Amikor meghallod a nevet: Las Vegas, mi jut először eszedbe? Kaszinók? Féktelen bulik? Black jack? Roulette? A lehetőségek tárháza végtelen, a kaszinók sora gazdagokat dönt mocsokba... Azonban egy valamire senki sem gondol. Miután a kaszinóban megszeded magad zöldhasúval, nem árt vigyázni a haza úton; Las Vegas sem másabb, mint a többi város. Vannak rosszfiúk és rosszlányok is, akik képesek bárkivel végezni, ha úgy tartja kedvük. Vannak drogosok és más szenvedélybetegek, akik képesek ölni is azért, hogy megkapják a napi adagjukat. Táncosnők és krupiék, akik egy szempillantás alatt elveszik mindenedet. Prostituáltak és maffiózók, akiknek már, ha csak a nevét tudod, már veszélyben vagy. Mi a közös bennük? Egy rossz mozdulat, egy alaposan át nem gondolt lépés, és máris a börtönben találják magukat, ahonnan megszökni, még senkinek sem sikerült...
Felvont szemöldökkel néztem végig Vincent útját egészen az asztal mögé, és amikor belekezdett, nem mondom, hogy meglepett volna. Maga az, hogy nem teljesen olyan sima ügy ez a nagy együtt dolgozás, mint amilyennek tűnt. Szótlanul hallgattam végig, egészen ameddig el nem hallgatott, a pillantásom a mögötte lévő ablakra siklott, és a kinti tájra, ami ugyanolyan döglesztő volt, mint amikor megérkeztem. - A kikötőben tudok rá figyelni, de amint kikerül a szemem elől és beül melléd a kamionba, ott már nem fogok tudni mit tenni - nem véletlenül ajánlottam fel amúgy sem Sadik-nak, hogy jöjjön velem. Ismeretlen volt, akiben csak addig bíztam, hogy együtt fogjuk elvinni a konténert és nem tovább. És ha már bizalom kérdés.. a részemről senki nem lesz plusz ember, hiszen a pénz az pénz, de ha már itt tartottunk, a csípőmet nekitámasztva az asztal túloldalán lévő egyik fotel háttámla oldalának néztem vissza Vincent szemeibe: - Azért mert valaki együtt van valakivel, akit te szeretsz, nem kell bíznod benne. Viszont az ok érdekelne, mert ha úgy adódik, nem fogok hezitálni, és leszedem, bárki is fog dühöngeni miatta, vagy akarna kibelezni.. mert ugye Raina jó tanítványod, Vincent - elmosolyodtam a végére, mert ez.. egyfajta bók volt. A férfi nem szokta magát körülvenni nyúlbéla, semmirekellő emberekkel, mert a hatalma attól függött, kik vannak mellette és kik mögötte. Egy erős pozíciót pedig nem lehetett gyenge lábakon megtartani. De volt még valami, ami eszembe jutott, ezért megjegyeztem, mert volt, amiről nem kellett mindenkinek tudni. - Amennyiben még mögöttetek leszek és gond adódna a kamionban, azonnal megállsz, és próbálj nem meghalni addig, ameddig oda nem érek, rendben? - hogy honnan vettem ezt? Vincent nem szokott így beszélni arról, aki nem veszélyes nem csak az üzletre, hanem rá akár.
do you know who i am?
Vendég
Vendég
Tárgy: Re: Vincent irodája 09.04.14 23:11
- Azt a részét már rám bízhatod. - biccentettem kimérten, mert a nagyobbik gond az egyenletben Sadik esetleges kis magánakciója lehet. - Akkor figyelj rá, ha épp nekem nincs szem előtt. - folytattam tovább, de túlzott óvatosság? Talán. De nem feledtem azt a kis.. incidenst, itt az előbb, amikor pökhendien lépett fel velem szemben, és még ha Rain akár tűzbe is menne érte, én nem hagyom hogy bármit bekeverjen.
- Nem erről van szó.. - löktem aztán fel magam az asztaltól miközben megráztam a fejemet - Sadik jó munkaerő. Láttam dolgozni. Pontos.. és hiteles. Mindent belead rendesen, precíz és kimérten kezeli a helyzetet, és még improvizációban is mondjuk hogy jeles, egyéb esetben simán rábíznám az életemet, csak van itt nekünk egy kis.. - hogy is fogalmazzak, rövid szünet - múltunk... - bocsátkozom aztán mégis kevéssé részletekbe, de ennyi azt hiszem épp elég.
- Rám nem lesz veszélyes. - biccentettem aztán megint - Ha próbálkozna egy szemvillanás alatt lövöm ki. - teszem hozzá határozottan, de már jóval alacsonyabb hangerővel - De ha az ügyletre az lenne, akkor.. - hagytam nyitva a kérdést, szemmel is jelezve hogy nem kell betojni, egyedül arra kérem, hogy csak tartsa nyitva a szemeit. Aztán mégis befejeztem. - Hirtelen kell reagálnunk. - biccentettem rá, ezáltal egyezményes szabad utat is engedve a "nem hagyunk hátra embert" bevált módszerének, ezáltal kicsit módosítva a képleten.: Élve...
do you know who i am?
Vendég
Vendég
Tárgy: Re: Vincent irodája 11.04.14 13:46
- Meglesz. Először dolgozzunk együtt, utána fogja megkapni a bizalmat tőlem - tudtam, hogy mit gondoltam. A bizalom nagyon is árnyalt volt. Egészen addig bíztam másokban, ameddig át nem ejtettek. És egészen addig nem bíztam valakiben, ameddig nem láttam dolgozni. Az rengeteget árult el az illetőről. És hogy kiben bíztam leginkább? Magamban és a szüleimben. Gabriel munkamorálját végighallgatva csak lassan bólintottam. Ezek szerint nem igazán lesz vele gond a kikötőben, ami valljuk be, hogy megkönnyítette a konténer bizniszt, de ami utána jött.. nos, az már Vincent dolga lesz. Mindenképp. Megunva az ácsorgást helyet foglaltam az eddig csípőmmel támasztott széken(/fotelben), úgy néztem végig ismételten az iroda azon részén, ami előttem volt. - Jó lenne, ha mindannyian életben maradnánk, ez tény, de akkor is a leszállítás az első. Nem mi - ebből nem engedtem. Ameddig senki nem hal meg, mindenki megkapja a maga részét, de csak akkor, ha el is végezzük a feladatot, William pedig elégedett lesz a munkánkkal. És nekem még volt Corvinnal egy vacsorám is. De volt még valami, ami piszkálta a csőröm, ezért is mozdultam meg ültömben, automatikusan végighúzva ujjaimat a láthatatlan ráncokon a szoknyámon. - Miféle ügyre gondolsz kettőtök közt? Azt hiszem jó lenne tudnom, mielőtt holnap kellene közétek állnom - pillantottam fel a szemeibe nyugodtan, és kíváncsian is. Tényleg érdekelt. Az már az ő dolga volt, hogy mennyit mond el a történtekből.
do you know who i am?
Vendég
Vendég
Tárgy: Re: Vincent irodája 17.04.14 22:59
Egy biccentés. Ennyi az amit a dolog megérdemelt, mindnyájan tudtuk hogy mibe vágunk bele és azt is hogy mi érte a kapható jövedelem vagyis ki-ki maga mérlegel. Nekem simán megér a dolog egy-két lehulló fejet, és ha az egyik Sadiké.. üsse kő, Grace viszonylatban ez a dolog viszont már felvet újabb kérdéseket. Azután viszont hirtelen váltott a sűrű csöndből. Megrándult a kezem, de csak mert a téma érzékenyen érintett, nem is maga a tény, hanem hogy a múltamról beszéljek, nem mert nem bíztam Grace-ben, hanem mert.. mert így van!
- Mondjuk úgy hogy.. - kezdtem bele némileg elhúzva az egészet, és ellökve magam az asztaltól, lassan, oldalról megkerülve sétáltam elé, hogy a vele szemben álló élen megtámasztva magam kinyújtsam és összefűzzem a lábaimat. - volt egy közös.. kis akciónk - daraboltam el - Néhány éve. - újabb biccentés - Ahol nem várt problémák adódtak és döntenem kellett. - néztem bele élesen Grace szemeibe. - Ő volt az akit otthagytam. - rövid csönd után. - Rain testvére előnyt élvezett. - újabb néma percek, aztán mégis vissza fellöktem magam hogy összedörzsölt kezekkel sétálni kezdjek.
- Úgy tűnik a kisfiú még nem tette túl magát az egészen. - beszéltem bele a vakvilágba, de valahol igaza volt. Ha valaki ezt tenné velem, az biztos hogy nem úszná meg.. élve!
Kezdőlap 
Tárgy: Re: Vincent irodája 
09.04.14 13:28