do you know who i am? Vendég
| Tárgy: Blake Hemsworth 03.06.12 19:29 | |
| Név: Blake Hemsworth Becenév: Blake Kor: 41 Születése hely, idő: 1971. Március 20 / Kanada – Toronto Tartózkodási hely: Las Vegas Csoport: városlakó Anyagi háttér: Felső osztály Szexualitás: Heteroszexuális Jellem: Nézzük csak..Határozott vagyok mindenek előtt. Erős kézzel irányítom a céget, meg amúgy is egy vezér egyéniség vagyok. Mindig az enyém az utolsó szó, senki sem mondhatja meg , hogy mit csináljak. Oké, meghallgatok másokat is, néha. Szoktam viccelődni a többiekkel, főleg amikor látom, hogy mennyire be vannak tojva. Az biztos, hogy könnyen barátkozok. Szerény személyemnek nem lehet ellenállni. Enyhe egoizmusban szenvedek, és imádom a pénzt. Meg a kölkeimet. Könnyen befolyásolok másokat, engem pedig senki sem tud. Szeretem az alhokolt, de nem viszem túlzásba a piálást. Annak ellenére, hogy van egy feleségem, attól még nem vagyok valami hűséges hozzá. Csak a pénz miatt van mellettem. A szerelem nem az én stílusom. Őszínte típus vagyok, mindenkinek a szemébe mondom azt amit gondolok róla. Az agresszióra pedig kitérve, nos nem vagyok vadállat, de nem is egy kisangyal ilyen téren. Inkább a kettő között, talán. Külső: Nem akarom fényezni magam, de a külsőmmel szerintem nincs semmi baj. 180 cm magas vagyok, van rajtam elég izom, a hajam fekete, a szemeim pedig barnák. Az öltözködésemet nagyban befolyásolja az is, hogy üzletember vagyok. Szóval általában nyakkendőt és inget hordok. Nincs se fülbevalóm, se ilyesmim. Nem akarom részletezni, hogy miért. Van egy kis szakállam, ha nem lenne akkor már nem is lennék Blake. Mindig a legdrágább cuccokat hordom, mert megtehetem. Adok a külsőmre, akárhol is vagyok. Előtörténet: Régen volt, talán igaz se volt..Dehogynem! Csak kicsit nehezemre esik a visszaemlékezés. 1971-ben születtem, Torontóban. A Hemsworth család vagyoni helyzetét szerintem nem kell túlságosan részletezni, gazdag család vagyunk, és kész. Nagyon gazdagok. Se előttem se utánam nem született több gyerek, ezért én voltam a szüleim egyetlen szeme fénye. Mindent megkaptam, amit csak akartam, a legjobb iskolákba jártam, de azt a nyamvadt kutyát sohasem vették meg nekem. De az már nem olyan lényeges. Voltak barátaim, de így visszagondolva már látom, hogy a többi kölök szülei nem véletlenül hívtak át mindig magukhoz minket. Mivel mi voltunk a nagy, pénzes család. Ezt persze gyerek fejjel én nem vettem észre, szóval örültem annak, hogy milyen sok haverom van. A tanulás is könnyen ment, ami nem is csoda. Ki mert volna nekem négyest adni akármiből is? Talán az énektanár. Igen, ő egyszer adott nekem egy négyest. Szolmizálásra. Utáltam azt a nőt.. Mindegy, nem térek el a tárgytól. Kilenc éves voltam, amikor az egyik délután nem jött értem senki a suli után. Vártam és vártam, de sehol senki. Szakadt az eső, én meg kerestem a Mercédeszünket. Már vissza akartam fordulni a suli felé, amikor megláttam a kocsinkat. Apám egyik munkatársa ült a volán mögött, Andrew. Már ezer éve ismerték egymást, na, az övék igazi barátság volt. Beszálltam a kocsiba, de nem a birtok felé mentünk, hanem apám munkahelyéhez. Kiszálltunk, és felmentünk az emeletre. Csomó ember állt előttünk, és páran el is sírták magukat, amikor megláttak. Teljesen össze voltam zavarodva. Végül elmondták, hogy mi történt a szüleimmel. Meggyilkolták őket. Jó persze nem így mondták, de ez történt. Délelőtt az utcán megtámadták őket. Késelés meg egyebek, de ezt csak később tudtam meg, hogy hogyan ölték meg őket, nem kilenc évesen. Először fel sem fogtam amit mondtak, napokig vártam otthon, hogy az egyik pillanatban megjelennek az ajtóban. De nem így történt. Andrew oda költözött, neki nem volt családja csak egy kutyája. Egy labrador. Normális esetben kiugrottam volna a bőrömből, hogy végre van egy blökim, de a körülmények miatt egyáltalán nem érdekelt. Két hónapba telt, mire nagyjából feldolgoztam a történteket. Iskolába jártam közben, de nem igazán beszéltem a többiekkel. Az idő múlásával újra egyre nyitottam lettem a többiek felé, tizennégy évesen már bele vetettem magam a társasági életbe. Ittam, mint az állat, Andrew tudta nélkül. Egyszer bizony rájött, és olyan fejmosást kaptam tőle, amitől nem nyúltam piához hónapokig. Rájöttem, hogy a családunk cégének jövője tőlem függ. Hiszen nem volt testvérem, a szüleim pedig halottak voltak. Most nem fogok elárulni nagy titkot, szerettem az építészetet. Tizenhat évesen eldöntöttem, hogy én leszek a fejes a cégnél, de ehhez le kellett tenni valamit az asztalra. A bulizást nem hagytam abba, de emellett vigyáztam, hogy ne legyenek szar jegyeim. Bár az is igaz, hogy a pénzünk miatt a tanulmányi eredményeim fontossága eltörpül, de azért egy főnök ne legyen már síkhülye. A nagykorúságom alkalmából csaptunk egy nagy bulit, és itt ismerkedtem meg egy lánnyal. Ő szintén egy gazdag család gyereke volt, azon az estén egymásba gabalyodtunk, utána pedig dúlt a szerelem. Pénzes csaj volt, szerettem is, ezért eljegyeztem. Ezzel minden rendben is volt, Andrew elköltözött, a lány Jane pedig hozzám át cuccolt hozzám. Pár hónap múlva a nagy szerelem kezdett alább hagyni, sőt megtudtam valami borzasztó dolgot. Jane meddő. Ő persze jobban kikészült mint én, vigasztaltam, de belül megbántam az egész eljegyzést. Mégis nem tehettem semmit, elhagyni öngól lett volna, mert jó anyagi helyzete van ami a hasznomra válik. Jane egy év alatt túltette magát a traumán, de én nem. Ha nincs gyerekem, akkor vége a családnak, a cégnek meg mindennek. Azt mondtam Janenak, hogy egy üzleti tárgyalás miatt el kell utaznom New Yorkba. Ez igaz is volt, de a fő célom nem ez volt. Kellett egy örökös, és ha ehhez kicsit félre is kellett lépnem, vállaltam. Lezajlott a tárgyalás, ahol megismerkedtem egy lánnyal. A neve… Jenna volt. A lánya pedig Blair. Nem tartottam tragédiának, hogy van egy lánya. Így is hamar beadta a derekát, és már másnap a lakásán kötöttünk ki. Még New Yorkban voltam egy hétig, Jenna pedig felhívott, hogy terhes. Eljátszottam a meglepődött férfit, ami jól is sikerült. Jenna örült, hogy lesz még egy gyereke, de nekem már vissza kellett mennem Torontóba. Telt múlt az idő, Jane nem tudott semmit, de Jenna mindig telefonált, és végre megszületett a fiam. Igen, fiú lett. Shane Hemsworth. Mindenről tudtam, ami vele kapcsolatos, örültem meg minden. Közben elvettem Janet. Shane-t pedig sikerült magamhoz vennem, ami nem volt egyszerű. Jenna nem engedte, de a bíróságot lefizettem. Jane ugye ekkor megtudta, hogy megcsaltam, de együtt maradtunk. Mindkettőnk előnyére válik az ha nem szakítunk. És nem is utálta Shanet. És itt jött a csavar. Kiderült, hogy Jane terhes. Mégsem meddő, csak annó nem akart össze jönni a gyerek. Örültem, persze, hogy örültem, megint apa leszek. Megszületett a második fiam, Blaise. Mind két srácot szerettem, ők is engem, Jane is őket. Egy évvel később elköltöztünk Las Vegasba. Ekkor volt Shane két, Blaise pedig egy éves. Talán Vegas nem a legideálisabb hely a gyereknevelésre, de nekem kellett a karrieremre gondolni. Ott éltünk tovább, a fiam nőttek, én egyre gazdagabb lettem, Jane meg maradt Jane. Mindkettejük a legjobb iskolákba járt, megkaptak mindent, amit én is gyerekkoromban. Ja igen a kutyára visszatérve, Andrewnál maradt. Shanet tizenhét évesen letartóztatták, és börtönbe került. Csalás és testi bántalmazás vádjával. Lopott a lóvémból. A bántalmazás rész nem érdekelt, tudtam, hogy nem tett semmi ilyesmit. Letettem az óvadékot egy hét után, mivel mégis csak a fiam, és ez személyes ügy, a zsaruknak semmi köze hozzá. Megbeszéltük, egy tizenhét éves kis kölyöktől ez még nem olyan nagy bűn. Megbocsájtottam neki, aztán már nem voltak ilyen kis piszkos ügyei. Blaise pedig mindig is jámbor lélek volt, vele egyszer sem volt semmi probléma. Shane is a javulás útjára lépett. Nem sokkal később döntöttem úgy, hogy Shanet kinevezem a helyettesemnek. Kiérdemelte. Megjavult, az esze is vágott amit természetesen tőlem örökölt. Innentől már inkább kezdett üzleti kapcsolatba átváltani a viszonyunk, persze a fiam marad örökre, de már nagyfiú nem függ annyira tőlem. Blaise is nagykorú lett közben, de ő más. Neki szüksége van még rám, kicsit az esetlenebb fajtába tartozik, nem úgy, mint a bátyja. Ez nem baj, örülök, hogy nem egyformák. Ennyit az életemről, mindent kiveséztem, amit csak lehetett. Ha mégis lenne kérdésed, keress fel a birtokunkon. Nem lesz nehéz megtalálni. |
|