Név: Yvonne Ewing
Becenév: Yv
Kor:  23 éves
Születése hely, idő: 1990. 01. 25 / U.S.A. - Boston 
Tartózkodási hely: Las Vegas
Csoport: Városlakó
Anyagi háttér: Középosztály
Szexualitás: Heteroszexuális

Jellem: Elég egy pillantás, hogy elítélj. Szőke hajszínem végett sokan feltételezik azt rólam, azt amit a többi szőke nőről. Pedig egyáltalán nem tartom magam ostobának. Sokkal inkább makacs, titokzatos, céltudatos, kíváncsi és temperamentumos vagyok. Alkalmazkodó típusnak tartom magam, szinte minden helyzetben fel tudom találni magam. Ha a helyzet megkívánja, akkor számító és ravasz is tudok lenni, de általában mindig megfontoltan mérlegelek mindent figyelve a lehetséges következményekre. Megesik, hogy túl sok energiám is van, akkor olyan vagyok, mint egy energiabomba. Tagadom, de nagyon is tudok féltékeny lenni, megkövetelem a hűséget a páromtól. Elővigyázatos és tartózkodó vagyok az ismeretlenekkel szemben. Belém nevelték a kitartást és a fegyelmet, ezért sosem követek el semmi olyat, amit a társadalom ferde szemmel nézne. Legrosszabb tulajdonságom a túlzott őszinteségem, amivel gyakran akaratomon kívül is megbántok másokat. Gyakran mutatom magam ridegnek, de ez csak egy álca mások előtt, nem akarok mások előtt gyengének mutatkozni. Attól pedig pláne rettegek, hogy másokat közel engedjek magamhoz és aztán csalódnom kelljen bennük. Állatbarát vagyok, ha tehetem mindig tartok háziállatot, elvégre az állatok nem képesek a hazugságra, mint az emberek.

Külső: Karakteres arc, amit szőke hajam keretez, amihez hatalmas kék szempárok párosulnak. Túl szerény vagyok ahhoz, hogy dicsérjem magam, még akkor is ha tudom, hogy kitartó edzések árán lettem ilyen, amilyen most vagyok. Már nem az a duci fogszabályzós lány vagyok, akit mások megvetnek. Érett felnőtt nő lett belőlem, aki szereti a divatot. Ennek ellenére megpróbálok úgy öltözködni, mint a többiek, kerülöm a feltűnést és a kihívó ruhadarabokat, viszont a magassarkúkért oda vagyok. Félek a tűtől, ezért sosem fog lenni testékszerem, sem pedig tetoválásom.

Előtörténet: Máig emlékszek arra a napra, mikor a hatalmas költöztető kamion megállt a házuk előtt, pedig akkor még csak hét éves voltam. Bostonból költöztünk Las Vegasba apám új munkája miatt. Őszintén rettegtem az új várostól, nem tudhattam, hogy mi fog rám várni és féltem az ismeretlentől. Rémlik, hogy hatalmas szemekkel figyeltem a tájat, áthaladva a sivatagon át egyenesen haladva Vegasba, ahol elképesztő látvány fogadott. Egyáltalán nem olyan volt, mint Boston, itt minden ki volt világítva, fények ameddig csak a szem ellátott. Különös biztonságérzet fogott el, valamiért már nem rettegtem az újdonságtól, sokkal inkább kíváncsi voltam arra, hogy milyen lesz itt élni. Viszonylag gyorsan berendezkedtünk, ketten voltunk testvérek, de a bátyám mindig is nyitottabb volt az idegenek felé, ezért sokkal könnyebben barátkozott össze másokkal, mint én. Sokáig olyan akartam lenni, mint Felix, de egyszerűen képtelen voltam rá. Én lettem az a lány, akit kis békának csúfoltak a többiek, vagy vasfogúnak, de ami tényleg bántott, mikor rám ragasztották a duci jelzőt. Magányos voltam, senkivel sem barátkoztam, csak figyeltem a bátyámat és a haverjait, hogy mennyire jól szórakoznak. Gyakran gyűltek nálunk össze, de engem sosem vettek észre, úgy tettek velem, mintha nem is léteznék. Még magamat is megleptem azzal, hogy bele szerettem bátyám egyik haverjába, Jasonbe. Két évvel volt tőlem idősebb, valahogy megfogott azokkal a csodálatos kék szemeivel. Olyan édes volt a mosolya, hogy mikor mosolyogni láttam, térdeim bele remegtem már a látványba is. Mindig zavarba jöttem a jelenlététől, hasamban pillangók repkedtek, tagadhatatlanul szerettem, csak még magamnak sem mertem bevallani. Túl félénk voltam, sosem mertem leszólítani, ezért mikor az iskolát befejeztem máshová költöztem. New Yorkban végeztem el az újságíró iskolát, szenvedélyemmé vált az írás, de hiányzott a családom, ezért vissza költöztem Vegasba. Különös újra itt lenni, ide ahová annyi kellemes és nem éppen kellemes emlékem köt, de ez az otthonom, itt a helyem. Ameddig nem találok magamnak lakást, addig bátyámnál húzom meg magam.

Yvonne Ewing!
Történeted tömör volt, de ennek ellenére is sok mindent megtudhattunk rólad, ezért;
Elfogadva!
Üdvözöllek az oldalon! Yv a játéktér csak is rád vár!