Név: Wanda Lauren Marshall
Becenév: Wanda, Wan, L
Kor: 24
Születése hely, idő: 1989-11-20 / Mexikó - Mexikóváros
Tartózkodási hely: Las Vegas
Csoport: fejvadász
Anyagi háttér: Felső osztály
Szexualitás: Heteroszexuális

Jellem:
-Józan gondolkodású
-Bohókás
-Szerethető
-Kedves
-Kalandvágyó

Külső:
-Alacsony
-Jó fizikumú
-Szőke, rövidre vágott haj
-Világoskék szemek
-Sportosabb alkat és stílus

Előtörténet:Már akkor kész hivatás és zűrös élete volt, amikor még meg sem született. Az apja FBI ügynökként kezdte a pályafutását, és az első nagy "bulija" az volt, amikor a mexikói maffia néhány tagját sikerült annyi év nyomozás után rajtakapnia. Voltak köztük olyanok, akiket ott helyben, a romos gyártelepen agyonlőtt, de olyanok is, akiket börtönbe csukatott. Azt remélte, hogy ezzel vége lesz az éveken át tartó állandó fenyegetettségnek, és hogy Mexikó végre fellélegezhet. Így is történt. Mexikó lakossága megkönnyebbült, Peter Marshall azonban nem is sejtette, hogy mi vár rá, és hogy ezzel az akciójával megnyitotta a pokol kapuját.

-Holnap indul a gépem Maria, sietek haza. Vigyázz magadra, szeretlek! - Ezzel letette a férfi a telefont, és kilépett az utcai telefonfülkéből. Az esti köd hamar leszállt Mexikóvárosra, Peter mégis úgy ismerte az egész könyéket, mint New Yorkot szülővárosát. Csak pár métert kellett volna megtennie a hotelig, ahol megszállt még néhány FBI ügynök társával, de erre már nem adtak neki időt. Hallotta, hogy a háta mögött csukódik egy autó, de mire kibiztosított fegyverrel megfordulhatott volna, addigra már érezte is a tompító ütést a tarkóján. Akármennyire is küzdött az eszméletvesztés ellen, az végül kiütötte a ringből. Legközelebb egy romos gyárépület pincéjében tért magához. Amikor kinyitotta a szemét csak azt tudta, hogy a fájdalom, amit szétáradt minden porcikájában, felülmúlhatatlan. A két csuklója a feje fölé volt láncolva egy gerendára, a bokái pedig egymáshoz voltak láncolva. Meztelen felsőtestét vágásszerű vérző friss hegek borították. Mire észbe kapott, hogy mi is történt vele, egy újabb vödör jeges vizet öntöttek az arcába. Érezte, ahogy a vérkeringés elhal a karjaiban és lábaiban is.
-Fiaim ölted! - A hang valahonnan nagyon távolról érkezett, az azt kísérő lépések mégis egyre inkább csak közeledtek valahonnan nem sokkal a háta mögül. A férfi erős akcentussal beszélt, néhány betűt pedig pöszén ejtett ki, ami inkább ijesztővé tette, mint viccessé.
-Testvérem börtönbe! - Ekkor egy újabb vödör jeges víz érkezett az amerikai férfi arcába, amitől prüszkölni és fulladozni kezdett. Szerette volna megtörölni a szemeit, hogy tisztán lásson, de nem volt rá módja. Csak egy nagy homályos foltot látott maga előtt, ami egy férfi alakot formált, mögötte még három emberrel.
-Bastardo! - Képtelen volt lefordítani, de abból, ahogy az arcába köpött a mexikói maffia vezér, tudta, hogy nem most invitálta meg egy teára.
-Fizetsz elégtételt amerikai!

-Csak a dolgomat végeztem... - Nyögte Peter, de már csak akkor jött rá, hogy talán nem kellett volna, amikor fájdalmas ostorcsapást érzett a hátán, mire felkiáltott.
-A dolgodat? A DOLGODAT? - Tajtékzott a férfi. Dühtől remegő, erős markú kezében egy kést szorongatott, aminek a pengéje alig pár centire volt az amerikai szájától. Látszott az elszántság a mexikói szemeibe, Peter pedig nagyon is jól tudta, hogy a férfi nem fél ellene fordítani.
-Mi lenne, ha mi is dolgunk végezni? - Förmedt rá újfent, az ügynök szemeiből pedig jól ki lehetett olvasni az egyértelmű értetlenséget. A maffia fő ezzel az egyik embere felé fordult, és hosszan beszélni kezdett vele valamit az ő nyelvükön. Kisvártatva a másik pasas egy fényképpel lépett a maffia fő felé, aki kikapta a kezéből a képet, és az amerikai arcába nyomta. Maria volt rajta. Hosszú szőke haja és tengerkék íriszei csak úgy virítottak a fehér papíron.
-Neeeee! - Kiáltott fel őrülten verdeső szívvel Peter, mire egy "kiérdemelt" vágás került az arcára, ami keresztül szelte az ajkait és jóval az álla alatt ért véget. Zihálva, testében tomboló, feszítő adrenalinnal nézett farkasszemet a maffia főre, akinek embere sós vizet öntött a nyílt sebre, ami amellett, hogy rettentően marta, gondoskodott arról, hogy örök életére a viselőjén maradjon.
-Ha nem akarni nőd halál, együttműködni velünk! - Ragadta meg az ügynök haját és húzta le magához, hogy biztosan jól halljon mindent.
-Szakítani amerikai FBI, és csinálni nekem munka embert ölni! Te gyereked folytatni utánad, ha te már meghalni! Gyereked nem csinálja, családod halott! - Sziszegte Peter fülébe, akin egyszerre kezdett felülkerekedni a pánik, és a tudat, hogy hazaárulást kell elkövetnie a családjáért...

2011.12.23.

Odakint hatalmas pelyhekben hullott a hó. Wanda mindig is szerette a telet, de leginkább Lengyelországban, ahol órákon keresztül is képes volt párja és annak családja óriási villájának ablakából kémlelni a havas tájat. Arra az alkalomra, amire aznap készültek, felhagyott a szokásaival, és egy igazán elegáns ruhát öltött magára. Szeretett volna megfelelnie Aleksander szüleinek, szeretett volna bizonyítani nekik, hogy ő is lehet megfelelő ara a fiuk mellé. Bár boldog volt -legalábbis akkor, abban a pillanatban annak tettette magát-, a szíve mégis meghasadni készült, ahogy körbefordult párszor szerelme előtt, aki megbabonázva követte a lány minden mozdulatát. Mielőtt Wanda elfoglalhatta volna a fürdőszobát, egy futó csókot lehelt szerelme ajkaira. Akkor már tudta, hogy az volt az utolsó ilyen alkalom. Beviharzott a fürdőbe, ahol perceken keresztül csak figyelte elgyötört tükörképét a tükörben, aztán elolvasta apja SMS-ét, amiben csak ennyi állt:
"ELJÖTT A TE IDŐD!"

Wanda tudta, hogy nem választhat, mint ahogy azt is, hogy abba az életbe, amiben ő él, Aleksander nem lenne biztonságban. Nem engedhette meg magának, hogy veszélyeztesse annak az embernek az életét, akit a világon a leginkább szeret. Nem írt vissza apja SMS-ére. Letörölte az egyre inkább csak az arcát záporozó könnyeit, és egy szó nélkül kisétál a férfi életéből. Nem állt készen arra, hogy az apja "átadja" a mexikói maffia vezérnek. Úgy érezte magát, mint egy élettelen tárgy. Nem dönthetett a saját sorsáról. Az egész élete, a jövője már akkor kőbe volt vésve, amikor még meg sem született. Jól képzett, leszerelt női katonaként vette át apja helyét a maffia vezér mellett, hiszen az évekkel ezelőtt köttetett megállapodásban ez szerepelt. Las Vegasba költözött, ahol együtt él a mexikói maffia fővel. Kaszinókba, puccos rendezvényekre kíséri. Az emberek közt észrevétlenül mozog, és mindig készen áll az élete árán is megvédeni a főnököt. Bár Aleksander nem tudja, de Wanda minden lépését figyeli, minden koncertjén, előadásán jelen van és a tömegben rejtőzködik. Csak a megfelelő alkalomra vár, hogy újra találkozhassanak.