Hello Stranger - Minea & Ben

Tárgy: Hello Stranger - Minea & Ben 21.01.23 15:13

Minea & Ben

- Azt hiszem beszélnünk kell kiscsávó! – sóhajtottam csípőre tett kézzel, miközben a tekintetemet végig járattam az egykor lakásomnak hívott csatatéren. Az ágyam bevetetlen, igaz ezért engem terhel a felelősség, ám a szétrágott párnákért, a belőlük kiömlött töltőanyagért, ami most ellepi a padlómat, a félpár cipőért, ami megrágcsálva hever a szoba közepén és a fognyomokért, amik a régi lepukkant kanapémat borítják már más a bűnös. Még csak egy nap telt el és bár sejtettem ugyan, hogy nehéz dolgom lesz a beszoktatással, de a kis rosszcsont felülmúlja a legvadabb álmaimat is. Hiperaktív, makacs és messzemenőkig szemtelen. Hogy ezt honnan tudom? Nos elég végig néznem a pusztításon, amit véghez vitt és aminek ellenére most mégis boldogan csóválja a farkát, játékosan néz rám és valamiféle elismerésre vár, nem pedig leszúrásra. Innen tudom. Még meg is bökdös az orrával, hogy jelezze türelmetlenségét, majd a buksiját a tenyerem alá simítja követelőzve.
- Neked aztán van bőr a képeden kis pöcs. – nevetek fel, de végül letérdelek hozzá és alaposan megsimogatom, a fülénél kicsit hosszabban is elidőzve, mert úgy vettem észre, hogy ezt nagyon szereti. Hamarosan már a hátán fekszik, úgy helyezkedve, hogy a hasát érinthessem, én pedig csak jót derülök ezen.
- Pofátlanul kihasználsz, tudod? – erre csak vakkant egyet és elégedetten összenyálazza a pólómat. Felnyögök mérgemben és megforgatom a szemeimet, de kibújok a ruhadarabból, amit aztán a padlóra hajítok, majd teszek ki friss vizet egy müzlis tálkába, egy másikba pedig némi csirkehúst, amit a tegnap esti kajámból maradt, hogy utána lerakjam elé a padlóra.
- Ma veszek neked valami normális tápot meg saját tálat is. – túrok bele a hajamba, ahogy elnézem a jószág méltatlankodó tekintetét a menüje felett. Azért mégse lehet olyan rossz, mert végül ráveti magát és úgy habzsolja, mintha hetek óta nem evett volna. Ki tudja, talán így is van. Mikor rátaláltam a sikátor mentén csak nyüsszögött erőtlenül és úgy festett, mint aki a végét járja. Nem volt szívem otthagyni, hazacipeltem, erre tessék, egy nap és máris kicsattan, a lakás pedig romokban. Lehet, hogy csak színészkedett a kis hamis? Hírtelen kopogás zaja hasított a levegőbe és rántott vissza a gondolataimból. Fura, pedig nem várok senkit. Sietve átszeltem a szobát, hogy kinyissam az ajtót, de nem volt időm alaposabban is szemügyre venni a vendégemet, mivel az pillanatok alatt a földre került, az újdonsült kutyám pedig nem csak, hogy elterpeszkedett rajta, de még össze-vissza is nyálazta az arcát.
- Baszki. Bocsánat! – pattantam oda, hogy megpróbáljam róla lerángatni a jószágot és csak ekkor vettem észre az arcát.
- Mini? – megdöbbentem, de aztán szöget ütött még valami – Te kopogtál!? – hogy ezt most kérdeztem vagy állítottam, számomra sem világos, azt hiszem sokkot kaptam vagy mi.

Outfit: Fekete koptatott farmer

Tárgy: Re: Hello Stranger - Minea & Ben 23.01.23 8:37

Ben & Minea

Sokkal több izgalom van abban, hogy betörök a lakásába, most is megtenném, de… „Szabadjára bocsájtottam”. Mi van akkor, ha pont rosszkor török rá? Mennyire kínos lenne már, ha pont vendége lenne és… Baszki! Nem! Semmi közöm hozzá. Ben azzal fekszik le, akivel csak akar. Sőt, én is! Talán nem ártana nekem is keresni valakit csak azért, hogy megpróbáljam elhalványítani az emlékeket. Persze, mintha ezt csak úgy egyszerűen meg lehetne tenni. Mert amit mi ketten egymással műveltünk, amit közben éreztem, az… Nem tudnék rá megfelelő szót használni és pont ez az, ami ennyire kiakaszt. Semmihez sem tudnám hasonlítani. Számít ez egyáltalán? Nekem igen, na de neki? Nem állok készen arra, hogy megtudjam erre a kérdésemre a választ. Különben is már eldöntöttem, hogy neki sokkal jobb lesz, ha nem leszek az élete része, ha már semmi köze se lesz hozzám! Sőt, valójában múltkor Vivnek megadtam a zöld jelzést is azzal, hogy tudtára hoztam, hogy Ben meg én nem dugunk egymással, szabad a pálya… Akkor még így volt. Azt hittem, hogy sose fogunk egymáshoz annyira közel kerülni, mindössze csak provokáljuk egymást, csak szórakozunk egymással, aztán… Szó szerint ruhaszaggatós szenvedéllyel túlfűtött dugásban volt részem. Ott és akkor megijedtem a következményektől ezért vágtam rá egyből, hogy hiba volt. Csak szex. Ennél nagyobbat nem is tévedhettem, hazudhattam volna.
Sose voltam még ennyire elbizonytalanodva. Gáz érzés. Ez lesz az első alkalom, hogy szemtől szemben leszek vele mióta véget vetettem a kamu kapcsolatunknak. Látványos szakítás volt az már biztos. Mégis igyekeztem nem túl sokszor visszaemlékezni, sőt erősen próbálkoztam száműzni minden vele kapcsolatos gondolatot. Kurvára sikertelenül. Annyira, de annyira utálom ezért. Tisztában vagyok azzal, hogy nem tehet róla, de mégis pokolra kívánom érte! Mégis elhatároztam, hogy minden vele kapcsolatos gondolatot megtartok magamnak és vettem egy nagy levegőt mielőtt bekopogtam volna az ajtaján.
- Látod? A kopogás sokkal veszélyesebb. - Nevettem fel hangosan. Egyik pillanatban még az ajtó előtt voltam, aztán… Mi a franc? Hirtelen a földön találtam magam. Tiltakozni sem volt időm, mire felfogtam, hogy mi történik már alaposan össze lettem nyalva.
- Hogy te mennyire aranyos vagy! – Sikerült ülő helyzetbe felverekednem magam, de a kutya egyből melleim közé dugta a fejét, szinte követelve, hogy vele foglalkozzak.
- Tetszik ugye? – Beszéltem az ebhez, miközben simogattam a fejét. Abból, hogy a farkát úgy csóválta, mintha propeller lenne biztosra vettem.
- Te vagy itt az első, aki örül nekem ebben a lakásban. – Suttogtam a kutyának, de tuti Ben is hallotta. Ekkor néztem fel rá először és szívem vad ritmusba kezdett mellkasomban. Azt hiszem, hogy a kelleténél hosszabban legeltettem rajta a tekintetemet. Elég volt a félmeztelen látványa ahhoz, hogy testem megadja neki magát.
- Ki az új barátod? – Kényszerítenem kellett magam arra, hogy a szemébe tudjak nézni. Mennyivel egyszerűbb dolgom lenne, ha nem nézni ki ennyire szívdöglesztően.

Tárgy: Re: Hello Stranger - Minea & Ben 23.01.23 13:11

Minea & Ben

Engem elárultak! Legszívesebben fel is kiáltottam volna ezt a felismerésemet ám végül mégsem tettem, mert azzal csak még nagyobb hülyét csináltam volna magamból, mint amekkorát már amúgy is sikerült. Helyette csak méltatlankodó ábrázattal figyeltem, ahogy a kutyám… az ÉN KUTYÁM…. továbbra is élvezte a lánytól kapott dögönyözést és egy pillanatra sem hagyott fel sem a nyalogatással, sem pedig a farokcsóválással. Az eszem megáll! Júdás! Háh, bizony, ez lesz a neved!
- Ja… aranyos… mint egy pokolbéli démon… - motyogtam az orrom alatt, miközben visszapillantottam a lakásomra és a felfordulásra, amit a jószág okozott. Ő aranyos… én pedig egy balek vagyok, aki bedőlt neki és az ártatlan tekintetének.
- Te most komolyan kibeszélsz a kutyámnak? – bukott ki belőlem a dolog, amitől aztán a nevetés is kirobbant a mellkasomból. Lehetne ez még ennél is kínosabb?
- Most már tényleg elég lesz! – léptem oda határozottan, hogy elhúzzam a kutyust Mineától, majd talpra segítsem.
- Az új barátom? – ám mielőtt még válaszolhattam volna kinyílt a szomszédom ajtaja és elő is bukkant egy aprócska termetű idős asszony.
- Hát te csapsz ekkora ricsajt Benny? – kérdezte rosszallóan, mire a kutya felvakkantott és egyből az új érkezőt kezdte szaglászni, lényegesen óvatosabban, mint engem vagy Minit korábban.
- Elnézést Mrs. Munez.
- Hát ki ez a szépség? – gügyögte, miközben megvakargatta a kutya fülét.
- Még nincs neve… erősen gondolkodom a Lucifer, a Démon és a Tyler Durden között…
- Tyler Durden?
- A harcosok klubjából… - böktem a lakás felé, aminek szélesebbre tártam az ajtaját, hogy láthassák a pusztítást. Az idős hölgy felkacagott, a jószág pedig mintha még büszkébben feszített volna ezek után a néni keze alatt.
- Pofátlan kis pöcs. – motyogtam ismét az orrom alatt, a nénit pedig csak még jobban rázta a nevetés.
- Ami azt illeti kedvesem… inkább kis hölgy.
- Hogymi???
- Hölgy… ugyanis csomag mentes… - bökött a megfelelő irányba, én pedig idegesen túrva a hajamba az égnek szegeztem a tekintetem.
- Hát persze, hogy nő! Mindig azokkal van a baj! – nyöszörögtem a végén.
- Sok sikert Benny. – kuncogott az asszony, majd elköszönt és visszalépdelt a lakásba.
- Gyere – fordultam Mini felé és beterelgettem, mert már éppen eleget álltunk a folyosón.
- Foglalj helyet… ahol tudsz. – csuktam be az ajtót magunk mögött, aztán zavaromban elkezdtem összeszedegetni a tömőanyagot a padlóról.
- A barát…nőm… tegnap óta van velem, itt találtam nem messze a sikátorban. Rosszul festett így felhoztam… ő pedig mint látod beköltözött. – sóhajtottam.
- Mi járatban errefelé? – mire újra felé fordultam természetesen a jószág már elfészkelte magát a lány ölében kényelmesen.
- Hihetetlen…

Outfit: Fekete koptatott farmer

Tárgy: Re: Hello Stranger - Minea & Ben 26.01.23 18:50

Ben & Minea

Tartottam attól, hogy mennyire lesz kínos ismét találkozni vele, de ez a szegény jószág lett köztünk most a villámhárító. Ennél nem is lehetne tökéletesebb az időzítés, mert ha most nem a kutyával lennénk elfoglalva, akkor… Nem is akarok arra gondolni, hogy mi lenne akkor. Nem kellene, hogy számítson. Ben még mindig a beépített emberek, nincs jelentősége annak, ami köztünk történt. Kibaszottul nem kellene, hogy legyen, de mégis van. Miért kell ennek ennyire bonyolultnak lennie?
- Van ezzel bármi problémád? – A lehető legédesebb mosolyommal arcomon néztem fel rá, de közben egyetlen egy pillanatra sem hagytam abba a kutya simogatását. Pokolbéli démon? Ugyan! Csak egy hiperaktív jószág, aki vágyik a szeretetre. Ezért nem is lehet hibáztatni, hiszen mindenki vágyik valamire, de nem mindig kaphatjuk meg azt, amire leginkább szükségünk van.
- Féltékeny vagy? – Miután leszedte rólam a kutyust elfogadtam a felém nyújtott kezét és engedtem neki, hogy felsegítsen. Talpra álltam és pont ekkor jött ki a szomszéd néni. Egy pillanatra megfordult a fejemben, hogy bemutatkozom neki, de aztán rájöttem, hogy fogalmam sincs, hogy mit mondhatnék. Nem mutatkozhatok be neki, mint Ben egyik barátja, mert mi sose voltunk és sose leszünk olyan kapcsolatban egymással, ezért inkább próbáltam úgy tenni, mintha ott se lennék, míg váltottak néhány szót egymással.
Belépve a lakásába nehezen bírtam megállni, hogy ne nevessek fel hangosan. Ezt a felfordulást tényleg ez a kis tünemény művelte? Mintha tornádó pusztított volna végig az egész lakáson, de mégse zavartattam magam, leültem az ágya elé a földre, hogy még tovább tudjam dögönyözni a kutyust.
- Beszélnünk kell. – Néztem fel rá, miközben a kutyája már kényelmesen az ölembe helyezkedett el. Nagyon úgy tűnik, hogy megkedvelt.
- Szerintem kedvel engem. – Mosolyogva néztem le. Be volt csukva a szeme úgy élvezte a tőlem kapott simogatást.
- Hogyan fogod elnevezni? – Megtudhattam, hogy tegnap óta van vele, de az még csak most derült ki Ben számára, hogy a kutyus „csomag mentes”, amitől csak még inkább mosolyognom kell.

Tárgy: Re: Hello Stranger - Minea & Ben 27.01.23 20:32

Minea & Ben

Nem gondoltam volna, hogy a viszontlátás ennyire… milyen is lesz? Furcsa? Kínos? Zavaros? Nem, azt hiszem egyik jelző sem elég találó, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy a kapcsolatunk alapjáraton is rettenetesen elcseszett, szóval a görbénk statisztikailag csak javulni lenne képes… mi mégis elbasztuk. Szó szerint… És most itt van, én pedig fogalmam sincs mit érzek ezzel kapcsolatban. Sőt úgy amblokk vele kapcsolatban. Ha a közelembe jön minden fekavarodik, a józan eszem messzire szalad, én pedig folyton csak pofára esem. Szánalmas. Mégsem tanulok a hibámból. Mint valami gyakorlott mazochista újra és újra ugyan azokba a lábnyomokba lépek, amikről pontosan tudom, hogy a pusztulásba vezetnek… Miért? Mert Ő ott van… Mennyi értelme van ennek az egésznek? Hát persze, hogy semmi! Francba! Egyszer már elbuktam, akkor, amikor szilveszterkor ismét engedtem a csábításnak és történt…. ami történt. Pedig korábban megfogadtam, hogy tartani fogom a távolságot, hogy nem hagyom magam provokálni, hogy csak a feladatomra koncentrálok, hogy aztán minél előbb lezárhassam vele a dolgokat és örökre eltünjön az életemből, mégsem voltam rá képes. Felkínálta a szabadulást, a lehetőséget, hogy kilépjek és a hátam mögött hagyjak mindent, mégsem voltam képes élni vele. Nem hagytam ott, vele tartottam és meg is lettek a következményei… Mikor visszamentem a partira és bejelentettem a „szakításunkat”, a többiek folyton piát nyomtak a kezembe és arról győzködtek, hogy így lesz a legjobb, hogy ez a csaj nem érdemel meg engem, hogy egy kurva, mert látták, hogy mit művelt azzal a tetűvel a hallban, míg én a főnökkel voltam. Én pedig csak ittam, ittam és ittam. Azt gondoltam azért teszem, mert ünnepelek. Ünneplem a frissen jött szabadságom, azt, hogy vége a kamu kapcsolatomnak és így nem lesz több kísértés, visszatérünk a távolságtartáshoz, a telefonos jelentésekhez, belül valami mégis azt súgta, hogy hazudok. Gyászoltam… igazából sirattam azt, ami nem volt, ami nem lehetett és ami soha nem is lehet köztünk. Be kellett lássam, hogy ő és én… sosem lehetünk mi. Ha a lány végzett a bosszújával fel fog szívódni, én pedig visszatérek a saját életemhez, mintha Minea Weiss soha nem is lett volna a részese. És elfelejtem. Mert el kell felejtenem. Így kell lennie.
- Beszélnünk? Miről? – pillantottam rá felocsúdva a gondolataimból, közben folytattam a rögtönzött takarítást.
- Hát persze, hogy kedvel… - magamban jót derültem ezen az egészen. Már hogy is ne kedvelné? A nő, aki pokollá teszi az életemet és a nő, aki leamortizálja a lakásomat… evidens, hogy puszipajtások lesznek. Az égiek humora továbbra sem javul…
- Nem is tudom… - gondolkodtam el hangosan – Pandora? Lilith? Salome? – idéztem fel az összes pusztító nő nevét, amik csak a bibliából és a mítoszokból eszembe jutottak, majd a képemre hamiskás vigyor kúszott.
- Legyen Mini, a legnagyobb pusztító után, akit csak ismerek. Na mit szólsz? – cukkolódtam, miközben feladtam a lehetetlen meccsemet a párnatöltelékek ellen és lehuppantam az egyik bárszékre szemközt a lánnyal.
- Történt valami fejlemény a betörők ügyében? Vagy Cervantes irodájából hallottál valami érdekességet?

Outfit: Fekete koptatott farmer

Tárgy: Re: Hello Stranger - Minea & Ben 27.01.23 21:27

Ben & Minea

Mennyivel egyszerűbb dolgom lenne, ha az ölemben lévő kutyusra tudnám fordítani minden figyelmemet, de sajnos ez most lehetetlen. Nem azért jöttem, hogy elkényeztessem a kis házikedvencét, mert néhány perccel ezelőtt még fogalmam sem volt arról, hogy Ben új barátot szerzett magának. Milyen kár, hogy nem csak a kíváncsiságom vezérelt ide, hogy megismerkedjek ezzel a cukibogyóval.
- Ez akár kínos is lehet... – Néztem fel ismét rá, de most nem kaptam el róla a pillantásomat. Beszélnem kell vele, ezért jöttem el ide, mert mostanában nagyon szűkszavúan kommunikáltunk egymással és nem véletlen.
- Kedvelem Vivet. – Ismertem be, de azt a kis részletet inkább magamban tartottam, hogy ennek ellenére mégis ki tudnám kaparni a szemét mert szemet vetett arra, ami az „enyém”. Ami valójában sosem volt az enyém.
- Láttam, hogy hogyan néz rád. Semmi közöm ahhoz, hogy alakul-e valami köztetek, de ha mégis… - Hallgattam el egy pillanatra, mert iszonyú volt még csak a gondolat is, hogy ők ketten együtt… - Nem akarom, hogy tudja, hogy mi történt. - Lényegében csak arra kérem, hogy titkolja el előle, hogy lefeküdtünk egymással. Mert elvileg nem kellene, hogy jelentősége legyen, de nem akarom, hogy Viv elárulva érezze magát miután azt mondtam neki, hogy Ben szabad préda. Ha Ben tartaná is a száját az még nem lenne garancia arra, hogy más forrásból ne tudná meg, hiszen túl sok szemtanú volt a szilveszteri partin.
- Ne legyél ilyen gonosz! – Siettem gyorsan a kutyus védelmére.
- A véleményem… - Angyali mosolyt varázsoltam arcomra miközben felmutattam a középső ujjamat.
- Lehetnél azért kreatívabb is. – Persze nekem nincs beleszólásom abba, hogy milyen nevet választ a kutyájának, de tuti bókán rúgom, ha Mini nevet adja neki. Sőt, ha csak ennyit teszek vele, akkor még jól is járt.
- Semmi fejlemény. – Sóhajtottam.
- Cervantesnél nincs semmi izgi infó. Órák hosszúig tud beszélni a semmiről, esküszöm, hogy szerelmes a saját hangjába. – Még várat magára a várva várt nagy áttörés.

Tárgy: Re: Hello Stranger - Minea & Ben 27.01.23 22:39

Minea & Ben

Kíváncsian figyeltem vajon miről szeretne velem beszélni, de amikor meghallottam… rám tört egy köhögő roham, amibe szabályosan bele is könnyeztem. Hogy micsoda? Képes volt azért ide jönni, hogy figyelmeztessen arra, hogy ne járjon el a szám Vivnek arról, ami köztünk történt? Egyáltalán… mármint… baszki. Igen, nekem is feltűnt, hogy a lány mostanában nyit felém, nagyon figyelmes, kedves és sokat mosolyog, de hogy már egyből kombinálni kezdjen és ezzel rukkoljon elő… Mi a fasz? Csak nem… féltékeny lenne?!? Áh, biztosan most is csak én nézem be, mint akkor is, amikor azt hittem a teremben, hogy az ott valaminek a kezdete lehet…
- Biztosíthatlak, eszem ágában sem jutott Vivet beavatni a mi… ügyeinkbe. – nagyon nehezemre esett összeszedni a gondolataimat, ám aztán egyszer csak valami kis gonosz kezdte felütni a fejét bennem és mire észbe kaptam már a szavak maguktól gördültek le a nyelvemről.
- Tényleg semmi közöd hozzá, de ami azt illeti valóban alakulóban van valami és én is szerettem volna kérni Tőled egy szívességet. Szeretnék Vivvel több időt tölteni, kicsit jobban megismerni őt, rá hangolódni… szóval nagy segítség lenne, ha a jövőben mindig az ajtót használnád, amikor jössz és előtte szólnál. Tudod csak, hogy ne vegye ki magát hülyén a helyzet. – talán ez lesz a megoldás. Talán tényleg arra van szükségem, hogy ki tudjam Őt verni a fejemből, hogy valaki más felé nyissak és hagyjam, hogy az is közeledjen felém. Talán sikerülhet…
- Nem… azt hiszem a kreativitásom ennyiben kimerül, szóval… Isten hozott nálam Mini. – fordultam pimasz vigyorral a kutyus felé, aki elégedetten kezdte csóválni a farkát, sőt esküdni mernék, hogy még cinkosságot is láttam villanni a tekintetében.
- Kicsi Minim… - gügyögtem rájátszva a dologra, mert hát miért is ne? Épp ideje törleszteni a sok vérszívást, amit tőle kaptam.
- A hangjába és a rusnya képébe is… - nevettem el magam, ahogy eszembe jutott a piperkőc hiú majom, aki folyton megnézi magát minden tükörben, mintha valami kibaszott Brad Pitt lenne…
- Nekem viszont van hírem számodra… - fontam össze magam előtt a karjaimat.
- Cervantes új üzletfelet szerzett magának, akivel fel akarja lendíteni a fegyver bizniszt a nyugati területeken. Az ürge neve valami… Turner… Cole Turner azt hiszem. -próbáltam meg pontosan felidézni.
- Ma vagy négy órát tárgyaltak elvonulva. Sajnos nem jutottam be, mert más feladatot kaptam, de hamarosan újabb találkozójuk lesz. – beletúrtam a hajamba és ekkor… feltűnt az arcán a változás. Mi a fene?
- Ismered esetleg a tagot?

Outfit: Fekete koptatott farmer

Tárgy: Re: Hello Stranger - Minea & Ben 28.01.23 11:36

Ben & Minea

Gyanakodva néztem rá, mert hirtelen nem tudtam hová tenni a köhögését. Most mi van? Meglepődött, hogy felhoztam Vivet témának? Egyszer az életben próbálok nem önző picsa lenni, mert tényleg kedvelem a lányt, de attól még kibaszottul bosszant, hogy pont Ben az a férfi, akire rá akar startolni. Mégis Viv már a megismerkedésünk első pillanatától kedves volt velem és amúgy se lehetne Ben és köztem semmi sem, akkor meg miért rontanám el ezt a baráti viszonyomat? Majd magamban leküzdőm a féltékenységemet, ők pedig legyenek kibaszottul boldogok együtt.
- Nyugi szépfiú, vettem az adást. – Mégis a hányinger kerülgetett már attól is, hogy Ben szájából hallottam, hogy „szeretne kicsit rá hangolódni”.
- Ígérem kopogni fogok, sőt még értesíteni is foglak mielőtt jönnék. – Ma is sikerült meglepnem azzal, hogy nem törtem be hozzá, hanem kopogtam. Elvégre új év van és lehetnek nekem is új szokásaim.
- Innentől semmi meglepetés! – Drámaian felsóhajtottam.
- A szigorításaid miatt le fogok maradni egy esetleges édes hármasról. – A lehető legszomorúbb arcot erőltettem magamra, sőt még az ajkaimat is lefelé biggyesztettem, mintha tényleg annyira zavarna, hogy engem kihagynak a szórakozásból. Nem is én lennék, ha kibírtam volna, hogy ne szúrjak oda neki. Nem vagyok semmi jónak az elrontója, de rajta nem szívesen osztozkodnék.
- Ez nem vicces! – Mégis elnevettem magam. Ez most tényleg komoly? Már csak azért is rólam nevezné el a kutyáját, hogy ezzel is engem piszkáljon? Nem arról van szó, hogy nem érdemlem meg, de akkor is… Bazdmeg Ben!
Mi a fasz? Az életem egyébként is egy kibaszott szappanopera, de még ez is? Túl sok egyszerre. Az apám elleni bosszúhadjáratom már eléggé felforgatta az életemet, de ha ez nem lenne elég akkor még a férjem is bekerült a képbe.
- Ismerem. – Ennyit tudtam kinyögni, mert mégis mi értelme lenne bevallanom neki, hogy onnan ismerem, hogy hivatalosan még mindig a felesége vagyok?
- Készülj fel a lehető legrosszabb forgatókönyvre. – Figyelmeztettem. Cole mindig is kiszámíthatatlan volt. Vérbeli rosszfiú, de legalább van annyi előnyöm, hogy pontosan tudom, hogy milyen ember. Évek teltek el mióta leléptem, de a lehető legrosszabb időzítést választotta arra, hogy újból jelen legyen az életemben. Ez mégis mennyire lehet véletlen?

Tárgy: Re: Hello Stranger - Minea & Ben 28.01.23 12:08

Minea & Ben

Könnyedén belement… túl könnyen is, ha jobban belegondolok. De hát mit vártam? Könnyeket? Dühöt? Féltékenységet? Esdeklést, hogy ne tegyem ezt vele? Hogy ráeszmél arra, hogy nekünk együtt kellene lennünk és nem másokkal? Ugyan, hiszen én csak egy hiba vagyok… egy kis kellemes időtöltés, ami többé nem ismétlődhet meg, mert bonyolítja a terveit… Egy egész háremet is felvonultathatnék, akkor sem zavartatná magát, sőt… Talán tényleg az a megoldás, hogy megpróbálom Vivvel. Talán, ha adok neki egy esélyt arra, hogy közelebb kerüljünk és elcsavarhassa a fejemet, akkor végre pontot tehetek a Minea Weissel való különös, beteg „kapcsolatom” végére és tovább léphetek. Talán. Mégis úgy érzem, hogy ettől egy aljas féreg szintjére süllyedek, aki kihasznál egy szegény, védtelen lányt a saját céljai érdekében. Talán tudnám őt szeretni. Talán bele tudnék szeretni. Talán csak lehetőség kell hozzá. Ezzel most vajon csak magamat akarom vigasztalni és felmenteni vagy komolyan megtörténhet? Sejtelmem sincsen róla… de meg kell próbáljam. Talán mellette jó emberré válhatok majd, olyanná, amilyennek édesanyám mindig is szánt és amilyen lehettem volna, ha nem süllyedek a mocsokba és kerülök aztán a rácsok mögé. Viv lehet az új esélyem a megváltásra…
- Köszönöm. – szólaltam meg végül halkan.
- Nem aggódom emiatt, bizonyára számtalan másikban vehetsz majd részt, ha úgy óhajtod… - elvégre Mini gyönyörű nő, aki könnyedén az ujjai köré tudja csavarni a férfiakat, sőt, talán még a nőket is, ha a kedve úgy tartja, nem szorul majd ránk. Baszki… nekem pedig el kell tudni viselni, ha meglátok körülötte valakit. Nehéz lesz, hiszen Matteot is ronggyá vertem pusztán mert kezet csókolt neki és megpróbálta megszédíteni, bele sem merek gondolni mit éreznék, ha valaki megcsókolná vagy előttem fogdosná. Basszameg! Szedd össze magad Ben! Nem gondolhatsz ilyesmire, hiszen Ő nem a tiéd és soha nem is volt! A kapcsolat kamu volt, tudtad ezt és azt is, hogy többre nincs esély! Gyerünk, engedd el!
- Szerintem pedig az! Igaz Mini? – kacsintottam a kutyára, aki csak tovább fészkelődött a lány ölében és várta a simogatás folytatását.
- Zsák a foltját… - nevettem el magam – Vigyázz, a végén még neked adom. – erre a kutya morogni kezdett. Tehát azért hozzám is ragaszkodik valahol, jó tudni.
- Ne kímélj! – ráncoltam össze a homlokom gondterhelten, ahogy a legrosszabb forgatókönyv került szóba.
- Honnan ismered? Mit érdemes tudni róla? – nyilván nem egy ma született bárány, de mitől lehet annyira félelmetes, hogy ennyire megváltozott a lány arca?

Outfit: Fekete koptatott farmer

Tárgy: Re: Hello Stranger - Minea & Ben 28.01.23 12:52

Ben & Minea

Továbbra is úgy simogattam az ölemben heverésző kutyát, mintha nem érezném kettétörve a szívemet. Az lesz a legjobb, ha nem adok hangot a véleményemnek, sőt még arra is figyeltem, hogy ne leplezzem előtte azt, ami valójában most lejátszódik bennem. Hiszen annak semmi értelme se lenne, ezért csak kussolok Ben érdekében. Neki jobb lesz nélkülem és talán pont Viv az a lány, akire szüksége van. Szeretném elhitetni magammal azt, hogy nélkülem csak boldogabb lenne, még akkor is, ha még a gondolatot sem tudom elviselni perpillanat, hogy valaki máshoz érjen, csókoljon. Sőt, azzal sem könnyíti meg a dolgomat, hogy még mindig félmeztelenül van előttem, mintha szándékosan tenné. Szemléleti velem, hogy mi az, ami innentől tabu számomra.
- Ez igaz. – Lazán vontam vállat, de közben alsó ajakamra kellett harapnom, hogy még véletlenül se csússzon ki a számon, amit valójában gondolok. Tovább kell lépnem és ezt úgy érhetem el leghamarabb ha találok valaki mást, de hogyan fogom kibírni, hogy egyik sem Ben? Idővel biztosan könnyebb lesz. Talán már ma meg kellene próbálnom.
- Olyan gonosz vagy velem! – Szabad kezemmel drámaian szívemhez kaptam, míg másikkal továbbra is simogattam a kutyáját. Elkényeztetem az már biztos, de képtelen vagyok neki ellenállni.
- Hogy aztán nálam is háborús övezet legyen? – Sose volt még háziállatom és nem érzem úgy, hogy készen állnék arra, hogy gondoskodjak egy állatról. Túl bizonytalan a jövőm és nehéz lenne úgy belevágni, hogy a bosszúm akár még a saját vesztemet is okozhatja.
- Cole vonzó pszichopata. – Akármennyire is morbid, de ez jutott róla először eszembe.
- Mindig eléri, hogy az legyen, amit akar. Szó szerint bármire képes. – Én pedig ostoba voltam, hogy hozzámentem, de akkor mégis ezek a tulajdonságai is csak vonzottak hozzá. Szóval már akkor sem volt valami rendben velem, hogy képes voltam egy ilyen férfiba bele szeretni.
- Honnan ismerem? – Kínomban felnevettem. Volt időm mérlegelni a helyzetemet. Vagy bevallom neki, vagy később amúgy is lehet, hogy kiderülne… Akkor inkább már tőlem tudja meg.
- Cole a férjem. – Tessék kimondtam. Vajon az őszinteségemnek miféle következményei lesznek rám nézve? Tartok attól, hogy pillanatokon belül kiderül.

Tárgy: Re: Hello Stranger - Minea & Ben 28.01.23 15:54

Minea & Ben

Hát persze, hogy ismeri. Hülye volt a kérdés. Adott egy bűnöző, aki mindenféle fegyverekkel házal épp annak az embernek, akin a lány bosszút akar állni, én pedig csodálkozom azon, hogy Minea Weiss ismeri? Ben te hülye vagy! Hisz annyira kézenfekvő… Ja nem. Összeráncolt homlokkal hallgattam a beszámolóját, miközben igyekeztem nem pofákat vágni a vonzó pszichopata résznél. Hát persze… vonzó pszichopata, épp az esete a fazon… Aki persze megkap mindent, amit csak akar. Klisé vagy haver… Már épp megszólaltam volna, hogy valami elmés megjegyzéssel illessem a figurát, mikor egyszer csak a lány ledobta az atombombát, amitől egyszeriben a torkomra forrt a szó és lemerevedtem, mint valami megakadt film a képernyőn. Hogy…mi???!!?
- A férjed… - ismételtem meg a szavait, majd hiába minden, kirobbant belőlem a röhögés. Ez biztosan csak tréfa abból az igazán elfuserált fajtából, amivel már annyit szívatott korábban. Mármint… csak az lehet, nem igaz?
- A férjed… Cole Turner a fegyvernepper… - még mindig mosolyogtam, ám amikor láttam, hogy az arca mit sem változik egyszeriben elkomolyodtam és csak meredtem rá. Basszameg… Minea Weiss egy házas nő, mi pedig úgy voltunk együtt, hogy ő közben…. Hát ezért mondta, hogy hiba… A rohadt életbe! Soha életemben nem kezdtem foglalt nőkkel, erre jön ő és nem elég, hogy felforgatja az életemet, de még ez is… Tényleg végig hülyének nézett.
- Szóval… Mrs. Turner… Nem gondoltad, hogy esetleg ezt a parányi információt illett volna korábban elmondanod? – fakadtam ki, miközben felpattantam a helyemről, közben idegesen a hajamba túrtam.
- Tudod mondjuk azelőtt, hogy megduglak az edzőteremben?! – hát az eszem megáll, de tényleg. Totális hülyét csináltam magamból a reményeimmel, az érzéseimmel az egész… Basszameg! Baszd meg Minea Weiss!
- Tudod mit? Ne… ne válaszolj. Nem érdekel és nem is tartozik rám a jelek szerint. Inkább csak azt mondd meg, mennyire veszélyes a fazon és tudtál-e róla, hogy Cervantessel bizniszel mielőtt szóba hoztam. Tudod, csak, hogy képbe legyek végre…. – forgattam meg a szemeimet.

Outfit: Fekete koptatott farmer

Tárgy: Re: Hello Stranger - Minea & Ben 28.01.23 17:31

Ben & Minea

Nem kellene, hogy bármi jelentősége legyen annak, hogy Cole még papíron még mindig a férjem. Nekem már rég nem számít, de neki? Most biztosan hazug kurvának gondol, aki Őt csak kihasználta. Konkrétan Ben volt az, akivel a férjemet csaltam, ha még mindig annak tekinteném. Jézusom! Nem Ő volt az első férfi, akivel lefeküdtem mióta leléptem attól a bántalmazó seggfejtől. Volt választási lehetőségem és most úgy döntöttem, hogy már így is túl sok információt hallgattam el előle. Talán egy kicsit kiakad, de legalább én voltam az a személy, akitől megtudta az igazat. Végig fapofával néztem rá, még akkor is mikor elröhögte magát, mintha képtelen lenne elhinni, hogy ez nem csak egy kibaszott vicc. Aztán láttam rajta, hogy mikor döbbent rá, hogy nem egy elcseszett tréfa volt csupán.
- Tényleg nem tartozik rád, de végig fogsz hallgatni. – Kitessékeltem a kutyát az ölemből, akinek ez nagyon nem volt a tetszésére, de most úgy éreztem, hogy fel kell állnom, hogy szemtől szembe lehessek vele.
- Sose akartam elmondani, de kurvára bekavart azzal, hogy felbukkant és jobb, ha tőlem tudtad meg. – Ismét csak vállat vontam.
- Nem tudtam róla, váratlanul ért. – Ismertem be, de vajon ezek után elhinné ezt nekem? Sose akartam hülyét csinálni belőle és esélyes, hogy most úgy érzi, hogy csak szórakoztam vele. Eleinte ez így is volt. Szórakoztatott az, hogy provokálhattam, imponált, hogy hatással voltam rá, de Ben is hatással volt, sőt még mindig van rám. Ezért kellett még annak az átkozott kamu kapcsolatunknak is véget vetnem. Már így is megkeserítem az életét, nem akarom a kelleténél jobban tönkre tenni. Kurvára naiv lennék, ha azt hinném, hogy számunkra lehetséges lenne a folytatás, főleg azok után, hogy hogyan indult az ismeretségünk. Jézusom! Hogyan tudna elviselni maga mellett miután zsarolással annyi szarságra rávettem? Az is csoda, hogy nem undorodik tőlem.
- Jobb, ha vigyázol vele. – Védelmezően magam előtt összefontam karjaimat. Semmi kedvem nem volt a férjemről beszélni vele, de nem nagyon volt más választásom.
- Hirtelen haragú. – Személyes tapasztalatból tudom és azt is, hogy olyankor még attól sem riad vissza, hogy eljárjon a keze.
- Évek óta nem is találkoztam vele, semmi közöm már hozzá azon kívül, hogy még mindig nem váltam el tőle. Van kedved tippelni, hogy miért? Azért, mert semmi kedvem azzal a bántalmazó seggfejjel találkozni megint! – Esélyt sem adtam neki, hogy válaszoljon. Nem akartam neki bevallani, hogy mi történt és miért hagytam el a férjemet, mert ettől kibaszottul gyengének érzem most magam, de azt se akartam, hogy hazug ribancnak gondoljon. Nem tehettem mást, próbáltam a jobbik rosszat választani.

Tárgy: Re: Hello Stranger - Minea & Ben 28.01.23 23:23

Minea & Ben

Becsapva éreztem magam, végtelenül elárulva, amikor kiderült, hogy a nő, akinek sikerült elcsavarnia a fejemet házas. Hírtelen minden értelmét vesztette, minden reményem, álmom, képzelgésem, vágyam… Én csak egy hiba voltam neki, miközben Mr. Jóképű Pszichopata Turner otthon várta őt… Bazmeg! Bazmeg Minea Weiss, hogy ezt tetted velem! Hírtelen bárhol máshol szívesebben lettem volna, mint otthon a lakásomban négyszemközt vele… Próbáltam összekapni magam, próbáltam úgy tenni, mintha mi sem történt volna, mintha minket mindig is a bosszúja kötött volna csak össze, ám aztán jött a vallomása…
- Hírtelen haragú? Na és? Állítólag én is az vagyok? Legalábbis a többiek szerint Matteo tudna mesélni… - hát igen, szilveszter óta ez terjed rólam… mióta annak a kinyalt szépfiúnak alaposan elcsúfítottam a képét… Értetlenül meredtem rá, de ő nem hagyta annyiban, tovább mesélt.
- Micsoda? – hirtelen elképedtem, a szívem pedig összeszorult, miközben alig kaptam levegőt… - Bántalmazó? – hirtelen nem tudtam mit érezzek, mondjak vagy gondoljak… ledermedtem. Az… az a faszkalap képes volt… kezet emelni rá? Bántotta őt? Nem hittem a fülemnek, csak néztem rá és képtelen voltam megfogalmazni, amit érzek…
- Mondj el mindent… - követeltem tőle, miközben közelebb léptem hozzá és a két tenyerembe fogtam az arcát. – Mit tett veled Mins? Tudnom kell… - magam sem értem, hogy miért, sem azt, hogy mi késztet erre, mégis azt érzem, hogy meg kell őt védenem mindentől és mindenkitől, akármit is hozzon az élet. Hiába vagyok csak hiba az életében, valaki, akivel egyszer csak jó volt, akkor sem vagyok képes eltűrni, hogy valaki bántsa Őt, ártson neki, fájdalmat okozzon…
- Szóval Cervantes most vele businissel… - állapítottam meg idegesen, miközben elengedtem és hátat fordítottam neki, hogy le tudjak egy kicsit nyugodni és ne pusztítsam el menten az egész lakást. Basszameg… Kurva élet…. Miért foglalkozom én ezzel az egésszel? Miért érdekel engem, hogy mi történik vele, amikor Őt szemlátomást nem érdeklődik irántam?

Outfit: Fekete koptatott farmer

Tárgy: Re: Hello Stranger - Minea & Ben 29.01.23 1:36

Ben & Minea

Ben lenne számomra az ideális férfi… Nem töltöttünk együtt túl sok időt és nem is volt túl ideális… Mert tudjuk, hogy mit kellett tennem ahhoz, hogy „velem legyen”, de ennek ellenére mégis megtaláltam benne mindent, amit vonzónak találok. Kibaszottul vonzódom hozzá és éppen ez az, ami ennyire megnehezíti a helyzetemet. Ha közömbös lenne számomra, akkor nem lenne ennyire nehéz… Mert attól, hogy nem mutatom ki, még piszkosul fáj a kamu kapcsolatunk utáni szakítási időszak. Ennél tökéletlenebb nem is lenne az időzítés ahhoz, hogy egymásra találjunk és mégis… Fáj beismerni, de pontosan tudom, hogy Ben az a férfi, akire mindig is szükségem volt. Bazd meg karma! Előző életemben biztosan ennél sokkal rohadékabb lehettem, ha a tökéletes férfit a legtökéletlenebb időben sororja elém.
- Nem úgy, mint te… - Ég és föld a különbség a két férfi között. Én már csak tudom. Cole mindig is vonzott magához, de rossz értelemben, míg Ben annyira ártatlan lélek, hogy szó szerint úgy érzem, hogy én vagyok az, aki megrontja. Ezért kell kibaszottul távol tartanom magam tőle, még akkor is, ha a lelkem egyik darabja bele is hal.
Nem kellett volna elmondanom, de… Megérdemelte, hogy tudjon róla. Akartam, hogy tudja, hogy nem volt az egész csak a „hülyítés” része, de az már nem rajtam múlik, hogy mennyit hisz el abból, amit mondani szeretnék neki. Mert legszívesebben a képébe ordítanék, hogy csak azért engedem el, hogy neki jobb legyen. Kibaszottul mindent csak Ben érdekében tettem! Önző voltam és engedtem a vágyaimnak, de ennek véget kellett vetnem.
- Tudnod kell? Egyáltalán nem kell tudnod. Már nem számít. – Zártam rövidre a témát, mert kibaszottul nem volt kedvem neki részletezni a bántalmazó házasságom részleteit. Mert már nincs hatással rám, az, ami egykor történt. Cole a lehető legrosszabbat hozta ki belőlem, de azért mégis neki köszönhetem, hogy ennyire kemény lettem. Miatta vagyok az, aki nem riadok vissza semmitől sem. Már egyéltalán nem az a nő vagyok, aki elmenekült. Helyben törném el azt a kibaszott kezét, amivel megütött. Azt bánom a legjobban, hogy akkor nem volt elég merszem megtenni és csak leléptem. Ezért nem is kaphattam meg az elégtételt, de talán most lesz alkalmam kinyilvánítani neki mennyire hálás vagyok neki. Nem akarok úgy meghalni, hogy ne viszonoznám azt a fájdalmat, amit Ő nekem egykor okozott.
- Megszívtam. – Állapítottam meg.
- Idő kérdése, hogy újból szemtől szembe kelljen vele lennem. Nem hinném, hogy készen állok rá. – Vallottam be, még ha ettől iszonyú gyengének is éreztem magam. Cole az egyetlen gyengepontom. Már régen vége, de mégis engedem neki, hogy hatással legyen rám.
- Fogalmam sincs arról, hogy egyáltalán keresett-e miután elhagytam. – Mert eddig nem talált rám.
- Szerinted mennyi az esélye annak, hogy pont véletlenül Cervantessel lépett kapcsolatba? – Nem akarok paranoiás lenni, de nem szokásom hinni a véletlenekben.

Tárgy: Re: Hello Stranger - Minea & Ben 29.01.23 13:03

Minea & Ben

Muszáj összeszednem magam, mert az, hogy tombolok, mint valami elmebeteg biztosan nem segít sem a helyzeten, sem rajta, de még csak rajtam sem. Ki kell tisztítani az elmém, hogy újra logikusan tudjak gondolkodni, át tudjam látni, hogy pontosan mivel is állunk szembe és felmérhessem a további lehetőségeket. A múltban ez az alak bántotta Őt, amiért Minea elhagyta és új életet kezdett, de még nem vált el tőle, most pedig a fazon azzal az alakkal üzletel, aki a lány elsőszámú célpontja és aki miatt belekeveredtem ebbe az egész katyvaszba. Remek, jobb már nem is lehetne, maximum, ha Cervantes annyira megkedvelné a pasast vagy annyira szüksége lenne rá az üzlet miatt, hogy kvázi érinthetetlenné tenné.
- Rendben… - visszasétáltam a bárszékemhez Tőle egy kicsit távolabb, hogy ez is segítsen megnyugodni, majd vettem egy mély lélegzetet és magam elé bámulva fogtam hangosan gondolkodásba.
- Szóval Cole Turner most Vegasban van és az eddigiek alapján annyit tudunk, hogy egy veszélyes rohadt szemétláda, aki fegyverekkel üzletel. Tudjuk azt is, hogy már volt egy hosszabb találkozója Cervantessel és hogy rövidesen ismét összeülnek. Kérdés… valaha a házasságotok során beszéltél-e neki arról, hogy kicsoda Cervantes és mit akarsz tőle? Ha nem… van-e bármilyen olyan nyilvántartás, bármilyen olyan forrás, ahonnan értesülhetett a dologról? És ami a leglényegesebb kérdés, hogy ha igen, teljesen képben van, akkor mik lehetnek a szándékai? Vajon beavatná őt és teljesen leleplezne előtte vagy… neked segítene valamilyen okból? – summáztam a gondolataimat, továbbra sem pillantva felé.
- Ha még sem tud semmit és puszta véletlenről van szó… habár az ilyesmiben általában nem hiszek… akkor mindenképpen el kellene kerüljük, hogy tudomást szerezzen a jelenlétedről és… - ekkor azonban szöget ütött egy kellemetlen gondolat a fejemben és felé kaptam a fejem.
- Az a két alak nemrég, aki betört hozzád…. nem azt mondták, hogy csak annyi volt a feladatuk, hogy megnézzék tényleg itt vagy-e és min dolgozol? Mi van, ha a férjed küldte őket? Elképzelhető lehet?

Outfit: Fekete koptatott farmer

Tárgy: Re: Hello Stranger - Minea & Ben 29.01.23 14:02

Ben & Minea

Már most érzem, hogy kezd hasogatni a fejem. Túl sok volt hirtelen mindaz, amivel Ben előállt. Őszintén nem érzem magam olyan állapotban, hogy minden kérdésére válaszolni tudjak, mert még fel sem tudtam igazán fogni, hogy Colenak van bármi köze Cervanteshez. Hihetetlen, hogy ismerik egymást. Konkrétan ez számomra a lehető legrosszabb forgatókönyv. Túl sok időm és energiám ment el eddig is arra, hogy beteljesüljön a bosszúm, de esküszöm, hogy azt a férget is megölöm, ha keresztül akarná húzni a számításaimat.
- Sose említettem neki Cervantes nevét. – Ez halálbiztos, mert mikor még boldogan éltük a házas életünket, akkor még képben sem volt. Évek teltek el azóta, hogy leléptem és tudomást szereztem arról, hogy kicsoda Cervantes. Mármint azt tudtam meg, hogy anyám gyilkosa és a biológiai apám is egyben. Lényegében az egész eddigi életem egy kibaszott nagy hazugság volt. Nem kellene, hogy engedjem, hogy a múltam befolyásolja a jövőmet, de mégis úgy érzem, hogy addig számomra nincs jövő, míg szembe nem szállok a múltammal.
- Szerinted azért bukkant fel, hogy nekem segítsen? – Kínomban felnevettem.
- Szerintem előbb tekerné ki a nyakam azért amiért elhagytam… - Vontam vállat, mintha kurvára nem érdekelne az egész.
- Elképzelhető. – Fájdalmasnak éreztem még ezt az egy szót is kinyögni, mert be kellett látnom, hogy akár még igaza is lehet. Cole még csak fel sem merült bennem, mikor próbáltam kideríteni, hogy ki küldte rám azokat a pancserokat.
- Kérlek mondd, hogy van itthon valami töményed. – Hanyatt vágtam magam az ágyon, de a kutyus gyorsan felugrott hozzám, hogy mellém telepedjen.
- Valamiért úgy érzem, hogy már tud arról, hogy Vegasban vagyok. – Bámultam a plafont, miközben a kutyus fejét simogattam.
- Azt hiszem, hogy hamarosan vár rám egy kellemetlen találkozás. – Időre van szükségem. Ki kell derítenem, hogy miért pont most bukkant fel Cole és miért Cervantessel üzletel. Na meg legfőként azt, hogy velem mik a szándékai.

Tárgy: Re: Hello Stranger - Minea & Ben 29.01.23 23:26

Minea & Ben

- Őszintén? – még mindig hangosan tűnődtem, miközben a friss információkat igyekeztem beilleszteni az eddig hallott mozaikok közé.
- Ha a pasas nem tudott téged elfelejteni és vissza akar szerezni, akkor igen, el tudom képzelni, hogy akár segítséget is ajánljon Cervantes ellen, hogy ezzel a saját malmára hajtsa a vizet. Kérdés, hogy kötődik-e még hozzád ennyire. A másik alternatíva már kevésbé vidám… Ha sikerült őt kellően magadra haragítani, akkor elképzelhető, hogy minden információval ellátja rólad Cervantest csak, hogy borsot törjön az orrod alá. Nem ismerem az ürge észjárását, sem azt, hogy ha csakugyan a harag motiválná, akkor képes lenne-e hagyni, hogy más arassa le a babérokat vagy maga keresne meg… - túl sok a ha, lehet, talán… Még mindig nem ismerünk minden körülményt, nem tudjuk Cole Turnert mi hozhatta igazából Vegasba és azt sem, hogy Cervantesnek mik a szándékai. Talán hosszútávú partnerségben reménykedik, de az is lehet, hogy egyszeri szállítmányról van szó. Közelebb kellene valahogy férkőznöm és részt venni a következő találkozójukon, hogy alaposabban is felmérhessem a helyzetet és ezt a jóképű pszichopatát is megnézhessem magamnak…
- Csak egy söröm. – sóhajtottam a kérdésére és felálltam, hogy a hűtőhöz sétáljak és kivegyek belőle egy üveget. Kinyitottam, majd az ágyhoz lépve felé nyújtottam. Ha most erre van szüksége ahhoz, hogy egy kicsit el tudjon lazulni ám legyen, nekem most szükségem van a tiszta fejre, a jelek szerint kettőnk helyett is.
- Oké, tehát a legrosszabb forgatókönyv… - huppantam le mellé az ágyra ülve, hátamat a támlának támasztva – hogy Cole tudja, hogy itt vagy, tud Cervantesről is és haragszik rád… Mi lehet az első lépése? – ha fel tudunk erre készülni, akkor nem érhet váratlanul a támadása, ha pedig a helyzet mégsem ilyen rossz, akkor legalább kellemesen csalódunk. Fogjuk rá…
- Te ismered… hozzá is mentél valamiért… - no comment… bírd ki Ben – próbálj meg a fejével gondolkodni.

Outfit: Fekete koptatott farmer

Tárgy: Re: Hello Stranger - Minea & Ben 08.02.23 10:46

Ben & Minea

Csendben hallgattam Ben eszmefuttatását, de közben éreztem, hogy testem sokkal feszültebbé vált. Túl sok információ volt egyszerre és még attól sem éreztem magam jobban, hogy őszinte voltam hozzá. Tudnia kellett arról, hogy Cole milyen szerepet töltött be az életemben. Még akkor is, ha nem hittem volna, hogy bármi jelentősége lehetne... Basszameg! Mekkorát tévedtem! A múltam kibaszottul pofán vert, ismét! Ez egyszerűen csodálatos! Mi jöhet még?
- Még viccnek is rossz, hogy ennyi idő után vissza akarna kapni. – Keserűen felnevettem. Szó szerint kirázott a hideg már attól is, ha arra gondoltam, hogy Ő meg én újra együtt… Ebben az életben biztosan nem lesz többet ilyen!
- Biztos vagyok benne, hogy annyira önző, hogy saját maga keresne meg. - Lényegében egyedül csak Ben tudja, hogy mik a szándékaim. Kurvára remélem, hogy ez csak egy különös véletlen, hogy Cole pont a lehető legrosszabbkor bukkan fel és annak az embernek az oldalán, akit holtan akarok látni. Kár, hogy nem hiszek a véletlenekben.
- Köszi. – Felkönyökölve az ágyon elvettem tőle az üveget, hogy igyak pár kortyot. Azt hittem, hogy a piától jobb lesz… De nem. Főleg nem egy sörtől. Mégis örülnöm kellene, hogy nincs most itthon semmi tömény itala, legalább koncentrálhatok józan fejjel arra a sok szarságra, ami jelenleg körülvesz.
- Mégis honnan tudná, hogy mik a szándékaim Cervantessel? – Nagyot sóhajtva tettem le a földre a sörös üveget, hogy az oldalamra fordulva felé nézzek. Persze a kutyája továbbra is heverészik mellettem, követelve a neki járó figyelmet, ezért szabad kezemmel simogattam.
- Annyi lehetséges forgatókönyv van. – Néhány hosszú pillanatig csendben maradtam. Gondolkozás közben alsó ajkamat harapdáltam, mert kezdtem egyre idegesebb lenni.
- Ha Cole tud mindenről, akkor nem csak Cervantesről, hanem rólad is. Mármint azt biztos nem, hogy hogyan vettelek rá arra, hogy segíts nekem, de arról tudhat, hogy volt bármi közöd hozzám, főleg azok után, hogy túl sok szem és fültanú volt… - Remek alakítást nyújtottunk, de akkor még nem tudtam, hogy hirtelen a semmiből felbukkan a féltékeny, pszichopata férjem.
- Sajnálom. – Ennyit tudtam kinyögni, miután úgy döntöttem, hogy inkább újból a hátamra fekszem és a plafont bámulom. Nem tudtam a szemébe nézni. Ennek két fő oka is van. Az egyik mert tényleg sajnálom, hogy a dugásunk miatt céltábla vált belőle. A második pedig az, hogy nehéz úgy a szemébe nézni, hogy nincs rajta póló. Az egyik felem tudja, hogy nem lett volna szabad olyan közel engednem magamhoz, viszont a másik szinte ordibál, hogy tessékeljem ki a kutyát az ágyból és másszak rá.

Tárgy: Re: Hello Stranger - Minea & Ben 08.02.23 19:47

Minea & Ben

- Faszom! – bukott ki belőlem, miután néhány röpke percig hagytam, hogy a csend ránk telepedjen és időt hagyjon számunkra, hogy minden egyes kiejtett szó leülepedhessen. Túl sok új információ ért már eddig is egyszerre az este folyamán és őszintén félek tőle, hogy ennek bizony közel sincs még itt a vége. Épp, hogy csak befejeztük a színjátékunkat a szilveszteri bulin és látványosan szakítottunk, még csak meg sem emésztettem és ki sem találtam, hogy innentől hogyan tovább, miként folytassam vele a közös „munkát”, máris beállít a lakásomba, amit szétszedett ez az ördögfióka, hogy aztán újabb atombombákat dobjon le. Tiszta Hirosima! Házas… ráadásul annak is az elbaszotabb fajtájából. A csávó pedig egy "jóképű pszichopata", aki nem elég, hogy rosszkor rossz helyen bukkan fel, de jóeséllyel innentől még én is a célkeresztjébe kerülök, csak mert nem tudtam, hogy házas nővel dugtam. Basszameg! De most tényleg… baszd meg Minea Weiss! Idegesen a hajamba túrtam, majd egyszer csak kínomban kirobbant belőlem a nevetés. Lehetnék még ennél is nyomorultabb, de most komolyan? Nem elég nekem, hogy ez a nő betört a lakásomba azon az éjjelen, hogy megzsaroljon és utána hónapokig cseszegessen, hogy miatta be kelljen épülnöm egy csomó bűnöző közé frissen szabadulva a börtönből, feltételesen, hogy aztán még a szívemet is összetörje, most még egy férjnek is fel kellett bukkannia, aki zicher, hogy ki akar majd csinálni, ha megtudja mi volt köztünk? Ennél szarabb forgatókönyvet nem is írhattak volna életem filmjéhez…
- Tényleg te vagy életem kibaszott katasztrófája… - bukott ki belőlem, miközben a plafont kezdtem tanulmányozni, ő pedig lazán újra elheveredett az ágyamon, továbbra is az én kutyámat szeretgetve. Aki persze nem győzte kiélvezni a kapott figyelmet, amit jó adag nyállal hálált meg a lány felsőjére csöppentve.
- Akkor nem marad más hátra, mint előre… Ki kell deríteni mennyit tud a pasas és utána kiötölni valami tervet, hogy eltüntessük a képből és folytathassuk a bosszúhadjáratodat. – dörzsöltem meg a homlokom, majd felé fordultam, de nem a legjobb szögben. Az a dekoltázs… épp alattam terült el, mindenre kiváló rálátást biztosítva… A rohadt életbe! Nyeltem egyet gyötrődve. Most még ez is…
- Csupa… nyál a fölsőd… - nehezemre esett beszélni, a torkom kiszáradt, így lenyúltam tőle az üveget és nagyot húztam belőle – Adjak… egy pólót?

Outfit: Fekete koptatott farmer

Tárgy: Re: Hello Stranger - Minea & Ben 09.02.23 0:48

Ben & Minea

Mit is szokás mondani? Ha már nyakig vagy a szarban örülj annak, hogy nem hullámzik? Azt hiszem valahogy így van ez az elcsépelt mondás, de az én esetemben nem laza kis hullámokról, hanem kibaszott mindent elsöprő cunamiról van szó. Cole felbukkanása nem volt a terv része. Ez mindent csak megnehezít. Az a legrosszabba az egészben, hogy fogalmam sincs, hogy tud-e bármit is a szándékaimról, de az még jobban zavar, hogy féltem Bent. Ismerem a férjem és sose feküdtem volna le Bennel, ha hamarabb megtudtam volna, hogy újra képbe került.
Azt hiszem Ben kisebb idegösszeomlásom mehet át, már csak azért is, mert nevetett. Számomra ebben semmi vicces sincs, maximum kínomban nevetnék, de most ahhoz sincs kedvem. Túlságosan lefoglal most az, hogy ezen az egészen kattogok. Bőven van agyalni valóm.
- Benjamin Sullivan! – Szóltam rá némi komolyságot erőltetve magamra.
- Ez most sértés vagy bók akart lenni? – Pontosan tudom, hogy minek kell értelmeznem, de mégis… Igyekeztem nem annyira komolyan felfogni, mint amennyire kellene, mert semmi kedvem nem volt besértődni.
- Mert úgy jobban hangzana, hogy kibaszott katasztrófa, de legalább dögös. - Alsó ajkamba kellett harapnom, hogy ne nevessem el magam. Nem titok, hogy vonzódik hozzám, mert többször is megtapasztalhattam, hogy milyen hatással vagyok rá. Mégis… Távol kell tartanom magam tőle és már nem lenne szabad provokálnom.
- Szóval nincs más választásom. – Reményvesztettként nagyot sóhajtottam.
- Újra találkoznom kell vele, hogy személyesen tudakoljam meg tőle, hogy mégis mi a faszt keres itt. – Ezt kell tennem, de most bármi másra gondolnék, mint erre. Nem állok készen, talán soha nem is fogok, ezért nem is akarom túlagyalni a dolgot.
- Durván nyáladzik a kutyád. – Állapítottam meg miután Ben szóvá is tette, de csak ezután ültem fel, hogy szemügyre is vegyem, hogy miről beszélt.
- Aha. – Azzal a lendülettel már ki is bújtam az összenyálazott felsőmből, amit ledobtam a földre. Hirtelen felindulásnak mondanám, ösztönösen cselekedtem és csak másodpercek múlva döbbentem rá, hogy mit tettem.
- Bocsi. – Markoltam melleimre, hogy amennyire bírjam eltakarjam magam.
- Innentől kezdve nincs több vetkőzés. – Nem szándékos provokálás volt részemről, de előtte sose kellett takargatnom magam, szóval ettől kissé kezdem magam kínosan érezni. Fogalmam sincs, hogy hol vannak most a határok. Ez már túlzás? Mert mi már… De soha többé nem fogunk. Miért kell mindennek ennyire bonyolultnak lennie?

Tárgy: Re: Hello Stranger - Minea & Ben 10.02.23 21:01

Minea & Ben

Benjamin Sullivan??!?? Hát a teljes nevemet hallva Tőle ismét kishíján hangosan felnevettem. Tisztára úgy hangzott, mint amikor anyukám vagy az általános iskolai tanáraim szúrtak le valami csibészségemért még gyerekkoromban, s lám, most Ő is épp így tesz. Zárójel… anyukám ezt a rossz szokását a mai napig hathatósan tartja… Nade…
- Minea Weiss! – utánoztam a hangsúlyát fapofával.
- Ez? Szívből jövő szerelmi vallomás… - forgattam meg a szemeimet és csak nehezen őriztem meg a komolyságomat a kérdés hallatán. Pontosan tudja minek szántam, mégis tetteti a hülyét, ezzel pedig megint eléri a célját, hiszen feldühít.
- Csak Te vagy képes úgy a poklot szabadítani az emberre, hogy közben még önérzeteskedsz is. – kibaszott Isten csapása, de a rohadt életbe is, tényleg dögös, ezt nem vitathatom el Tőle. Nagyon nem.
- Talán egy terapeuta segíthet rajtatok… - bukott ki belőlem epésen, de aztán inkább visszafojtottam a többi kommentáromat, mert nem tudtam kiverni a fejemből, hogy ez a pszichopata barom kezet emelt Rá. Oké, hülye volt, hogy ez az alak kellett Neki, de akkor sem ezt érdemelte és azzal nem is vagyok tisztában milyen nyomokat hagyott benne az elmúlt pár év és a bujkálás szóval nem tisztem ítélkezni sem.
- Felajánlanám, hogy elkísérlek, de nem hiszem, hogy jó ötlet lenne, ha az ex-szeretőd, akiről feltehetőleg már tud koslatna körülötted. – nem magam miatt, Miatta… nem hiányzik a nyakába még több baj.
- De ha gondolod a közelben lehetek… csak a biztonság kedvéért. – így talán én is valamivel nyugodtabb lehetnék, hogy nem esik baja. Faszom, miért foglalkozom ezzel egyáltalán? Már megint hülyét csinálok magamból.
- Baszki! – elkaptam a tekintetem néhány másodperc után, ahogy felfogtam, hogy megvált a felsőjétől, Ő pedig el is takarta magát. Sietve a fiókomhoz léptem és kivettem belőle egy fekete pólót, amit odadobtam Neki, majd észbe kaptam, hogy most már nekem is ideje lenne felvennem egy másikat. Végül csak egy fekete trikót kaptam fel, az akadt a kezembe, közben nekidőltem a szekrénynek és elfordítottam a fejem, hogy felöltözhessen.
- Nincs több vetkőzés. – erősítettem meg a szavait.

Outfit: Fekete koptatott farmer

Tárgy: Re: Hello Stranger - Minea & Ben 12.02.23 12:30

Ben & Minea

Őszintén fogalmam sincs, hogy mi lenne akkor, ha Ben egyszer csak ledobna rám egy ekkora horderejű bombát… Szerencsére ettől nem kell tartanom, mert az sose fog bekövetkezni, hogy szerelmet valljon nekem. Talán egy másik életben, de ebben biztos nem. Szomorú, de így lesz a legjobb, legalábbis neki.
- Ha Te így szoktál szerelmet vallani, akkor már értem, hogy miért vagy szingli. – Semmi baj sincs a felfogásommal, még a bosszú nem vette el teljesen az eszemet és tudom, hogy Ben ezzel csak oda akart szúrni. Ezért szinte kényszernek éreztem, hogy rákontrázzak. Hát nem erről szólt mindig is a mi „kapcsolatunk”? Tetszik benne, hogy vicces és sokszor megnevettet a gyors észjárásának köszönhető frappáns beszólásokkal. Ezt viszont sose vallanám be neki.
- Ez még viccnek is rossz volt. – Mindig is tudtam, hogy Cole milyen ember, de velem sose bánt úgy, mint másokkal… Legalábbis hosszú ideig türtőztette magát, de elég volt egyetlen alkalom és már nem adtam több esély neki arra, hogy kezet emeljen rám. Szar érzés, ha azaz ember emel rád kezet, akit szeretsz és elvileg Ő is szeret téged. De már túl vagyok rajta.
- Borzalmas ötlet lenne. – Sose kérném ilyenre és őszintén meg is lepett azzal, hogy ilyesmi eszébe jutott. Nem értem. Miért akarna velem lenni, ha találkozok a férjemmel? Megkeserítem az életét, de ennek ellenére Ben annyira jó ember. Túl jó hozzám is, pedig meg sem érdemlem.
- Sokkal jobban örülnék annak, ha a lehető legmesszebb lennél. – Nem akarom, hogy megismerje Colet, de ez nem rajtam múlik, mert ha Cervantessel üzletel, akkor… Basszameg! Még jó, hogy találkozni fognak, de remélem megússza élve a dolgot.
Halkan felnevettem miután Ben szinte hozzám vágott egy pólót, mert annyira vicces volt az egész szituáció… De az volt a legviccesebb az egészben, hogy el is fordult. Ez annyira abszurd, főleg azok után, hogy ennél sokkal többet is látott már belőlem. Fel kellett volna vennem a kapott pólót, de abban mi lett volna az élvezet? Felkeltem az ágyról és melleimet eltakarva magamhoz szorítottam egyik kezemmel a pólót, míg másik kezemmel Ben arcát fordítottam finoman magam felé, hogy a szemébe nézzek.
- Mostantól úgy teszünk, mintha még sose láttuk volna egymást meztelenül? Mert ez eléggé kínos. – Halkan felsóhajtottam. - Sose zavart, ha néztél. – Lazán vállat vontam, mielőtt hátra léptem volna egy lépést, hogy végre belebújjak a pólóba.

Tárgy: Re: Hello Stranger - Minea & Ben 15.02.23 9:39

Minea & Ben

Vajon mit szólna hozzá, ha elmondanám, ezzel a megjegyzésével sikerült az elevenembe találnia? Ha megtudná, hogy azért nem vagyok túl gyakorlott a szerelmi vallomások terén, mert eddig összesen két olyan nő volt, akinek sikerült valami ilyesmi érzést előcsalogatnia belőlem és akikről aztán kiderült nem is olyan régen, hogy voltaképp egy és ugyan az a személy? És amekkora mákom van, hagyján, hogy nem viszonozza a dolgot, de még imádja is a bolondját járatni velem és rendre belém taposni ott, ahol a legjobban fáj? Hát, azt hiszem ezt sosem fogom már megtudni, mert eszemben sincs felfedni előtte és ezáltal bővíteni a támadási felületét… Vágtam pusztán egy grimaszt, de úgy döntöttem több reakciót nem érdemel a dolog.
- Hát persze… - csettintettem a nyelvemmel, közben idegesen a hajamba túrtam. – Vajon miért is nem lep meg, hogy Minea Weiss még ezt a szart is egyedül akarja megoldani? Ugyan, miért is fogadna el segítséget attól, aki önként ajánlja? Ó tudom már, mert akkor megdőlne a független, magányos farkas imidzse… - ostoba, ostoba, ostoba! Az az ember kezet emelt Rá, maga vallotta be róla, hogy pszichopata, erre mégis egyedül akar vele találkozni és még azt se akarja hagyni, hogy a közelben legyek arra az esetre, ha elfajulnának a dolgok. Basszameg! De én vagyok a hülye, hogy egyáltalán foglalkozom Vele és nem hagyom, hogy kinyirassa magát, pedig akkor valóban felszabadulhatnék és nem kellene tovább folytatnom a játszmáját és valamiként dobbanthatnék Cervantes mellől is. De akkor mégis miért nem vagyok rá képes? Az isten verje meg!
- Igen… - feleltem a kérdésére miközben minden erőmmel azon voltam, hogy tartani tudjam a szemkontaktust és ne vándoroljon el rajta a tekintetem azokba a régiókba, amiket nem is olyan régen még az ajkaimmal és az ujjaimmal is érinthettem.
- Úgy teszünk. – erősítettem meg a nyomaték kedvéért – Ahogy a megállapodást is tartjuk, amit Te kötöttél velem a provokációról… - emlékeztettem. Muszáj Őt valahogy kivernem a fejemből, mert ebből több dolog miatt sem lehet semmi, ez pedig csak úgy fog menni, ha hátrébb lépek párat és igyekszem csak a feladatra koncentrálni, amivel eredetileg bízott meg.

Outfit: Fekete koptatott farmer

Tárgy: Re: Hello Stranger - Minea & Ben 03.03.23 15:27

Ben & Minea

Azon voltam, hogy leküzdjem a késztetést, hogy homlokot ráncoljak, mert a sok homlokráncolástól évek múlva úgy fogok kinézni, mint egy Shar pei. Na meg azt se szerettem volna, ha túl látványos az, hogy mennyire értetlenkedem. Mégis mi a franc van vele? Én látom rosszul a helyzetet, vagy tényleg azon sértődött be, hogy nem akarom bele rángatni a szarságaimba? Egyébként is túl sokat várok el tőle, nem akarom még ebbe is belevonni főleg úgy, hogy Ben nélkül is elboldogulok.
- Miért vállalnád önként? – Felfogni se tudom. Nem értem és ezért az ösztöneim gyanakvásra intenek. Vajon miféle előnye származna abból, hogy ebben is segítene nekem? Egyetlen egy jó indokot sem találok és pontosan ez az, amiért bizalmatlan vagyok a szándékaival kapcsolatban. Mert biztosan nem a két szép szememért rohanna egy öngyilkos küldetésbe, de akkor mégis miért?
- Szerintem ma még csak meg sem próbáltalak provokálni. – Adtam tudtára a véleményemet miután már felvettem a pólóját.
- Különben is az nem számít annak, ha a kutyád összenyálaz és nem akarok nyáltól nedvesen távozni. – Nyelvemre kellett harapnom, hogy még véletlenül se mondjam ki hangosan a többi gondolatomat. Mert egyrészről nagyon is szeretnék nyálas lenni, de egészen máshogyan, másrészről pedig biztos vagyok benne, hogy nedvesen fogok távozni innen, mert a félmeztelen látványától az áruló testem teljesen beindult. Mégis észben kell tartanom, hogy véget vetettünk a kamu kapcsolatunknak, ezért semmi se indokolja, hogy a látszat kedvéért intim közelségbe kerüljünk egymással. Hiányzik, de még mennyire, de túl büszke vagyok ahhoz, hogy a tudtára adjam. Így is túl messzire mentünk, átléptünk egy határt, amit sose lett volna szabad. Hiszen sose volt a terv része és ez még bonyolultabbá tett mindent számomra.
- Szerintem úgy tudjuk leginkább tartani a megállapodásunkat, ha minél kevesebbet találkozunk, amúgy is az infóidnak hála rengeteg elintéznivaló vár rám a napokban. – Vissza sétáltam az ágyhoz, hogy még utoljára megsimogassam a kutyust.
- Tudod, hogy hol találsz, ha bármi fontos fejleményed van… - Felsóhajtottam, mert egyszerűbb lett volna lelépnem, de még néhány dolgot tudnia kell.
- Meg se lepődnék, ha hálátlan ribancnak gondolnál azért, mert megfosztottalak az újrakezdés lehetőségétől és belerángattalak a személyes bosszúmba, de… - Halvány mosolyt erőltettem magamra miközben hátrálni kezdtem a kijárat felé.
- Ha a lehető legrosszabb forgatókönyv következik be, akkor megkeres valaki, aki talán jóvá tudja tenni az életedből ellopott heteket. – Sose voltam túl jó abban, hogy hogyan kell elbúcsúzni, de előfordulhat, hogy ez az utolsó találkozásunk, hiszen fogalmam sincs, hogy Cole mit tervez velem. Lehetséges, hogy annyira bosszúszomjas, hogy inkább holtan akarna látni, de addig nem tudhatom mik a szándékai még nem találkozom vele személyesen. Szeretném kárpótolni mindenért és segíteni neki abban, hogy jobb élete legyen, még akkor is, ha már nem leszek többé az élete része, ha kudarcot vallok és én sem leszek már többé.

Tárgy: Re: Hello Stranger - Minea & Ben 14.03.23 22:01

Minea & Ben

- Hogy miért? – Tényleg… miért vállalnám önként és dalolva, hogy magamra szabadítok egy pszichopata bűnözőt azzal, hogy fedezem a feleségét, aki annak idején faképnél hagyta és felszívódott, hogy megszabaduljon a bántalmazásából? Miért festenék saját kezűleg céltáblát a hátamra, amikor akár ki is maradhatnék az egészből és örülhetnék, hogy így lehetőségem nyílik a szabadságra? Már persze, ha nem jutott valahogy a pasas fülébe, hogy döngettem az asszonyt, mert ha mégis, akkor már olyan mindegy, egészen biztosan a bögyében vagyok és nemsokára az utamba kerül. Nem vagyok kimondottan paranoid alkat, mégis mivel annak a rohadéknak a múltkor sikerült meglógnia és jelenthette a főnökének, hogy egy pasassal látta Mineát, nem is beszélve a műsorról, amit Cervantes előtt vágtunk le… valami azt súgja, hogy ebből az egészből már nem fogok tudni kimaradni…
- Talán azért, mert a szart már sikerült így is megkeverned és alaposan bele is rángattál már, szóval igazán nem sok veszíteni valóm van. Viszont ha az exed most bekavar, akkor az egész teljesen felesleges volt, ráadásul ha tud rólam, akkor már valóban célpont vagyok, úgy viszont az én érdekem is, hogy mielőbb eltüntessük a képből… - igyekeztem logikusan érvelni és visszatartani minden egyéb, nem kívánatos gondolatot, ami arra ösztökél, hogy ne hagyjam egyedül a pácban. Mert neki nem kell tudnia, hogy igenis aggódom érte, még, ha magam sem értem teljesen az okát, ráadásul érzek valamit, amit nem lenne szabad… Nem. El kell felejtenem egyszer és mindenkorra és csak arra koncentrálni, hogy letudjuk a bosszúját, hogy aztán tényleg eltünhessen az életemből.
- Úgy gondolod? – minden kiejtett szavával egyre rosszabbul éreztem magam, de valami el is szakadt bennem ahhoz, hogy fékezni tudjam a nyelvemet.
- Tudod mit? Igazad van. Tényleg az a legjobb, ha tartjuk a távolságot. Ha muszáj, majd jelentkezem. – feleltem miközben hagytam, hogy elinduljon az ajtó irányába. Nem, nem győzködöm tovább, belefáradtam, menjen, ha ezt akarja, nyirassa ki magát… Mit érdekel? Hozott egy döntést, hát legyen így…
- Jóvá tudja tenni? – keserűen felnevettem, miközben felé fordultam.
- Ezt soha senki és semmi nem tudja jóvá tenni már… Mindent elvettél amire csak reményem volt, most pedig örülhetek, ha élve megúszom ezt az egész kalamajkát egyáltalán. – megráztam a fejem.
- Menj… csinálj, amit akarsz…. csak menj… - ezzel elfordultam és hagytam, hogy távozzon, mielőtt még olyan dolgokat vágnék a fejéhez, amiket aztán többé nem vonhatok vissza…

Outfit: Fekete koptatott farmer

Tárgy: Re: Hello Stranger - Minea & Ben

» Ben & Minea - Comatose
» Kim & Minea
» End of Me - Ben & Minea
» Ben & Minea - One More Night
» Monsters - Ben & Minea

Hello Stranger - Minea & Ben

Hello Stranger - Minea & Ben

Similar topics

Similar topics