Julian Frost

Beültem reggelizni a mekibe mielőtt munkába álltam volna. Rendeltem, és ki is hozták a sajtburgeremet. Nagyban eszek, mikor megpillantok egy férfit, aki már feltűnően bámul. S miközben néz olyan arcot vág mintha valami nem stimmelne, mintha kémkedne utánam.Kaptam egy kólát, mint a cég ajándéka, s elkezdtem kortyolni. Már szinte idegesítő volt, ahogy bámult És minden odapillantásomnál egyre közelebb került hozzám. Szépen lassan elfogyasztottam a kajámat és megindultam a rendőrőrsre. Gyalog mert nem messze laktam a munkahelyemtől. És ő követett. Elhaladtunk már vagy 2 utcasarkot és még mindig a nyomomban volt. Ezt már nem tűrtem tovább. Letámadtam.
-Ki vagy, és mit akarsz?
Megfogtam a grabancát és majdhogynem ordibálva kérdeztem tőle. Amúgy sem voltam valami jó passzban, erre még ő is rátesz egy lapáttal.
Miért követsz? Kémkedsz utánam?
Ezt már jóval ingerültebb hangon mondtam. Láttam az arcán a félelmet, hogy megijedt tőlem.