Bad Liar - Ben & Minea

Tárgy: Bad Liar - Ben & Minea 03.01.23 19:33

Ben & Minea

Iszonyú hosszúnak tűnt a hazafelé vezető út, mert akármennyire szerettem volna küzdeni alattomos gondolataim ellen… Legyőztek, sőt megsemmisítettek mire „haza” értem. Nem akartam maradni. Nem akartam végig nézni, hogy enyelegnek előttem. Talán csak túlgondolom, talán semmi ilyesmi nem történt volna. Baszki! Miért akarom meggyőzni magam erről? Láttam, hogy Viv milyen szemekkel nézett rá. Gyáván megfutamodtam és az egészben a legrosszabb, hogy úgy tettem, mintha valami fontos dolgom lenne. Az üzenet megmentett, remek kibúvó volt a menekülésre, de egyikük se tudhatta, hogy abban az üzenetben csak egy banki tranzakció értesítését kaptam. Levonták a számlámról a havi spotify előfizetésemet. Ezek után csoda, hogy gyávának éreztem magam? Cseppet sem, ahogy az sem, hogy le akartam részegedni, hogy legalább csak egy kis időre megtudjak feledkezni arról, hogy kettesben hagytam őket. Viv rámenős. Lehet, hogy már az ágyban vannak… Újból és újból meghúztam az üveget, de az alkohol mégse égetett annyira, mint a rettentő felismerés. Féltékeny voltam és ezt semmivel sem tudtam megmagyarázni, vagy inkább nem is akartam.
A másnap pocsékul indult és nem csak a másnaposságtól szétrobbanó fejfájásom volt az egyetlen ok. Esküdni mernék rá, hogy a fizikai kínzás sokkal jobban viselném, mint azt, amit saját magammal művelek. Teszem hozzá, hogy indokolatlanul. Mert erre nincsenek józan ész érvek.
Hosszú órákat töltöttem kutatómunkával, így legalább senkinek sem kellett elviselnie a jelenlegi harapós hangulatomat, vagyis a szokásosnál is harapósabbat. Mégis csak időpazarlás volt, nem jutottam előrébb és ettől még frusztráltabb lettem. Túl makacs voltam, hogy még időben belássam, hogy értelmetlen köröket futok, mert már a nap is lement mire elegem lett az egészből.
Jéghideg zuhanytól vártam a felfrissülést, de hiába. Mikor már szemben álltam a tükörrel és túl sokáig saját magamat bámultam akaratlanul is hisztérikusan felnevettem. Mert pocsékul néztem ki, de úgy is éreztem magam, de mégis megkezdtem a szokásos szépítkezési rituálémat. Egyrészt mert hiú vagyok, másrészt meg azért, mert tetszeni akartam neki, de ezt még magamnak sem fogom bevallani. Sőt, direkt nem öltöztem csinosan, nehogy azt feltételezze, hogy neki akarok imponálni.
Mindig tudom, hogy merre jár, de abban közel sem voltam biztos, hogy jó ötlet-e ma találkoznunk. Ennek ellenére mégis azon kaptam magam, hogy ott állok az ajtóban és Őt nézem. Úgy tűnik, hogy rajta kívül már nincs itt senki és nem is akartam megzavarni, ezért csak az ajtófélfának dőlve figyeltem.

Viselem

Tárgy: Re: Bad Liar - Ben & Minea 03.01.23 20:10

Minea & Ben

- Barom! – bumm.
- Állat! – bumm.
- Nyavalyás… kis… hülye! – újabb és újabb ütésekkel sújtottam le arra a szerencsétlen boxzsákra, aminek pusztán egyetlen aprócska bűne volt, ő volt kéznél. Már vagy egy órája püfölöm megállás nélkül, de a feszültség még mindig majd szét feszít, az elmém pedig egyetlen pillanatra sem akar lecsillapodni. Az a kis hülye már megint csak lelépett és a szívbajt hozta anyára...
- Anyaszomorító… ostoba… megátalkodott…szarházi! – bum, bum, bum… záporoztak a jobb és balhorgok, egyre erősebben csapódva a zsákba. Észre sem vettem mikor maradtam magamra teljesen, amikor jöttem, akkor még ketten a ringben voltak, a hely tulaja pedig, Steve, hátul sepregetett. Megálltam egy pillanatra, hogy kifújjam magam, lehajtott fejjel kapkodtam a levegőt, miközben a verejték végig gördült a homlokomon és a padlóra cseppent. Az ökleim kivörösödtek, hiszen nem volt rajtam kesztyű, csak fásliztam őket, mielőtt hozzáfogtam az edzéshez. Holnap biztosan megérzem majd, de most… most csak ki akarok kapcsolni egy kicsit és szétverni valamit. Idegesen túrtam bele nedves hajamba, majd lehajoltam, hogy a táskámból kivegyek egy üveg vizet, amit aztán alaposan felhajtottam, alig maradt az üvegben valami. Ezután már léptem is vissza a zsákhoz, ám ekkor a telefonom csörgése töltötte be a termet. Összerezzentem. A kijelzőn édesanyám arca jelent meg, ezért nyomban fel is vettem.
- Ben… - hallottam, hogy a hangja megkönnyebbült.
- Hazament?
- Igen… az előbb.
- Mondtam, hogy nem lesz baja.
- Be van tépve Ben. Biztos vagyok benne, hogy szívott valamit.
- Dugd ágyba. – szorult ökölbe a kezem.
- Még… még sosem láttam így…
- Te…
- Jay jó gyerek… ő… ő biztos most először…
- Nem most először. – ismertem be halkan, anyának pedig nem kellett sok idő hozzá, hogy megértse, a fasírtunk mögött is pontosan az anyag áll.
- Miért nem mondtad el? Tudnom kellett volna róla!
- Kórházban voltál!
- Az anyátok vagyok, mindent tudnom kell!
- Kórházban… voltál! – csaptam ismét a zsákra.
- Ben…
- Dugd ágyba, reggelre kialussza.
- Kisfiam…
- Nem lesz baja. Most mennem kell. Szeretlek. – bontottam a vonalat, mielőtt tovább ronthatnék a helyzeten vagy ami még rosszabb, összeomlanék.
- Hülye… idióta… barom! – dühömben már rúgtam egyet a zsákon. Ismét a hajamba túrtam idegesen és messzire hajítottam a telefont, ekkor vettem csak észre, hogy bizony, nem vagyok egyedül.
- Te… te mióta…. és és… mit?.... – nem bírtam értelmesen megszólalni a hirtelen sokktól. Basszus… vajon mióta volt bent? Mindent hallott? És mit keres itt?

Outfit: Fekete edzőnadrág

Tárgy: Re: Bad Liar - Ben & Minea 04.01.23 16:40

Ben & Minea

Már majdnem bűntudatom támadt attól, hogy akaratom ellenére kihallgattam a beszélgetését. Tudtam, hogy még nem vett észre és akármelyik pillanatban kiosonhatok, mintha ott se lettem volna, de… El sem hiszem, hogy azért maradtam, mert volt egy gyenge pillanatom – na jó mostanában több is akadt – és úgy éreztem, hogy neki teszek azzal jót, ha maradok. Pocsék az időzítés és tisztában vagyok azzal is, hogy bárkivel szívesebben lenne, mint velem. Persze ráfoghatnám arra is, hogy azért ütöm bele az orrom a dolgaiba, mert zavar, hogy a kis családon belüli problémái elvonják a figyelmét Cervantesről. Ezzel megindokolni a maradásomat sokkal egyszerűbb lenne, de egyben hazugság is. Jay már akkor rossz társaságban mozgott mikor megismertem, de akkor még nem tudtam, hogy szokott bármilyen tudat módosítót használni. Már csak abban reménykedek, hogy Jay nem miattam kezdte el, hogy nem attól akadt ki ennyire, hogy nem viszonoztam a hirtelen jött fellángolását. Sose akartam az érzelmeivel játszadozni és sose volt a tervem része, hogy elérjem nála, hogy bármit is érezni kezdjen irántam. Remélhetőleg Ben nem a lehető legrosszabbat feltételezi, habár megérteném, ha mégis. Jézusom! Van bármi esély arra, hogy ennek is én vagyok az oka? Ekkora hatással csak nem lehettem rá.
- Elég régóta ahhoz, hogy ne vegyem a szívemre a bunkózásodat. – Löktem el magam az ajtófélfától és ráérősen haladni kezdtem felé. Tök logikus nem? Hergelni egy amúgy is dühös embert. Miért is ne? Mi sülhetne el balul? Hm, mondjuk minden?
- De nem olyan régóta, hogy kíméletes legyek veled. – Lehúztam a dzsekim cipzárját, kibújtam belőle és hanyagul a földre dobtam. Esküszöm a vetkőzésnek semmi köze sincs ahhoz, amit tervezek vele, habár nagyon nehéz elterelnem a figyelmemet arról az aprócska tényről, hogy félmeztelenül áll előttem és iszonyú szexi még ilyen izzadtan is. Ennél sokkal jobban is meg tudnám izzasztani. Minden értelemben.
- Mi lenne, ha megmutatnád, hogy mit tudsz? – Tény, hogy erősebb nálam, de azért engem se kell félteni.

Viselem

Tárgy: Re: Bad Liar - Ben & Minea 04.01.23 17:30

Minea & Ben

Miközben a lány ellökte magát a faltól és megindult felém, próbáltam összeszedni magam és eléggé lepörögni ahhoz, hogy egyáltalán képes legyek felfogni a szavait és én magam se beszéljek össze-vissza előtte. Épp csak, hogy leraktam anyát, aki délután óta azzal traktált, hogy az öcsém felszívódott és ezért aggódik, most pedig azzal, hogy a kis hülye előkerült ugyan, de becuccozva és ezért aggódik, fel sem ocsúdhattam, meg sem emészthettem a történteket, máris újabb bonyodalommal kellett szembesüljek… Ennek a napnak már vajon sosem lesz vége? Mennyit vagyok képes még befogadni mielőtt teljesen megbolondulnék?
- Nem akartam bunkózni… - túrtam a hajamba idegesen és már-már megtörten pillantottam rá. Eszembe sem jutott, hogy valaki lehet itt még rajtam kívül és láthat ebben az állapotomban, erre jön ő… egyáltalán… hogy kerül ide? Honnan tudta, hogy itt vagyok?
- Kíméletes? – ezen elröhögtem magam. Mégis mikor volt ő kíméletes velem bármikor is? Nem annak a típusnak tűnik amúgy sem, de eddigi ismeretségünk alapján elmondhatom, hogy tőle minden másra számítok csak erre nem.
- Ez…. ez most komoly? – nem tudtam eldönteni, hogy ledöbbenjek vagy inkább felnevessek a felvetésére, de szemmel láthatólag komolyan gondolta, hiszen még a kabátjától is megvált, hogy aztán csatlakozzon hozzám.
- Nem szoktam nőket ütni… - ráztam meg a fejem, majd ismét lehajoltam az üvegemért és meghúztam a maradék vizemet belőle. Persze tudom, ez most eléggé soviniszta duma volt és tuti hallgathatom is majd, hogy ő nem a tipikus gyenge nő, ne általánosítsak stb. Tudom, hogy nem az, akkor sem tudok elvonatkoztatni attól, hogy nő, engem pedig arra neveltek, hogy sose bántsam őket. Más tészta persze, ha rám támadnak vagy ilyesmi, de csak „szórakozásból”… nem hiszem, hogy menne.
- Egyébként is… mit keresel te itt? – talán csak időt akartam nyerni a kérdéssel, hogy meggondolhassa magát és elengedjük ezt az egész „mutasd meg mit tudsz” dolgot, de valahol mégis érdekelt, pláne azután, hogy legutóbb úgy elrohant.
- Van valami fejlemény a látogatóidról? Azért siettél el este?

Outfit: Fekete edzőnadrág

Tárgy: Re: Bad Liar - Ben & Minea 05.01.23 9:04

Ben & Minea

Miután észrevette a jelenlétem már egyből tudtam, hogy mit kell tennem. Figyelemelterelés.
- Csak most nem? – Gyanakvóan néztem rá, mert a velem való bunkózása lassan már megszokottá vált. Na jó, azt is el kell ismernem, hogy azért néha neki is vannak kedves pillanatai.
- Igen. – Mégis sejtelmesen mosolyogtam rá. Kíméletes leszek vele, vagyis nem fogom csúnyán megverni. Sőt, most valójában nincs is kedvem megütni, de ez csak azon múlik, hogy mennyire tud kihozni a sordomból. Eddig se ütöttem meg, mindössze csak egy pofont kapott, de azt nagyon is megérdemelte.
- Úgy tűnik, hogy viccelek? – Nem pontosan ehhez öltöztem, de akkor sem szaladok haza átöltözni, ha egy csúnya balhéba keveredek mondván, hogy túl magas a cipőm sarka, vagy túlságosan kivágott a dekoltázsomnál a ruhám.
- Úgy tudtam, hogy ezt fogod mondani. – Ben rendes pasi, nem az asszonyverős fajta. Sőt, lefogadom, hogy ha kiprovokálnám nála, hogy mégis megtegye, akkor felemésztené a bűntudat. Sebaj, majd elmúlik.
- Pont ráértem. – Zártam is le ezzel részemről a témát. Őszintén fogalmam sincs, hogy mit keresek itt. Hiba volt eljönnöm, de ha már itt vagyok…
- Nem azért léptem le, mert azzal az üggyel bármi fejlemény lenne. – Tessék egy újabb hanyag vállrándítás.
- Szerencsére most nem játszunk, ezért semmit se kell mondanom. – Na meg mit is mondhatnék? Nem vallhatom be, hogy azért iszkoltam el, mert nem akartam tovább ott maradni. Viv rendes lány és tényleg kedvelem, de ettől még nem akartam végig nézni, hogy rányomul, feltéve, ha megtette volna a szemem láttára is. Miért is ne? Hiszen én voltam az, aki kristálytisztán a tudtára adta, hogy Bennel semmi olyasmi sincs köztünk, ami miatt ne startolhatna rá.
- Egyébként meg… - A lehető legaranyosabb mosolyomat villantottam rá, miközben kihasználtam, hogy fogalma sincs arról, hogy mi vár rá… Könnyedén kirúgtam alóla a lábát, így gyorsan háton találta magát. Persze az edzőszőnyegre esett, hiszen megígértem neki, hogy kíméletes leszek vele.
- Meg sem kell üsselek ahhoz, hogy padlót fogj tőlem. – Nevetve ereszkedtem az ölébe, mert miért is ne alapon? Szeretem ezt a pózt, pláne, ha rámászhatok.

Viselem

Tárgy: Re: Bad Liar - Ben & Minea 05.01.23 9:48

Minea & Ben

Gyanakvó pillantással figyeltem minden egyes mozdulatát, miközben elmémben folyamatosan csikorogtak a fogaskerekek. Provokál. Megint. Miért? Mi céllal jött ide? Ha nincs haladás az ügyben, akkor vajon mi szólította el tegnap? Jött egy üzenete, ő pedig úgy húzta el a csíkot, mintha kergetnék… Titkolózik. Megint. Persze tudtam, hogy minden csoda pusztán három napig tart… esetében rövidebb ideig, de hogy már megint ott tartunk, hogy magától nem beszél és csak játékkal rávehető… Egyet lépünk előre, kettőt hátra. Idegőrlő tánc pokoli muzsikára…
- Egyébként meg? – ocsúdtam fel a gondolataimból, de mielőtt még felfoghattam volna egyáltalán, hogy mit is jelentett az a szemvillanás vagy hogy hol is tartunk pontosan a beszélgetésben, egyszer csak a padlón találtam magam, ő pedig nevetve mászott az ölembe. Csak pislogtam, bele sem merek gondolni miféle bárgyú képet ölthettem magamra mindeközben és csak lassan esett le a tantusz. Baszki. Kínomban képes lettem volna felnevetni, de a közelsége azon nyomban belém is fojtotta a kacajt, helyette önkéntelenül is nagyot nyeltem. Provokál. Megint. Hát persze…
- Aljas módszer kihasználni, hogy a másik egyáltalán nem koncentrál, de tőled ez a húzás voltaképpen egyáltalán nem is meglepő. – szólaltam meg pimaszul, az arcom pedig kifejezéstelenné vált. Nem hagyom, hogy olvasson róla, nem kap több előnyt.
- Szóval mivel nem játszunk, ezért semmit sem kell mondanod. Mit szólsz ehhez? Ha lenyomlak, válaszolsz a kérdéseimre. – tettem neki egy ajánlatot, kíváncsian várva vajon belemegy-e. Időközben két tenyeremet szép lassan felsimítottam a combjaira, szinte alig észrevehetően és álltam a pillantását.
- Ha te nyomsz le engem… elmondom a legújabb fejleményeket Cervantesről. – emeltem a téten, miközben feljebb siklott mind a két kezem az oldalán, a csípője felé. Aztán egyszer csak megragadtam erősen és fordítottam magunkon, hogy ő kerüljön a padlóra, én pedig fölé térdeltem.
- Úgy tűnik ez egy ilyen este… mindketten padlót fogunk a másiktól. – kacsintottam rá, majd kisimítottam egy kósza tincset az arcából.

Outfit: Fekete edzőnadrág

Tárgy: Re: Bad Liar - Ben & Minea 05.01.23 10:35

Ben & Minea

Mindig is szerettem meghökkenteni másokat, de nála szinte már művészetté fejlesztettem ki a provokálási képességeimet. Teszem hozzá, hogy még a durvábbakat még nem is alkalmaztam rajta. Valamiért vele minden annyira… Nem is tudnám megfogalmazni. Szórakoztat, hogy nem hagyja magát, sőt, hogy képes arra, hogy meglepjen és még vissza is szóljon. Ben szerint őrületbe kergetem, de vajon elgondolkozott-e már azon, hogy Ő mégis milyen hatással van rám?
- Szóval nem tetszenek a módszereim? – Még mindig mosolyogva néztem le rá. Ojaj, vajon elfelejtettem neki szólni arról az aprócska tényről, hogy itt és most bármilyen szabálytalanság megengedett? Hoppá. Idő közben amúgy is rá fog jönni erre magától is. Hiszen sose mondtam azt neki, hogy tisztességes ellenfél fogok lenni.
- Legyen. – Rábólintottam, de a következő pillanatban már alatta is találtam magam. Meg se próbáltam kiverekedni magam alóla. Nagyon remélem, hogy még csak meg se fordult a fejében az, hogy ennyire könnyen hagyom magam. Most egy kicsikét mégis, mert egyáltalán nem volt ellenemre a közelsége. Figyelemelterelés volt a célom, de már az én figyelmemet is elterelte az izmos mellkasával. Esküszöm törvénybe kellene iktatni, hogy Ben csak félmeztelenül mutatkozzon előttem, sőt miattam igazán felesleges bármit is magára vennie.
Azon kellett volna munkálkodnom, hogy minél hamarabb kiszabaduljak, na és mit tettem? Nevettem, mert vicces volt, hogy képes volt visszavágni, sőt a kialakult helyzet se volt túlságosan ellenemre. Annyira nem, hogy még a lábaimat is szorosan dereka köré fontam, ezzel is felkészülve a következő kis akciómra.
- Pontosan meddig is kell a másiknak padlón lennie? Mert ezt elfelejtetted tisztázni. – Ahogyan azt is, hogy milyen módszerekkel kell elérni, hogy a másik padlón maradjon. Ilyen szabályok nélküli játszmában mégis hogyan tudnék csalni? Mert az én értelmező szótáramban eddig ez annyit jelent, hogy bármilyen módszert felhasználhatok ellene. Egyik kezem felfedezőútra indult rajta. Izmos bicepszén kezdtem ráérősen végig simítani. Hagytam, hogy a vágyaim átvegyék felettem az irányítást, mire észbe kaptam már a kezem a mellkasánál járt. Tekintetemmel végig követtem kezem útját.
- Biztosan csak beszélgetni szeretnél? – Néztem a szemébe. Hm, vajon ez is csak figyelemelterelés lenne részemről? Egy biztos, hamar ki fog derülni.

Viselem

Tárgy: Re: Bad Liar - Ben & Minea 05.01.23 18:41

Minea & Ben

Valahogy másra számítottam miután sikerült őt a padlóra küldenem. Nem is tudom… rúgásra, ütésre, bármilyen visszavágásra, hogy mielőbb szabadulni tudjon szorult helyzetéből és bebizonyítsa, hogy csak mázlim volt az imént, de ő újfent meglepetést okozott. Nem lökött el, nem izgett-mozgott, ellenkezőleg, lábaival szorosabban vont magához, mikor átkulcsolta a derekamat, kezei pedig a mellkasomon barangoltak és az izmaimon haladtak végig. Megfeszültem néhány pillanatra és valami önkéntelen morgás tört fel belőlem, a tekintetem pedig elködösült. Az érintésére bevillantak a fényképek, amiket magáról küldött azon az éjjelen, amikor pofára ejtett, aztán amikor a lakásomban láttam levetkőzve… gondolataim tovább kalandoztak, ahogy a tekintetem időközben a dekoltázsára siklott, az áttetsző anyagon pedig átsejlett csipkés melltartója. Mennyi mindent tudnék most vele kezdeni, ha nem kellene tartanom magam, ha a körülmények mások lennének. Olyan egyszerű lenne leszaggatni róla mindent, hogy aztán a combjai közé furakodva belé hatoljak és végre érezhessem… Nehéz parancsolni a vágyaimnak, ő pedig kicsit sem könnyíti meg ezekkel a húzásaival. Még mindig nem értem miért csinálja. Vajon szimpla trükk lenne, hogy kizökkentsen és kinevethessen, miután lenyomott vagy komolyan ő is többre vágyik? A légzésem felgyorsult mikor közelebb hajoltam hozzá és a fülébe suttogtam.
- Én nem akartam beszélgetni… - feleltem a kérdésére – csak egyedül lenni és levezetni a feszültséget. De te ide jöttél és nem vagy hajlandó elárulni, hogy miért… - ajkaim lassan szinte alig, de végig simítottak a nyakán.
- Arról sem vagy hajlandó beszélni, hogy mi történt a múltkor, amikor olyan sietősen távoztál a lakásomból… - folytattam.
- Már megint titkolózol… kertelsz… provokálsz… pedig azt ígérted, hogy nem teszed. – egy pillanatra kicsit elhúzódtam, hogy a szemébe tudjak nézni, majd egyszer csak szorosan lefogtam mind a két kezét, amiket felvezettem a feje fölé, hogy ne tudjon mozogni.
- Vajon milyen büntetést érdemelnek a szószegők? – egyetlen pillanatra sem szakítottam meg a szemkontaktust, de újra egészen közel simultam hozzá.
- Mit kellene tennem veled?

Outfit: Fekete edzőnadrág

Tárgy: Re: Bad Liar - Ben & Minea 05.01.23 20:57

Ben & Minea

Mondhatunk bármit, tiltakozhatunk, sőt hazudhatunk saját magunknak és egymásnak is, de… Letagadhatnánk, de a tagadhatatlant mégis hogy? Testünk már nem előszőr árul el minket. Vágyunk egymás érintésére és közelségére, sőt ennél sokkal többre is. Akaratlanul is felmerült bennem a kérdés, hogy vajon mi történne, ha csak egyetlen egyszer megfeledkeznénk arról, hogy kik is vagyunk egymás számára és csak élveznénk a pillanatot? Hiba lenne. Hatalmas hiba, de mégis akarom. Ezért sem taszítottam el magamtól, pedig megtehettem volna, de inkább még közelebb vontam magamhoz azzal, hogy a dereka köré fontam lábaimat. Aljas játékba kezdtem, de mégis annyira élveztem. Testünk összesimult és már ennyi elég volt ahhoz, hogy beinduljak. Felfedező útra tévedő kezemmel pedig szerintem saját magamat jobban kínoztam, mint őt. Egyszerűen csak meg akartam érinteni. Érezni akartam tenyerem alatt puha bőre alatt rejlő keménységet. Egészen addig simogattam, míg Ben le nem szorította mindkét kezem. Micsoda ünneprontó!
- Provokállak? – Kérdeztem vissza, mintha nem értenék egyet azzal, hogy mivel is vádolt az imént. Kezeimet lefogta, lábaim pedig még mindig dereka körül voltak, ezért nem volt túlságosan nagy mozgásterem, de… Csípőmet megmozdítottam. Csak annyira, hogy még jobban összesimuljunk és tegyek néhány apró aljas mozdulatot.
- Ehhez is ketten kellünk. – Tisztáztam le, mert kezd elegem lenni abból, hogy mindig engem állít be rossznak, miközben Ben se jobb nálam.
- Letagadhatod, de te is ugyan úgy provokálsz engem. Bevallhatnád, hogy azért, mert élvezed. – Elismerem, hogy én kezdtem. Padlóra küldtem és rámásztam, de mikor Ben fordított a helyzeten, akkor ott volt számára a remek alkalom, hogy eltávolodjon tőlem, hogy csak simán felálljon és megelégedjen annyival, hogy kvittek vagyunk. Na és mit tett? Hozzám simult, lefogott, ajkaival nyakamat cirógatta beszéd közben.
- Van néhány élvezetes ötletem, de ahhoz túl sok rajtunk a ruha. – Hergeltem tovább, mert valójában nem tartottam a következményektől.
- Most kellene az egyikünknek meghátrálni és nem én leszek az. – Alsó ajkamba kellett harapnom, hogy ne sóhajtsak fel csalódottan, mert pár pillanat múlva Ben biztosan észhez tér és véget vet a mi kis szórakozásunknak.

Viselem

Tárgy: Re: Bad Liar - Ben & Minea 05.01.23 21:26

Minea & Ben

Minden egyes idegszál megfeszült a testemben, miközben még közelebb simultam hozzá. Saját magamnak ástam ezt a vermet, hiszen ezzel az egésszel nem csak őt kínoztam, hanem saját magamat is. A mellkasom ugyan arra a ritmusra emelkedett, akár csak az övé, elmémet betöltötte a vágy, az állatias ösztönök. Próbáltam megálljt parancsolni magamnak, kétségbeesetten kapaszkodni abba, hogy ez őrültség, nem helyes, nem szabad, de a lány szavai csak tovább feszítették azokat a bizonyos képzeletbeli húrokat.
- Te kezdted… csak nem hitted, hogy büntetlenül hagyom? – félig szemrehányó, félig kihívó szavak, egyszerre gyűlöltem és kívántam pokolian az alattam fekvő nőt, aki a jelek szerint nem tudja mikor kell befogni a száját.
- Rajtunk? – először magamra pillantottam, hiszen rajtam csak az edzőnadrágom és alatta a boxerem van, ő az, aki kettőnk közül enyhén szólva túl van öltözve, ezt a tekintetemmel tudtára is adtam. Pimasz, ragadozó mosoly tűnt fel a képemen, miközben egyik kezemmel eleresztettem, hogy az ujjaimmal szép lassan végig simítsak a nyakán, egészen a dekoltázsáig. Másik kezemmel továbbra is szorosan tartottam őt, eszemben sem volt kiengedni a börtönéből.
- Nem te leszel az? – hajoltam közelebb és suttogtam az ajkaira, amibe egy egész kicsit bele is haraptam, majd nyelvemmel felfedezőútra indultam a nyakán végig, apró köröcskéket rajzolgatva.
- Na és, ha én sem hátrálok meg? – nem pillantottam fel rá, helyette feljebb húztam a felsőjét, hogy most a hasán kalandozzak végig, a köldökénél egy kicsit elidőzve. Játékosan bedugtam a fejem a felsője alá és az egyik mellét kezdtem masszírozni, miközben fogaimmal lejjebb húztam az egyik kosarat… Szemeim elégedetten csillantak fel a látványra, a farkam pedig megkeményedett. Hozzápréseltem, hogy ő is érezhesse.
- Mindig érdekelt, hogy meddig lennél képes elmenni. – leheltem keblei közé és egy kicsit meg is szorítottam az egyiket. Persze nem fájdalmasan.
- Hogy hol van az a pont… amikor bevallod, hogy miért csinálod voltaképp… -ismét felnéztem rá, aztán egyszer csak reccs… a felsője elszakadt. Pontosabban elszaggattam, ehhez azonban mind a két kezemre szükségem volt…

Outfit: Fekete edzőnadrág

Tárgy: Re: Bad Liar - Ben & Minea 06.01.23 10:12

Ben & Minea

Nem a mostani alkalom az első, hogy így egymásnak feszültünk – átvitt értelemben és szó szerint is – de eddig mindig volt valami visszatartó erő, talán nevezhetjük józan észnek is. Mert egyikünk mindig kihátrált mielőtt még túl messzire mentünk volna. Pontosan ezért ekkora a szám most is, ezért provokálom, mert nem tartok az esetleges következményektől.
- Nagyon reméltem, hogy nem. – Sőt, vágytam is arra a bizonyos „büntetésre”. Feltéve, ha Ben fantáziájában is pontosan ugyan azok a mocskos gondolatok lettek úrrá, mert az én képzelőerőm nagyon is elszabadult. Szinte már epekedve vártam, hogy mindez ne csak a fejünkben létezzen, ne csak tiltott fantázia legyen, hanem valósítjuk is meg, együtt, egymással.
- Rajtunk. – Fedetlen a felsőteste, de még így is elégedettlenséggel tölt el, hogy még egyikünk se meztelen. Ha nem fogna le, akkor esetleg azon ügyködnék, hogy rajtam se legyen feleslegesen ennyi ruha, de erősen tart és valamiért túlságosan élvezem ahhoz, hogy ki akarjak szabadulni, hogy vetkőzzek neki. Amúgy is biztos vagyok abban, hogy azt sokkal jobban élvezném, ha Ben vetkőztetne.
- Nem. – Alig tudtam kipréselni ezt az egyetlen rövidke szót is ajkaim közül. Már egyáltalán nem tudtam tisztán gondolkozni, miután Ben… Istenem! Harap és nyal és én ennél sokkal, de sokkal többre vágyom. Még az ajkaival is provokál, de túlságosan élvezem ahhoz, hogy véget akarjak vetni ennek az őrültségnek… Mert erre jobb szó nincs is. Őrültség, hogy engedem, hogy ezt tegye velem, talán pontosan annyira, mint az, hogy Ben ezt teszi velem. Saját szabad akaratából, de később úgyis pillanatnyi elmebajra fog hivatkozni. Mert ez hatalmas hiba, de mégis annyira vágyom rá.
- Akkor nem… - Nyitottam szóra a szám, de a szavak bennem maradtam, mert erősen alsó ajkamra kellett harapnom, de így is tisztán hallhatta, hogy felnyögtem. Még mindig dacoltam saját magammal, nem akartam neki megadni azt az élvezetet, hogy így tudtára adjam, hogy mennyire élvezem, hogy felfedezi testemet.
Sikerült előcsalogatnom a benne lévő állatot, mert kíméletlenül széttépte a felsőmet, de egyáltalán nem bántam, mert ez szavak nélküli ígéretnek vettem részéről, hogy miféle vadsággal akar magáévá tenni. Sőt, egyértelműen tudatta velem, mikor hozzám nyomta kőkemény farkát. Akart engem. Akartam is, hogy akarjon. Viszont ahhoz, hogy letépje rólam a felsőmet el kellett engednie. Ki is használtam az alkalmat, hogy fordítsak a helyzetünkön.
- Tudni akarod? – Azok a fránya ruhák még mindig rajtunk voltak alsótestünket takarva, de a kínzó várakozás mégis olyan élvezetesnek tűnt. Ahogy ismét a szokásos kedvenc pózomat vettem fel, ölünk egymáshoz simult. Éreztem keménységét, de mégis nem akartam annyira könnyen adni magam, szenvedtetni akartam, ezért tovább ingereltem azzal, hogy mozogtam rajta, miközben olyan közel hajoltam hozzá, hogy felsőtestünk is egymáshoz érjen.
- Azért csinálom, mert élvezem. – Suttogtam ajkaira mielőtt megcsókoltam volna. A csókban felfedtem minden eddig elfojtott vágyamat iránta. Szenvedélyes, vad és mohó volt.

Viselem

Tárgy: Re: Bad Liar - Ben & Minea 06.01.23 11:26

Minea & Ben

Valami elszabadult bennem, amit korábban minden igyekezetemmel próbáltam kordában tartani, az agyamban pedig egyszeriben megszűntek a józan gondolatok, a korlátok, a vészjelzések. Megszűnt a külvilág, a problémák, a körülmények, minden és mindenki, csak mi ketten léteztünk ezekben a pillanatokban az egész átkozott világon, én pedig pokolian meg akartam kapni őt, csak ez lüktetett minden lélegzetvételemben. Leszaggattam róla a felsőjét, ami utána cafatokban végezte a padlón, ám ő kihasználva a lehetőséget újfent fordított rajtunk, hogy aztán elhelyezkedhessen az ölemben. Felnevettem. Még mindig képtelen elengedni az irányítást.
- Igen, tudni. – ahogy mocorgott rajtam kínzó éhséget éreztem, ami elégedetlen morgás kíséretében tört fel belőlem. Provokál… kínoz… pedig pontosan tudom, hogy ez számára is gyötrelem. Ő is úgy akar, ahogyan én őt, mégis az utolsó pillanatig harcol. Időm sem volt reagálni a lány szavaira, ahogy megéreztem ajkait az ajkaimon mohón kaptam utánuk, hogy bírtokba vehessem őket. Mindkettőnk csókja heves volt, forró, vad, benne minden eddig elfojtott vágyakozással, részemről pedig talán egy parányi nosztalgia is. Különös belegondolni, hogy annak idején mennyire vágytam annak a titokzatos fiatal lánynak a csókjára, aki miatt minden este lementem a haverokkal a bárba, hátha ott lesz. Miközben lerajzoltam újra és újra, elképzeltem vajon mennyire puhák az ajkai, milyen lenne a nyelvét táncba hívni miközben magamhoz szorítom… és most itt van. Mégis olyan más. Ő már nem az a lány, én sem vagyok ugyan az a srác, de a vágyakozás… azt hiszem ilyesmi lehetett. Közelebb vontam őt magamhoz, miközben ismét az ajkába haraptam, ujjaim pedig a hajába siklottak és végig szántottak rakoncátlan tincsein. Ahogy lefelé haladtam egyszer csak kicsatoltam a melltartóját is könnyed mozdulatokkal és félredobtam. Hát igen, az évek és a rutin. Picit eltoltam őt magamtól, de épp csak annyira, hogy végig tudjak nézni rajta. A szemeim felcsillantak miközben végig simogattam a tekintetemmel és a kezeimmel fedetlen melleit. Felültem, még mindig az ölemben tartva őt és újra lecsaptam a szájára, közben elkezdtem megszabadítani attól a fránya nadrágtól is, igaz kissé nehézkes volt ebben a helyzetben, de nem akartam újra elengedni.
- Megint az a terv…. hogy felhúzol... és magamra hagysz? – suttogtam ajkaiba, közben a melleit kezdtem masszírozgatni, mikor már a nadrág sem okozott már akadályt.

Outfit: Fekete edzőnadrág

Tárgy: Re: Bad Liar - Ben & Minea 06.01.23 12:41

Ben & Minea

Még soha senkire se vágytam ennyire és ezt beismerni magamnak… Félelmetes volt. Mégis a realista felem pontosan tudta, hogy nem lenne szabad átlépni azt a bizonyos határt. Rettegtem attól, hogy onnan már nincs visszaút, de attól még jobban, hogy nem is akarom, hogy legyen. Mert hatással van rám. Őszintén fogalmam sincs, hogy mikor történt mindez, hogy mikor kezdtünk ennyire vonzódni egymáshoz. Egyszerűen csak megtörtént és kész és azóta csak kerülgetjük egymást. Hol magunkkal, hol egymás ellen vívjuk meg harcainkat, de mi van akkor, ha egyikünk sem hajlandó tovább küzdeni? Mert most… Egyikünk sem akarja, hogy véget vessünk ennek az őrültségnek. Mindketten vágyunk a kielégülésre. Már most nagyon közel járunk ahhoz, hogy hatalmas hibát kövessünk el. Nem is kérdés, hogy ezzel mindketten tisztában vagyunk, de… Már rég felhagyunk a józan gondolkozással. A vágyaink túl nőttek rajtunk és minden érvünk az ellen, hogy ezt nem lenne szabad ennyire akarnunk… A testünk, érintésünk, minden mozdulatunk arról árulkodott, hogy nincs visszaút. A csókja… Istenem azok az ajkak! Elvesztem csók közben. Lekerült rólam közben a melltartóm is, szexi volt az a határozott mozdulata, ahogyan megszabadított a feleslegessé vált ruhadarabtól. Egészen idáig nem is hittem volna, hogy még azt is ennyire lehet élvezni, hogy ilyen elégedett, vágyakozó tekintettel pásztázza fedetlen felsőtestemet. Tetszik, hogy így néz rám, de az még annál is jobban, hogy tudja hogyan kell megérintenie. Egészen olyan érzésem van, mintha ismerné a testemet, tudná, hogy pontosan hogyan válthatja ki belőle a nyögéseket.
- Sose voltak veled ilyen terveim. – Ismertem be a szájára suttogva. Sose terveztem el előre, hogy álló farokkal magára hagyom. Az csak egy dühös pillanatom eredménye, bosszúra vágytam és ott és akkor így tudtam leginkább bosszantani. Viszont az sem volt a terv része, hogy kívánni fogom. Ez egyszerűen csak így alakult… Szó szerint egymás ajkait faltuk, de közben azon mesterkedtem, hogy hátra nyúlva megszabaduljak cipőmtől. Nehézkesen de sikerült úgy, hogy nem szakadtam el ajkaitól. Túl lassan haladtunk a vetkőzésben, de csak azért, mert már most annyira össze voltunk gabalyodva. Mintha mindketten attól rettegnénk, hogy megszűnik a pillanat varázsa, ha csak egyetlen pillanatra is a kelleténél jobban eltávolodunk egymástól. Ben még mindig félmeztelen, rajtam meg mindig ott volt az átkozott bugyim. Vicces nem? Pont most kellett fehérneműt felvennem. Nem számítottam arra, hogy ma ilyen messzire megyünk és arra se, hogy ennyire türelmetlen fogok lenni. Túl sok volt már amúgy is az előjátékból, már egy pillanattal se bírok tovább várni. Ezért felemelkedtem róla, hogy leráncigáljam annyira a nadrágjával együtt az alsóját, hogy hozzá tudjak férni ahhoz a testrészéhez, ami után már annyira vágyakozom. Nem akartam több időt elpocsékolni arra, hogy levegyem a bugyimat, ezért csak félrehúztam az útból egyik kezemmel a vékony csipke anyagot. Másik kezem pedig kemény férfiasságát ragadta meg és úgy helyezkedtem, hogy… Miatta már teljesen nedves voltam, mégis hangosan nyögtem fel már attól, hogy pár centit magamba fogadtam. Olyan kemény volt és hatalmas. Nyögve még lejjebb ereszkedtem, érezni akartam, hogy teljesen kitölt. Egyetlen egyszer eljátszhatjuk, hogy ez „valódi”.

Viselem

Tárgy: Re: Bad Liar - Ben & Minea 06.01.23 13:16

Minea & Ben

Pillanatok leforgása alatt vesztettük el teljesen a fejünket és már nem volt számunkra megállás a lejtőn. Akartam, akart, akartuk, mindketten. Hiába tudjuk, hogy őrült nagy hiba, hogy sosem lett volna szabad még csak a küszöbéig sem eljutni a történteknek, mégsem tudtunk tovább harcolni, megadtuk magunkat ügyet sem vetve a lehetséges következményekre. Mert mint mindennek az életben, ennek is egészen biztosan lesznek majd következményei. De most nem vagyok hajlandó ezen rágódni. Most csak érezni akarom, azt akarom, hogy az enyém legyen, hogy hozzám tartozzon és felfedezhessem minden egyes kis porcikáját. Birtokolni akarom a testét, megízlelni őt mindenhol és a csúcsra juttatni. Hallani akarom a nyögéseit, a sikolyait, újra látni a kéjt a tekintetében és a csillogást, miután elélvezett attól, amit vele teszek. Sosem fogom elfelejteni azt az estét, amikor hagyta magát nekem… gyönyörű volt. A pillanatok rohamosan teltek, mi pedig türelmetlenül igyekeztünk egymást megszabadítani a felesleges ruhadaraboktól. Újra felnevettem, amikor a lány leráncigálta a nadrágommal együtt az alsómat is, aztán egyszer csak már éreztem is… Felnyögtem, ahogy szűken és forrón magába fogadott és hagyta, hogy egyre mélyebbre merüljek benne. Ha voltak is józan gondolataim még valahol elmém rejtett zugaiban, a mozgásával és a közelségével messzire üldözte őket. Kezeimet a csípője két oldalára simítottam, így mozgattam már én is magamon, közben ajkaimmal a mellét vettem célba, amire apró köröket rajzolgattam a nyelvemmel. Ahogy a köd elárasztotta az elmém, a lökéseim úgy váltak egyre durvábbá, mélyebbre és mélyebbre kívánkoztam benne, hogy teljesen kitölthessem őt. Az a fránya csipke még így is útban volt, így dühösen szaggattam le róla végül azt is és hajítottam el. Majd kap egy másikat talán, bár már az sem zavar, ha egyáltalán nem visel ilyesmit a közelemben. Sőt. Ez a gondolat csak még jobban felajzotta a vágyaimat. Hírtelen fordítottam ismét magunkon és miközben teljes sulyommal rá nehezedtem, gyorsítottam a mozgásomon, hogy aztán egyszer csak pokolian lelassítsak, ezzel is kínozva őt egy kicsit. Elkezdtem kihúzódni belőle lassan…örjítően lassan, majd egy nagyobb lökéssel újra mélyre merültem benne. Ezt ismételgettem. Azt akarom, hogy kérje… követelje… könyörögjön érte… és én megadom neki amire vágyik, nem úgy, mint akkor éjjel ő, mikor lelépett.

Outfit: Fekete edzőnadrág

Tárgy: Re: Bad Liar - Ben & Minea 07.01.23 19:57

Ben & Minea

Mi a franc? Minden olyan gyorsan történt, hogy mire észbe kaptam már szó szerint faltuk egymást. Pár órával, sőt inkább pár perccel ezelőtt nem is hittem volna, hogy a kis hempergésünk az edzőszőnyegen idáig elfajulhat. Talán csak tudni akartam, hogy mikor fúj visszavonulót miután bejelentettem neki, hogy nem én leszek az, aki ma meghátrál. Viszont Ben sem akart. Árulónak éreztem magam, mégis aljas módon csak a saját vágyaimmal foglalkoztam és mikor szájával kezdte el melleimet kényeztetni már egyáltalán nem tudott érdekelni Viv se. Lehetséges, hogy ennek van köze némi féltékenységhez, de… Számít ez egyáltalán? Egyszeri alkalom, ez többet nem ismétlődhet meg. Akármennyire is élvezem attól még tisztában vagyok azzal, hogy hatalmas hibát követünk el, de inkább azt bánjam meg, hogy megtettem, mint azt, hogy nem mertem. Ez csak szex. Felnőtt emberek vagyunk és kívánjuk egymást.
Nem finomkodtunk. Egymásnak estünk. Ruhatépős állatias módon. Túl durva volt ahhoz, hogy szeretkezésnek nevezzük… Kemény ingerlő mozdulatokká tett magáévá. Én pedig minden lökésénél próbáltam elfojtani magamban a kikívánkozó nyögéseimet, egészen addig míg kínozni nem kezdett. Rohadék! Tudta, hogy mire vágyok és azt is tudta, hogy mennyire akarom még ennél is jobban magamban érezni, ezért játszadozott velem. Iszonyú lassan mozgott, de aztán… Felnyögtem újra és újra. Mintha minden lökése után még mélyebbre merült volna bennem. Én pedig még ennél is többet akartam. Nem könyörögtem neki, egyszerűen csak elveszem azt, amit akarok. Körmeimmel végig szántottam hátán, az sem érdekelt, ha fájdalmat okoztam neki. Szenvedjen csak, megérdemli. Nyakát csókoltam, haraptam. Nyomot akartam hagyni rajta.
Lihegtünk, nyögtünk egymás szájába. Alsó ajkába haraptam mikor az eddigieknél is jobban magamban éreztem. Nem akartam elhinni, hogy ez lehetséges, hogy még mélyebbre merüljön bennem, de mégis. Lábaim össze voltak kulcsolva háta mögött még akkor is, mikor lábujjaim begördültek. Döféseitől csak fokozódott bennem az a leírhatatlan érzés. Testem minden idegszálában. Hátam ívben megfeszült. Aztán jött az a csodás érzés. Még sose éreztem ennyire intenzíven, sose tartott ilyen sokáig. Szégyentelenül nyögtem, sőt talán sikítottam is. Hagytam neki, hogy megbasszon, mert ezen hiába is akarnánk szépíteni… Megtette és még soha semmit se élveztem ennyire.

Viselem

Tárgy: Re: Bad Liar - Ben & Minea 09.01.23 14:19

Minea & Ben

Sejtelmem sincs mennyi ideig lehettünk egymásba felejtkezve, míg hagytuk, hogy az ösztöneink irányítsanak minket és kiélvezzük mindazt a gyönyört és vágyat, amit a másik teste nyújtott számunkra, de nem is érdekelt. Csak rá koncentráltam, arra, hogy még többet és többet érezhessek belőle, mélyebbre merülhessek benne és hallhassam, ahogy a kéjtől eszét vesztve nyögdécsel. Húztam, amíg csak bírtam, nem akartam gyorsan elmenni benne, már csak azért sem, mert valahogy szerettem volna törleszteni neki az összes piszkálódása, provokálása miatt, amiket egészen eddig el kellett szenvedjek tőle. Végül azonban megadtam magam és miután éreztem, ahogy megvonaglik alattam és elélvez, hangos nyögéssel követtem én is. Kimerülten, verejtéktől ázva, kapkodva a lélegezetet húzódtam ki belőle és hanyatlottam mellé, de még mindig szorítottam magamhoz, amennyire csak képes voltam rá. Nem találtam a megfelelő szavakat, az agyamról szép lassacskán oldódott csak fel a köd, helyét pedig a zavar, a bizonytalanság vette át. Tudom, pontosan tudom, hogy mindez nem történhetett volna meg, hogy soha, de soha nem engedhettünk volna az ösztöneinknek, a vágyainknak hiszen nem vagyunk abban a viszonyban, túl sok minden történt köztünk, ami már így is rohadt bonyolulttá tesz mindent, olyanok is, amikről neki még csak sejtelme sincs, mégis… A tekintetem csillogott, ahogy végig pillantottam rajta, az arcán, a testén, az egész lényén. Gyengéden kisimítottam egy kósza tincset az arcából, amit finoman vezettem a füle mögé, közben csak fürkésztem.
- Gyönyörű vagy – csúszott ki a számon meggondolatlanul, de miután észbe kaptam sem szívtam vissza, mert pusztán az igazat mondtam. Végig cirógattam az oldalán elmélázva, közben pedig felötlött bennem, néhány évvel ezelőtt mennyit álmodoztam róla, hogy a karjaimban tarthassam. És most mégis… felmerül köztünk a kellemetlen kérdés, mégis hogyan tovább? Számára is azt jelentette ez a dolog… amit számomra? Képes lesz belátni, hogy mindez okkal történt?
- Még… nem igazán találom a szavakat… - ismertem be és zavaromban el is nevettem magam a kínomon.

Outfit: Fekete edzőnadrág

Tárgy: Re: Bad Liar - Ben & Minea 09.01.23 16:51

Ben & Minea

Nem akarhat tőlem többet, hiszen pokollá teszem az életét. Nem is fogom azzal áltatni magam, hogy bármi lehetne ebből, ez csak szex volt és ezt Ben is be fogja látni amint képes lesz józanul gondolkozni. Én még mindig az vagyok, aki eddig is. Ben pedig… Tőlem sokkal jobbat érdemel. Ezért kell elengednem, annak ellenére is, hogy tényleg kedvelem. Már most bűntudatom van attól, amit tenni készülök. Mégis szükségünk van arra, hogy én meghozzam kettőnk helyett is a döntést. Mert mi lenne velünk ezek után? Sose vallanám be neki, de tartok attól, hogy mi van, ha közel engedem magamhoz és neki egyáltalán nem fog tetszeni az, aki valójában vagyok. A valódi maszkoktól megfosztott énem… Ezért esélyt sem adhatok neki, hogy valóban megismerjen. Mert a mi történtekükben én vagyok a rossz, a velőjééig romlott főgonosz, míg Ben csak egy jószívű áldozat. Mégis miféle normális párkapcsolatunk lehetne, ha így indítottuk az ismeretségünket? Elárulom: semmilyen. Akkor mégis miért vágyom ennél sokkal többre? Nem akarom, hogy csak egyszeri alkalom legyen. Túl jó volt ahhoz, hogy ne ismételjük meg. Sőt, még sose éreztem ennyire intenzívnek, mintha a testünk arra lenne teremtve, hogy egymás vágyát szolgálja. Ez pedig képtelenség, ugye? Mindössze csak arról van szó, hogy túl régóta kerülgettük egymást… Igen, mindenkinek jobb lesz, ha inkább ebbe az elméletbe kapaszkodom.
Egyetlen egy gyengéd érintését se érdemeltem meg, de mégis jobban esett, mint azt beismerném. Nem tudtam mit mondani, mert egyáltalán nem számítottam a bókra, ezért csak halvány mosolyommal háláltam meg neki. Legszívesebben elsírtam volna magam, mert tudtam, hogy ezek az utolsó pillanatok, hogy ilyen meghittségben fekszünk egymás mellett kielégülve, teljesen meztelenül.
- Akkor segítek. – Szólaltam meg végül miután normalizálódott a légzésem. Le kell lépnem, mert ha tovább maradok, akkor… Az még jobban fog fájni, attól függetlenül nem volt könnyű ezt a döntést se meghozni.
- Jól éreztük magunkat. – Persze több, mint jól, de eszem ágában sincs a tudtára hozni, hogy nekem még sose volt ennyire brutálisan észbontó szexben részem. Egyszerűen csak nem tehettem meg, hogy őszinte legyek vele, inkább feltápászkodtam és magamra vettem a melltartómat, majd a nadrágot is.
- Szerintem mindketten tudjuk, hogy hiba volt. – Fel se néztem rá miközben már a cipőmet vettem fel. Sietős léptekkel közelítettem meg a földön heverő dzsekimet.
- Csak szex volt. – Felvettem a földről, majd magamra vettem a melltartó fölé a dzsekimet. Nem zavartattam magam azzal, hogy összeszedjem a földön heverő szétszaggatott ruhadarabjaimat, amik bizonyítékul szolgáltak ahhoz, hogy mit követtünk el.
- Jó éjszakát. – Kacsintottam rá és már sarkon is fordultam. Nem bírtam tovább ott maradni. Nem tudtam most még csak a szemébe se nézni. Könnyek csípték szememet, de nem fordultam vissza, csak haladtam tovább magam mögött hagyva lelkem egy darabját.

Viselem

Tárgy: Re: Bad Liar - Ben & Minea

» Liar World
» Hello Stranger - Minea & Ben
» End of Me - Ben & Minea
» Minea & Nick
» Monsters - Ben & Minea

Bad Liar - Ben & Minea

Bad Liar - Ben & Minea

Similar topics

Similar topics