Név: Blanca Carolina Campbell
Becenév: B, Lina
Kor: 22 éves
Születése hely, idő: 1990. 05. 16. - U.S.A. - Las Vegas
Tartózkodási hely: Las Vegas
Csoport: Városlakó
Anyagi háttér: Felső osztály
Szexualitás: Homoszexuális

Jellem: Mióta az eszemet tudom, azóta mindig is akaratos voltam, meglehet, hogy azért mert elkényeztettek. Testvérem nincs, ezért nem tudom, hogy mit jelent az a szó, hogy osztozkodni. Ezért is tűnhetek olykor mohónak. Néha nem úgy viselkedek, mint egy nő, ezzel is felrúgva szüleim elvárási normáit. Szeretek a magam feje után menni és szabad lenni. Gyakran keserítem meg mások életét a hisztérikus kitöréseimmel, vagy akár a végtelen kíváncsiságommal. Szeretem a szépet és a nőket. Meglepő, de inkább a saját nememhez vonzódok, megannyi csalódás után, amit a férfiak okoztak nekem. Lényegében más vagyok, mint a többi korombeli lány, de még sem érzem úgy. Érdeklődési köröm még kiterjed a könyvekre, filmekre és a jó zenékre. Nem arra a mosógép hangra, amit mások zenének neveznek, hanem arra a zenére célzok, aminek mondanivalója is van számomra. Nem vagyok az a romantikus típus, nem várom el, hogy kézen fogva menjek bárkivel is az utcán, vagy, hogy rózsákkal halmozzanak el. Mindössze arra várok, hogy valaki szeressen, mert szeretek szeretni, de még jobban azt szeretem, ha szeretve érzem magam.

Külső: Bőröm fehér, akár csak egy porcelán babáé. Nehezen barnulok le, inkább csak leégni szoktam, de ez nem fordul elő velem gyakran. Hajam színe természetes barna, enyhe hullámos beütéssel. Gyakran kiengedve hordom, vagy kontyba fogva. Szemem gesztenyebarna színű, ajkaim pedig eléggé íveltek. Nehéz zavarba hozni, de ha még is sikerül, arról pirulásom árulkodik. Szeretem a kihívó és az extrémebb ruhadarabokat. Kis növésem miatt, képes vagyok akár tíz centis cipőkbe is bele bújni, mivel kompenzálja a 165 centimet. Sosem voltam azaz anorexiás típus, mindig is szerettem enni, ezért sem vagyok megelégedve súlyommal, ami általában 60 kiló szokott lenni. Mindenféle tűtől kiráz a hideg, ezért se piercingem, se fülbevalóm, se tetoválásom sincs.

Előtörténet: Fáradságtól kimerültem fekszek hanyatt az ágyon. Arcomon egy széles mosoly jelenik meg, mikor tudatosul bennem, hogy mit is tettem az imént. Ahogy magam mellé tekintek, szintén egy kimerült, de még is csábító testet vélek felfedezni. Engedem, hogy mellém bújjon és lágyan cirógassa testemet. Megigazítom hosszú szőke haját, hogy bele tudjak nézni azokba az igéző szemekbe. Megnyalom kiszáradt számat, hogy megszólaljak.
- Nem bűncselekmény a pácienseddel ágyba bújni? - Gyermeki ártatlansággal az arcomon kérdezek rá. Közben lehelek csábító telt ajkaira egy csókot.
- Valójában nem lett volna szabad, ezért is örülnék annak, ha ez a dolog kettőnk között maradna. - Alexa suttogja, hangjából kivehető a teljes elégedettség. Egy ilyen csodálatos együtt lét után nem is csodálom. Elképesztő a technikája, biztosan már jó páran megfordultak az ágyában.
- Ha rajtam múlik senki sem fogja megtudni. - Mosolyogva biztatom, közben fejemet a párnára döntöm, onnantól már csak a mennyezetet fürkészem, és élvezem, ahogy Alexa tovább cirógat. Ez az egész olyan nevetséges, de még is csodálatos egyben. Szüleim pont egy olyan pszichológus karjaiba tudtak lökni, aki hasonló beállítottságú, mint én. Arra számítanak, hogy Alexa megtérít a „jó” útra, mert szüleim szerint nem normális, ha a saját nememhez vonzódok. Sosem éreztem magam teljesen normálisnak, ezért egyet is értek velük, amivel persze megint csak nem nyertem el a tetszésüket.
- Blanca, olyan gyönyörű vagy, bármelyik férfi szívesen gerincre vágna, miért döntöttél úgy, hogy ezek ellenére is a saját nemed érdekel? - A hozzám intézett kérdése eléggé meglepett, de már hozzá szoktam, hogy mindenki ezzel a kérdéssel áll elém, de persze nem mindenkinek mondom meg az igazat erről.
- Először is te vagy gyönyörű, másodszor már nagyon elegem lett abból, hogy kihasználnak, vagy éppen megcsalnak, vagy csak egy húsdarabként kezelnek. De azt hiszem a végső döntésem onnan fakad, hogy eddig képtelenek voltak olyan örömöt szerezni nekem, mint te az imént. - Tekintetemet rászegezem és újból megcsókolom. Évezem, ahogyan vissza csókol, olyan tüzes és szenvedélyes a csókja.
- Örülök, hogy élvezted. Nehéz lesz ezzel szembesíteni a szüleidet, de ez még is csak jobb, mint az ő verziójuk. Azt hiszik, hogy ők rontottak el valamit a nevelésedben, vagy csatlakoztál valami önpusztító szektához. - Alexa hajkan felnevet, szinte zene a füleimnek hallgatni édes kacaját, na meg persze nézni, ahogyan teste rázkódik a nevetéstől.
- Ugyan erről szó sincs, csak mindent szeretnek elnagyolni. - Lazán legyintek kezemmel, hogy megcáfoljam előző kijelentését. Az egész olyan paradoxon lenne, még viccnek is rossz. Egészen kezdtem megfeledkezni arról, hogy most a pszichológusom lakásán vagyok, még nem meghallottam a csengő hangját. Hirtelen egymásra néztünk és kiugrottunk az ágyból. Mindketten kapkodva kezdtünk el öltözködni. Mikor már minden rajtunk volt, kaptam tőle egy utolsó búcsú csókot és elhagytam a lakását, mivel már lejárt az egy óra, amit arra kellett volna használni, hogy megtérítsen. Azt hiszem, hogy mondanom sem kell, hogy mennyivel jobban élveztem, hogy inkább találtunk más elfoglaltságot helyette. Gyalog sétáltam haza, ahová elkísért önelégült mosolyom is. Egyszerűen nem voltam rá képes, hogy abba hagyjam a mosolygát, egy ilyen kellemes időtöltés után.

Blanca Carolina Campbell!
Nohát, ilyen történetet még nem volt részem olvasni, de érdekes volt, sőt tetszett, ezért;
Elfogadva!
Üdvözöllek az oldalon! És minél több sikeres csábítást kívánok.