Amikor meghallod a nevet: Las Vegas, mi jut először eszedbe? Kaszinók? Féktelen bulik? Black jack? Roulette? A lehetőségek tárháza végtelen, a kaszinók sora gazdagokat dönt mocsokba... Azonban egy valamire senki sem gondol. Miután a kaszinóban megszeded magad zöldhasúval, nem árt vigyázni a haza úton; Las Vegas sem másabb, mint a többi város. Vannak rosszfiúk és rosszlányok is, akik képesek bárkivel végezni, ha úgy tartja kedvük. Vannak drogosok és más szenvedélybetegek, akik képesek ölni is azért, hogy megkapják a napi adagjukat. Táncosnők és krupiék, akik egy szempillantás alatt elveszik mindenedet. Prostituáltak és maffiózók, akiknek már, ha csak a nevét tudod, már veszélyben vagy. Mi a közös bennük? Egy rossz mozdulat, egy alaposan át nem gondolt lépés, és máris a börtönben találják magukat, ahonnan megszökni, még senkinek sem sikerült...
Nem a rasszokat gyűlöltem, hanem az embereket. A legtöbbel volt valami gond; vagy nő volt, vagy a farka volt a pofája közepén és képtelen volt még csak tisztán is gondolkodni, vagy nyálzott. Mint a bulldogok vagy a pelenkás harcosok nagyobb kiadásban. Ha csak lehetett, kerültem mindet, mert nem akartam sorozatgyilkossá válni, elég volt, ha fizettek azért, hogy valakit likvidáljak. Könnyebb volt úgy. Megdolgoztam a pénzemért, ha kellett, gyorsan öltem, ha azt kívánták, napokig kínoztam, és a végeredménnyel elégedett voltam. Ha az akarták, hogy a megbízó is lássa a folyamatot, akkor egytől egyig páholyt kaptak és vért. Sokat, ha azt akarták. Én pedig? Egy nagy adag kínait. Melegen, sok hússal és olyan erősen, hogy még a gyomromat is szétégesse. A kedvencem volt. Nem holmi szar kajákat tömtem magamba, de semmi kedvem nem volt a buzis főzésekhez, inkább megvettem a kaját, és az emberektől távol, egymagamban fogyasztottam el. Nem vágytam arra, hogy kinézzék a számból a kaját. Az evés annál intimebb, sokkal. Megdugni sem dugtam meg nőt még látványosan, közönség előtt. Vannak dolgok, amikről nem kell, hogy tudjon a plénum. És voltak feltételeim is, hármas törvényem, amit soha, senki kedvéért nem változtattam meg. Szerettem az estéket. Nem a pornó csatornák miatt, hanem akkor tudtam kikapcsolódni. Edzés után a régi klasszikusok nyomták meg az offot a gondolataimban, amikor sem az irodára, sem Darcy munkájára, sem pedig a küldetéseimre nem kellett gondolnom, csak én voltam, és Ali, a rottweiler, aki már megint ott ült velem szemben a maga hatvan kilójával, lihegő leheletében pedig visszaköszönt a friss, nyers marhahús már rothadó illata is, amitől nem ment el az étvágyam, csak rávigyorogva kaptam be az újabb falat kínait, majd váltottam a csatornán, ahol a kommentátor épp akkor bődült el egy touchdown-nal. Aminél csak az volt idegesítőbb, hogy megszólalt a csengő. Mégsem érdekelt, miután lenyeltem az előzőt, már úgy toltam a képembe a következő falatot is. Újabb csengetés. - Kopjál le, nem vagyok itthon, faszfej! - kiáltottam oda, de mintha süket lett volna, csak nem hagyta abba az illető a szarakodást az ajtó előtt. Ali sem igazán akart vendégeket, ezért alattomos morgásba kezdve fellökte a hím seggét a padlóról, megindulva az ajtó felé pedig lehorgonyzott amellett kíváncsian visszanézve rám. Nem mintha érdekelt volna a véleménye, de azért amikor már az ajtómat tőből akarták kiszakítani, még egy utolsó falatot a számba tolva követtem a kutya példáját, mezítláb, fekete melegítőgatyában és trikóban kiszedtem a konyhapult alóli fiókból a Browning-ot, azt fogva fordítottam el a kulcsot az ajtó zárjában, nyitva is az ajtót azonnal, mellkas magasságba emelve a fegyver csövét, a fal mellett állva. Viszont ahogy megláttam a nőt, felvont szemöldökkel hagytam abba a Terminátorkodást, lepakolva a pisztolyt is. - Spenótot ettél, hogy így kell rám törni az ajtót, te nő?! Helló- mosolyogtam rá, engedve, hogy belépjen a lakásba. - Kérsz kaját? - nem voltam az az összeborulós típus, inkább így mutattam ki a "szeretetem".
do you know who i am?
Vendég
Vendég
Tárgy: Re: Storm is coming with Naomi 08.01.14 0:38
Azt hiszem kezdek ebből az egészből kiöregedni. Közel a harminchoz majdnem fél életem meneküléssel telt el. Mégsem panaszkodhatok, hiszen az életem cseppet sem szól az unalomról, mégis jó lenne egy kicsit vissza venni már az izgalomból. Nem menekülhetek minden és mindenki elől űzött vadként. Pedig néha mennyivel könnyebb csak menekülni, vissza sem tekinteni és valahol máshol új életet kezdeni, más bőrébe bújva előadva egy általam kitalált személyt. Most is az emberek Naomi néven ismernek, mert másokra nézve túl veszélyes lenne, ha tudnák rólam a valódi nevemet. Egyrészt nekem is veszélyes lenne, ha bármit is megsejtenének. Tettek arról a meneküléssel töltött éveim, hogy senkiben sem bízzak annyira, hogy felfedjem előtte a titkomat. Illetve mégis van egy személy, akiben tudok bízni és nem is annyira a múltam része, inkább a jelenemé, Christopher Boyd. Teljesen pszichopatának tartom, mégis volt valami ami végett be tudott férkőzni a bizalmamba, khm és nem csak oda. Sosem hittem abban, hogy ha két ember között bármi intim dolog létesül akkor még tudnak barátok maradni, képtelennek tartottam, de nekünk mégis össze jött a dolog. Nem tartom kizártnak, hogy azért mert mégis annyira hasonlóak vagyunk, de ez volt az egyik nyomós oka annak is, hogy elviselni egymást már nem tudtuk. Most pedig mégis az ajtója előtt állva csengetek. Türelmetlenkedve nyomom újra és újra. Nem akartam zajongani sem pedig a szomszédokat felkelteni, ezért inkább nem is válaszoltam kedves szavaira, de biztosra veheti, hogy megkapja a magáért, hogy még mindig nem tolta oda a seggét, hogy ajtót nyisson nekem. Szó szerint dörömbölni kezdtem az ajtón hátha végre elérem, hogy beengedjen. - Talán ha az első csengetésem után felemelted volna a formás hátsódat, akkor nem is törtem volna rád majdnem az ajtót! - Förmedek rá, amint beinvitálom magam a lakásába. Fene se tudja mióta nem jártam már itt, de úgy tűnik semmi sem változott. - Kihagynám, de ha van valami erős piád az jöhetne. - Szinte otthon érezve magad sétáltam a kanapéig, ahol helyet foglaltam. Ali egyből oda is jött hozzám, úgy látszik emlékszik még rám. Mindig is szerettem nyaggatni ezt a nagy dögöt, hatalmas kutya létére nagyon is imádni való, ezért most is megkapta tőlem a neki járó simogatást. - Na és ma hány embert tettél el láb alól? - Chrisre tekintve tettem fel kérdésemet, ez közöttünk felé egy "hogy vagy" kérdéssel. Mert ami azt illeti én tudnék mesélni, sőt túl sokat is. Talán még az is csodaszámba megy, hogy még egyáltalán életben vagyok és itt ülhetek a kanapéján.
do you know who i am?
Vendég
Vendég
Tárgy: Re: Storm is coming with Naomi 08.01.14 1:53
Ha nem tudta volna rólam, hogy mivel foglalkozom, akkor ez beillett volna valami női szarba is, de így csak megvontam a vállaimat a szavaira. Nem tartoztam még neki sem magyarázattal, hogy mit miért tettem, ezután sem fogom elkezdeni ezt a felettébb idegesítő szokást. Elég, ha én tudtam, mivel töltöttem az időben. - Nem szeretem a hívatlan vendégeket - mondtam ki tényként, amiről tudhatott. Sosem voltam odáig azért a tényért, hogy bárki előre megbeszélt terv szerint tegye be a lábát a házamba. Senkinek sem kellett, hogy véletlenül egy "rossz" embert kezdjek el darabjaira szétkapni. Különben is csak azokkal játszottam el, akik megérdemelték. Ahogy végignéztem az útját, becsuktam az ajtót, a kulcsot pedig ismét ráfordítottam. Nem volt ez paranoia, de nem kellett, hogy bárki is betessékelje a seggét ismételten a lakásomba. Ahogy ismertem Clementine-t, elég volt csak ő is, hogy a nyugodtra tervezett estémet elrontsa és holnap agy nélkül, energiamentesen, kifacsart fejjel ébredjek. Nagyon is értett ahhoz, hogy a falra másszak tőle, de néha el kellett viselni ezt is. Egyesek azt mondanák a mi kapcsolatunkra, hogy barátok vagyunk, talán van benne valami. Ha tudnám, hogy azt mások miként értelmezik. Miközben a kutya ölebként csóválva a farkát hímringyója lett a nőnek, egyetlen szó nélkül kerítettem egy üveg poharat és whisky-t Naominak, amiket lepakoltam elé az asztalra, és mielőtt szó érte volna a vendégszeretetemet, több, mint két ujjnyit töltöttem ki neki a füstös italból, és a poharat átnyújtottam neki. A piát csak mások miatt tartottam otthon, ha lehetett, én kerültem. - Ma halálmentes napot tartottam. Eddig - itt nyomatékosítva a szavaimat ránéztem egy laza mosollyal. Furcsa. Csak neki szántam az igazi, nem dögölj-meg-féle vigyorokat. - A megrendelő visszamondta, mielőtt még elkábíthattam volna azt a rohadékot - ismételten megvontam a vállaimat, és a konyhából felkapva a tányért letettem a seggemet a fotelbe, a nőtől úgy másfél méterre. - És te miért is az én piámat iszod? - egy falat követte a kérdésemet abból a rohadt erős kínaiból, amivel soha nem teltem el teljesen. - Mi történt, hogy eszedbe jutottam? - megint egy falat. Már rég nem voltam az illedelmes szinten vele. Nem mintha valaha is olyat élt volna meg mellettem. Szerettem, ha egyenesek velem és egyből a tárgyra térnek. Még ha erről a nőről is volt szó.
do you know who i am?
Vendég
Vendég
Tárgy: Re: Storm is coming with Naomi 08.01.14 2:43
Nem csináltam jelenetet, különben sem vagyok az a hisztérika, pedig ezért igazán leharaphattam volna már a fejét a helyéről, hogy képes volt így megvárakoztatni. Ami engem illet utálom a meglepetéseket, de másoknak szeretek meglepetést okozni, ezért is állítottam be csak így szó nélkül. Sose vallaná be nyíltan, hogy hiányoztam neki, ameddig távol voltam, de ezt mondania sem kell. Amúgy is Chris túl kemény macsó, hogy valaha is ilyet halljak a szájából. - Azért örülhetnél nekem egy kicsit jobban is! Meg aztán nekem pláne nem kell bejelentkeznem hozzád. - Úgy gondolom, hogy nekem szabad jogom van ahhoz, hogy akármikor szó nélkül betoppanjak. Úgysem dobna ki, most sem tette, ezek után sem fogja. Talán túl naiv vagyok, de ez még belefér. Feltételezem csak azt gondolja, hogy simán meglátogatni jöttem, de természetesen hátsószándékaim is vannak ezzel a látogatással. Eléggé nagy kézitáskát hoztam ahhoz, hogy itt tölthessek nála pár napot, csak erre még rá kellene bólintania, de egyből nem szerettem volna mindent rázúdítani. Elég ha szép lassan adagolom be ezt neki. - Chris ne feledkezz meg arról, hogy én egy igazi túlélő vagyok, téged is túléltelek. - Itt el kellett nevetnem magam, próbáltam minél halkabban tenni. Ami pedig a halált illeti, nos mostanában elég sok mindent túléltem szó szerint. Azt pedig erősen remélem, hogy engem nem tudna kicsinálni, azért mégis csak barátok volnánk, vagy mifene. - Nézd a dolgok pozitív oldalát, lemondták a megrendelést ezért van időd engem szórakoztatni. - Van hátam mögött pár olyan nap, amit nem kimondottan élveztem és szükségem van egy olyan ember társaságára, aki feledtetni tudja velem a történteket. Legalább egy kis időre. - Mert az ingen pia mindig jobban esik. - Ez tény. Abba hagyva Ali simogatását bele kortyoltam a whiskybe. Most tényleg jól jött. Nem is tudom mikor ittam már utoljára valami erőset, nem is tehettem eddig a sok belém tömött gyógyszer végett. - Nosztalgiázni támadt kedvem. - Közöltem vele sejtelmes mosollyal arcomon, de mégsem az együtt töltött éjszakáinkra céloztam ezzel. Nem azért jöttem, hogy újból az ágyában találjam magam. - Mi ez a faggatás?! Olyan hihetetlenül hangzik, hogy hátsószándék nélkül csak úgy felkerestelek? - Azt hiszem nagyon is jól ismer már és tudja rólam, hogy tényleg nem csak azért kerestem fel, mert éppen erre jártam.
do you know who i am?
Vendég
Vendég
Tárgy: Re: Storm is coming with Naomi 08.01.14 3:08
Konfettit várt tőlem? Netalántán hullahegyeket, amiket megmászhat? Nem értettem, mégis mit várt tőlem. Nem is foglalkoztam a továbbiakban a hercegnős szavaival, csak egy nemtörődöm vállrándítást kapott válaszként. Ha nem tetszik neki, úgyis szóvá teszi. Mert nő, és folyton jártatnia kell a száját, amíg elegem nem lesz belőle - megint. Csak egy pillantással mértem fel a helyzetet a táskáról, de ameddig nem áll neki a folytatásnak, nem volt kedvem azzal foglalkozni. - Mert még nem akartalak megölni, baby - a nevetése mosolyt csalt az arcomra, de nem azt a boldogot, hanem mert minden szavamat komolyan gondoltam. Lehet, hogy túlélő, egészen addig, ameddig az én markomba nem került. És ha bárki is azt tervezte, hogy ártson neki, azzal velem kellett számolnia. És a láthatóan boldog pincsivé avanzsált rotival. Odáig volt Clementine-ért, amit valahogy meg tudtam érteni. A legtöbb faszi a nyálát csorgatta volna egy ilyen nőért. Egészen addig, ameddig meg nem ismerték teljesen. - Csak erre vágytam - ironikus hangszínnel válaszoltam a szórakoztatására, de azzal nagyon is tisztában volt, hogy egy ideig elviseltem és eltűrtem neki sok mindent. A határokat persze folyamatosan feszegette, ami rendben is volt. Úgyis egy öblös és gigantikus nemet szokott kapni arra, ha elmentek nála otthonról olykor. Mert így szokás. Megszoksz vagy megszöksz. Szaros közhely. Lassan ettem, nem siettem. Ráértem. Úgy gondoltam legalábbis, és ahogy a válaszfoszlányokat kaptam tőle, köhintve pakoltam le egy falat után a tányérra a villát. - Mondjuk, hogy ja. Egy percig se etess azzal, hogy hiányzott a kutyám, vagy az öreg cimbid. Van telefon, e-mail, amin elérhetsz. Ez a nagy összeborulásos nosztalgia álca. A whisky-t még megértem - mosolyodtam el a fejemmel bökve a pia felé, megint egy falat kaját pakolva be a számba. - Szóval ne húzd az időt, milyen szarba keveredtél? Csak mert pizsama partizni nem bundában mész egy bérgyilkoshoz - fejeztem be a szavaimat, miután lenyeltem a kaját. Ali pedig egy jókorát szippantott, kissé összenyálazva Naomi térdét, ahogy rápakolta melák fejét a nőre, vágyva arra, hogy azok az isteni ujjak megint őt érintsék. És rohadtul ellentmondtam a korábbi gondolatomnak. Csak sikerült nekem szóba hoznom a táskás dolgot. A franc essen belé! A kínaival megpakolt tányért letettem az asztalra, majd a konyhába sétáltam, hogy a hűtőből egy ásványvizes flakont vegyek ki, a vizet pedig egy pohárba töltöttem, nem is igen az időt húzva, sokkal inkább mert nem akartam látni azt az áruló ölebbé váló gyilkgépet, aki Clementine-ért könyörgött. Kis szaros kutya! - De mielőtt még beszélnél, Clem, megkérdezem, hogy vagy. Csak mert úgy szokás - néztem rá a távolból, egy kortyot leküldve a torkomon és csak azután ültem vissza a fotelbe. - Ha kérhetem, csak a lényegre szorítkozz. Nincs kedvem drámát, színházi előadást végigülni - ez volt a terv. Aztán hogy úgy is marad-e, ahogy mondtam, vagy megint belekezd a saját verziójába Naomi, az tőle függött. Nekem ott volt a kínai.
do you know who i am?
Vendég
Vendég
Tárgy: Re: Storm is coming with Naomi 09.01.14 0:08
Gondoltam, hogy a viszontlátás öröme nem lesz annyira nagy, hogy egyből a nyakamba veti magát, meg is lepődtem volna azon. Chris nem azaz érzelgős hapsi, aki csak úgy jó kedvében ölelgetne, inkább az a kemény csávó aki egy szó nélkül kivégezne. Mármint remélhetőleg engem nem, de nála sosem tudni, vagy mégis? - Hogy nem-e?! Szerintem már gondolatban párszor kitekerted a nyakamat. - Le sem tudnánk tagadni, még ha akarnánk sem, hogy régebben nagyon is egymás idegeire tudtunk menni, de elvileg azok az idők már elmúltak, de mégis mosolyogva tudok vissza emlékezni rá. Bevallom, volt pár ajtócsapkodás, mikor a dolgok közöttünk nem úgy alakultak, ahogyan kellett volna, de az már a múlt. Most inkább éljünk a jelennek. - Mondanod sem kellett volna, hiszen biztos voltam benne. - Újból elnevettem magam ezen. Bevallom régen szórakoztam már ilyen jól, Chris akarata ellenére is képes elszórakoztatni a jelek szerint. - Túl régóta ismersz már ahhoz, hogy egy pillanat alatt átláss rajtam. - Halkan felsóhajtottam, de mielőtt beavattam volna a részletekbe inkább ittam még egy egy kortyot a whiskyből. Közben pedig Ali szépen összenyáladzott, de már szóvá sem tettem, megszoktam már. - Elvileg jól vagyok... - Még élek és csak ez számít. Valójában nem mondanám azt, hogy jól, de azért még megvagyok. Letettem a poharat a kanapé karfájára, hogy lehúzzam dzsekim cipzárját. Majd szemléltetésképpen megfogtam felsőmet és felfelé kezdtem tűrni, egészen addig míg láthatóvá nem vállt a rajtam lévő sérülés. Már nincs bekötve, de azért még a nyoma megmaradt annak, hogy összevarrtak, mondhatni elég friss még. - Történt egy kis malőr. - Persze velem mindig történik valami, de eddig mindig meg tudtam úszni épp bőrrel, ez pedig szépen padlóra vágott több napig is. - Megpróbálok rövid lenni... Volt részem egy autós üldözésben, balesetem volt, bevittek a kórházba, onnan megszöktem. Többször is halálközeli élményben volt részem. Na és még sikerült találkoznom Morrissal is... - Röviden tényleg ennyi lenne a lényeg, talán nem untattam halálra. Egyből nem akartam mindent rázúdítani, még a nehezét tartogatom későbbre.
do you know who i am?
Vendég
Vendég
Tárgy: Re: Storm is coming with Naomi 09.01.14 22:59
Igaza volt. Ha mást nem is kezdtem az emberekkel, tudtam, mire hogyan reagálnak és képes voltam manipulálni őket, ha akartam. Nem túlságosan volt nehéz munka, csak a reakcióikat kellett megfigyelni, és pikk-pakk engedelmeskedtek a tudtukon kívül is. Viszont nem feltétlenül terveztem ma ezt ezzel a nővel. Elég volt az is, hogy megjelent, mint egy kéretlen tájfun vagy cunami a szerencsétlen vágott szeműek világában. Elvileg. Visszhangzott vissza a fejemben az az egy szó, és már húztam is el a számat. Már megint mi a francba keveredett ez a nő?! Az biztos, hogy nem fogja megérni a ráncos kort, előtte már rég ki fogják nyírni, ha nem figyel a seggére, az is biztos. Végignéztem a vetkőzést egyetlen rezdülés nélkül sem, és ahogy az oldala, a mellkasa, a halványuló varratok és a foltok megjelentek a szemeim előtt, felnéztem Clem szemeibe, de nem szakítottam meg őt a sztorizgatásban, hagytam, hogy belekezdjen a mondókájába, és szerencsére hallgatott is rám. Semmiféle dramatizálás és nőies szarok nem jelentek meg a szavai közt, a lényegre szorítkozott csak, amiért áldottam az eget. Istent nem, azért annál már több vér tapadt a kezemhez, hogy higgyek a felsőbb hatalmakban. - Legközelebb amputált lábbal fogsz megjelenni? Csak mert mindketten tudjuk, hogy ez nem kis malőr - nem mentem oda tapogatni, a seggemen maradtam, és hogy Ali ne kellemetlenkedjen nyáltengert csorgatva maga alá és a nőre, halkan megszólítottam, és már pakolta is fel a hím seggét, lomhán megtéve azt a másfél métert, hogy hasra vágódva is a nőt figyelhesse. Mintha őrző-védő kutya lenne, és nem csak a házat kellene védelmeznie. - Pontosan mik voltak a kórház után? A tagot is beleértve - érdeklődtem tőle szenvtelenül. Nem fogok érte könnyeket hullatni, magának kereste a bajt. Megvédeni őt egészen lehetetlen küldetésnek bizonyult. Miután befejeztem a kajálást, lepakoltam a tányért az asztalra, és csak azután gondoltam úgy, hogy a gyomrom beveszi a Morris-os találkozás élményeit is. Mondjuk úgy. Egy nő korábbi szerette tudja a legnagyobb szart bekavarni a virgácsosok világában. És ez a fószer pont olyan volt, mint egy két lábon járó orkán. És én voltam az, akinek (feltehetően) el kell simítania a vihart Naomi lelkében. Inkább egy fejlövés, de most komolyan. Nagyon nem akartam még tudni, miért költözne be hozzám, de volt pár lehetőség, ami le is játszódott a fejemben, ahogy újra a táska felé néztem. - Hogy került megint a képbe Morris? - el fogja mondani. Mert ha itt akar dekkolni, az a minimum, hogy semmit nem hallgat el.
do you know who i am?
Vendég
Vendég
Tárgy: Re: Storm is coming with Naomi 10.01.14 5:14
Csodálatra méltó teljesítmény volt részemről, hogy eddig tudtam az időt húzni, mert tudom róla, hogy mindig szeret a lényegre térni, most mégis nem a faggatásommal kezdte. Nem is vesztegetve tovább egyikünk drága idejét sem térek immár a lényegre. Lesz, ami lesz alapon. Azt hiszem az idei bikiniszezont azt inkább most kihagynám, de a körülmények végett szerintem ez megbocsájtható lenne. Most már nem is fáj annyira, de azért mégsem érzem magam még annyira toppon, de azért mégsem panaszkodom. Megtanultam már az idők során, hogy a dolgok lehetnek mindig rosszabbak, most csak arra várok, hogy mi jöhet még, ami még ettől is sokkal rosszabb lenne. - Nem volt szerencsém, ennyi. - Nem szeretném ezt a kelleténél is jobban túlbonyolítani. Megtörtént, látta az indítékot, hogy miért is vagyok most nála, de már felsőmet újra vissza húztam magamra, elég volt egyelőre ennyi a magamutogatásból. - Volt minden... - Azt hiszem ennyivel nem érné be, ezért felsóhajtva gyorsan fejben össze szedtem a legfőbb részleteket, hogy ne fecsegjek túl sokat, csak a lényeggel álljak elé. - Szökés közben még jobban felszakadoztak a varrataim, ezután egy hotelban húztam meg magam. Ha nem lett volna egy remek orvos ismerősöm, akkor ott haltam volna meg. Ezután újabb menekülés mikor már talpra tudtam állni és valahogy Morrisnál kötöttem ki. - Nem mentem bele a részletekbe, ha valami felkeltette az érdeklődését arra úgyis rá fog kérdezni, ismerem már annyira, hogy ezt tudjam róla. Valójában nekem is homályosak az emlékeim, többször magamnál sem voltam. - Úgy, hogy kellett egy biztos hely, tudtam hogy nem mondana nekem nemet. - Nem mondanám azt, hogy kihasználtam, csupán tett nekem egy apró szívességet, azt hiszem ennyivel még tartozott. - Na és te nemet mondanál nekem? - Felhúzott szemöldökkel kíváncsiskodtam. Szerintem számára is nyilvánvalóvá vált, hogy mit is kereshetek nála, nem olyan ostoba, mint a férfiak többsége.
Kezdőlap 
Tárgy: Storm is coming with Naomi 
07.01.14 22:42