Név:Alexander Felton Ginegeen
Becenév: Alex, Fel, Gin
Kor: 23
Születése hely, idő: 1990- március- 19 / U.S.A - Las Vegas
Tartózkodási hely:LV
Csoport: városlakó
Anyagi háttér: Felső osztály
Szexualitás: Heteroszexuális

Jellem:Gyakorlatilag higgadt jellem vagyok és türelmes, nehéz kihozni a sodromból, de nem lehetetlen. Jól kijövök a lányokkal mert 2 nővérem van és 2 húgom, ezáltal tudom, hogy mi kell a nőknek és, hogy mit esznek a Disny rajzfilmeken. Könnyen kötök barátságokat, szinte mindenkivel kijövök a környezetemben, szívesen leállok bárkivel beszélgetni. Ebből is következik, hogy barátságos jellem vagyok, de még sem szeretnél felbosszantani, mert akkor bármi kitelik tőlem, kiszámíthatatlan leszek és idegesítő. Már csak ezért sem szeretném az ellenségem lenni, mert aki belém köt azt kegyetlenül megtorlom, egyszer kell elszakadnia annak a bizonyos húrnak és akkor borul minden. Ezt leszámítva talán csak pozitív tulajdonságaim vannak, csupa jót el lehet mondani rólam. Akiket szeretek azokért mindent megteszek és a végletekig kitartok mellettük. Azt viszont nem szeretem, ha valaki átver, ez az egyetlen olyan dolog amit nem bírok elviselni. Szeretek nyíltan beszélni, ebben is talán az apámra ütöttem, nem szeretem kerülgetni a lényeget, kimondom és kezd vele az illető amit akar. A munkámhoz, lehetséges, hogy ez elengedhetetlen.

Külső: Az a férfi vagyok aki jól mutat melletted, az évkönyvben és az igazolványképen is. Olyan 190 centiméter magas lehetek, talán kicsit több. A kinézetem nem tér el az átlag Amerikaiaktól, kék szemem és barna hajam van mint a legtöbb embernek, erről többet nem tudok nyilatkozni, de ha veszed a fáradságot és rám nézel akkor te magad is meggyőződhetsz erről. Minden tekintetben ápolt külsővel rendelkezem, sosem engedtem el magamat, néha becsúszott egy kis borosta, mert túl fáradt voltam borotválkozni, de ez minden. Rendszeresen sportolok, már amennyire az időm engedi, de amikor csak tudok szakítok rá.

Előtörténet:
"Alexander." mondta apám szelíden. Anya megrázta a fejét mosolyogva. "Nem, nem, Feltonl lesz, mint az apám. "Apám ragaszkodott hozzá: "Nem, miért hívnák úgy, mint az apádat? Én vagyok a férfi a családban, ez az én döntésem, és én úgy határozott, hogy Alexander legyen. "Ez nagyon gyerekes érvelés Jhon. Tudod, hogy ez a név az én apai nagyapámé volt, szeretném, továbbvinni ezt a nevet, ebből nem engedek. " Ez volt a 30 éve az egyik konfliktus a szüleim között, ezért kaptam két nevet, mert egyikük sem volt hajlandó engedni, ezért hosszas vita után kiegyeztek abban, hogy mind a két nevet viselni fogom, de ezt már csak utólag mesélték el nekem, mert én ugye erre nem emlékezhetek. A családnak én voltam akkor az ötödik gyermeke, előttem már volt 4 lányuk és egy fiúk, a család a születésem után nem sokkal nagy tragédiát élt meg mivel akkor elvesztették a legidősebb fiúkat és egy nővéremet. Apám akkor azt hitte, hogy átok ül a családon, ekkor ment el egy javasasszonyhoz, hogy vegye le a rontást a családról. Így utólag belegondolva hatalmas baromságnak tűnik, de megértem, hogy apám akkor mennyire el volt keseredve, hogy szinte egyszerre vesztette el két gyermekét. Apám a munkába vetette magát fájdalmában aminek meglett az eredménye mivel a társával egy egész nagy birodalmat építettek ki. Jelenleg a társának a lányával járok, de ne szaladjunk ennyire előre, először mesélnék még a múltamról, mert fontos ahhoz, hogy mindent megértsünk velem kapcsolatban.
Anyám a meglévő gyermekének szentelte az életét és örökbe fogadott még két lányt. Akkor én még ezt nem is fogtam fel mivel túl fiatal voltam, talán olyan egy két éves és a lányokat is kisbabaként fogadtuk örökbe és úgy nevelte őket mintha a saját gyermekei lennének, én sokáig nem is tudtam, hogy nem az édestestvéreim.
Nem is olyan könnyű elfelejteni az együtt töltött éveket, egy kis vöröses házban laktam valahol a Las Vegas kertvárosában. Én gyerekként, nem voltam féltékeny sem pedig irigy. Hogy is tudnék, ha ilyen sok testvére van az embernek, akkor egyszerűen kinevelődik belőle az irigység, minden közös és nekem ez a megszokott. Ez is közrejátszhatott abban, hogy szeretek adakozni és jótékonykodni. A legfontosabb pillanataimat az életemben a szüleim döntötték el, amitől rosszul éreztem magam, további döntéseket hoztak, és ennek eredményeként olyan helyen találtam magam, ahol nem lehetek szabad. Fiúiskolába küldtek. Nem volt felhőtlen a gyermekkor, nem tagadom, de továbbra is hálás vagyok mindenért, mert csak a javamat akarták, de a nővéreim. Meg tudtak nevetni és mindig viccelődtünk egymással. Egy nap megmondták, hogy a húgaim nem édestestvéreim, ez azonban semmit sem változtatott a kapcsolatunkon ugyan úgy szerettük egymást. Ő volt a tökéletes és a legjobb bizonyíték arra, hogy a szépség és az ész igen is megfér egymás mellett. Csodáltam őt mindenért, amit tett, még a legkisebb teljesítményét is, mindig mindent precízen és tökéletesen csinált az első számú húgom akihez valójában nem fűz rokoni szál. Megtanított arra, hogy ne hagyjam, hogy minden hiányosságomat elfogadjam és ésszerű megoldást találjak a problémáimra. A húgom mindig is szerette a gyönyörű alkotásokat az emberi kéz nyomát a tárgyakon. Nem volt kérdés, hogy műkincskereskedő lesz belőle. Végtelen érdeklődés volt iránta, de ő csak bolyongott az éjszakában mozik és zenés klubok, ahol társalogtak a hajnal lehetőségek nélkül mágikus elemeket keresve a művészet világában. Ez akkoriban nagyon sikkes volt a művészek körében, csak úgy lógni. Lenyűgöző nők megjelenése és elavult kifogástalan modor, amelyeket csak a filmekben látni már. Amikor nagyobb lettem elvitt a moziba. Itt ismerkedtem meg igazán őt. Szerettük a határokat feszegetni, néha flörtöltem vele, mert tetszett nekem és miután megtudtam, hogy nem vérrokonom felbátorodva udvaroltam neki.. Saját szellemi viszonyunk volt és egy napon megkérdeztem hogy megcsókolhatom e, mert kíváncsi voltam milyen érzés lehet. Beleegyezett, mert azt mondta, inkább, velem történjen meg az első csók, mint egy idegennel. Csodálatos időszakot töltöttünk együtt, persze titokban, mert tudtuk, hogy a szüleink azt várják tőlünk, hogy testvérként szeressük egymást nem pedig szeretőként. Amikor apám bejelentette, hogy szeretné, ha a cégtársa lányával járnék akkor mindketten kétségbe estünk, mert akkor mi lesz velük? Nem vallhattuk be, hogy mi van kettőnk között, de elhagyni sem akartuk egymást. Nem akartam apának csalódást okozni ezért elhívtam randizni és idő közben komolyra fordult köztünk a dolog, már az eljegyzést fontolgatom, mert tudom, hogy apám ezt várja el tőlem, azt akarja, hogy az egész cég a családunké legyen, de mivel a társát nem tudja kivásárolni ezért úgy döntött, hogy egyeskitti a két családot. Szeretem Cassidy-t és bármit megtennék érte, de még is vissza húz a szívem a régi szerelmemhez, még is csak szinte ő volt az első komoly kapcsolatom, ha nem lenne úgymond a családom tagja akkor szembeszállnék apám akaratával. Viszont senki sem tud a kapcsolatunkról és egyenlőre nem is lenne jó ha fény derülne rá, lehet, hogy Cassidy-t nagyon megviselné ha kiderülne ez az egész ezért eltitkolom előle. Hát alapjáraton véve most itt tart az életem, két nő között ingázom, remélem végre eldől, hogy kivel lehetek boldog, habár én már tudom, hogy igazán kivel is lehetnék az.

Alexander Felton Ginegeen!
Azt javaslom válasszal a két hölgyike között, addig még van választásod! Alex hallgass a szívedre! Mivel mindent rendben találtam, ezért;
Elfogadva!
Üdvözöllek az oldalon! Kérlek foglalj avit! Alex irány a játéktér!