A gyárépület egyik külső szárnya

Tárgy: A gyárépület egyik külső szárnya 24.03.13 4:45

Kevesek által látogatott hátrahagyott, eldugott hely, korhadt padló és gerendák, vigyázz ha belépsz, ha valami történik veled, lehet, nem más amit egyszer majd megtalálnak csak az oszló tetemed...

Tárgy: Re: A gyárépület egyik külső szárnya 17.04.13 22:27

Grayson & James

Idegesen fűzve a kormánykerékre az ujjaimat néztem az épületre, és eszem ágában sem volt kiszállni az autóból. A hely már csak látványában is szorongást keltett bennem, amit nem szándékoztam fokozni azzal, hogy megközelítem a nagyon is riasztó épületet. Beharaptam az ajkam, mialatt erőt gyűjtöttem. Ki kell szállni, Cordie, megcsinálod! Mantráztam magamban, de sürgetőbb volt az az üzenet, ami egy pillanat alatt vitte el a gondolataimat. Gondterhelten emlékeztem vissza James kétségbeesett szavaira, és nem akartam, hogy baja essen. Még az irodában hagytam egy üzenetet Esternek, ahogy Nicknek is, csak a biztonság kedvéért. A sötétség elhatalmasodott bennem, megtépázva a félelmeim szilárd határvonalait, de meg kellett tennem!
Pár perccel később már a sportcipőm puha talpai vertek néma visszhangot az épületben, miközben a fiú után suttogtam, remélve, hogy meghall engem és nem kell az elhagyatott gyárat végigkajtatnom a krízisét megélő után.
- James, én vagyok az, Cordelia.. Ne félj! - hangom valamivel erőteljesebben hallatszott, de korántsem voltam nyugodt, sőt, igyekeztem a kezeim remegését a minimálisra csökkenteni. A hely, az idő teljesen kiesett a biztonsági zónámon, de nem akartam, hogy a fiatal fiú még jobban elriassza magát az emberektől, ezért is kellett itt lennem, egyedül. A szívem hevesebb ritmust vert a mellkasomban, mire az ujjaim erősebben szorultak rá az egyik fakeretre, ami valószínűleg ajtó lehetett egykor. A padló megnyikordult, ahogy a hűvös szél átbucskázott a nyílt ajtókon is, és a meg-megnyikorduló rozsdás pántú ajtók furcsa, kísérteties zajban forrtak össze a többi hanggal.
- Kérlek! Te hívtál, hogy ide jöjjek! Nem szeretnék egyedül lenni... - hangomba ténylegesen is némi félelem vegyült, reszketegen engedtem ki a tüdőmben felgyülemlett levegőt is, s a távolból ritmikus dübögést hallva egy pillanat alatt el is felejtettem, hogy kit kerestem, mozdulatlanná merevedve húzódtam a sötét árnyékokkal szabdalt helyiség egyik a feketére festett részére, remélve, hogy csak a keresés és a fiú iránti aggodalmam űzött velem szemfényvesztő játékot.
- James! - sürgetően suttogtam bele a semmibe, és a legszívesebben el is dobtam volna a diplomám. Adott egy pszichológus, aki képes ezek szerint félni is pár hangtól, és ez számomra elég kellemetlen volt! Nagyon is. Amilyen halkan csak tudtam, nyeltem egyet, várva, hogy ki kereshette fel a helyet ilyenkor rajtam kívül. Nem számítottam senkire, pontosabban James felbukkanó alakján máséra nem vágytam, mégis, riadt kíváncsisággal néztem az ajtó irányában meglapulva a sötétségben várva azt a valamit... valakit.. És a legborzasztóbb az volt, hogy nem tudtam, mire kellenek neki az orvosi eszközök. A kérdéseimre akkor nem kaptam választ, mert ahogy érdeklődni kezdtem, a fiú kinyomta a telefont.

Tárgy: Re: A gyárépület egyik külső szárnya 29.11.13 22:22

to Grayson

Nem volt egyszerű.. Az út. Néha-néha már azt hittem az ütő is megállt benne, és néha meg azt hogy azonnal vegyek visszafordulót, be a sürgősségire és lesz ami lesz rángassam el odáig. Ez lett volna a helyes. Valahol éreztem, de azt is hogy ha nem cselekszem.. neki is tetsző módon, az egészre keresztet vethetek és eltűnik. Nem bíztam benne. Nem bíztam magamban! Ahogyan félt.. én is pont úgy féltem, régen, és tudtam mi lenne a következő lépés..

- Mindjárt ott vagyunk.. - halkítottam a hangomon, nem mert féltem, hanem mert ez a gyárudvar veszélyes terep. A rendőrök általában nem razziáztak errefele, nem tudom miért, mi késztette őket erre, de ezt nem csak én vettem észre. Rengeteg.. drogos. Még józanul és sokszor teljesen kiütve, na meg hasonszőrűek mint.. mint én.
De hamar kiöltem a fejemből mindent, csak lépkedtem tovább, nem érdekeltek a messziből hangzó nyögések, csak átellenbe vettem az irányt. Van ott egy magányos szárny.. Ott jó lesz! Ott tökéletes..

Teltek a percek. Órák még biztosan nem, Graysont leültettem ott hátul, az én szemem meg csak a bejáratot fürkészte. Nem találhatnak itt! Nem találhatnak meg.. Azok, akiknek nem kéne. - rágtam meg a szám oldalát, mert bár nem voltam ijedős, úgy amúgy az utcán éjjelente, de hallottam már innen egy-két történetet. Talán nem ide kellett volna megbeszélni.. - száguldott a fejemben, de a fiú elég rosszul festett.

- Grayson!? - fordultam vissza hátra, de akkor valami a távolban, egy árny, csak egész óvatosan lépked, a fa megnyikordul.. Neki kell lennie.. - keskenyedik csíkká a szemem, de nem kerüli el az a másik sem mögötte.

- Shhhhh.. - lépek a nő mögé hirtelen, egyébként nem tenném, máskor.. de ez most az én terepem, és a szájára fonódva az ujjaim, hátulról suttogok a fülébe. - Különben észrevesznek.. - folytatom tovább csak egész csendesre véve, és ha kapálózik, próbálom a legkisebb mértékűre tompítani a mozgást. - Nem fogom bántani! Nem fogom bántani.. Én vagyok az! James.. - suttogom megint és csak remélem hogy megnyugszik végre, amikor a távolban, nem is olyan messze, megérkezik a másik. A Zsebes.. Ami biztos hogy üzletet bonyolítanak le és nem szeretik a társaságot.

- Hátráljon.. Lassan.. csak nagyon.. lasssan.. - késztetem, és ha együttműködik, csak ekkor engedem a száján a kezemet, amikor ő is láthatja mi folyik a távolban.

Tárgy: Re: A gyárépület egyik külső szárnya 28.10.14 12:01

Szabad játéktér!

Tárgy: Re: A gyárépület egyik külső szárnya 06.08.20 23:56

Caden & Mona

images?q=tbn:ANd9GcR_IdwJmJgWoH3TBSIGYXgeloF8pENvUrpGoviktoUZDPwAcZFWFg

F
ájdalmas pár nap volt, de végre már egész elviselhetően húzódnak a varrak a tenyeremben és a lábamon, néhol azért rosszul érintett ahol puhább, érzékenyebb szövetet fúrt át a sörösüveg maradványai, szerencsére Cadent sem sokat látom, nap közben nincs otthon, este pedig simán nem foglalkozunk a másikkal, tapintani lehet köztünk a pattanásig feszült légkört, így kurva nehéz lesz együtt dolgozni, ha egyáltalán nem bízunk a másikban, és legszívesebben mi magunk és képen törölnénk egymást, jó mondjuk ő meg is tette, amiért pipa vagyok, ha csak állok és nézem ahogy csinálja és vigyorogva élvezem akkor meg az lett volna a baj, hogy nem túl hiteles egy ijedt kurvától, hát fogalmazzunk úgy, hogy két szar közül a kicsit, egy hangyafasznyival kevésbé szart választottam, még akkor is ha fájt, a másik opció, ha szagot fognak jobban fájna.
Ma végre ki mertem merészkedni, tudom mikor nincs itthon senki, és mikor mehetek, minden nap egy kicsit messzebb mentem, de ügyeltem, hogy vissza érjek mielőtt bárki is kiszúrna engem a folyosókon mászkálni, de a mai napon valami kisiklott, elég alaposan, ugyan is már épp indultam volna vissza amikor valamelyik faszkalap hamarabb ért vissza, na csak ez kellett nekem, el kezdtem az ellenkező irányba futni, és sikerült egy eddig feltérképezetlen helyre jutnom, mi a jó isten volt ez a gyár öcsém, hogy ekkora?
Alaposan eltévedtem, baszki, már elfogyott az időm, nem tudok visszajutni, talán egyszerűbb lenne kilógni az ablakon és és kívülről megkeresni a szobám, kevésbé lenne feltűnő, de mielőtt ezt végig gondolhattam volna az egyik sarkon beleütköztem valakibe.
- Hát te meg mit keresel itt?
- Hát, őszintén, piszokul eltévedtem.
- Hát persze, na gyere te kis kurva!
Ezzel a lendülettel kapta el a hajam és rángatott vissza be, vajon tudja ki vagyok? Ő is ott lehetett a balhénál? Vagy csak simán oda dob a cápák elé? Tudom, hogy kurva nagy bajban vagyok.
Caden jelenik meg, körülbelül egy másfél méterről lök a padlóra a pasi, azzal a mondattal, hogy neveljen meg, úgy érzem ez sem lesz kellemesebb, baszki Mona...

Tárgy: Re: A gyárépület egyik külső szárnya 08.08.20 9:54

Caden & Mona

M
inden a tervek szerint alakul, bár én már nagyon régen elvesztettem, hogy ezek kinek is a tervei, vagy azt, hogy melyik szerepet is töltöm be, az álmodóét vagy csupán a kivitelezőt, de sz utolsó valahogy mostanában jobban fekszik, úgy nézek ki és úgy kefélek, ahogy ők, nem törölök és ami a legfontosabb, szabad vagyok, velük ellentétben, ha ezt valaki még egyszer leadja hua-ként, hát neki már nem lesznek tökei, az kurva élet.
Akár még élvezhetném is, hisz nincs megkötve a kezem, de az ellentmondana mindannak, amiért megküzdöttem és a picsába is, most is szét rúgnám a seggét, szóval jó helyen vagyok én itt, óvom és védem a pszichopaták jogait, de hogy élezni, kösz, nem itt akarok megdögleni, csak fizessenek ki.
Tetű hosszú és szar nap volt, elcsépelt kicsinyes vágyaim mindössze annyiból álltak, hogy kaja, zuhany, leszarom, hagyjál békén, és nem hiszem azt, hogy ezzel olyan nagy dolgot vagy sokat kértem volna, maradj a seggeden, érj vissza, amire mi is, faszom! Oké, hová mennék, ha egy eszelős picsa lennék? Tuti arra, amerre nem kéne. Levágva a cuccaim indultam az épület szárnyain végig, a rohadt mocskos életbe! Csak én találjam meg előbb! A hátam mögé figyelve fordulok be minden sarkon, ha elkapom, én dugom meg esküszöm, mondjuk fel valamit a seggébe, egyre dühösebb vagyok, ahol sehol sincs a jó kurva életbe, de még annak is csapnivaló!
Hangokat hallok kiszűrödni, így követem őket, mondjuk nem tűnnek túl barátságosnak, szóval van egy olyan érzésem, hogy jó felé tartok és már látom az én kis hercegnőmet, ahogy a hajánál fogva cibálják felém, majd lökik elém.
- Neveld meg a kurvát Caden, ne kószáljon el! - Nagy dobás volt, nézek le rá, szemeim szikrát vetnek a dühtől.
- Indíts! - Szólaltam meg, szinte csak a fogaim közt sziszegve, majd álltam egy lépéssel odébb, még feltápászkodott a földről, Ő csak megsimogatott cicám, ahogy felállt lökve egyet rajta indítottam meg vissza, ezt kibaszottul nem kellett volna. Előttem ment és nem szólaltam meg mindaddig még vissza nem értünk és be nem vágtam magunk mögött az ajtót.

Tárgy: Re: A gyárépület egyik külső szárnya 08.08.20 23:45

Caden & Mona

M
indenkinek lehet rossz napja, pillanata, pech szériája, de ez itt az életedbe is kerülhet, tudom, tisztán tudom, hogy könnyedén rúgnám ki a lábát és tenném ártalmatlanná, de nem biztos, hogy tudok olyan gyorsan szaladni, mint amilyen gyorsan rántja elő a fegyverét, vagy riadóztatja az egész bandát, egyedül nem sokra mennék több száz emberrel szemben, fegyvertelenül, úgy, hogy most még esélyem sem lenne megszökni, mert nem ismerem a helyet, ezért is tudtam eltévedni, és nem visszaérni a helyemre időben, ezt most alaposan elszúrtam, elértem volna a szobánkat ha az a faszkalap nem ér vissza hamarabb az átlagnál, mi van sürgős baszhatnéka volt, vagy miért nem tudott öt perccel később jönni, mint minden tetves nap az elmúlt retkes héten.
A hajam kapja el, és rángat végig ez a vadbarom is a folyosókon, és még hagynom is kell, a bennem élő amazon rugdossa a lelakatolt vaskapukat, és üvöltve könyörög, hogy engedjem el a gyeplőt és hadd törjön a felszínre, nem fájna többet, nem, az biztos, mert ki is csinálnának rövid úton, szóval ez most nem jött össze, bármikor máskor nagyon örülök és hálás tudok lenni a bennem élő Hulk-nak, de ez nem az a pillanat.
Meglendítve szó szerint hajít a padlóra Caden lába elé, szó nélkül állok fel, és megyek amerre mondja, nem törődve, hogy újra felszakadtak a sebeim, csak karcolások, engedelmes vagyok és csendes, nem tehetek semmit, és most nem is fogok, ezt én kúrtam el nem más. Nagyot dörrenve csukódik be mögöttünk az ajtó, azon csodálkozom, hogy nem szakadt ki a keretéből amilyen erővel bevágta. Lassan fordulok felé és emelem fel a tekintetem, kifejezéstelen arccal bámulok rá, és csak a büntetésem várom, nem kellett sokáig, szinte pár mondat után kaptam egy hatalmasat az arcomba, vér kezdet szivárogni ajkaim közül, nyelvem hegyével nyaltam le.
- Csak ennyit tudsz? Úgy ütsz, mint egy lány.
Tudtam, hogy ez nagyobbat fog szólni, de azt kellett, hogy lássák, alaposan megvert ahogy kérték tőle, ezt most csendben kell tűrnöm.

Tárgy: Re: A gyárépület egyik külső szárnya 24.09.21 10:57

Szabad játéktér!

Tárgy: Re: A gyárépület egyik külső szárnya

» A gyár körüli külső területek
» Vegas egyik eldugott utcája

A gyárépület egyik külső szárnya

A gyárépület egyik külső szárnya

Similar topics

Similar topics