Név: Jason Dean Morgan
Becenév: Jason, Dean, Jay
Kor: 33
Születése hely, idő: 1979- Július - 4 / Olaszország - Velence
Tartózkodási hely: Las Vegas
Csoport: ex elítélt
Anyagi háttér: Felső osztály
Szexualitás: Heteroszexuális

Jellem: Nem azt mondanám, hogy antiszociális ember vagyok, csak kerülöm az emberek társaságát, és meg van rá az okom, hogy miért. Mindegyik csak jó pofizik, megjátsszák magát, remélve valamit…persze pénzt, vagy bármiféle juttatást, hogy majd segítek neki valamiben. A nőknél nem kell meglepődni, ha ezt akarják, ők tudnak elég jó dolgot ajánlani egy kis anyagi támogatásért, és még akkor is lehet nemet mondani. Nem mondom, sose emelnék egy nőre kezet, de nem szabad elkényeztetni se őket. Én se veszem mindenből a legjobbat, de megnyugtat a tudat, hogy telne rá, lehetne több féle autóm, annyi hogy szinte minden alsónadrágomhoz, hangulatomhoz vagy bármihez is mérten más és más. De nekem elég a motorom, meg van egy autóm, ami igazából egy limuzin, sofőrrel, ahogy kell. De kényelmesebb motorral közlekedni. Nem használok szolgákat, magam mosok és főzök, ezt szoktam meg, és nem is szeretem, ha kiszolgálnak, nem is lakok egy nagy palotában, viszont édesanyámnak vettem egyet. Rendes fiú vagyok, aki csak keresztbe tett az apjának, csak kicsit nagyban játszva, nem úgy, ahogy a tinédzserek.

Külső: Majd két méter magas, hosszú barna haj, és barna szem.

Előtörténet: Nem akarom hosszasan ecsetelni a dolgot, megszülettem, maradjunk annyiban, ha két ember összebújik, akkor vagy becsúszik egy gyerek a figyelmetlenségük miatt, vagy nem. És apám eléggé nem törődött a védelemmel, anyám nem bánta, hisz mai nap is úgy tekint rám, mint egy csodára. Persze nem örül neki, hogy mit csinálok, de érte teszem, mert el akarom halmozni minden jóval. Persze keresztény emberként, azt nem mondanám, hogy anyám erkölcsös, de rosszat se mondhatok róla, fiatal volt, és szerette az életet, aztán én megfogantam, és… olasz lány volt, őket mindig vallásosnak nevelik, mai napig imádkozik a lelkemért.
A börtönnek nem nagyon örült, de hát ha az ember bűnös ösvényen jár, számítson arra, hogy nem a paradicsomban köt ki. De sose öltem meg senkit, lehet nem legális dolgokat csináltam, de a testi bántalmazás, nem az én világom.
Szóval Velencében születtem, és imádtam ott élni, csak eljön az ember életében az idő, hogy tudni akarja ki az apja…anyám sose házasodott meg, igazából azt mondta, a saját lábán akar megállni, nem kell neki az oldalára férfi, és mindig is felnéztem rá, mert amit akart, azt tényleg elérte. Színésznő, és imádom nézni, ahogy játszik… de visszatérve apámra, addig nyaggattam anyut, míg megmondta, aztán meg próbáltam csöppnyi agyammal felfogni, hogy apám valamiféle maffia főnök, szóval rossz fiú, amiért egy fiú nem nagyon nézne fel az apjára. Beletörődtem, de abba nem, hogy míg mi így élünk, addig ő úszik a pénzben.
Elkezdtem azt csinálni, amihez értettem, verekedni, illegális harcokban vettem részt, de anya hallani se akart erről, ő nem ilyen életet szánt nekem, szép feleséget, sok gyermeket… de én elégtételt akartam venni, amiért apám semmibe vette ezt a remek asszonyt.
De persze anyámnak is meg akartam felelni…iskolába jártam, bár sose voltam jó tanuló, nem kötött le semmi igazán, nem érdekelt semmi sem. Viszonylag visszahúzódó gyerek voltam, ami a termetemhez képest eléggé viccesen nézett ki, de kerültem a konfliktust, viszont ha a gyengébbeket bántották, akkor közbe léptem. Valami szakmát akartam tanulni, de anyu egyetemre szánt, azt szerette volna, ha orvos leszek, vagy ügyvéd, bár tudta, hogy egyik se érdekelne, és nem akarta megmondani hogy éljem az életemet. Így elutaztam, világot látni, egy évig nem csináltam mást…persze titkon apám ügyeit próbáltam lenyomozni, meg akartam ismerni, bemutatkozni neki, hogy a fia vagyok…de csak fájdalom, vér, és nincstelenség maradt a keze után, és nem akartam, hogy ehhez az emberhez közöm legyen.
Gyilkosságra gondoltam, de anyám miatt nem akartam ezt tenni, de nem hagyhattam, hogy ne bűnhődjön meg az a szemét, így mivel valamihez mégis volt tehetségem, elmentem apám egyik kaszinójába, hogy tönkre tegyem, teljesen.. a kártyaszámolás csak álca volt, fel akartam mérni mennyire figyelik a helyet, majd mivel a körutazásomon lettek ismerőseim, úgy döntöttem, ideje megcsapolni apuci számláját. De megszívtam… sose bízz senkiben, nem ismertem jól a társaimat, de hát a bűnözőkkel nem is ül le az ember egy vacsora mellett. Apám pontosan tudta, hogy ki vagyok… és az egyik embere le is buktatott, így mehettem a börtönbe…de csak egy dolog zavart, hogy anyám mit fog szólni, hogy ide jutottam, és hogy az elképzelése az egyetemről, sose valósulhat meg….egy elítéltet nem nagyon akarnak egyetemre felvenni. De nem adtam fel, apámat tönkre kell tennem, és a börtön csak erősebbé tett. Pár év, és már kész volt a terv… a lényeg, hogy kiütni őt a nyeregből, vagy forduljanak ellene, és hogy csak apránként vegyünk el tőle mindent, ami nem is az övé…szóval így vagyok most,Vegas-ban lakom és építem a kis birodalmamat, hisz ha itt nincsenek is megbízható kapcsolataim, Velencében még vannak, és azért úgy tűnik apám elég nagy arc, hogy a neve még odáig is eljusson…a véreskezű, a kegyetlen, kíméletlen… ezért lakolnia kell… nem akarok ennyire drámai lenni, szimplán tönkre akarom őt tenni, és elég jó úton haladok, és még nem is sejt semmit se.

Jason Dean Morgan!
Történetedben minden meg volt, ami ide kell, ezért;
Elfogadva!
Üdvözöllek az oldalon, foglalj avit. Sok sikert kívánok a bosszúhoz.