Név: James Young
Becenév: Jem
Kor: 19
Születése hely, idő: 1993-február- 19 / United States - Tacoma
Tartózkodási hely: Vegas
Csoport: elítélt
Anyagi háttér: Munkásosztály
Szexualitás: Heteroszexuális

Jellem: Egyszer valamelyik diszkóban volt az a dal... Tudod, aminek az volt a refrénje, hogy "Insains all around the world, you don't need convience to perk" Na mindegy. Akkor mondtad nekem azt, hogy akár rólam is szólhatna az egész. De kérdem én, olyan naivan, amilyen mindig is vagyok, hiszen tudod, mi értelme, ha az ember szabályok és korlátok között él? Én azt mondom, szarj a rendre, dugj az utcán és fuss, ha gáz van! Eddig túléltem ezzel a hozzáállással, nem? Akkor miért lenne ebből gond? Azt mondod, fel néne nőjek? Hát nézd a hatalmas mosolyt a képemen, a gyűrűt a harmadik ujjamon, és ne vedd magadra, ha azt mondom: Kapd be!

Külső: Úgyis tudod, hogy dögös vagyok, nem kell külön felhívnom rá a figyelmedet, igaz? Hogyne tudnád, sőt, lehet valamelyik ágyamban is megfordultál már valahol, ki tudja? A lényeg, hogyha valaki meg meri kérdezni, hogy miért ekkora a hajam, csak mondd azt, kell valami, amibe a csajok kapaszkodni tudnak. Hah, ötletes, nem? Nem hát! Egy a lényeg: soha senki nem mondhatja azt, hogy bejövök neki, de soha, senki nem mondhatja azt sem, hogy nem vagyok jóképű. Mert bármelyik szögből nézel is, úgyis a gazellalábaim fognak először feltűnni, aztán meg az, hogy dupla olyan magas vagyok, mint te.

Előtörténet:
Azt nem tudom, mikor döntöttem el, hogy őrült leszek. Talán az anyatejjel ivódott belém, talán, amikor a focilabdák rendszeres célpontja lettem az oviban. De azt senki sem mondhatja rám, hogy ne lennék egyéniség. Jó, talán egyedül én gondolom így, mert a legtöbbször a hátam mögött mindenki egy bunkó pöcsnek gondol. Most mit vitatkozzak, igazuk is van!
Csakhogy a dolog még véletlenül sem ilyen egyszerű. Mert nagyjából hajléktalan vagyok. Illetve a fene tudja, mert ház az éppenséggel van a fejem fölött, csak kitudja, hogy meddig. Mikor fogja bemondani a bátyám az unalmast, és mikor közli velem, hogy jobb lenne elkotródnom, a drogos, alkoholista apánk után? Ha így folytatom, akkor nemsoká. Christopher egyébként sem az a türelmes típus, de ő az első a „Jam egy fasz” nevezetű táborban. Mondhatni oszlopos tag. A saját, vérszerinti (bár erre nem vennék mérget) bátyám!
Egyetlen egyszer elgondolkoztam azon, hogy mi van, ha igazuk van azoknak, akik szerint egy idegesítő kis pattanás vagyok az ember seggén (mielőtt bárki félreértené, természetesen és a világ királyának tartom magam, ám egy marék retardált debil szerint inkább be kellene varrni a szám). Végül arra jutottam, hogy ha már a társadalom 90%-a osztja ezt a véleményt, akkor ott valami nagy baj van. Természetesen nem velem, mert ugye én tökéletes vagyok, hanem mindenki mással.
De itt jön a képbe az az oltári nagy baklövés, ami miatt most napi 8 órában egy narancssárga kezeslábasba vagyok ítélve. Miért pont narancs? Az nem az én színem!
Szóval, a helyzet az, hogy Christopher bátyám azon kívül, hogy egy pöcs (ezt a szót előszeretettel használjuk egymásra) még igazi drogdíler is. Nem olyan kisstílű, mit én, aki max a buliban ha elpasszolgat pár bogyót, de tényleg nagyban nyomja az ipart. És jó eséllyel az volt az utolsó, alkalom, mikor rám bízta a melót, amikor bevarrtak. Jobban mondvan nem is igazán varrtak be, csak közmunkára ítéltek, tekintve a hátteremet. Szerintük az agyammal van valami baj, és ezt enyhítő körülménynek számított a tárgyaláson. Már megint és még mindig mindenki azzal jön, hogy nem vagy ép. Természetesen elméleti síkon, mert ha a világ kinyiná a szemét végre meglátná a Jem Youngban rejlő csiszolt gyémántot. Vagy azt úgy szokták mondani, hogy csiszolatlan?
A lényeg a lényeg: most a hat hónapos közmunkámat végzem éppen, több, kevesebb sikerrel. Idegesítő egész nap egy flanelcuccban mászkálni, ami ráadásul csak a bokámig ér, mert kisebbnek gondoltak. Köszönöm! Szemetet szedni azért annyira nem gáz. Csak páran kiröhögnek, néhányan azt mondják pont ide való vagyok, csakhogy ők még nem futottak bele a zsenialitásomba.