Név: Payton Fisher
Becenév: Py
Kor: 17
Születése hely, idő: 1995.-július- 22 / L.V - Nevada
Tartózkodási hely: egy "barát" kecójában (L.V.)
Csoport: szenvedélybeteg
Anyagi háttér: Felső osztály
Szexualitás: Biszexuális
Jellem: Általában a kedves, ártatlan gyermekekből lesznek a züllött fiatalok. Ám Pay esete teljesen más. Ő igazi rosszcsont, vadócos jellemű lány. Volt is egy korszaka mikor nem éppen a legjobb társasággal ütötte az időt. Igazi nagyszájú, ez persze nem mindig jó, hisz nagy büszkeségének köszönhetően akkor is kiáll a maga igazáért, ha a végén be is kell látnia hibázott, tévedett..Kicsit gyerekesnek mondható. És anyukája szerint nem igazi kislányhoz méltó a szobája. Nos igen.. ő egy művész. A művészek pedig nem zavartatják magukat, ha nincs minden könyv katona sorban a polcon, vagy hogy kupi van az íróasztalon. Nem veszi észre a munkát így hát keveset segít bármiről is van szó. Aki ismeri tudja, hogy magától ritka, hogy segít, szólni kell neki. Roppant lusta egy nőszemély. Ha például szomjas és valaki nem hoz neki, akkor addig vattát köpve ücsörög míg valaki ki nem szolgálja. Szereti, ha törődnek vele, de nem úgy, hogy sminkeljék ki meg babráljanak a hajával. Ő inkább azt szívleli, ha szeretgetik. Igazi bújós fajta.
Nem valami érzelgős, jobb szereti magában tartani gondját. Néha-néha van egy kitörése mikor elbőgi magát, de ezt leszámítva csupa vigyor és vidámság a lány. Imád viccelődni, nevetni és meglepit adni-kapni. A legapróbb kavics darabkának is úgy örül mint majom a farkának. Nagy kék szemei felcsillannak és gyermeki bájjal tud örülni. Összevetve van benne jó is és rossz is dögivel.
Külső: Payton nem éppen sorolható az átlagos külsővel rendelkező egyedek közé. Magas termete(174), vékony alkata és baba arca felhívja magára a figyelmet. Hófehér bőre, szeplős arca egy királykisasszony hatását keltik, míg hipnotikus kék szemei és telt ajkai egy kis vadságot rejtenek maguk mögött. Derékig érő méz-szőke egyenes hajkoronája szintén finomságról árulkodnak ám mikor az ember észreveszi öltözékét nem egy szerény kislányt látnak. Stílusa a nőies és rockos keveréke, egyszerre szexi és vad.
Előtörténet: Te vagy a legboldogabb. Tested szétrobban az energiától. Hirtelen a világ minden gondja szertefoszlik és beléd csap a pozitív gondolkodás villáma.
Ez után megőrülsz, teljesen kifordulsz magadból. Minden vicces lesz. Minden mindegy lesz. Ez a te pillanatod, s senki nem veheti el tőled. Azt csinálsz amit akarsz. Tombolsz, táncolsz, iszol és belegabalyodsz egy s más emberbe. Nem lényeg, hogy ismered-e vagy sem. Az a fontos, hogy kívánod. Majd hirtelen forogni kezd a világ. Homlokodról sós verejtékcseppek gördülnek végig arcodon. Nem tudod hol vagy, csak azt tudod nem kéne most itt lenned. Tehetetlenül nézel körbe, s csúszol össze a fal mellett, mintha végtagjaid felmondták volna a szolgálatot. A fejed ide-oda kapkodod, mert megőrjít a hangos dübörgés, egyszerűen szétrobbansz a fájdalomtól, s tested kimerült. Beleszédülsz, hogy mindenből és mindenkiből kettőt látsz, majd homályba fullad a látkép. Legszívesebben aludnál, de nem tudsz. Ahol csend van, te ott is fülsüketítő lármát hallasz, s a sötét félelem karmába hajszol, remegni kezdesz, de még is meleged van. Ha pedig fény borítja a termet akkor hunyorogsz, mintha a Napba néznél. De miért? Miért hisszük azt, hogy minden jó lesz, s miért követjük el újra, s újra ezt visszafordíthatatlan hibát? Ártalmatlannak tűnik, de rohadtul nem az. Valóban felhőtlen örömöd lesz, de utána kínkeserv minden egyes perc. És még ha alkohollal enyhíted szomjad akkor tökéletesen kiütöd magad. Drog, pia, vad bulis éjszakák.
-Hiába nevetséges, ha a sulirendőr kiselőadást tart arról milyen rossz a drog, s hogy tudjunk nemet mondani.
-Hiába mondják el a szülők, hogy vigyázz hova mész és kikkel, de leginkább arra, hogy ne hagyd, hogy a „kitagadunk, ha nem csinálod” beszólás miatt csinálj olyat amit nem szeretnél.
-És végül HIÁBA mondod, hogy „én jó gyerek vagyok, nem csinálnék ilyet”, ha később úgy ébredsz valahol, hogy azt sem tudod mit tettél, vagy mit tettek veled akaratod ellenére. Teljes űr tátong benned az előző éjszaka rejtély marad számodra.
Payton Fisher. Ő is áldozata volt ennek. Szomorú történet az övé. Még csak tizenhat éves volt mikor összeismerkedett ezzel a káros szenvedéllyel és mit ne mondjak, remek barátok lettek. Anyja azt sem tudja merre csavarog éjszakánként, csak arra ébredt hajnalok hajnalán, hogy valaki majdnem betöri az ajtót. Lánya hullarészegen, belőve dörömbölt a bejárati ajtónál, vagyis jobban mondva őt csak hozták. Kínos képek bukkantak elő a bulizós éjszakáiról az újságokban. „Erin Fisher festőművész leánya újabb vad éjszaka részese volt” - egyéb hasonló címmel ellátott rovatott lehetett olvasni. Pay többször is elhatározta, hogy leszokik, de sosem volt túl komoly a terv. Hisz nem csak neki, hanem anyukájának is kínos volt a helyzet...nagyon is. Hiába! A telefon megcsörren, a barátok hívnak és így eltelt egy év. Teste legyengült, ábrázata akár egy élő zombie. Nem mehetett ez így tovább. Komoly intézkedésekre volt már szükség. Ezt végül a lány maga is belátta, viszont hiába próbált nem tudott mit tenni elvonóra nem akart menni, teste pedig egyre jobban sóvárgott. Nem akart szégyent hozni anyjára ezért azt vélte jó megoldásnak, ha fogja minden cókmókját és elköltözik otthonról. Jelenleg is egy barátjánál lakik.