Név:George Andrew Goodwin
Becenév: Goody
Kor: 36
Születése hely, idő: 1976-március- ismeretlen / U.S.A - Indian Springs
Tartózkodási hely: Las Vegas
Csoport: vandál
Anyagi háttér: Munkásosztály
Szexualitás: Heteroszexuális

Jellem: A jellemem? Várjunk csak ehhez le kell üljek, hogy végiggondoljam. A szende ártatlanság... na az jó messzire elkerült, az biztos, vagyis semmi ilyesmire ne számíts tőlem. Kiszámíthatatlan. Igen, ez talán helyes megfogalmazás. Néha még én magam sem tudom mit-miért teszek. Egyszerűen csak megteszem. Nem érdekelsz te, vagy mások, hogy ki mit gondol rólam, ha egyszerűen éppen akkor az esik jól, akkor az lesz. Ha épp szarrá kell vernem a kocsidat, akkor arra számíts, hogy csak fémforgácsok maradnak belőle. Ha épp a házadhoz támad kedvem felgyújtani csak mert jó hecc, akkor máris tárcsázhatod a 911-et. Hogy miért? Mert egyszerűen ez esik jól! Szarom le az életet! Utálom az életet! Utállak téged, mert neked jobb, mint nekem! Ki vagy te? Egy senki! Egy sokkal nagyobb senki, mint én vagyok, csak neked egyszerűen minden megadatott. Éppen ezért is élek egyedül. Úgy a legjobb nekem. Úgy legalább senki nem b*szogat...

Külső: A külsőm... hm. Nézz csak rám! Szakadt vagyok? Meglehet. Nem igénylem, az úri kikent-kifent nagyképű macákat, max az ágyamba egy menetre, de aztán tűnjenek előlem. Én ilyen vagyok. Kell... nem kell. Nem fogok sírva fakadni, csak mert leköpsz vagy nem tetszem neked. A pofázmányom olyan, amilyen. Anyámtól kaptam, ő meg... ki tudja hány gennyládából rakott össze. De üsse kő! Ilyen az élet. Hát nem?

Előtörténet: Engem akarsz megfejteni? Ehhez egy szót kell ismerned: Káosz! Tudod milyen érzés, valamikor reggel, a pocsolyában egy mocskos sikátorban ébredni? A hányásodban fekszel, bűzlesz, és fogalmad sincs, hogy mi történt tegnap? Tudod milyen érzés két nővel az ágyadban, amikor azt se tudod már melyiket hol szedted fel, és az egyik már vélhetően bőven túl van az ötvenen, a másik meg olyan bányarém, hogy ha a sötétben jönne szembe veled talán meg is ijednél? Vagy éppen bekerülni egy banda kereszttüzébe, csak azért, mert éppen, akkor te pont ott fújtad a falat, aztán a golyók csak úgy repkedtek, te meg a földre vetve magad, próbáltál üvölteni, hogy: Te NEM akarsz meghalni! Nem itt, és nem MOST!

Igen, ez is a káosz. Az életem. Ahogy az is amikor hirtelen valami elpattan a fejedben és egyszerűen úgy érzed megőrülsz! Nem tudod miért, de pusztítanod kell! Bármit! Ami csak a kezed ügyébe kerül! Törjön! Vesszen! Darabokra! Ahogyan a legszívesebben te is darabokra törnéd a saját életed, de ahhoz mégis túl erős vagy, hogy azt mondd vége! Itt a vége és egy stukker dördülne a fejedben...
Igen, káosz. Talán ez a legjellemzőbb szó. Az élet rabja! A kokainé, a whiskié, a pusztításé... és a céltalanságé. Hogy ezen nevelkedtem? Nem tudom. Ahhoz talán ismerni kéne milyen más bőrében élni. Másként. Realista vagyok. Az biztos. A fogd és vidd híve! Az Amiért megdolgoztál, az jár neked, amiért meg nem, azt vedd el! parancsolatok követője. Agresszív? Egyesek szerint. Hogy van rá okom? Ez sohasem számított. Nem érdekel ki mit gondol, vagyok aki vagyok, élek, és IDE a rozsdás bökőt nekem!
Persze vannak jobb napok. Amikor nem hív olyan erősen a kokain mámora, akkor festek, benn a lakásban, a falat, vagy éppen kinn ahol van egy mocskos téglafal és ott fújom fel a műveimet. Graffiti. Azt mondják művészet. Én csak azt mondom, én vagyok. Mindaz ami vagyok, ott virít a falon. Belőlem jön. Aztán van, hogy tönkreteszem. Egy más hangulat, más gondolatok és az egészet darabokra töröm, vagy tépkedem.
Egy raktárban lakom. Vagyis valami ház féle, még valamikor kártyán nyertem, de nem volt még... időm felújítani. Az utóbbi 8 évben. De jó ez így nekem. Csak azért, hogy valahol alhatok, aztán jön egy újabb nap, egy újabb... rohadt nap és én még mindig élek. De nem baj. Addig is élvezem...

George Andrew Goodwin!
Történeted elnyerte a tetszésemet, ezért;
Elfogadva!
Üdvözöllek az oldalon! Vegas utcái csak is rád várnak.