Amikor meghallod a nevet: Las Vegas, mi jut először eszedbe? Kaszinók? Féktelen bulik? Black jack? Roulette? A lehetőségek tárháza végtelen, a kaszinók sora gazdagokat dönt mocsokba... Azonban egy valamire senki sem gondol. Miután a kaszinóban megszeded magad zöldhasúval, nem árt vigyázni a haza úton; Las Vegas sem másabb, mint a többi város. Vannak rosszfiúk és rosszlányok is, akik képesek bárkivel végezni, ha úgy tartja kedvük. Vannak drogosok és más szenvedélybetegek, akik képesek ölni is azért, hogy megkapják a napi adagjukat. Táncosnők és krupiék, akik egy szempillantás alatt elveszik mindenedet. Prostituáltak és maffiózók, akiknek már, ha csak a nevét tudod, már veszélyben vagy. Mi a közös bennük? Egy rossz mozdulat, egy alaposan át nem gondolt lépés, és máris a börtönben találják magukat, ahonnan megszökni, még senkinek sem sikerült...
Minden annyira más, túlságosan újdonság számomra a kialakult helyzet, de mégis úgy érzem, hogy meg tudok vele birkózni. Ha beszari lennék, akkor sosem tudnám meg, hogy mi lehetne közöttünk. Mégis szótlanul sétáltunk el egészen a lakásomig. Nem tudtam mit is mondhatnék, de leginkább nem is éreztem úgy, hogy bármivel is meg kellene törnöm a köztünk uralkodó csendet. Volt egy kósza gondolatom arról, hogy ne csak zsebre dugott kézzel sétáljak mellette, hanem kézen fogjam és úgy menjünk tovább, de inkább lebeszéltem magam erről. Nem voltam sosem az a fajta, aki bárki kezét megfogná séta közben, azt mindig is túlságosan nyálasnak gondoltam. Talán sosem leszek olyan romantikus fajta, meg valamiért nem gondolom, hogy Riley igényelné az ilyesmit, vagy tévedek? Sok mindent nem tudok róla, mint kiderült, talán idővel még azt is meg fogom tudni, hogy valójában csajosabb, mint hittem és oda van az efféle nyálas maszlagokért. Aztán azon kapom majd magam, hogy az agglegény lakásomból rózsaszín baba házat csinál? Ezt valahogy nehezen tudnám elhinni. Attól, hogy még sok minden most derült ki róla, nem hinném, hogy ez végett egészen másik oldalát ismerhetném most majd meg. - Na és most? - Talán kettőnk közül nem én vagyok az, akinek elő kellene állnia valamivel, de mégis úgy érzem, hogy Riley pont tőlem várna megoldást. Egyszerűbb lenne az egész, ha még csak most találkoztunk volna és csak megdönteni akarnám. Végül csak helyet foglaltam a kanapé melletti fotelben. Így legalább kellő távolságban vagyok, de akkor nekem sincs menekvés, ha úgy döntene, hogy hozzám vágna valamit, csak mert igyekeztem viccesen boncolgatni a témát. - Megbeszéljük, hogy kinek milyen perverziója van és ha az a másiknak már túl sok lenne, akkor csak újból haverok leszünk? - Mert ez nekem túl bizarr, mármint az a része, hogy megbeszélni, hogy mit is várunk el egymástól. Valószínűleg azért, mert ilyenben még nem volt részem. Sosem jöttem még össze olyannak, akit már ilyen régóta ismerek, sőt még olyannal sem, aki ennyire fontos a számomra.
do you know who i am?
Vendég
Vendég
Tárgy: Re: Riley & Dexter 27.07.19 16:18
Dexter & Riley
Valahol legbelül éreztem, hogy nem csak számomra, de Dexter számára is nagyon furcsa még a kialakult helyzet, pedig tőle vártam leginkább, hogy irányt mutasson és terelgesse a beszélgetésünket. Nem is tudom miért, talán mert ő mindig olyan bölcsen, higgadtan kezel minden helyzetet és emiatt felnézek rá, de az is lehet, hogy szimplán csak azért mert pasi, azok pedig imádnak vezetni. Ki tudja. Elvégre én lennék a „gyenge” és „törékeny” nő, ő pedig a határozott, kőkemény férfi, szóval ebből azt hinné az ember, hogy szeretne ő kezdeményezni, lefektetni a kapcsolatunk alapjait. Na igen, ez talán még igaz is lehet, de lássuk be, mi azért rendesen eltérünk az átlagtól. Egyikünk sem az a megnyílós, könnyedén megbízós, kötődős fajta, ez pedig aztán cseppet sem könnyíti meg a dolgunkat jelenleg. - Akkor én kezdem. – persze nem is ő lett volna, ha a zavarát nem próbálja meg a humor köntöse mögé rejteni, ám ezúttal úgy döntöttem, nem torkolom le, amiért nem veszi véresen komolyan a beszélgetésünket, helyette arra jutottam, hogy beszállok a játékba.
- Az a helyzet édes, hogy a magam részéről rajongok a bilincsekért vagy a kikötözés bármely más megoldásáért… van benne valami különösen izgató, hogy olyankor ki vagyok szolgáltatva és uralkodnak felettem. – dőltem hátra a kanapén kényelmesen. - Szeretem a vad szeretkezéseket a lakás akármelyik helyiségébe, sokkal jobban, mint az egyszerű vanília szexet a hálószobában. Ó és ott van az a fura fétisem, hogy imádom az öltönyös, nyakkendős, inges pasikat… szinte azonnal le tudnám róluk szaggatni a cuccaikat, hogy ott helyben elkapjanak… - te akartam Dex… - Ilyesmikre gondoltál?
Viselem
Music: ELIA EX - Trouble ✞REBEL✞
do you know who i am?
Vendég
Vendég
Tárgy: Re: Riley & Dexter 29.07.19 15:24
Riley & Dexter
Én kezdtem Riley pedig folytatta... Most aztán megkaptam. Tényleg nincs mit tenni, meghátrálni nem fogok, csak előre... Tovább és még annál is tovább. - Szerencse, hogy van bilincsem. - Mondjuk szakmai ártalom, vagy talán egészen más... Viszont, ha tényleg azt szeretné, hogy kikötözzem, akkor nem leszek ünneprontó, örömmel megteszem neki, ha erre vágyik. - Ez az egész... - Nagyot sóhajtottam. Elvégre szerettem volna hozzá őszinte lenni, de nem akartam túl érzelgős lenni, sőt nem is szándékom csöpögös szerelmi vallomást tenni. - Eddig jól elvoltunk, most meg fogalmam sincs, hogy hogyan is álljak ehhez az egészhez. Azt tudom, hogy annál többet akarok, mint ami eddig volt közöttünk, de tartok attól, hogy nem úgy fognak elsülni a dolgok, mint ahogy gondoljuk és mindent elcseszünk. - Mert, ha nem működne és brutális szakításunk lenne, akkor arra az eddigi barátságunk is rámenne. Egyik volt barátnőmmel sem tartom a kapcsolatot, nem véletlen. - Nem fura ez? - Nem is neki, sokkal inkább magamnak tettem fel a kérdést. - Meg akarlak dönteni, de úgy, hogy nem zavarna, ha másnap is maradnál. - Szóval nem csak egy éjszakára kellene. Nem dobnám miután megkaptam, pedig ez szokott lenni. Semmi kötődés, semmi komoly... Csak szex. Ez pedig túlságosan is más, mint amihez hozzá vagyok szokva. Mondhatni, hogy ez már majdnem félelmetes számomra. - Tudod sokkal egyszerűbb lenne ez az egész, ha csak most ismertük volna meg egymást. Mondjuk felszedtelek volna egy bárban és már a hálószobámban is lennénk... Most meg itt vagyok, mint egy szerencsétlen és azon gondolkozok, hogy most mit is kellene tennem, amivel nem ronthatnám el azt, ami még valójában el sem kezdődött közöttünk. - Őszintén fogalmam sincs, hogy mit is kellene tennem, valójában ilyen nagyon ritkán fordul elő velem. - Talán haladhatnánk kis lépésekkel. Aludhatnál ma velem. - Kacsintottam rá pimaszul. Kényelmesebb lenne, mint a kanapén való alvás, de ha csak aludni akar, akkor ígérem nagyon jól fogok viselkedni.