Jenni & Max & Mona

-Neked is az lesz, ha nem jössz velem… - emeltem meg a hangom kissé, persze ez nem az új csajnak szólt, inkább csak magának a helyzetnek. Megfogalmazni sem tudom, hogy mennyire dühös voltam Jennire . Nem értem azt, hogy hogyan lehet ennyire felelőtlen valaki. Berúgni és totál  hűjét csinálni magából… Most ez mire volt jó? Levezetni a feszültséget, vagy kiélni az irántam táplált dühét? – Ne haragudj, de nem hagyhatom, hogy ilyen állapotban haza sétálj. – fogtam meg a karjánál az idegen lányt és löktem be a kocsiba Jenni mellé. Megkerültem a kocsit, majd beültem a két őrjöngő liba mellé. Nem  hiszem el, ha hazáig nem halunk meg balesetben, akkor soha. Képtelen vagyok vezetni úgy vezetni, hogy visítanak a hátam mögött.
-  Na jó ezt most fejezd be. Dühös vagy rám olyan dolgokért  amiket te sem tettél meg. Még is mit vársz tőlem? Erre nem tudok alapozni. Ezt nem most fogjuk megbeszélni… Sem te sem én nem vagyunk olyan állapotban… - pislantottam  Jennire dühösen. Szándékosan csinálja. Megpróbál bosszantani… És nagyon jó úton halad.
Szerencsére nem okoztunk tömeg balesetet és nem is hatunk meg, annak ellenére sem, hogy több alkalommal is megpróbáltak előremászni a kocsiban, valamint hogy megpróbálták elvonni a figyelmem. Például több alkalommal is átmentek nagyon leszbikusba. A visszapillantó sok mindenre jó… Én is férfi vagyok és hát két nő sok olyan dolgot tud, amivel el tudja vonni a figyelmem.
A bejárati ajtót kinyitottam és beengedtem a lányokat én pedig a kocsit a garázsba vezettem. Siettem a házba, még mielőtt tönkreteszik az egészet. Sajnos elkésem. Mire felértem, már felfeszítették a bárszekrényt és eltűntek… Ezt nem hiszem el. Tuti, hogy az emeleten vannak.  A lépcsün felfelé, találtam néhány ruhadarabot… Ez most komoly… - Jennifer… Megöllek…

Jenni & Max & Mona

Komolyan mondom, hogy valamelyiket tuti kinyírom… Mégis hogy a fenébe gondolták azt, hogy segsrészegen, szana-szét hagyják a  ruháikat a házamban. Szinte nem hittem a szememnek amikor a szobába lépve, kezemben az összes ruhával ott ugrált két majdnem pucér nő az ágyamon… Más pasi a helyemben most rájuk vetette volna magát, hisz részegek és bármire rávehetőek, de bennem inkább a düh, mintsem a vágy forrott. Egy lány akiről soha sem gondoltam volna, hogy ilyesmire képes és egy teljesen ismeretlen nő arra próbál rávenni, hogy engedjem el magam és igyak én is velük… Lehet, hogy én képtelen vagyok elengedni magam? Nem lehet, hanem biztos.. Ahhoz most túlzottan ideges vagyok. Ráadásul ezen Jenni korábbi kijelentése sem segített. Gyakorlatilag megkaptam, hogy soha nem vagyok mellette és nem támogatom. Persze hogy nem fogok asszisztálni ahhoz, hogy totál hülyét csináljon magából,teljesen részegen. Bevallom ez rendesen betalált, de nem baj, egész kezdek hozzászokni. – Most ezt nem mondod komolyan?! – vágtam kicsit flegma grimaszt Mona felé. – Lássuk csak… Szóval engedjem el magam, lazuljak és igyam magam hülyére csak azért mert Jenni így szeretné… Tudod mit ha jobban meggondolom… Nem!!! És örülnék ha nem csinálnátok romhalmazt a házból… - pislantottam először Monára, majd Jennire.. Nem, rohadtul nincs kedvem ehhez az egészhez. Szóval Jenni oda van értem? Hm, ez most komoly…? Nem hinném, hogy ennek van bármilyen alapja…Most már ott tartok, hogy csináljanak amit akarnak, csak hagyjanak békén. Ki kellene penderítenem mindkettőt, de nem hagyhatom, hogy két részeg nő egyedül kószáljon az utcán. Csak maradjanak nyugton…. –Jenni miért csinálod ezt? – ez a nyájas, rábeszélő hang és ez a „Bambi tekintett”… Ne csináld kérlek…  - Most jó? – emeltem el a számtól az üveget. Mi a fenét csinálok. Megint rávett valamire amit nem tettem volna meg másnak.. Hagynom kell, hogyh vigyen az áramlat.. Talán ennyi nekem is jár. – Ez fájni fog holnap… - mosolyodtam el, és hagytam, hogy a két nő az ágy felé vonszoljon…

Jenni & Max & Mona

Most ez komoly? Én sem hiszem el amit csinálok. Hagytam hogy rávegyenek megint valami örültségre és a legrosszabb az, hogy kezdem élvezni a dolgot, mármint olyan régen voltam igazán szabad és most itt vagyok két csajjal, mondjuk az egyikről azt sem tudom hogy ki…. De számít ez? Nem… Rohadtul nem, mert kezdem azt érezni, hogy az enyém a világ… A pia teszi. Megfogadtam, hogy nem iszom többet egy kottynál, azt is csak Jenni kedvéért ennek ellenére már túl vagyok egy fél üveg rumon…  Jenni totál, meg van örülve… Eszeveszettül ugrál az ágyon és engem kínoz én meg persze hagyom. Mert miért is ne? Talán  a lányoknak igazuk van. Mostanában túlzottan feszült vagyok. Túl sokat foglalkozom a melóval és egyre kevesebbet veszek észre a körülöttem folyó életről…  Észre sem veszem és elmúlik az életem.  –Jenni nyugszik… - próbáltam lealítani a mögöttem vagyis lassan rajtam ugráló hiperaktív csajt, de ezt képtelenség lelőni. – Nem, nem akarok énekelni. – dőltem hátra és gomboltam ki két gombot az ingemen.  – Mona, hol van…? – indultam meg Jenni után, hogy megkeressük az újdonsült barátnőjét. Az egyik balkonon találtuk meg… Tudtam, hogy valami nem stimmel, mert látszott, hogy le van törve. Kicsit olyan volt mint akinek összejött minden. Nem szerettem volna firtatni a témát, csak a kezébe adtam az üveget és hagytam, hogy  megigya azt a néhány kortyot. Ráfér…  Jenni valószínű semmit sem vett észre Mona bánatából, de én tudom mit érezz.. Pontosan ugyan azon megy át, mint én.
-Ezért meglakoltok… -  fogtam két párnát és mindkét lányt megdobtam. Persze csak finoman, mert még egyenlőre tisztában vagyok az erőmmel, de vajon meddig?!
- Héj ez nem fair… - méltatlankodtam, mikor Jenni gyakorlatilag az arcát Mona mellei közé nyomta… - És velem ki foglalkozik? – tártam szét a karom, jelezve, hogy el hanyagolva érzem magam.

Jenni & Max & Mona

Az agyam az alkoholtól kezdett teljesen kikapcsolni. Be kell vallanom egyre jobban élveztem a helyzetet. Néha még arra is képtelen voltam, hogy megmozduljak, egyébként is a lányok teljesen jól megvoltak nélkülem is. Az ágyam szélén ültem és egy félig üres rumos üveget szorongattam, észre sem véve, hogy azt eddig mind én ittam meg. Ez holnap nagyon fog fájni. De most egyáltalán nem akarok erre gondolni, sőt gondolkodni sem akarok. Csak hagyom, hogy elkapjon az este és mocsok részegre iszom magam.  A lányok ugrálására fordultam meg... Volt mit látni, az biztos... Olyan hévvel csókolták meg egymást, hogy hirtelen „köpni nyelni nem tudtam”... A meglepődésemet volt valami ami elnyomta. Saját magamon is meglepődtem, mert igen is élveztem a helyzetet... Lehet, hogy kissé perverzül hangzik és a pia is nagyban rásegített a helyzetre, de mint minden egészséges férfi én is izgatónak találtam a helyzetet.  Minden izében megmozgatta a fantáziám. Jenni még nálam is jobban élvezte a helyzetet, már csak abból is ítélve, ahogy Mona nyakát csókolgatta. Minden férfi álma két nővel egyszere... Nem tagadom más helyzetben ekkora pia mennyiséggel simán benne lennék a dologban, bár mondjuk nem épp vagyok az a típus, de most más a helyzet. Na nem azért... mindkét lány tökéletes testel rendelkezik, nem is ezzel van a baj, hanem azzal, hogy Jenni miatt képtelen lennék a dologra. Túlzottan kötődünk egymáshoz, ahhoz, hogy csak úgy belemenjek ilyesmibe. Bár amint látom a lányokat nem igazán érdekli, hogy én mit akarok. Amint elindult a zene ismét, azon kaptam magam, hogy Mona kéjesen tapad hozzám, miközben a tekintetem mélyen az övébe fúrtam. Nem habozva Jenni is csatlakozott hozzánk, ekkor Mona kibujt kettőnk közül és a hátam mögött termet, amit hamar fel is fogtam, mikor körmeit a fenekemen éreztem. Mindkét lány teljes odaadással táncolt és én pedig hagytam had irányítsanak. Éreztem Mona ujjait, ahogy végigsimít a hátamon és ahogy Jenni szinte majdnem pucér fenekét hozzám dörgöli. Persze ez a hevesség csak a szám végiéig tartott, mert amint elhallgatott a zene Mona kiment a szobából újabb üveg ital után nézve. Amit egyedül maradtunk Jenni kapott az alkalmon és szó szerint kacérkodott velem. Most az Ő körmeit éreztem a fenekemen.... Ez felhívás keringőre? – Úgy gondolod...? – mosolyodtam el miközben Ő a vállamon végig simítva tolta le az ingem... Kezd forróvá válni a helyzet. Ezek most engem szívatnak...? Szerencsére vagy szerencsétlenségemre ki tudja, belépett Mona egy újabb üveggel. – Lányok ti aztán nem vagytok semmik... – nevettem el magam miközben széttárt karokkal hanyatt vágtam magam az ágyon.