ez a törzshelyem. Itt mindent szabad, semmi sem illegális. Bármit kívánsz ezen a helyen biztosan megtalálod. Füstös kis kocsmának tűnik, de valójában ez a bűn melegágya, de én nem azért jövök ide, hogy bármi bűnös dolgot csináljak, csak néhány felest akarok legurítani aztán hazamenni. Néha egy két pasi is becsúszik a képletbe akiket hazaviszek, de őket csak feszültségoldásra használom.
Körbetekintek a jól ismert helyen és rögtön a szokásos helyem felé vettem az irányt ami a pultnál van. Miközben átsuhanok a helységen látom, hogy az egyik sarokban éppen drog és az érte járó pénz cserélt gazdát. Nem foglalkozom vele különösebben, én csak börtönőr vagyok a drogdílerek elfogása nem az én dolgom, csak vigyázok rájuk, hogy ne szökjenek ki amíg le nem töltik a büntetésüket. Meg aztán lejárt a munkaidőm is, én csak addig vagyok börtönőr, aztán átvedlek sima hétköznapi emberré. Szeretem a munkámat elkülöníteni az életemtől, amikor 18.00-kor kilépek a kapun otthagyom a börtön falai között azt az énemet amit ott kénytelen voltam felvenni. Ha nem mutatom magamat keménynek a végén még elevenen felfalnának a rabok. Nem szabad, hogy megérezzék a gyengeség jelét rajtam különben kicsinálnának.
Leültem az állandó helyemre és kikértem a szokott piámat, sok whiskyit kevés jéggel. Miután megkaptam váltottam pár szót a csapossal aki érdeklődött a munkám felől és a hogylétem iránt, mondtam, hogy mind a kettő megvan aztán jó nagy húzással felhajtottam az egészet és kértem a következő kört. Közben hallottam, hogy valaki bejön az ajtón, de nem sokat foglalkoztam vele, ez egy kocsma itt jönnek mennek az emberek. Viszont ez a valaki leült mellém így kénytelen voltam ránézni. Rájöttem, hogy ezt a fazont én már láttam valahol, annyira ismerős az arca, de nem tudom eldönteni, hogy honnan. Ekkor azonban rádöbbentem, hogy rendőr a pasi, majdnem a fejemre csaptam, hogy nahát tényleg, hogyan is mehetett ki a fejemből? Pedig egész jóképű fazon, nem is értem miért ment el rendőrnek, bezzeg nekem nincsenek ilyen munkatársaim.
- Szia! Emlékszel rám?- kérdeztem tőle mosolyogva hátha kicsit kedvezőbb színben tűnök fel előtte.- Néha a börtönben futottunk össze, én vagyok ott az egyik őr.
Kíváncsi vagyok, hogy mennyire tűntem fel neki akkor, gondolom az egyenruha sokat tompított a személyiségem csillogásán, de itt a remek alkalom, hogy kiköszörüljem ezt a csorbát.

Alaposan végigmértem a pasit miközben beszéltünk, de nem olyan feltűnő módon hanem csak gyorsan végigfuttattam rajta a szememet. Láttam, hogy a száján van egy sérülés amit akár verekedés során szeretkezhetett, de a rendőröknél ez nem olyan nagy dolog, szinte minden második zsarunak van monoklija. Ezután lejjebb haladtam és észrevettem, hogy szépen kidolgozott felsőteste van a pólója csak úgy feszültek az izmain igazán gusztusos látványt nyújt így. Szerencsére nem a tipikus dagadt fánkzabálók közé tartozik, hanem látszik rajta, hogy foglalkozik a testével, ez nagyon imponáló számomra. Lenyűgöz ha egy férfinak kockás hasa van, főleg a szexnél nyújt kellemes látványt, de persze ez nem minden viszont számomra az emberi lélek nem létező dolog, így megmaradok a testiségeknél. Az még is csak kellemesebb látványra és érzésre is, főleg ha a célszemély rendesen fel van szerelve szerszámokkal. Szépen mosolyogtam rá miközben beszélt egy fogpasztareklám elbújhatna mellettem olyan csábító vigyort küldtem felé.
- Hát valahol ki kell ereszteni a fáradt gőzt különben azok a mocskok teljesen kicsinálnának, de nem olyan fából faragtak. Na, de térjünk vissza rád, hogy hogy itt? Még sosem láttalak itt ezelőtt, a zsaruk általában nem ezen a helyen iszogatnak. Amúgy Delia vagyok, igazán örvendek.

A kezét nyújtotta felém, én pedig belecsúsztattam az övébe a sajátomat és finom, de határozott mozdulattal megráztam. Aranyosnak találtam, hogy előtte megtörölte a kezét, ez amolyan apró figyelmesség a részéről.
Fura, hogy így civilben látjuk egymást, igaz nekem jobban áll a az utcai ruházat. Az egyenruhámat nyakig be kell gombolnom és nyakkendőt is kötnöm kell hozzá. Nem csoda, hogy nem vagyok különösebben csábító benne, habár a rabok még így is tesznek megjegyzéseket. Olyankor mindig közéjük csapok, hogy azért tudják hol a helyük.
Jelenleg egy vörös testhez simuló vörös top van rajtam, a mellemnél fekete csipke ami szépen felhívja a figyelmet a dús kebleimre, de nem mutat meg belőle mindent. Egy hosszú farmernadrág ami szép alakot ad a fenekemnek, így ülve talán kicsit nehéz ezt meglátni, de eljön annak is az ideje. A lábamon egy félég kifűzött bakancsot viselek és mellé kiegészítőként vettem fel egy nyakláncot. Az egyik ügyfelemtől kaptam, mert rossz kislány voltam és ez nagyon tetszett neki. Szín tiszta ezüst, a legjobb minőség amit még kapni lehet és egy D betűt formál az alakja, apró zafírokkal van kirakva. Lehet, hogy nem megy annyira a jelenlegi dizájnomhoz, de ki nem szarja le? Ez az egyik kedvencem, és ide ennél drágább ékszert nem akarok felvenni, mert a nyakammal együtt el is viszik, olcsó bizsut meg nem hordok. Abból volt elég régen, most, hogy végre megtehetem szeretném kihasználni az alkalmat. Remélem ezzel a szereléssel sikerült felhívnom magamra a beszélgetőpartnerem figyelmét.

ayden rákérdezett arra, hogy miért pont iszogatok egy ilyen helyen, ez nagyon érdekes kérdés valóban, hirtelen nem is tudtam rá válaszolni, pár percig gondolkodnom kellett rajta. Elvégre nem erre van a munkahelyem és útba sem esik hazafelé. Kedves tőle, hogy jobb helyen tudna elképzelni, de ahhoz képest ahol felnőttem még egész kulturált hely. Nagyon szegény helyen nőttem fel, régen még mielőtt megszülettem faipari város volt, de a gyár csődbe ment és mindenkit kirúgtak. Az emberek elszegényedtek mivel nem találtak másik munkát és szépen lassan tönkrement a város is. Megszoktam, hogy ilyen helyeket látok mindenhol, igaz Vegas fényévekkel jobb mint ahonnan jöttem, de még is a megszokás rabja vagyok. Persze jobb helyeken is jól érzem magam és a csinos külsőmnek köszönhetően nem is néznek ki a jobb társaságból sem. Ha megengedhetem magamnak szoktam jobbá helyeken is iszogatni, ha a gazdag ügyfeleim úgy kívánják, magamtól nem járok flancos helyekre, nem érzem odavalónak magamat, lehet butaság.
- Néha a munkatársaimmal szoktam itt iszogatni és valahogyan már megszoktam azt a helyet.
Ez valahol igaz, de meglehetősen ritkán térünk be ide, nem valami jó a börtönőri fizetés ezért csak ezt az egy helyet engedhetjük meg magunknak, igaz nekem van egy kis fizetéskiegészítésem, abból jól megélek, de nem picsogom el neki rögtön az egész élettörténetemet. Viszont engem annál jobban érdekel, hogy ő mit üzletel a pultossal, észrevettem ám, hogy a húszassal átcsúsztatott neki egy darab cédulát. Izgatta a fantáziámat, hogy mi állhat a papíron? Csak nem drogot akar venni? Erősen kétlem, nem úgy néz ki mint aki lőné magát, de akkor mi dolga lehet vele? Nagyon érdekel a dolog, de egyenlőre nem merek rákérdezni, alig ismerjük egymást, nem fogja az orromra kötni, hogy min ügyködik.
- Kedves tőled,hogy meghívsz, de akkor a következő kör az enyém, nem szeretek adós maradni.
Felőlem természetben is elintézhetjük én neki szívesen megadom úgy is ha neki is megfelel, még is csak kellemesebb módja a törlesztésnek, valószínűleg mindegyikünk élveznénk. De ezt csak magamban teszem hozzá, egyenlőre nem akarok lotyónak tűnni.
- Nem hinném, hogy unalmas, szeretem az efféle bűnügyi dolgokat, folyton ilyen sorozatokat nézek.
Most már sejtem, hogy mi járatban van errefelé, itt aztán lehet vadászgatni, de ezek csak piti bűnözök csak dílerek, a nagy halak nem ezen a helyen tanyáznak. Nekem azonban csak jó, hogy itt van, legalább van társaságom és nem is akár milyen, szívesen legeltetem rajta a szememet. Ezek szerint jó estének nézek elébe, eredetileg csak pár pohárkára néztem le, de úgy tűnik valami sokkal jobb dolog akadt az utamba.
- Csak azért gondolod így, mert még nem ismersz eléggé, valójában egy elég szadista jellem vagyok. A cukormázas külsőm ne tévesszen meg az csak a látszat. Mondjuk ezt rólad is elmondhatom, nincs az a tipikus zsaru fejed, ha szabad ezt mondanom. Mi vezetett odáig, hogy rendőr legyél?
Azt már nem tettem hozzá, hogy a nevelőapám miatt lettem börtönőr, el kellett menekülnöm tőle és ez volt ez egyetlen kitörési lehetőségem,mivel pénzünk nem igen akadt arra, hogy tanuljak így magamtól kellett kimásznom a szegénységből és bármit megtennék, hogy ne kerüljek oda vissza. Aki átélte ezt amit én, megértené a helyzetemet.

alóban van erre felé néhány piti bűnöző, de engem nem különösen zavarnak ezek az alakok, a munkám során hozzájuk szoktam. Nekem teljesen mindegy hogy hol vannak odabent vagy idekint, tök mindegy annyi a különbség, hogy a börtönben egy rács választ el tőlük. Félreértés ne essék azok a fémrudak nem érnek semmit, ugyan olyan veszélyesek, mint idekint, egy börtönlázadás nem Micimackó teadélutánja a plüssállatkákkal. Talán odabent veszélyesebbek, mert ott egy életfogytosnak nem sok minden vesztenivalója van.
- Ha jobban belegondolsz nincs sok különbség, ugyan olyan veszélyesek mint odabent, már hozzászoktam a látványukhoz és nem tud zavarni. Próbálok egészséges egyensúlyt fenntartani a munkám és az életem között. Amikor nincs rajtam az egyenruha, nem bűnözőként tekintek rájuk hanem sima átlagos emberekre, még akkor is ha rutinos szememmel már látom a különbséget hiszen ismerem a börtöntetkókat és a megtört tekinteteket. Arról nem is beszélve, hogy olcsó hely és ugyebár a börtönőri munka nem fizet olyan jól, de ezt pont jónak magyarázom.
A rendőröket sem fizetik meg, nekem nem kell a púder, hogy nyomozóként nem olyan rossz. A kutya f*szát éri meg, úgy, hogy bármikor lepuffanthat egy rommá tetovált bevándorló aki annyi bűntudatot sem érez mint egy szúnyog lecsapásánál aztán a családnak csak egy fostos zászló jut hát tudják hova rakják. Az az anyagdarab nem fogja kárpótolni az özvegyet aki a párja nélkül kénytelen ágyba bújni és a gyermeket aki az egyik szülője hiányában nő majd fel, pont mint én, igaz az apám nem volt zsaru, de átérzem azt, hogy milyen apa nélkül felnőni és mondanom sem kell, hogy nem éppen a legjobb dolog, főleg ha a nevelőapád perverz.
- Az a helyzet, hogy amióta járni tudok önálló vagyok, magamról gondoskodom. Tizennyolc évesen eljöttem otthonról és többé nem nézek vissza, azóta melózok, nem mindig voltam őr, az a meló csak öt éve van meg, de mindig eltartottam magam.
Ez nempanaszkodásnak szántam, ezek a kemény tények, sosem volt időm ara, hogy leálljak siránkozni. Egyszerűbbnek láttam megoldani a dolgaimat, a sírást úgy sem hallja senki.
- Igaz, de egyszer feltétlenül mond el, hogy milyen akciókban szoktál részt venni. Szeretem hallgatni az ilyen történeteket és te biztosan tudnál olyanokat mesélni ami a valóságban is megtörtént és még az agyamat is eldobnám tőle. Majd egy kellemesebb helyen...
Szépen lassan végignyalom az ajkamat, remélem az a kellemesebb hely egy ágy lesz ahova kibilincsel, úgy sem voltam még ágyhoz kötözve egyszer kipróbálnám és az igazi rendőr bilincs nem lehet semmi. Viszont ezt nem akarom elképzelni addig amíg nem az egyikünk lakása előtt állunk.
- Igen rajtuk élem ki és velejéig romlott kislány vagyok, ha tehetném állandóan rosszalkodnék.
Ördögi mosoly kúszott az arcomra, biztosan érteni fogja a célozgatásomat és akarom is, hogy tudja mire gondolok. Egyenlőre még csak kóstolgatom, ki akarom tapasztalni, hogy meddig mehetek el nála, erősen kétlem, hogy olyan hapsi lenne aki nem szólna akkor ha valami nem tetszik neki. Addig is legalább élvezzük egymás társaságát, mert nem úgy néz ki mint akinek ellenvetése lenne a személyemet illetően és őszintén szólva nekem is nagyon tetszetős ez a keringőzés.
- Ez igazán szép gondolat, hogy nem szakítottad meg a láncot, aranyos ha így jobban belegondolok, hogy apáról fiúra szált ez az eszme. Rendőrből úgy sem lehet sosem elég és valakinek meg kell tanítani azoknak a mocskoknak, hogy ki az úr. Nem is szabad kesztyűs kézzel bánni velük a végén még elszemtelenednek.
Úgy tűnik mi aztán egymásra találtunk, mindketten szeretjük kínozni a körülöttünk lévőket, természetesen csak azokat akik megérdemlik és valamilyen szinten agresszívak vagyunk. Egyre kíváncsibb vagyok arra, hogy mi az ágyban mit alkotnánk, na de még nagyon az elején vagyunk, jobb ha összeszedem magamat és visszafogom a nyálcsorgatásomat.
Egy hajtásra megittam a tőle kapott italt, majd lobogtattam egy tízest a pultos felé, hogy hozhatja a következő kört.

lhiszem, hogy Jayden nem érzi magát túl jól ezek között az emberek között, de ha jobban megnézi az ember akkor rájön, hogy ők is csak lecsúszott emberek akik a gyárban melóznak éhbérért és itt engedik ki a feszültséget. Ilyenek között nőttem fel megismerem őket, sőt egy darabig odahaza dolgoztam kocsmában is. Mindössze tizenhat éves voltam, de kellett a pénz, el akartam menni otthonról, ki akartam törni annak az állatnak a karmai közül. Ha tovább maradtam volna biztosan megőrülök, vagy megölöm azt a szemetet, amit művelt velem az megbocsájthatatlan. Sosem fogom neki elfelejteni és alig várom, hogy visszaadhassam neki a kölcsönt. Ezért is lettem börtönőr, mert ha nem is Vegasban kerül börtönbe, de tudni fokok róla és akkor elintézem, hogy soha többé ne jöjjön ki onnan, édes a bosszú és az eletetett azóta amióta az a szarházi először tette be a szobámba éjjel a lábát. Ezt azonban senkinek nem mondtam el eddig és nem is akarok beszélni a kis terveimről. Nem engedhetem meg magamnak, hogy valaki keresztbe húzza a számításaimat és egy rendőr nagyon sok mindent elbarmolhat.
- Egyet értek veled, egy bűnözőnek tudom mi jár a fejében, már ha ránézek akkor is, viszont egy normális embernél csak az ördög tudja, hogy mit gondol.
Ez annak is köszönhető, hogy egy szarházi nevelt fel akinek a szeme sem állt jól és amikor úgy nézett rám tudtam, hogy mit akart tőlem. Ennek köszönhetően jól végzem a dolgomat a börtönben, ha egy rohadék másként sandít már tudom, hogy sumákol valamit és cselekszem.
- Ugyan ezt kérdezhetném tőled is, de hogy válaszoljak a kérdésedre szerintem a hivatástudat miatt is mi úgy gondolom nálad is közrejátszik.
Természetesen azt nem tettem hozzá, hogy van még egy munkahelyem ahol kiélhetem a szadista hajlamaimat. Igaz semmi illegális nincsen benne mert nem létesíttek velük szexuális kapcsolatot, vagyis hát az a kedvemtől függ, na meg persze attól, hogy ki mennyit fizet. Van amikor nekem is tetszik az ötlet és elvállalom a dolgot, az ügyfelek nagy része akiket elfenekelek sok más perverziója van amit szeretne kielégíteni, én pedig partner vagyok benne bizonyos ellenszolgáltatásokért cserébe. Van aki a lakbéremet fizeti vagy kocsit lízingel nekem, esetleg drága ékszert ad, bármi legyen az ami csillogó és értékes azt mindet elfogadom. Túl sokat éltem szegénységben és rengeteget nélkülöztem ahhoz, hogy ne elégedjek meg a középszerűséggel. Elképzelhető, hogy ezt
valaki nem érti meg, de menjenek keresztül azon amin én és majd meglátjuk, hogyan vélekednek rólam.
- Nem volt nehéz kitalálni arról ahogyan beszéltem az otthonomról igaz? Nos valóban nem túl kellemes emlékek fűznek oda, hogy úgy mondjam.
Kíváncsi lennék, hogy neki milyen élményei vannak, de nem kérdezek rá mivel a saját bőrömön tapasztaltam meg, hogy az ember nem szívesen beszél az ilyen élményeiről, úgy sejtem, hogy ezzel Jayden is így van és én sem akarok ebbe belemenni és ez jól is van így, nem hinném, hogy szeretnénk azzal elrontani az estét, hogy nekiállunk lelkizni.
- Ne vegyél rá mérget, a börtönben baromira ráérnek gondolkodni azon, hogy hogyan keserítsék meg az életünket. De abban egyet értek, hogy te többször kerülsz veszélyes helyzetbe mint én, de félreértés ne essék az én munkám sem veszélytelen és mentes az izgalmaktól.
Csak vigyorgok azon amikor felvonja a szemöldökét, ezek szerint megértette, hogy mit akartam közvetíteni felé, csak azt nem vágom, hogy mire vár még? Most ajánlottam fel neki, hogy felmehetünk hozzám vagy akár hozzá is és kellemesen eltölthetünk egymás társaságában egy kis időt amíg jól érezzük magunkat aztán mindenki mehet a maga dolgára.
- És mondja csak rendőr bácsi mi lenne a büntetésem? Az ágyhoz bilincsel és elfenekel?
Közelebb hajolt hozzám, én is így tettem, hogy lássa nem félek tőle és nem csak a szám nagy valóban hajlandó lennék vele elmenni egy körre akár kettőre is. De nem sietünk sehová, elvégre mindketten elmúltunk tizennyolc évesek addig maradunk ki ameddig csak jól esik én legalább is nem sietek sehová, jól érzem magam a társaságában, az is igaz, hogy érezhetném magamat sokkal jobban is.
- Ez izgalmasan hangzik, biztosan jó pár orrot betörtél már. Nincs is annál szexisebb amikor két férfi összeverekszik. Ezért is szeretem a küzdősportokat, jó néhányat űzök jómagam is, habár nem profi szinten.
Látom ugyan olyan élvezettel beszél a harcról ahogyan én is, habár neki ez már inkább életforma mint élvezet számára amivel nincs is semmi baj. Nem tudok ellenállni a verekedő hapsiknak, bevallom őszintén nem tudok ellenállni a verekedő férfiaknak. Ez van, valaki azoknak nem tud ellenállni aki gitározik én a verekedő pasikat szeretem, a jéghokimérkőzés közben szabályosan orgazmusom van.
- Nos, elég tág az érdeklődési köröm, lehet nem néznéd ki belőlem, de szeretek olvasni és rajzolni...
...jah és pénzes pasikat elfenekelni lapáttal, ezt azonban nem kötöm az orrodra. Talán jobb ha nem tudja, lehet, hogy akkor már nem tetszenék neki ennyire.
- És neked? Mi a kedvenc időtöltésed, azon felül, hogy a sötétből letámadod a gyanútlan bűnözőket és szarrá vered őket?
Kihozták a kért italunkat majd a poharamat az övéhez érintettem koccintást imitálva.

alóban igaz, hogy a legtöbb itteni kocsmatöltelék a börtönben köt ki, ezt aláírom, ha az ember elkeseredett akkor sok mindenre képes. Nálunk amikor elszegényedett a környék betörtek az üzemvezető házába, hogy kifosszák, de nem találtak semmit így elvitték a csillárt, hogy eladják. Így joggal mondom azt, hogy megértem az ilyen embereket, habár az is igaz, hogy bűnöző és bűnöző között is van különbség. Hiszen nem mindegy, hogy ki miért válik azzá, mondjuk az esküdtcég előtt nem áll meg egy ilyen vád. Ők csak azt látják, hogy valaki lopott vagy rabolt, az azért, hogy a gyerekének enni adjon az már mellékes. Ez valahol nem igazságos, de nincs mit tenni, én csak az őrük vagyok nem pedig a bírájuk, mindössze megértem azt aki azért tesz rosszat mert tegyük fel függenek tőle anyagilag és másként nem tudja előteremteni a pénzt, mert lássuk be bármikor kerülhetek olyan helyzetbe.
- Érdekes, gondolatmenet meg kell hagyni, de az a legjobb ha örömet lelsz a munkádban, annál felemelőbbet el sem tudok képzelni. Olyan sok ember utál dolgozni, hogy elképesztő és örülök, hogy én a ritka kivételek közé tartozom akik pedig egyenesen élvezik azt. Pláne, hogy senki nem ítél el érte ha egy pedofilból még a szart is kiverem, sőt még meg is köszönik.
Volt már olyan, hogy megfizettek csak azért, hogy félrenézzek vagy éppen megleckéztessünk valakit. Azt hinné az ember, hogy a legtöbben rabok pénzelnek le, de nem pont, hogy a kívülállók azok. Vannak olyan emberek akik nem tudnak megelégedni az ítélettel és kérik tőlem, hogy tegyek valamit és én mindig örömmel segíttek, plusz jó fizetéskiemelés.
- Nos igen, hát mondhatjuk úgy is, hogy jól megy az életem, valóban nincs okom panaszra, szépen keresek a másodállásommal szóval... igen viszonylag egyenesbe jöttem. Anyagilag! De ezért sok mindent tettem, hogy ne süllyedjek mélyebbre.
A múlt az elmúlt és az sem volt fényes, de a jelenem sem éppen becsületes, a börtönőri munkám mellett egy szadomazó klubban dolgozom és elfogadom mindenkitől a kenőpénzt, egyszóval nem vagyok mintapolgár, és ezt nem dörgölhetem egy zsaru orra alá, hogy pénzért teszek szívességeket és még finoman fogalmaztam. Mindegy nem agonizálok ezen, egyenlőre nem házasodni készülünk és nem is kihallgatáson vagyunk nem kötelességem igazat mondani. Még is úgy izzadok mint a kurva a gyóntatószékben, azért nem szeretném ha lecsuknának. Mondjuk megbilincselni meglehet, főleg ha az ágyhoz teszi és úgy megdug, hogy a matrac emblémája belenyomódik a csípőmbe.
- Ezt nem itt szeretném megbeszélni, gondolom ezt megérted, azonban egy kellemesebb helyen szívesen ecsetelem neked, hogy melyik rabot küldtem a gyengélkedőre.
Mivel sokat járok ide ezért nem akarom jóízűen ecsetelni, hogy éppen kinek rúgtam szét a seggét. Ki tudja kinek az ismerősét vagy a rokonát vertem agyon, azonban a lakásomon illetve nála is akár szívesen beszélek erről, látom felizgatja ez a téma.
- Nos, hogy őszinte legyek sok minden kedvemre való az ágyban azonban ahhoz vagyok hozzászokva, hogy én bántsam a partneremet, viszont egy kiadós dugásnak nem állok ellen.Szeretem ha minél keményebb az illető, a monoton szex untat.
Most már mindketten nyílt kártyákkal játszunk ami ezután következik az csak felesleges szócséplés. Mindketten egy valamit akarunk és az az érzésem, hogy nagyon hamarosan meg is fogjuk kapni. Izzik köztünk a levegő amióta csak megszólítottam és ezt a feszültséget valahol le kell vezetni, és erre a legalkalmasabb hely az ágy, úgy vélem.
- Nem lenne rossz ha még a véred is szivárogna egykét helyen, felizgat a látványa főleg ha szétkenődik a bőrömön...
Mindenkinek van valami perverziója nekem ez, egyszerűen felizgat a vér látványa és nem tudok neki ellenállni. Ahogyan érzem, hogy szétfolyik az ujjaim között az a finom meleg vöröslő folyadék, legszívesebben fürdenék benne, mint Báthory Erzsébet.
- Egyszer szívesen megnézném a fegyvergyűjteményedet, habár én a régi pisztolyok után jobban érdeklődöm, de a moderneket sem vetem meg.
A legtöbb nővel ellentétben engem tényleg érdekelnek a fegyverek és a kések, egyszóval minden amivel ölni és pusztítani lehet. Lehet, hogy nekem férfinak kellett volna születnem, mert a nőies dolgok egyáltalán nem kötnek le és simán összefekszem lányokkal is. Úgy sejtem akkor siklottam így félre amikor a nevelőapám elvette tőlem a gyerekkoromat, akkor minden érzelmet kiölt belőlem. Erre a gondolatra megjelenik a kép a fejemben amint felettem élvezkedik, inkább felhajtom az italomat, hogy kitöröljem az emlékezetemből, de már késő örökre beleégett a képe.
- Az én lakásom kényelmes és ha szereted a verést akkor lehet tudok neked segíteni, van pár dolog a birtokomban amivel fokozni tudom számodra az élvezetet.
Széles mosolyt vetítettem felé és elfogadtam a kezét, szépen lecsúsztam a bárszékről és készen állok arra, hogy kövessem a kocsijához. Értettem a célzást miszerint nem szeretné ha hozzá mennénk, de nem kell nekem kifogásokat gyártania, nagy kislány vagyok, megbirkózom az igazsággal. Máskülönben csak azért szeretek a pasiknál, mert akkor bármikor leléphetek és reggel nincsen az a kellemetlen találkozás a partnerekkel. Megvárom amíg elalszanak aztán szépen összeszedem a holmimat és már ott sem vagyok.