, hogy néha akaratlanul is előbújik belőlem a macsó pasi, aki azt hiszi minden nő az övé... Ez főként néhány wihskey után szokott előfordulni.
- Ó semmi szükség rá, elhiszem, hogy képes vagy legyőzni. - nevettem. Soha nem kételkedtem abban, hogy micsoda különleges állóképességgel és kitartással van megáldva. Ha nem volna benne egy szem sem ezekből, akkor a munkája sem ez lenne, az biztos. Komoly fizikai felkészültségre van szükség az ilyesféle melóhoz. Hallottam már másoktól is, hogy nő létére nagyon kemény személyiség. Mondjuk ezt igazolja szálkás, de ugyanakkor nőies alakja is. A kedvencem... Az ilyen nőkből lesz az igazán kemény feleség. Igazából nem nyámnyila alakoknak való.
- Akkor ezt azt hiszem meg is beszéltük. - nyújtottam felé a kezemet, de viszonzást nem kaptam, egy nagy adag fizet a képembe viszont annál inkább. Mire lereagáltam volna az ellen támadással, addigra egy külső erő a víz alá rántott. Láttam ahogy előttem megjelenik a sziluettje a vízben. Láttam az önfeledt, játékos de kissé gonosz mosolyát az arcán. Úgy éreztem magam, mint valami giccses szerelmes filmben. A haja lebegett körülötte és az áthatoló fénynek köszönhetően míg tökéletesebbnek tűnt. Szóval mocskosan játszunk hát legyen. Rugaszkodtam el a medence aljától és elkaptam a lábát, amint épp felfelé igyekezett. Visszarántottam, mire észbe kapott volna ismét magamhoz öleltem és együtt bukkantunk a víz felszínére. - Na azt hiszem kvittek vagyunk. - nevettem el magam és eligazítottam a víztől arcához tapadt hajtincset. Közel voltunk egymáshoz, nagyon közel... Vizes bőre az enyémhez tapadt és látszólag egyikünk sem akart szabadulni. - Neked még nem mondták, hogy nem az ügyfeleidet kell kinyírnod, - halkul el a hangom, szinte suttogásba váltott.

Clikk@

Liam & Mona

Mona & Liam

Be kell valljam egyáltalán nem lepett meg az erőnléte. Tisztában vagyok vele, hogy igenis kemény ellenfél még egy férfi számára is. Nem véletlenül hívják a legjobbnak. vajon mi mindenben profi még a munkáján kívül? Hmm... Elgondolkodtató. Annyira elérhetetlenek tűnik mindenki számára. Vagy csak annak mutatja magát. Előbb vagy utóbb úgyis kiderítem mit takargat annyira. Általában kevés olyan ember van aki fel tudja kelteni a figyelmem, de Ő most valahogy elérte, hogy érdekeljen. Hogy érdekeljen ki is Ő valójában? Persze mint minden férfit engem is a külseje ami először odavonzott, de ez már több testi vonzalomnál. Na nem kell olyan messzire menni, szó sincs olyasmiről mint a szerelem. Nem vagyok már tinédzser aki meglátja az első jó csajt aki szembe jön vele az utcán és azonnal bele szeret. Azon a fázison már rég túl vagyok. Ez most más teljesen. szerintem a kemény külső alatt ott rejtőzik valahol mélyen egy szeretett hiányos kislány. Szeretném  megismerni Őt is. Bár szerintem nehezebb dolgom lesz mint gondoltam. Nem tűnik annak a típusnak, aki egyhamar megadja magát. De elárulom én sem lennék Liam ha nem szeretném a kihívásokat. Teljesen más arcát mutatja most,amikor nem "hivatalosan" van itt. Felszabadult. Természetesen azt vallom, hogy a munkán komolynak kell lenni és komolyan kell venni. Pláne a mi  esetünkben, ahol élet és halál kérdése forog kockán. Egy apró hiba és valaki pórul jár. Épp ezért megértem a minapi viselkedését az irodában. látszik, hogy elkötelezett ami a munkáját illeti.
- Ne légy durci, csak vicceltem. - szóltam utána, miután már lenyeltem az újabb adag medence vizet amit a képembe fröcskölt. Azt hiszem valaki megint bevágta a hisztit. "Bravó Liam... Komolyan mondom ha nem volnál ki kellene találni. "  Esküszöm jobb lenne ha meg sem szólalnák. Játszik velem,mert tudja hogy hatalma van. A gyengéd érintés amit az arcomon hagyott, mielőtt még teátrálisan kisétált volna a medencéből beégett az emlékezetembe. Akkor egy pillanatra azt hittem több fog történni, mint ami kellene. Elgyengültem. De egy ilyen nő láttán ez megbocsájtható szerintem.
Láttam ahogy végig sétál a medence mellett egészen a félreeső szaunákig. Ez most célzás akar lenni? Ki kell derítenem,még ha ez szabályellenes is. Kikászálódtam a medencéből és lassan elindultam a szauna felé. -Bejöhetek? - kopogtam,majd nyitottam meg résnyire az ajtót.

Clikk@

Liam & Mona

Mona & Liam

Azt hiszem megint megbántottam valamivel. Talán érzékenyen érintette az "ügyfele" rész. Nem tehetek róla. Ő ültette a fejembe el a bogarat. Amikor én az ellenkezőjét állítottam akkor rám förmedt, hogy ne is álmodja róla, hogy bármi is lehet közöttünk, mármint több puszta munkakapcsolatnál. Áhám... értem most már, hogyan is működik a játéka. Csak is az Ő szabályai játszanak. Én meg leszek olyan jó fiú és követem azokat. Had érezze azt, hogy kicsit uralkodhat. Meg kell felelnie a szerepének, nem hibázhat. Könnyebb eljátszani a kemény csajt, mint az érző és kitárulkozó nőt. Tudom, hogy több van a kemény felszín alatt  mint azt bárki is gondolná, még akkor is ha előbb meghalna, mint hogy bevallja.
Leülök tőle nem messze a padra. Forró a levegő, minden értelemben. Nem hazudhatok tetszik amit látok, hisz én is csak férfi vagyok. Fogalma sincs arról mennyire tökéletes valójában. Minden egyes sérülésévvel együtt is. Pont azok teszik ennyire különlegessé. Persze akár mennyire is tagadja látszik, hogy zavarban van miattuk. Pedig nincs rá semmi oka. Jó persze mindig lesz olyan pasas akinek ez taszító, pont úgy mint ahogy olyan nő akinek nem jön be a kék szem vagy az egyenruha... Igen van olyan nő is aki nem csipi az egyenruhás pasikat. Utána kerestem néhány dolognak és hát tisztában vagyok vele, hogy az apja mennyire befolyásos és, hogy mekkora gyűjteménye van a különböző fegyverekből, de egy próbát akkor is megér.
Lassan sétált el előttem, mintha szándékosan csinálná. Szándékosan lóbálja az oroszlán előtt a húst. A gondolataim teljesen elkalandoztak még azt sem vettem észre, hogy bezárta az ajtót. Lassan öntötte a vizet a forró kövekre és felszállt a pára... A helyiséget beterítette a sűrű köd. halványan láttam közeledő alakját, ahogy mozdulataival átszelte a sűrű ködfalat. Olyan tökéletes volt az alakja  mint azokban a giccses vámpíros filmekben a szereplőknek, akik előlépnek a ködből és lecsapnak. Pontosan ezt tette Ő is. Lecsapott... Arra eszméltem fel, hogy az ölembe ült és gondolkodás nélkül csókolt meg. Néhány pillanat alatt mehetett végbe ez a játék, de nekem úgy tűnt mint a lassított film. Csak képtelen voltam megszólalni és reagálni közben. Automatikusan férfi énem reagált a történésekre és gondolkodás nélkül csókoltam vissza. Lassan kúszott a tenyerem a derekára és húztam közelebb magamhoz. Ajkaink nem váltak el egymástól egy pillanatra sem. Ehhez semmi köze a józan észnek. Ez puszta ösztön. Óvatosan eligazítottam a haját a válláról  és belecsókoltam a nyakába.... Aztán egy pillanatra negáltam és szemeibe néztem. - Biztos, hogy ezt akarod? - tettem fel határozottan a kérdést. Nem tűnt úgy eddig mintha túlzottan odalenne értem. Csak azért történjen meg a dolog, mert lehet hogy nem jön ki onnan élve. De ki fog jönni és én ebben biztos vagyok és annyi alkalmunk lesz még erre, amennyit csak akarunk. - Mármint te egy Istennő vagy ez nem kérdés, de én értékelni akarlak és nem kihasználni. - simítottam végig bársonyos arcán miközben még mindig az ölemben ült. Szeretném ismerni az igazi Monát és nem csak a testét. Egy órával ezelőtt még magázódtunk, most meg itt vagyunk... Édesapám arra tanított, hogy tisztelni kell a nőket. A testem összes porcikája azt súgja, hogy ne gondolkodjak csak tegyem ami jól esik és legszívesebben meg is tenném, de ez nem lenne tiszta játék Monával szemben. Csak is rajta áll a döntés. Hagyom, hogy Ő döntse el, mi legyen.

Clikk@

Liam & Mona

Mona & Liam

Kezdem elveszíteni a fejemet és az nem biztos, hogy olyan jó lesz számunkra... Mármint nem a történések közben, inkább utána. Közben határozottan az előnyömre válik, az eszement viselkedés. Olyankor egy másik Liam bújik elő, akit csak nagyon ritkán engedek ki a ketrecéből. Még pedig azért, mert az általa elkövetett dolgokat ez a Liam sínyli meg. Mégis azt érzem, hogy egyre erősebb lesz bennem és lassan átveszi a hatalmat felettem. Mona egyre közelebb húzódott hozzám és egyre követelődzőbbek lettek a mozdulatai. Mindent akart és azt most azonnal. Beletúrtam hosszú, hullámos hajába, ami a derekára omlott, miközben ajkaim az övéhez tapadtak. Mona egy kivételes nő... Annyira sexy, hogy szerintem nincs az a férfi, aki ellen tudna állni neki. Gyönyörű alakja, bármelyik férfit megbolondítaná. Nem vagyok ez alól kivétel én sem... Tenyerem lassan csúszott végig a hátán, majd hirtelen mindkét kezemmel megfogtam a derekát és még közelebb húztam magamhoz. Szinte már annyiira közzel, hogy a bőrünk összeragadt..Tenyerem ismét visszacsúszott a majdnem csupasz hátára, miközben újra, vadul szinte harapva csókoltam bele a nyakába. Oldalra döntötte a fejét és éreztem a forró leheletét a fülem mellett. A vágy egyre erősebb lett bennem, kezdte a fejemet elönteni valamiféle kellemes mámor. Az ölemben való mocorgása meghozta az eredményét. Éreztem ahogy vér szökik a férfiasságomba és azt hiszem nem csak én vettem észre a dolgot. Tudtam, ha most nem állok le, akkor nem lesz vissza út.
- Tudod mit lehet, hogy igazad van... - utaltam arra, hogy néha csinálhatnám azt is ami jól esik, ne csak azt ami szerintem helyes. Többnyire inkább racionálisan gondolkodom, mint sem az érzelmeim vezérelnek. Igen talán helyesebb lenne előbb megismerni, majd csak aztán megdugni, de most nincs időm ezen gondolkodni. Azonnal kell döntenem, mert lehet, hogy többé nem lesz rá alkalmam. Az akció, amiben részt veszünk, akár az életünkbe is kerülhet. H nem lesz már rá alkalom, akkor legalább a pokolban eldicsekedhessem, hogy nekem bizony megvolt. A gondolat menetemet befejezve fordítottam a kockán. Derekánál megfogva hirtelen fordítottam a hátára. Halottam ahogy ráhuppant a feje a vörös díszpárnára, majd óvatosan kúsztam a lába közé. Mindkét kezét a feje fölé emeltem. Azt akartam, hogy átadja magát nekem, teljes egészében. Győzött a másik Liam. Az agyamat elöntötte a vágy, miközben lassan egykézel  kihámoztam a törölközőből. Nem húztam le róla csak kibontottam a csomót. Megszorítottam a csuklóját, miközben ajkaim, újra a nyakára .és a kulcscsontjára tapadtak.

Clikk@

Liam & Mona

Mona & Liam

Nem vagyok annyira befásulva mint amilyennek látszom. Lehet már kijöttem a formából ennyi idő alatt, de abba vissza lehet gyorsan rázódni, csak egy kis gyakorlás kell, semmi más. Régebben a jobb lepedő akrobaták táborát erősítettem, de ahogy egyre jobban felnőttem és dolgozni kezdtem, a munkám lett az első számú szeretőm. Tudom, tudom nem kellett volna hagynom, hogy idáig fajuljon a dolog, de ez van ezt kell szeretni. Úgy csúsztak ki a dolgok a kezemből, hogy szinte észre sem vettem, csak akkor eszméltem fel, mikor már nem volt vissza út. Legalább is eddig azt hittem, hogy nincs. Aztán jött ez a nő és bennem hirtelen felébredt nem csak az úriember hanem az a beteg állat is aki régen voltam. Sokan ki sem néznék belőlem, hogy mikre voltam képes régen, hogy lenyűgözzek egy nőt. Szinte minden belefért... Aztán felnőttem. Most már sokkal megfontoltabb vagyok. Talán nem válik éppen az előnyömre. Legalább is ebben az esetben biztos nem. Mona más... Sokat akar és azt azonnal. Talán ez kell nekem, hogy felébressze bennem az igazi férfit. Első látásra látszott rajta, hogy tüzesebb mint a többi nő. tele van vággyal és szenvedéllyel. Látszik a tekintetéből, ahogy majd felfal.
- Ami jól esik? Hmm... Ám legyen... - húztam kárörvendő mosolyra ajkaimat, majd erőteljesen csókoltam bele a nyakába. Tenyeremben éreztem megemelkedő pulzusát, ahogy megszorítottam a csuklóját. Hagynom kell hogy eluralkodjon rajtam a vágy. A vágy ez a tökéletes női test iránt. Lassan engedtem el a jobb csuklóját, majd lecsúsztattam a tenyerem végig a testén egészen a csípőjéig. Egyre melegebbnek éreztem a levegőt magunk körül. Vajon a szauna miatt vagy a mérhetetlen vágy miatt, ami arra készteti a vérem, hogy fénysebességgel száguldjon az ereimben. Egyre követelőzőben húzott magához. Éreztem hogy minden egyes mozdulatára egyre sürgetőbbé válik oda lent a dolog. Tökéletes keblei hozzátapadtak a mellkasomhoz. Újaim végigsiklottak a nyakán... nem túl erősen, de kissé fenyegetően. A piti kis zsaruból sok mindent nem nézett volna ki. Tudom, hogy ezt nem szabadna, de teszek a szabályokra és azt teszem amit mondott.  

Clikk@

Liam & Mona

Mona & Liam

Évekig nagy előnyömnek tartottam a kivételes önuralmat, amit gyakoroltam idáig. Persze régebben én is faltam a nőket, akár csak minden egészséges libidóval rendelkező fiatal férfi. Minden héten másik nővel ébredtem,néhánynak még a nevére sem emlékszem. Ez akkoriban hozzám tartozott a személyiségem részének éreztem azt a nőfaló srácot, aki minden kalandjától megtartotta emlékbe a bugyikat. Hát igen. Ez is Én voltam. Aztán mi történt Jött egy nő... Mindig van egy nő, aki mindent tönkretesz és aki miatt úgy érzed már soha nem leszel a régi. És igen ez nálam is pontosan így történt. Ezt a lányt az egyik szokásos "vadászatomon" ismertem meg. A barátnője rám kattant és állandóan rajtam csüngött, de engem csak Ő érdekelt. Persze Ő nem az a fajta csaj volt aki az első mondat után lefekszik veled. Nehezen adta magát és pont ez tetszett benne annyira. Aztán mire észbe kaptam volna szépen lassan beleszerettem. Szépen alakultak a dolgok közöttünk, de én csak is arra vágytam, hogy megadja magát. Persze Ő gyorsnak találta a tempót és egy nagy veszekedést követően, hatalmas baromságot követtem el. Megfektettem a legjobb barátnőjét. Talán bosszúból, talán a fiatal énem volt annyira mohó, hogy képtelen volt várni bárkire is. Persze, ahogy ez kitudódott többé szóba sem állt velem. Ami természetesen jogos volt a részéről. Néhány hónap elteltével másik városba költözött én pedig ott maradtam a szégyenemmel kettesben. Nálam Ő volt az a nő.... Aztán ahogy lassan "felnőttem" a munkának szenteltem magam és már nem volt időm még az egy éjszakás kalandokra sem. Azt hittem mélyen eltemettem magamban azt az énem. De úgy látszik az amit én önuralomnak hittem csak egy fedősztori volt arra, hogy elrejtsem azt a férfit aki akkor voltam.
Éreztem, ahogy áttöri a bennem lévő falat az az "állat" aki ott mélyen be volt zárva. Valahogy olyan érzés volt mintha kiszabadultam volna börtönből. A saját börtönömből. Egyre hevesebben száguldott a vér az ereimben ahogy meztelen bőre az enyémhez ért. Egyre követelőzőbb volt minden mozdulata. És hirtelen a jobb vállamon ülő angyal is ördöggé változott. Hevesen vájtam újaimat a bőrébe. Talán kissé fájdalmas is volt, de nem panaszkodott, sőt.. Összeszorított combokkal húzott magához. Kicsomóztam a törölközőm és ledobtam a padlóra. Merev férfiasságom, hozzáért tűzforró ágyékához. Kérésének eleget téve egyetlen határozott és kemény mozdulattal hatoltam belé. Hirtelen elöntötte az agyam a mámor. Ez olyan mint amikor az életed utolsó pillanataiban lepereg az életed előtted, csak ez most a tizennyolcas kiadás....  

Clikk@

Liam & Mona

Mona & Liam

Igaz a mondás, miszerint az Isten útjai kifürkészhetetlenek. Van egy olyan érzésem, hogy az Ördögé is, mert ez ami most történik velem, velünk azt gyanítom, hogy nem Isten Műve. Valami ami ennyire parázna és bűnös nem lehet az Ő műve, de egy percig sem bánom. Most így visszagondolva, nem is értem, hogy mire is volt jó az a sok évnyi önmegtartóztatás?! Se értelme se haszna nem volt. Talán csak annyi, hogy nem szerettem, tehát nem fájt. Teljesen igaza van annak aki azt állítja, hogy engem az elmúlt években soha sem várt senki otthon, munka után, nem kaptam szerető csókokat és nem éreztem azt milyen ha valaki igazán szeret. Bevallom ez mind néha nagyon hiányzik... csak hogy legyen kivel estén ként beszélgetnem vagy borozgatva eltölteni egy filmezős estét, de ehhez megfelelő nő is kellene, meg persze akarat is. Azt hittem ilyen nőre vágyom, minden porcikámmal, eddig a pillanatig... Rájöttem, hogy nem, nekem nem kellenek a nyugis csajok. Ezt akarom. Ezt a tűzet ami benne ég, ezt a szenvedélyt amit csak egy ilyen nő adhat meg. Egy nő aki nem fél semmitől. Biztos nem lehetett könnyű élete, hisz csak azok nem félnek semmitől, akiknek nincs mit veszíteniük. Tudom mit is érez legbelül. Tudom mi van a kemény csaj mögött. Fél. Retteg attól, hogy megszeret valakit, akit aztán elveszít, vagy még rosszabb elveszik tőle. Hogy honnan tudom? Onnan, hogy pontosan úgy retteg mint ahogy én. Ez az életvitel egyáltalán nem azoknak való, akik családot szeretnének. Napi szinten keveredünk olyan helyzetekbe,ahol az életünk a tét. Rosszabb helyzetben a családunké. Így jobb ha magányos farkassá válunk és nem próbálunk meg normális életet élni, hisz nekünk olyan nincs. De most még sem tudok érzelem mentes maradni. Bármit is teszek ellene vonzódom hozzá, talán azért is mert olyan elérhetetlen.
Éreztem ahogy újaival követi a hátamon lefolyó izzadságcsepp útját, majd hirtelen körmeit vájja a bőrömbe ,ahogy csípőm mozgása erősebbé válik combjai között. Normális esetben ez rendkívül fájdalmas lett volna,de most, most valahogy csak méh jobban feltüzelt. Most először én irányítok és Ő csak az én alárendeltem. Bevallom minden percét élvezem. Újaim a fa támla léce köré fonódott, majd erősen rászorítottam. Hangosan kifújtam a levegőt, ahogy csípőjét egyre erősebben szorította az enyémhez. Minden mozdulatával egyre jobban ingerelte a bennem lévő "vulkánt". Ajkaim az övére tapadtak és ha megtehettem volna akkor felfalom őket. - Istenkiránynő vagy, ugye tudod. - mosolyodtam el, miközben megfogtam a csípőjét és fordítottam a helyzeten. Immáron Ő volt felül és látszott a szemeiben, hogy csak erre várt. Elém tárultak gyönyörű, formás keblei...Ujjaimmal végigsimítottam a bal mellén, majd kezem visszacsúszott a csípőjére. A csípőjébe markoltam   amivel lassú mozgásra késztettem azt. - Megadom magam, Szedj szét.... - csúszott vissza az a félmosoly az ajkaimra. Szándékosan voltam durvább minden mozdulatban... Persze csak a normális keretek között. csak annyira kell fájnia, hogy az még jobban megvadítsa.

Clikk@

Liam & Mona

Mona & Liam

A érzés ami most belül átjár, olyan mint a legjobb drog. Minden porcikámban érzem, ahogy irgalmatlan sebességgel száguld a vér az ereimen. Szinte ég minden porcikám. Hosszú ideje van ez az érzés elfojtva legbelül. Rendőr vagyok, akinek pont ugyan olyan kalandos az élete mint amilyen veszélyes. Soha sem tudhatom, hogy élve érek-e haza aznap. Egyetlen rossz döntés vagy mozdulat és vége mindenek. Mindennek amit eddig felépítettem. Bár nem sok mindent sorolhatok ide a munkámon kívül. Nincs szerető feleség sem ricsajozó gyerekek akik este hazavárnak. Talán pont ez miatt nincs. Nem mertem belevágni soha, mert valahol legbelül mindig is féltem, hogy ezzel bajba sodorom majd Őket és az én hibámból szenvednek majd. Most valahogy mégis arra vágyom, hogy szeressenek. Hogy legyen valaki, akinek fontos vagyok. Aki számít arra, hogy ma is élve jövök haza. Feltámadtak bennem az érzések, amikről sokáig azt hittem nem is léteznek. Tudom nem kellene hagynom, hogy eluralkodjanak rajtam, de egyszerűen képtelen vagyok irányítani őket. Úgy érzem egyre közelebb sodornak valamihez, amit eddig talán még nem is éreztem igazán soha. Nem nem szerelem ez még, de több mint barátság, több mint szimpla szex. Tudom, hogy minden erejével, azon van, hogy tudtomra adja, hogy márpedig ez csak egy forró éjszaka és reggelre köddé válik az egész. Akár csak egy álom. De azt is tudom, hogy valójában Ő sem arra vágyik, hogy az egész életét így élje le. Kalandból kalandba csúszva. Talán nem csak engem akar meggyőzni, hanem saját magát is. Senki nem vágyik arra, hogy magányosan haljon meg. És én ezt nem is fogom hagyni. Nem akarok zaklató szerelmesé válni, csak azt akarom, hogy tudja van kire számítania. Van valaki akinek igen is fontos, hogy mi van vele.
Kacér mosolyra húztam az ajkaim az ujjai alatt. Jó bevallom kicsit sokat pofázok, de mentségemre szóljon, hogy nem ma csináltam utoljára ilyesmit. Újaim belemélyedtek  a bőrébe, annyira, hogy gyönyörű kreol bőrén meglátszottak a nyomai. A tempót most Ő diktálja és nem is csinálja olyan rosszul. Úgy érzem ki akarja hajtani belőlem az utolsó szuszt is. Körmeit a mellkasomba vájja, amitől  csak még izgatóbbá válik a helyzet. Ritmikus csípőmozgása egyre gyorsabb és keményebb lesz. Érzem már nem sokáig tudom tartani a tempót vele. Minden erőmmel küzdök, de mire észbe kapok Mona ajkai közül kéjes nyögés tör elő. Csípőmet ágyékához nyomom és hagyok kitörni belőlem mindent szó szerint. Izzadságtól csillogó teste az enyémre borul én pedig lihegve karolom át. Bőre az enyémhez ragad... Gondolataim kezdenek lassan visszatérni a fejembe. Felfogom, hogy valójában mi is történt. Aztán hirtelen megszakítja az idillt és felpattan. Csodálatos teste szemem elé tárul, addig még el nem takarja a törölközővel. Feltámaszkodom és férfiasságomra húzom a törölközőt, miközben szellős léptekkel kilép az ajtón. - Már alig várom. - böktem ki lihegve de elégedetten. Imádom ezt a csajt.

Clikk@

Mia & Mason