Név: Alexis Katherine York
Becenév: Alex, Lex, Lexi, Kathy, Cat
Kor: 27
Születése hely, idő: 1985-Február- 14 / Anglia - London
Tartózkodási hely: Las Vegas
Csoport: ügyvéd
Anyagi háttér: Felső osztály
Szexualitás: Heteroszexuális
Jellem: Nem vagyok se apuci, se anyuci pici kedvence. Ezt gondolhatták volna, amikor próbálták rám erőltetni a hülyeségüket, arról nem is beszélve, hogy nem várt gyerek voltam...de akkor minek tartottak meg...mert két fiú után végre lányuk született?! Nem mondom, hogy utálom a szüleimet, szimplán nem akarok már továbbra a kedvükben járni és a terveiknek megfelelni. Imádom élvezni az életet, tenni a szabályokra, elveszteni olykor a fejemet...imádom a bűn városát!
Külső: Pöttöm szőke leányzó, aki egy angyali mosollyal bárhová be tudja hízelegni magát. És mellesleg pontosan tudják, hogy melyik család sarja vagyok, és hogy az édes kis pillantás, egy ördögi, kemény kezű ügyvédet takar.
Imádom lakkozni a körmömet, órákat el tudok tölteni egy manikűrösnél, vagy a fodrásznál, de még a kozmetikusnál is.
Fontos a jó megjelenés, és én adok is rá... kivéve, amikor elég kevés rajtam a ruha.
Előtörténet: Angol kisasszony vagyok, még pukkedlizni is megy, és szerintem már totyogósként is magassarkúban járkáltam...már édesanyámból is úgy bújhattam elő, hogy a kisujjam peckesen állt, és már az anyatejet is ezzel a mozdulattal szoptam volna le anyámról, ha nem lett volna a mániája, hogy a melléhez senki nem nyúlhat. De mindig úgy éreztem, hogy engem utált a leginkább...biztos mert tönkre vágtam a tökéletes alakját, de senki nem kérte, hogy szüljön meg!
Két markáns fiú után születtem meg, a neves York család szőke kis csöppségeként. Lévén mindkét bátyám sötét hajkoronával rendelkezik. Richard orvos lett, valami sebész, de mellette publikál a kutatásairól... anya rettentő büszke rá, hogy a fia egy tudós, aki kutatja a rák ellenszerét... azt hiszem valami ilyesmit csinál. De már kiskorában is békákat boncolt, kísérletezett rajtuk... szerintem teljesen megfelel egy sorozatgyilkosnak is... csendes pszichopata, én csak így hívom.
A másik testvérem, Charles, ő jogász... mármint ugye ő a jogász, én az ügyvéd, de sose tudtam a különbségeket... nem fogok hazudni, nem az eszemmel mentem át a vizsgákon. Bár mindig is tudtam magolni, de mindig is szerettem a nevemet is használni és nem utolsó sorban a bájaimat. De nem vagyok kurva....tudom, úgy tűnik a tetteimből, de nem fekszem le akárkivel. Az egyetemen vesztettem el a szüzességemet is, a vizsgák után, a tanszéken... jó, az egyik tanárom volt az, de viszonyunk volt, mármint igazi szerelem volt...bár azt az érzés is túl értékelik. Nincsenek pillangók, se rózsaszín felhők, csak szimplán boldog vagyok és jól érzed magad, mert van valaki, akire számíthatsz... aki rád mosolyog és te visszamosolyogsz rá...de aztán rájössz, hogy az a valaki mást is dug, akire nem kell várnia, hogy beadja a derekát, és közli, hogy az orális szex, nem megcsalás.
Akkor döntesz úgy, hogy most már elég abból, hogy téged mindenki lábtörlőnek néz, hogy a pénzed miatt barátkoznak veled, és csak a seggedre meg a formás melledre buknak, és megveszed a jegyet Vegas-ba, de csak oda, és megadod mindenkinek azt, amire vágyik...így lettem showgirl... mert imádtam szerepelni, és utáltam volna ügyvédnek állni, és mivel eddig is a testemmel hódítottam, így most azzal pénzt is keresek. Nincs pasi, aki kisajátít, mert mindenki láthat belőlem elég sokat.
Tudom, talán furcsa ez az egész... de szeretek irányítani, és utálom, ha engem próbálnak irányítani... persze játszottam én férfiakkal, de az csak kedveskedés, sose ígértem semmit se... viszont az a tanár túl sok szépet ígért, amit én buta lányként elhittem, és mivel meg is szoktam, hogy megkapom, amit akarok, így magam mögött hagytam mindent...a szüleimnek azt hazudtam egy ügyvédi irodában dolgozom, ami nem nehéz úgy, hogy az egyik törzsvendég az említett cég feje, és egy kis jó pofizással, elértem, hogy falazzon nekem ebben az esetben. Megszerettetem magamat az emberekkel, hagyom, hogy imádjanak, majd földbe taposom őket. Jó, talán egy pasi miatt kicsit fura ez a váltás... de amennyire játszottam mindig az érzéketlen kemény lányt, belül őrlődtem rendesen, és éltem át rengeteg csalódást, fájdalmat, mikor valaki reménykedett, de én átléptem rajta... de ahogy anyám, meg valahogy az egész család, végül beletanultam hogy kell póker arcot vágni, nem érezni, és ha tényleg szeretsz valakit, milyen rossz, ha az megbánt... de azért nem hazudok nagyot anyáméknak, még ha ügyvédként ez a szakmám is, hogy ne az igazat mondjam, mivel alkalmi ügyeket elvállalok, szeretek a tárgyaló teremben tarolni.