Amikor meghallod a nevet: Las Vegas, mi jut először eszedbe? Kaszinók? Féktelen bulik? Black jack? Roulette? A lehetőségek tárháza végtelen, a kaszinók sora gazdagokat dönt mocsokba... Azonban egy valamire senki sem gondol. Miután a kaszinóban megszeded magad zöldhasúval, nem árt vigyázni a haza úton; Las Vegas sem másabb, mint a többi város. Vannak rosszfiúk és rosszlányok is, akik képesek bárkivel végezni, ha úgy tartja kedvük. Vannak drogosok és más szenvedélybetegek, akik képesek ölni is azért, hogy megkapják a napi adagjukat. Táncosnők és krupiék, akik egy szempillantás alatt elveszik mindenedet. Prostituáltak és maffiózók, akiknek már, ha csak a nevét tudod, már veszélyben vagy. Mi a közös bennük? Egy rossz mozdulat, egy alaposan át nem gondolt lépés, és máris a börtönben találják magukat, ahonnan megszökni, még senkinek sem sikerült...
Név: Angel Wooden Becenév: Angel Születése hely, idő: 1993. 02. 13. USA, New York Tartózkodási hely: Las Vegas Csoport: városlakó Anyagi háttér: Felső osztály Szexualitás: Heteroszexuális Avatar alany: Alysha Nett
Ki vagyok én...?!
Énekes vagyok egy nem is olyan ismeretlen bandában, ennek következtében ha szükséges, úgy hazudok hogy a szemem meg sem rebben. Általában udvarias vagyok ugyan, de rideg és távolságtartó, és így vagy úgy, de elérem hogy rosszul érezd magad, ha olyan kedvem van. Túlzottan nem törődök az emberek érzéseivel, azt teszem ami nekem tetszik, és eltaposlak, ha szükséges. Gondolom nem árulok el túl nagy titkot ha azt mondom, nehezen engedek közel magamhoz bárkit is, de szerintem érthető. Eddig csak egyetlen ember van, és az a bátyám, de a jelenlegi helyzetét illetve állapotát tekintve nem bízhatok rá titkokat. Ugyanakkor… ha valamilyen csoda folytán a szívembe fogadlak, akkor mindent megteszek érted – és elég nagy az esély arra hogy valakivel hamarosan bekövetkezik, tekintve hogy Cole nélkül hamarosan begolyózok. De ne örülj meg: az száz, hogy nem kerülök be abba a diliházba.
Viszonylag magas vagyok, 170 centi. Vékony, de izmos testtel rendelkezem, amely tele van tetoválásokkal, illetve két mellbimbópiercinggel. A hajam rövid és ki van szőkítve (ja, olyannyira hogy már szinte fehér) és jobb oldalt fel van nyírva, ahol látszik az eredeti hajszínem. Ruhák terén… nos, bármi ami rockos. Rohadt ritka, hogy elegánsan lehet látni, nem az én stílusom, és szerintem nem is mutat jól rajtam. Az ujjaimon mindig van legalább egy gyűrű, de általában mindegyiken. A halálfejtől a kos fejen át a keresztig mindenféle – és imádom őket. Sminkelni is szeretek, leginkább szemhéjtust használok zöldeskék színű szemem hangsúlyozására, illetve ha olyan kedvem van, nagy rajongója vagyok a vérvörös rúzsomnak is.
Életem, létem, világom
Naplófeljegyzések Angel tollából...
2009. március 19. Csütörtök
Végre összeállt a banda! Igaz még csak Alex, a dobos garázsában tudunk próbálni, és még csak dalaink sincsenek… na meg nem is tudnánk hol fellépni… de akkor is össze tudtunk állni, és már ez nagy szó. Igaz, ezáltal Colet egy picit elhanyagolom, bár ha belegondolok már 19 éves, tud vigyázni magára! Elég volt, hogy mindig én vagyok a felnőtt kettőnk közül!
2009. május 8. Péntek
Hát ez nem úgy alakul eddig, ahogy elterveztem. A banda szuper (igaz, még nevünk sincs), de a bátyám miatt aggódom. Az első pár hétben úgy harcolt ellenünk ahogyan csak tudott, teljesen levert volt, alig szólt hozzám, most meg mintha mi sem történt volna, ölelget, puszilgat, sőt, még az egyik próbánkra is benézett. És most nem akarta szétverni a berendezést. Kicsit furcsa ugyan, de lehet hogy végre elfogadja a helyzetet?
2009. június 30. Kedd
Na jó, rühellem bevallani de borsódzik a hátam. Végre valahára megvolt az első fellépésünk egy rock pubban, miután odajött hozzám Cole, elrángatott egy félreeső helyre, mélyen a szemembe nézett egy pillanatra, majd idegesen pásztázni kezdte a környéket. Olyan erősen szorította a karomat, hogy felszisszentem – még mindig itt van az ujjainak a nyoma. Szinte sziszegte nekem a következő szavakat: ha eljön az idő, ne kérdezz, ne mondj semmit, csak csináld amire kérlek.
2009. július 15. Hétfő
Több mint két hét eltelt Cole kirohanása óta, és azóta minden a régi. Próbálom kitörölni az agyamból az aznap esti tekintetét, amiből szinte sütött a tébolyultság, de nem megy. Csak remélni tudom, hogy elég vastag a bőr az arcomon ahhoz, hogy ne vegye észre.
2009. október 28. Szerda
Nem lenne szabad leírnom. Nem kéne, mert lehet hogy megtalálják, igen, el is fogom égetni, de muszáj kiadnom magamból, mert belülről emészt fel, és én nem akarok megőrülni, nem, én nem fogok úgy járni… Miért nem figyeltem jobban? Hisz mindvégig sejtettem hogy valami nem stimmel, túlságosan nyugodt, valamivel biztos lefoglalja magát… na de ezzel! Miért lett ilyen? És miért engem kért meg erre? Tudhatta volna, hogy úgysem teszem meg! Én nem fogok utána takarítani, úgyis minden ki fog derülni, ráhagytam az egészet, már nem beszámítható, teljesen megőrült… csak egy őrült képes megkérni a saját húgát, hogy ássa el helyette a megerőszakolt nők holttesteit!
A hozzászólást Angel Wooden összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb 08.11.14 22:46-kor.
do you know who i am?
Admin
Admin
Tárgy: Re: Angel Wooden 08.11.14 22:44
Angel Wooden!
Történetedben volt pár váratlan fordulat amire nem számítottam, de éppen ezért lett annyira érdekes. Nekem tetszett, kreatív volt. Mivel mindent rendben találtam a karakterlapodban, ezért;elfogadom! Üdvözöllek az oldalon Angel! Innentől csak annyi van hátra számodra, hogy avit foglalj, majd felavasd a játékteret! Jó szórakozást kívánok!