Név: Faith Newfeld
Becenév: Faith
Kor:  27
Születése hely, idő: 1986. március 17./ Észak-Amerika – Los Angeles
Tartózkodási hely: Las Vegas
Csoport: Ügyvéd
Anyagi háttér: Felső osztály
Szexualitás: Heteroszexuális

Jellem: Összetett személyiség vagyok, mondhatni egyéniség. Sokféle tulajdonság megtalálható bennem és ez különböző helyzetekben jön ki rajtam. Nem vagyok elkényeztetett és nem esik le a karikagyűrű az ujjamról, hogyha meg kell tenni valamit. Alapjáraton kedves vagyok, de könnyen elgurul a gyógyszerem, de akkor jobb ha nincs a közelemben senki. A munkámból adódóan segítőkész vagyok, de vannak ügyek, amiket nem áll módomban elfogadni. Néha túlságosan is őszinte vagyok, aminek gyakran sértődés lesz a vége. Lelkiismeretem egyedül a munkában van, ezért nem veszem a szívemre, ha valaki haragszik rám, mert megbántottam.
Kreatívnak érzem magam, tele ötletekkel és maximális koncentrációs készséggel rendelkezek. Úgy gondolom, hogy ezt a hivatásomnak köszönhetem, de lehet, hogyha kicsit idősebb leszek, már belefáradok, mindenesetre most még nagyon is lelkesedek. Vidámságom sokszor átragad az emberekre, de ez az ellenkezője is igaz. Ha morcos vagyok, akkor ingerültebb is leszek, ezáltal a beszélgetőpartnerem is átveheti ezt.
 
Külső: Szeretek fiatalosan öltözködni, nem követem a divatot, úgy mondva, én diktálom azt. Természetesen ez mind akkor van, ha épp nem dolgozom. A bíróságra és egyéb tárgyalásra szépen kiöltözve megyek, ahol a smink készletemet is előveszem. Kedvencem a fekete bőrdzsekim, ami egyből rám kerül, amint olyan az idő. Talán még egy kicsit előbb is, még ha fázok az sem izgat. Nyáron szabadabban öltözködök, egybe ruhákat és rövidnadrágokat húzok magamra. Természetesen az utóbbihoz hozzá hasonló felsőt választok.
Csuklómon leginkább tél közeledtével lehet felfedezni egy kendőt. Szeretem magamra kötni, de olykor csak a farmerem bujtatójába fűzöm.
Hajam fekete, amihez sötét barna szempár társul. Ritkán veszek magamra ékszereket, akkor is inkább ezüst gyűrűt és karkötőt. Tetoválásom és piercingem nincs, de ez még változhat, nyitott vagyok bármire.

Előtörténet:
„1986. március 17, Észak-Amerika, Los Angeles” – Nézem a születési anyakönyvi kivonatom, hogy mi áll benne. Ezek a legfontosabb adatok, anyám nevén, kilómon és méretemen kívül. A többi csak felesleges tintapazarolás, de persze az is kell a hivatalosság miatt. Nehéz volt a szülés, édesanyám bele is halt. Édesapám egyedül kezdett el nevelni és mikor kicsi voltam, mindig beszélt nekem, hogy hasonlítok édesanyámra. Én nem ismertem őt, mégis szeretettel gondoltam rá, hiszen életet adott nekem. Babysitterek voltak mellettem pár hónapig, amíg édesapám dolgozott és segítettek neki az én nevelésemben és a házimunkában. Örültem mindegyiknek, mert mind segítőkész volt. Egyet kivéve. Édesapám beleszeretett nem is tudom, hogy miért, hiszen egyáltalán nem volt normális az a nő. Ahogy idősödtem, úgy sem bírtam felfogni, hogy miért pont ő kell neki. Egyre távolodni kezdtem és már az sem érdekelt, hogy mit mond nekem. Beléptem volna a tinédzserek lázadó korába? Valószínű, hiszen egy cseppet sem érdekelt a divat és a tanulás sem. Illetve az utóbbi csak a gimnázium első felében nem. Utána egy tanulmány során rájöttem, hogy mi is szeretnék valójában lenni. Ügyvéd… Ahhoz pedig sokat kell tanulni. Kezdetben nehéz volt és unalmas rávennem magam, hogy leüljek és valóban úgy tanuljam meg, hogy később is emlékezzek rá. Edzettem magam erre, ki hinné, de tényleg hozzá kell szoktatni ehhez. A végén már ez lett a hobbim. A törvények ugyan jobban érdekeltek, mint a matematika vagy a fizika, de azokat is kellett szinten tartanom. Ezért kiszabtam magamnak egy minimumot, a közepes szintet, azokra a tantárgyakra, amiknek nem láttam értelmét. A fizika, földrajz és a kémia sikerült a végén kettesre, de annak örültem, hogy legalább görbülnek és nem bukok, hogy az érettségire se tudjak menni. Jól sikerültek a tantárgyak, a vártnál jobban. A pályázatomat is elfogadták az egyetemen, így ügyvéd tanonc lehettem. Édesapám ekkor jelentette be, hogy feleségül veszi az egykori dadámat. Nem örültem neki, de nem tehettem mást, hiszen boldog volt vele. Beletörődtem, de nem tulajdonítottam nekik túl nagy jelentőséget, mondván, hogy rosszmájúan azt kívántam valamin vesszenek össze és váljanak szét az útjaik. Ez nem akart megvalósulni, ahogy az ösztöndíj kérelmem sem. Hiába tanultam, itt már komolyabbak voltak az elvárások. Nem bukdácsoltam, de nem is voltam kitűnő, ahogy sokan a csoporttársaim közül. Már az egyetemi éveim alatt ismerkedtem meg a fiúkkal, a csókkal és a szexuális életem is itt kezdődött. Első komolyabb párommal az egyetem alatt voltam együtt. Az egyik egyetemi összejövetelen kezdtünk el beszélgetni és megismerkedni. Az ő barátaival és az én haverjaimmal mentünk mindig valahova, ahova be lehetett ülni és söröztünk, táncoltunk, ha olyan hely volt. Jól éreztem magam, ám a diploma eljövetelével szétmentünk a szerelmemmel. Sok idő volt, mire eljutottam odáig, hogy el is engedjem. A munkába temetkeztem bele és mindent elkövettem, hogy elismert ügyvéd legyek és a legjobb a szakmában. Az első ügyem egy drogdíler halálesete volt. Silas Flynnel ekkor ismerkedtem meg. A társa lőtte le a fiút és ő tanúskodott, én meg védtem a társát. Nem is tudom, hogy miért, hiszen nem értettem egyet, de kezdetben nem szabad semmit sem visszautasítani, örülni kell, hogy van munka. Mellesleg kirendelt ügyvéd voltam. Mindent megtettem, hogy önvédelemre hivatkozzak, de néha ezt nehezemre esett kimondani, a szülők arcait nézve. Gyászolták a gyereküket, bár tudták, hogy nem volt helyén való az, hogy drogot árult, mégis csak a fiúk volt. Amikor megnyertem ezt az ügyet, valahogy nem tudtam mosolyogni a dolgokon, hiszen az anya a férje mellkasába kezdett el zokogni. Bűntudatot éreztem, de tudtam, hogy ez olyan szakma, mint az orvosi. Nekik sem könnyebb az élet, főleg, ha a kezük közt hal meg a beteg. Edzettem magam lelkileg, hogy bírjam az efféle ügyeket. Szinte nem is hallottam, mikor Silas elhívott. Rengeteget beszéltem vele az ügy kapcsán, de nem hittem volna, hogy barátság is kialakulhat kettőnk közt és mégis. Halvány mosollyal az arcomon végül beleegyeztem, majd még többet beszélgettünk. Hagytam, hogy sodorjon az ár és egy nagyon jó barátra tettem szert. Sokat dolgoztam, minden ügyet elvállaltam, hogy hírnevet szerezzek. Voltak olyanok, amiket nem nyertem meg és voltak amiket igen. Olvasgattam és fejlesztettem magamat, ezáltal egyre jobb lettem. Elköltöztem édesapámtól és a feleségétől, akit végül tényleg elvett. Hétvégenként át szoktam hozzájuk menni, hogy beszélgessünk. Így felnőtt fejjel már kezdtem elviselni, hogy édesapám ezzel a nővel boldog.
Silassal folyamatosan tartjuk a kapcsolatot és mindig eljárunk valahova inni és megbeszéljük a problémáinkat. Az egyetlen jó barátom, akit már nevezhetek a legjobbnak is. Megbízok benne és minden bajomat elmondom neki. Viszont történt valami a hetekben, ami megdöbbentett. Felkért ügyvédnek, hogy „megszerezzem” neki a gyerekét. Külön nagy figyelmet szentelek erre az ügyre, mert tudom, hogy neki fontos, én pedig nem szeretnék kudarcot vallani. Az ügyet nézve már most úgy gondolom, hogy nyertünk, de nem jelentem ezt ki, mert bármilyen csavar közbe jöhet. Mélyen beleásom magam a törvényekbe, hogy minden kiskapuval tisztában legyek. Jelenleg ezen az ügyön dolgozok.

Faith Newfeld!
Szépen kidolgozott történetet olvashattam, ami érdekes volt és el is nyeret tetszésemet. Mivel mindent rendben találtam benne, ezért;
Elfogadva!
Üdvözöllek az oldalon! Kérlek foglalj avit! Faith nyomás játszani!