Név: Wade Roosevelt.
Becenév: Wade a barátoknak, az ügyfeleknek pedig Mr. Roosevelt, esetleg Takarító.
Kor:43.
Születése hely, idő: 1973-Február- 14 / Észak Írország – Lisburn.
Tartózkodási hely: Las Vegas.
Csoport: Körözött (csak még nem tudják, kit is köröznek)
Anyagi háttér: Középosztály
Szexualitás: Heteroszexuális

Jellem: Zene kedvelőnek ismerem magamat. Nincs is kellemesebb érzés, mint amikor munka közben Bach, Haydn dallamait hallgathatom, olyankor minden olyan békés. Természetesen nyitott vagyok más zenék iránt is, 70-es, 80-as, 90-es évek zenéit is kedvelem, és talán még a 2000-es évben is akadt néhány igazán kellemes, de manapság kincset nehéz találni. Kedvelem még a tiszta, és rendezett dolgokat, a finom ételeket, a finom, nemes alkoholt, kényelmet, nyugalmat, régi dolgokat. Amit egy korombeli, de régi vágású férfi csak kedvelhet. A munkámban mindig a tökéletességre törekedek, nyomot nem hagyok magam után, legalábbis igyekszek. Nyugodt embernek ismerem magamat, akit nehéz felidegesíteni, de természetesen nem lehetetlen, amikor pedig elpattan az a bizonyos cérna, nos, hajlamos vagyok hirtelen cselekedetekre is. Ami plusz munkát is jelent a számomra. De talán a legjobb, ha megismersz, és úgy döntöd el, hogy ki is vagyok.

Külső: Nem vagyok alacsony teremtés, legalább 190cm vagyok, talán pár centivel több is, mondjuk ehhez társul is a megfelelő súly is, 95kg. Szerencsére nem háj formájában, mindig is figyeltem rá, és figyelni is fogok, hogy megfelelően karban legyen tartva a testem, a munkámban ez elengedhetetlen. A hajam fekete, néha barna, de ez inkább csak a megvilágítástól függ, itt-ott már belevegyült némi ősz is, de a véleményem, hogy az csak a nemesedésem jele. A szemeim pedig kékek. Az arcom pedig, nos, nem is tudom, erről talán egy hölgyet kellene megkérdezni, bár sokan kedvelik, amikor borostás vagyok. Öltözködésben törekedek a kényelemre, és az eleganciára. Fontos az első benyomás, tiszta bőrcipő, fekete zakó, hozzá egy tökéletesen illő nadrág, fehér ing, esetenként nyakkendő is. Persze a lakásomban szeretem kicsit könnyebbre venni a figurát.

Előtörténet:

- Ismét egy olyan nap, amikor nem élvezhetem a nyugodt éjszakát. Tudja miről beszélek, gondolom maga is kedveli… kedvelte az ilyet. Azt terveztem, hogy meghallgatom a Tavaszt, Vivalditól, közben jófajta skót whiskyt iszogatok, és talán egy jó könyv társaságát is élvezem. Nos, de nem panaszkodni jöttem.- mondta, miközben végignézett az ízlésesen berendezett szoba padlóján fekvő férfin. Talán egy vagy két órája feküdhet ott, már rég kiszállt belőle az élet. Talán már az első ütésnél elvesztette az életét. Az a szobor, amit erre a célra használtak, igazán masszívnak látszik. Habár már beszennyezi a vér, és némi bőr, haj. Sajnálatos, igazán kellemes látványt nyújthatott tiszta állapotában az a dísztárgy.
- Tudja, általában akkor hívnak, ha valami ilyesmi történik, és még egy pár napig nem derülhet ki, hogy mi is történt. Persze megfordulok más eseteknél is. Esetleg, amikor a hevesség, vagy perverzitás miatt egy prostituált lesz az áldozat. Nem is tudná, hogy mennyi befolyásos férfi folyamodik az ilyesfajta örömökhöz. Sajnos neveket nem mondhatok, tudja, a diszkréció, és tiszteletben tartom az ügyfeleimet is. Habár, számomra kissé ellenszenves az ilyesfajta perverzió, de hát nem lehetünk egyformák.- az egyik méretes sporttáskáját leteszi a férfi teste mellé, majd ki cipzárózza azt, és egy mérőszalagot vesz elő. Még a másikat az ajtóban rakta le.- Remélem nem haragszik, de most méretet kell vennem.- elsőnek a lábakat mérte meg, majd a törzset, a kezeket, és végül a nyak és fej maradt.- Igen, ahogy saccoltam, sok probléma nem lesz. Gondot jelentene, ha közben elvennék egyet a szivarjai közül? Legalábbis gondolom egy magához hasonló férfi tart szivart.- ellenvetést nem hallott, ezért úgy veszi, hogy hallgatás beleegyezés. Lassan odasétál az íróasztalhoz, és egy röpke keresés után, már meg is találta a szivardobozt, amiből ki is vesz egy szálat, aminek lecsípi a végét, majd rágyújt.
- Köszönöm, igazán kedves. Tudja, így kettőnk közt, elmondhatom, hogy nem erre a pályára készültem. Amikor még gyerek voltam, átköltöztünk ide, Amerikába. Sikerült állampolgárságot szereznünk, és utána mondhatni éltük a nagy álmot. Már fiatalon érdekelni kezdet a fegyveres erő. Talán az apámnak köszönhetem, aki rendőr volt, Isten nyugosztalja, és anyámat is. Amint elértem azt a kort, jelentkezni akartam katonának, de nagyon helyesen a szüleim nem engedték. Elsőnek befejeztem az iskolát, és szereztem egy szakmát. Nem annyira érdekes hogy mi az, kiválasztottam a legrövidebbet, sikerült levizsgáznom belőle, és várt rám a katonaság.- némi hamut pöckölt a hamutálba, majd folytatta a történetét.- Mondhatni a szokásos volt utána. Katonai pályafutásom közben, részt vettem néhány akcióban, de mondhatni az békésebb időszak volt. A leszerelésem után folytattam az apám szakmáját, rendőr lettem, helyszínelő pontosabban. Ez volt az, aminek köszönhetem ezt a pályafutást. Évekig dolgoztam, és nem is voltam benne rossz, de rá kellett jönnöm, hogy nem minden tökéletes. Ahogy másokat is, úgy engem is megfertőzött a pénz, vagyis inkább az, hogy nem kaptam a munkámért annyit, amennyit érdemelek. Nem tartom magamat mocskosnak, hiszen, még dolgoztam, pénzt nem fogadtam el, de utána, nos, más a helyzet. Otthagytam a testületet, és hát ebbe a városba jöttem. Persze előtte még gondoskodtam némi információról is, hogy tudjam kiket kell megkeresnem, ha munkát akarok. Tudja, hogy megy ez. Hirdetni kell, vagy felkopik az állam. De már nincs erre szükség, akiknek szüksége van a szaktudásomra, azok megtalálnak. Nah, de elég volt a beszélgetésből, örülök, hogy meghallgatott, ideje hozzáfognom, amiért a kedves neje felbérelt. Ne féljen, ez titok, de ha valami baj lenne, nos, mindig megtartok valamit a munkámból, ami bebiztosít, hogy nem fognak zsarolni, na, de most már tényleg kezdem, a végén elbeszélgessük az időt, és a hasunkra süt a Nap.- a korábban lerakott táskából egy fekete fóliát vett elő, és széjjelterítette, majd rágörgette az élettelen testet. Odasétált a hifihez, majd egy lemezt rakott a gépbe, és elindította a kedvenc klasszikusait. Majd pedig a másik táskájából a munkaruháját vette elő, egy fehér kezeslábast, és egy maszkot, ami eltakarja az arcát. Visszasétált a test melletti táskához, és kivette belőle a fűrészét, és hozzáfogott ahhoz, amiért megfizették.
Három óra múlva már az ajtóban állt, kezében mindkét táskájával, a férfi feldarabolt teste már rég a kocsijának a csomagtartójában pihent.
- Nos, a munkámat elvégeztem, a szobát kitakarítottam, a nyomokat eltüntettem, minden tiszta, Misis Robertson, bár sajnos néhány vödröt használnom kellett, ha zavarja, dobja ki őket. Ami pedig azt illeti, várjon egy vagy két napot, és bejelentheti a férje eltűnését. Örültem, hogy segíthettem, viszontlátásra.- mosolyogva biccentett a nő felé, majd odasétált a járművéhez, és elindult megszabadulni a maradéktól, hogy utána hazamehessen, megtisztítsa az eszközeit, saját magát, és végre kialudja a mai napot.

Wade Roosevelt!
Ez aztán az izgalmas háttértörténet. Bár a maga módján kissé morbid volt, de nekem nagyon is elnyerte a tetszésemet! Mivel mindent rendben találtam, ezért;
Elfogadva!
Üdvözöllek az oldalon! Kérlek foglalj avit! Wade irány a játéktér!